Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-06 / 5. szám

iái2 január (j. DÉLMAGYARÜRSZÁG 13 Körülbelül két év óta, a gazdasági élet erőteljesebb föllendülésének idejétől alakul­tak a fővárosban is, a vidéken is uj pénzin­tézetek. Eleinte nem sok vizet zavartak az alakulások, mert egyrészről nem volt sürü az uj bankok keletkezése, igy bát a pénzpiac minden különösebb emóció nélkül befogad­hatta őket, másrészről néhány középintézet alapítása a kisemberek bitelviszonyai miatt vált aktuálissá. Sajátságos kinövése azonban a magyar gazdasági életnek, hogy itt szám­talan esetben i nem a gazdasági viszonyok, nem a kedvező konjunktúrák irányítják a fejlődés rugóit, hanem a túlhajtott, túlzás­ba vitt iérdekek befolyásolják a viszonyok alakulását. Amikor ugyanis kezdetben az uj, kisebb pénzintézetek megfelelő üzletkört tudtak maguknak biztosítani, az j uj bankok alapítása széles ez országban egyszerre di­váíösöa lett Mintha évtizedes mulasztásokat kellett volna a bankalapítás terén helyreüt­ni, olyan lázas igyekezettel folyt az alapítás. Természetes, liogy sokáig minden megjegy­zés, minden különösebb ellenvetés nélkül de­rüre-borura nem alakulhattak ezek az apró bankooskák. Akik azonban a nagy gründolá­isi láz ellen fölszólaltak, azokat kivétel nél­kül kíméletlenül meggyanúsították, hogy a kenyéririgység beszél belőlük. íme, azonban az idő meghozta igazukat. A reakció, ami­nek föl kellett lépnie előbb-utóbb a nagy ala­pítási láz miatt, hamarább következett be, mint gondolni lehetett. Világosan mutatja a minden komoly alap nélkül létesült ban­kok működését, liogy egy gyönge pénzválsá­gi szellő hányat kidönt soraikból. A nagy versenyben ugyanis nem foglalkoz­hatnak (pusztán a bankszerű üzletágakkal, hanem uj működési körre is lépnek. Az ily üzletágak megválasztásánál azonban sokszor (szem elől tévesztik az immobilizálás kérdését s amint a pénzdrágaság iszele fújdogál s a visszleszámitolási hitel megszorítják, a bank fizetési zavarokba jut. Áll ez különösen a mostani bankbukásokra. Kicsiny tőkéjű pénz­intézetek belebocsátkoznak anyagi erejüket jó­val felülhaladó parcellázási üzletekbe, összes tőkéjüket befektetik mezőgazdasági ingatla­nokba. Sikerült ugyanis egyik-másik főváro­si, sőt vidéki intézetnek is nagyobb parcellá­* zási üzleteket haszonnal lebonyolítania s ez a példa annyi követőre talált, liogy még a félszázezer koronás alaptőkéjű intézetek is parcellázási üzleteket kultiválnak. Az any­nyira divatossá vált telekparcellázás, házhe­lyek fölmérése is kedvelt programpontjává vált egyes intézeteknek. Az egyik fővárosi pénzintézet is épen azért likvidál most, mert összes anyagi erejét beleölte egy teleküzlet­bé s végül saját el fogad ványait sem tudta beváltani. A mobilizálás épen olyan fontos a pénzintézeteknél, mint az egészséges szer­vezetben a sziv szabályszerű működése. Csak­hogy megóvhatja-e egy olyan penintézet a mobilizálását, amelyik a versenytől űzve. bi­téi nélkül, egész anyagi erejét lekötő ügyle­teket folytat. Tagadhatatlan, hogy a felületes, gyenge el­lenőrzésnek is nagy része van abban, hogy pénzintézetek a tönk szélére jutnak. Mielőtt egy fővárosi intézet, bármilyen hitelt nyújt, az uj összekötetést kereső vidéki intézetnek, világosan kell (ismernie annak statusát. A mérleg gyakran nem nyújt világos képet ar­ról, hogy az intézet tőkéi hogyan vannak mobilizálva. A most előfordult bankbukások között még olyan eset is volt, hogy a meg­előző esztendőben a pénzintézet tiz százalé­kot fizetett, jóllehet már akkor is fiktív be­téti könyvekkel manipulált. Egyetlen orvosság a visszaélések megaka­dályozására s a bankbukások csökkentésé­re a pénzintézeti revízió. Ma már sok hive van a revízió eszméjének, de a részletek meg­vitatásánál nagy a véleményeltérés. A disz­kontáló intézetek szövetségbe tömörüljenek, vagy minden intézetnek legyenek külön re­vizorai, e kérdések körül folyik most a vita. Csak az a bökkenő, hogy a vita olyan sokáig fog elhúzódni, hogy addig ismét több bank­bukás fordul elő, aminek épen a nagy köl­csönt nyújtó intézetek látják kárát Az egyik fővárosi pénzintézet már — igen helyesen — egyik fővárosi pénzintézet saját intézeténél a revizori intézményt s addig sem visézleszá­mitolási hitelt nem nyújt, sem összeköttetés­be nem lép oly pénzintézettel, amelynek sta­'tusát saját revizorai felül nem vizsgálták. Üdvös volna a hitel szempontjából, ha az ösz­szes pénzintézetek — ha csak ideiglenesen is, ameddig jobb megoldás nincs — igyekezné­nek a pénzintézeti revízió kérdését nyélbe ütni. (—) Harminc milliós kölcsön kínálat. Nagyszabású vásori kölcsönt kinál egy ber­lini pénzügynökség Szeged polgármesteré­nek. Az ajánlat szerint egy angol pénzcsoport hajlandó volna harminc milliót kölcsönözni Szegednek; részint eddigi kölcsönei konver­tálására, részint ezután szükséges befekteté­seire. A polgármester értesítette a céget, liogy a város tárgyalásba bocsátkozik, ha az eddi­gieknél olcsóbb kölesönre lehet kilátása. A cég azt válaszolta, liogy az általa szerezhető kölcsön olcsóbb aligha lehet. A tanács már most csak akkor kezd tárgyalást, ha a cég kötelező, részletes és olcsó ajánlatot tesz. * (—) Szeged város birtokai jelzálog letétben. A városi földek biztosítékul le voltak kötve régebbi kölcsönök fejében. A város arra kérte a kormányt, engedje meg, hogy biztosítékul csupán a tépéi, a város körüli fekete és az ujszegedi földek szolgáljanak, annyival is inkább, mert a bérföldek ára jelentékenyen emelkedtek és magasabb értéket képviselnek. A kormány ezt megengedte, de pontos becs­lést kivánt. A bírósági becslés megtörtént s körülbelül tizenöt millió koronában állapítot­ta meg a földek értékét, amely bőséges fö­dözetéül szolgál a kölesönnek. A becslés di­jául a bíróság mintegy 13,000 koronát álla­pított meg. A tanács ezt sokalja s utasította a főügyészt, hogy fölebbezéssel éljen. Budapesti gabonatőzsde. A határidopfácon élénk forgalom mellett eleinte lanyha, később szilárd volt az üzlet, mert a két napos szünet előtt a drágább kül­földi jegyzésekre és a csapadékos időjárás­ra való tekintettel, élénkebben vásárolt a helyi spekuláció. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra Bnza májusra Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májasra Tengeri juliusra Zab áprlisra 11.87—11.68 11.54—U.55 16.20—10.21 8.96— 8.97 8.46— 8.47 8 50— 8.51 9.67— 9.68 A budapesti értéktőzsde. ; Január 5. Bár a tegnap kolportált békehírt ma nem erősítették meg, mindazáltal a mai előtőzsdén igen szilárdan folyt a vásár, amit a pénzpiac kedvező fordulatának és a bajba került beszspekuláció ideges födözésének kö­szönhették. A vezető piac értékei sorban 3— 4 koronával javultak, de utóbb a kuiisz nye­reségrealizálása következtében kissé gyön­gébben zárultak. A helyi piac iránya igen szilárd volt. A magyar bankrészvény, a ri­mamurányi részvény tetemesen emelkedett. A készárupiacon a Ganz-íele részvény, a Gumirészvény és a salgótarjáni részvény a tegnapinál jóval drágább áron kelt el. A zár­lat igen kedvező volt. Kötöttek: Osztrák bitel 658 50—660.75 Magyar hitel 858.50—860.75 O. m. államv. —. .— Jelzálogbank 497. .— Leszámito'óbank 577 50—577.75 Rimamurányi 672.25—673.— Közúti villamos 816.50-818.— Városi villamos 422. 422.50 Hazai bank 311.50 .— Magyar bank 717. 719.— Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntó Magyar villám. Atlantiba 956. 964.— 678.50 .— 874. 878 — 492. .­A déli tőzsde iránya tartott volt, de a spe­kulánsok a kettős ünnep előtt kissé realizál­tak. A nemzetközi piac értékei keveset vál­toztak és- nyugodtan zárultak. A helyi piacon a magyar bankrészvény újra emelkedett. A készárupiac változatlan. A járadékpiác nyu­godt. A valuta és< érc váltó gyönge. A sors­jegypiac tartott. A zárlat kedvező: Kötöttek: 702. 703.— Osztrák hitel 655. 656.— Magyar hitel 853. 853.50 Jelzálogbank 497.75—498.— Leszámitdlöbank 578. .— Rimamurányi G75.50—676.— Közúti villamos 820. 820 50 Magyar bank Keresk. bank Beocsini Aszfalt Salgótarjáni Ganz vasöntó 676. .— Oijbiztositás: Osztrák hitelrészvényból holnapra 4—5 kor­nyolc napra 8—10 kor., november végére 16—-18 korona. A bécsi börze. A mai elötózsdén a kötések a kővetkezők­Osztrák hitel 653.76 .— Osztr. államv. 730.— .— Magyar bitel 852.75 .— Déli vasút 107.75 .— Anglo-bank 323. .— Rimamurányi 674.60 .— Bankverem 543.25 .— Márka készp. 117.81 .— 18.50 .— Ultiméra 117.67 .— Unlo-bank Lánderbank 552.50 .— Skoda 695.50 .— Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos 8 Délmagyarország hírlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomda­vállalat Szegeden. Korona-utca 15. ÍBokor-t>alot,». Saját érdeke, hogy lehetőleg összpontosítsa szükségleteinek beszerzését egy cégnél, mert ez­nton védi érdekeit legjobban. Előnyei : 1. Nem kell ismeretlen cégekhez for­dulnia. 2. Nem lesznek szétágazó kötelezettségei. 3. Állandó összeköttetésénél pontos és reális ki­szolgálást biztosit magának. 4. Állandó összeköt­tetése mindigvigyázni fog önt vevőjének megtartani Sajói éiMe, hagy csak ismert, előkelő cégei lisiteljen meg biialmóval. Aufrecht és Goldschmiedt utóda llek és Társa r.-t. Budapest, IV., Károly-körut 10. szám. Kaphatók kényelmes havi leiizetéire, ál­landó összeköttetésnél folyószámlára is. 1. A magyar és német irodalom összes termékei. 2. Képek. 3. Bőröndök és bőröndáruk. 4. Férfi fe­hérnemüek. 5. Látcsövek. 6. Fényképkészülékek, felszerelések. 7. Vadászfegyverek, pisztolyok, fló­bertek. 8. Chinaezüstáruk. 9. Csillár- és petró­leumlámpák. 10. Rézbutorok. 11. Szőnyegek. 12. Mindennemű hangszer. Tizenkét osztályunk összes cikkei elsőrangú minőségűek és minden osztály cikkeiről külön ki­meriiő árjegyzékkel rendelkezünk és a kivánt ár­jegyzéket ingyen és bérmentve küldjük. Elvünk : Vevőkörünk megtartása, pontos ki­szolgálás méltányos árak révén. Minden felvilágosítással szívesen szolgálunk. 2368 MésÉel ÍBIVBSZ a íSWMSW-ysWKt-'W)-"' > •zyjjUR REDŐNY-, ESSLINCrEíH JAL0U­S!A NAPELLENZŐ- ÉS UÁSZON­REDŐNY-8YÁ8 ===== IZABELLA-UTCA 47. SZ. = TELEFON 23—65, = i

Next

/
Thumbnails
Contents