Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-06 / 5. szám

< 2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 50. a karját. Igz került azután a kórházba, ahon­nét az osztrák szinészegyesülethez fordult segítségért. Természetesen azonnal gondos­kodtak róla, hogy a szerencsétlen asszony­nak legalább a kórházban kellő ápolásban le­gyen része és arról is, hogy felgyógyulása után ne legyen kénytelen újból Schuchriegl asszony egykoronás ajánlatát elfogadni. Ez ugyan teljesen példa nélkül való eset, de azért az osztrák vidéki színpadok egész soránál nem sokkal nagyobb a színész egy­havi fizetése egy koronánál. Az osztrák szi­nészegyesület kimutatásai szerint egy-egy osztrák színész átlagos fizetése, Eelessámitva a bécsi és a többi nagyvárosi színházak hor­ribilis fizetésű tagjait is, havi százötven ko­rona. Minthogy azonban a nagy színpadok tagjaira jóval több ekik százötven koronánál, könnyen elképzehiető, hogy milyen kevés a többiek jövjpBÍme, Ezekeiyáz állapotokon akar most segíteni az os ./rák szinészegyesület, amikor mozgal­xpat indítottak tagjai anyagi helyzetének föl­j javítása érdekében s tárgyalást kezdett az igazgatók egyesületével a színész havi fizeté­sének egy százötven koronás minimumban való megállapítása céljából. Szabályozni kí­vánják a kosztümkérdést is, szóval olyan ál­lapotokat akarnak teremteni, amelyek között megélni is lehessen. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szombaton délután Cigányszerelem, ope­rett. Szombaton este Szerelem gyermeke, szinmü, páros 2/3-os bérletben. Vasárnap délután Kegyelmes ur, bohózat. Vasárnap este Lengyel menyecske, operett. Bemutató. Bérletszünet. Duse Eleonora. (Saját tudósítónktól.) Újra aktuális lett Duse Eleonorával, az egész földön ismert olasz tragikával foglalkozni. Azt mindenki (tudja, hogy Duse a lehető legtitokzatosabban él és ebez járulnak még azok a rejtélyes hí­rek, melyek Duse Eleonoráról szólnak, me­lyek valóságos misztikus homályba burkol­ják Duse alakját. Legutóbb az a hir járta he a világot, hogy Duse Tripoliszba akar men­ni, tanulmányozni a háború borzalmait. Schurmann, Duse impresszáriója, ebből az alkalomból egy francia lapban meséli, hogyan lépett fel először az olasz tragika Párisban. Ebből a visszaemlékezésből a következő rész­leteket közöljük: -— Világhírű művész lehet valaki — írja Schurmann -—sikereket és dicsőséget arathat Európa és a két Amerika összes nagyváro­saiban, de a karrierje mégse teljes addig, míg Páris meg nem hódolt neki és hírnevét nem szentesitette. Az egyetlen nagy művész, aki nem kért soha arra, hogy léptessem fel Párisban, sőt éveken át visszautasította ajánlataimat, hogy ott bemutatkozzék, Duse Eleonora volt. Ket­'tenetesen félt a párisi közönségtől. Miután már égiszem alatt diadalmasan be­járta Európát és Amerikát, még mindig vona­kodott elfogadni ajánlataimat. Kifogyva az érvekből, elhatároztam, hogy még egy utolsó kísérletet teszek: — Ha nem jön velem Párisha, ujabb tur­nékra nem köthetek önnel szerződést. — Várjon holnapig, — mondta Duse. Másnap mosolygó arccal fogadott: — Megmásíthatatlan akarata hát, hogy játszam Párisban? Jó, legyen meg az ön aka­rata. De én is szabok egy föltételt: csak az esetben játszom, ha Sarah Bernhard hív meg, abba a színházba, melynek ő az igazgatója. Igy nem mint vetélytárs jövök, hanem mint barátnő. Három nap múlva megnyitottam az elővé­teli pénztárt. Kétszer huszonnégy óra alatt nyolcvanháromezer frank jött be elővétel­ben. Duse, előadásainak sorozatát olasz darab­bal akarta kezdeni. Én ennek a leghatáro­zottabban elleneszegültem és azt követeltem, hogy első fellépése A kaméliás hölgy legyen. — De, uram, hova gondol! A párisiak Du­mas hősnőjének csak egyetlen megszemélye­sítőjét ismerik: Sarah Bernhardt-1. Félek, hogy ellenséges indulatot zúdítok magamra. Mindenki azt hihetné, hogy rivalitás vezérel. — Ne higyje ezt. A közönség tudja, hogy Sarah Bernhardt vendége, az ő színházában, az ő égisze alatt játszik. A „Kaméliás hölgy"­hen fog bemutatkozni. Hogyan írjam le a premiére közönségének entuziazmusát, mely közel járt a delirium­hoz. Páris szentesitette a jelenkor legnagyobb színművésznőjének dicsőségét. Duse négyszer lépett fel hetenkint; egész­sége, ereje soh'sem engedték meg, hogy egy héten többször játszék. Párisi vendégszereplése alatt fölkeresett Sardou s arra kért, nyerjem meg Duset, hogy működjék közre a Dumas fils szobra javára rendezendő díszelőadáson. Duset pár szóval sikerült megnyernem. A bizottság abban álla­podott meg, hogy a „Kaméliás hölgy" negye­dik felvonását játsza el. Alig szivárgott ki e megállapodás híre, Sarah Bernhardt levelet irt a rendezőség el­nökéhez, hogy ő óhajtja eljátszani a „Kamé­liás hölgy" egy részletét. Duse kétségbe volt esve és könyezve mond­ta: — Oly boldog voltam, hogy leróhatom hó­dolatomat a halhatatlan Gautier Margit il­lusztris szerzőjének, annyi elsőrangú müvész­szel együtt. Csak nem játszhatom más szer­ző darabját a Dumas emlékének szentelt es­télyen! — És „La Femme de Claude"? — „La Femme de Claude"! Ez a darab Pá­risban megbukott. — Mindegy. Ön ebben aratta mindenütt legszebb sikereit. Az előadás előtt dideregve ült öltözőjében; alig tudott a lábára állni, oly gyengeség vett rajta erőt. Én is féltem. És ez a siker leírhatatlan volt. * Népszerű hangversenyek. Osztatlan öröm és lelkesedés kisérte tegnapelőtti ama híradásunkat, hogy Szeged zenei élete a. na­pokban létesült Lvra népszerű hangverseny­rendező-vállalkozás kilátásba helyezett nagyszabású programja alaoján uj, életerős alapokra lesz fektetve. Az alkalmi művészeti vállalat szellemi vezetőiül és művészeti irá­nyitóul a szervezőknek már sikerült több oly nagysúlyú, műértő notabilitást megnyer­niük, kik mindig ekszponálták magukat ott, hol igaz kulturális ügvekről volt szó és akik különösen lelkesednek a zene népszerűsítésé­ért. A Lyra első hangversenyét január 28-án, vasárnap délután félhat órai kezdettel tartja meg a Tisza nasrvtermében. Egy elsőrangú, Szegeden még nem hallott budapesti opera­tenorista fog ez alkalommal a szegedi közön­ségnek bemutatkozni. A rendezőség ezen az estén óhajtja még felléptetni Felhő Rózsit, a kiváló operette-divát. A szegedi honvéd­zenekar oediv mogramját kizárólag Puccini­müvekből fogja összeállítani, ami természe­tesen őszinte örömet kelt a népszerű zene­szerző rajongói közt. A hangversenyt, oly népszerű helvárak mellett rendezik, hogy bátran állithatjuk, hogy ily látogatottságú hangversenyek ezideig még nem voltak Sze­geden. * Pick Lajos. A képzőművészeti társulat kiállítása nem igen volt még oly jelentőségű Szegedre nézve, mint a mostani jubiláris tárlat. Az ország legelső művészei legjobb munkáikbal keresték fel a kiállítást, hogy an­nak nívóját az ötvenedik év zárultával minél előnyösebbé tehessék. Bitkán került össze annyi nagy kvalitású festmény és oly sok mesteri tökéletességű szobormű, mint a jelen­legi tárlaton. Szeged elégedetten nézheti az eredményt. Két nagytudásu szegedi művész képességei találtak teljes méltánylásra: Pick Lajos, a rendkívüli tehetségű fiatal szobrász egyik munkáját az állam vette meg, Nyilasy Sándor festőművészt pedig a király vásár­lásának kitüntetése érte. A szegedi művé­szetnek ezen nagy sikere rátereli a figyelmet arra a nagyon is káros körülményre, hogy Szegednek művészi élete nincs. Nyilasy Hor­goson épen ugy dolgozhat, mint Szegeden. Pick Lajos Brüsszelben él, Károlyi Lajos Új­szegeden stb. Nincs iskola, nincs semmi tömö­rülés. Elszigetelten, külön-külön dolgozik mindenik. Szegeden terem a nem mindennapi fényes tehetség, kifejlődni azonban más vi­dékre megy . . . Egy-egy szegedi tehetségnek érvényesülése tehát kettős örömmel tölti a művészet igazi barátait. Pick Lajos rendkí­vüli talentum. Három munkája erősen egyéni művészetével lep meg s ezenfelül nagy igaz­sággal, természetes egyszerűséggel vannak megalkotva. Az állam által a muzeum ré­szére megvásárolt mellszobor gyönyörű- leány­fejet ábrázol. Kendkivül szubsztilis részletei elevenné, a leányiélek kifejezőjévé teszi a bá­jos fejet. A Salome életnagyságú szobor uj felfogással. Hidegebbnek ábrázolja Salomét, mint eddig ismertük. A gyerekek ártatlan; a fájdalmat, a bűnt valójában nem ismerő hidegséggel néz a gyermekleány: Salome a gyönyörű, még meleg, fiatal férfi fejre. Gra- < eiózitása meglep. Megmintázása rendkívül művészi, anatómiailag tökéletes. Nagy kon­cepcióval készült a „Startoló futó" bronz­szobra. Mozgékonysága mellett teljes bizton­sággal nehezedik a lábaira. A rendkívül ne­héz pose gyönyörű anatómiai felépítéssel és minden részletében fejlett technikával van megmintázva. Pick Lajos ezen alkotása, sokak szerint és nem ok nélkül még művé­szibb, mint a leányfej. Pick Lajosban nem mindennapi talentumu művészt ismertünk meg, kinek komoly munkái nagy tudást s még nagyobb erőt árulnak el. Nem hisszük, hogy a szegedi kiállítást elkerülnék ezen mü­vek és reméljük, hogy azokban nekünk sze­gedieknek is lesz alkalmunk gyönyörködni. A trónörökös felesége. — Intimitások Hohenberg Zsófiáról. — Bgcs, január. (Saját levelezőnktől.) A politika, a háborús pártról szóló hirek, a vezérkari főnök buká­sa, de még a király betegsége is, mind elő­térbe tolták a trónörökös személyét, amely 'távolról sem volna olyan érdekes, ha nem volna mögötte egy asszony, a felesége, aki még probléma a jövő számára. Oldalán egy királyi vérből származó hercegnővel szinte sablonos volna a trónörökös alakja. Hohen­berg Zsófia azonban, az „egyszerű" grófi szár­mazású hitves, természetszerűen izgatja min­denkinek a fantáziáját. Mi lesz, ha majd uralkodni fog az a férfiú, akinek a hitvese nem királynő? Hogyan fog viselkedni ő, gyermekei, általában, milyen az az asszony, aki a házasság révén, e nem szokatlan uton, példátlan karriért csinált? A legpontosabb és a legmegbízhatóbb in­tim adatok mind arról szólanak, hogy a fő­hercegné egész magánélete, magatartása ki­vételesen finom ós szimpatikus — még talán az érdekesség rovására is. Végtelenül kedves, barátságos a konopisti kastély minden alkal­mazottjához, akiknek kéréseikkel bármikor hozzá szabad fordulniok. Első sorban a ki­rály kegyeit nyerte meg ez a jóságos egyé­niség. Az uralkodó többször volt már ven­dége és sokan figyelték meg, hogy udvari bálok, meg más ünnepélyek alkalmából mi­lyen kitűnő szívességgel bánt vele. Gyakran emlegetik, ha suttogva is, hogy a királyi ház női tagjai szeretik éreztetni fel­sőbbségüket Hohenberg Zsófiával. Nincs is kizárva, hogy töréntek apró incidensek, ál­talában azonban a vérbeli főhercegek és fő­hercegnők nagy örömmel és sürün keresik fel a Belvederet. Gyakran vannak diner-k kisebb társaságok számára és ilyenkor a leg­magasabb vendégek is el vannak ragadtatva a háziasszony kedvességétől. Férjével szem-

Next

/
Thumbnails
Contents