Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-06 / 5. szám

DFLMAU V ARÜRSZÁO 1912 január fi. -sateüesévé kell, hogy tegye a nemzetiségek kisebb, alárendeltebb kultúráját De a magunk kulíuráláfíálí : teljés kiópifesétől, diadalra megérett fiág^sagátó! is még messze vagyunk és im'ndadcli'g messze maradunk, amig müveltségünfc növelését pusztán az iskolától várjuk. Nagy dolog az iskola, de egyfelől nincs belőle.elég: állam, felekezet, társulat, magános .együttvéve nnind nem elég gazdag arra,'hogy kellő számú iskolával szerelje fel nemzetéi; ,*Ha egyetemeink száma szaporodik is,\ még :rbindig mesz-sze állunk attól az aránytól, amelyet 'a nyu" • gati nemzetek már régen elértek, ha a lakosságunk számát tekintjük, deleléjük kerülünk, ha az arányt ugy állítjuk fel, hány elemi és középiskolára fog esni nálunk egy-egy egyetem? Ekkor ki fog derülni, hogy nálunk még alapvető munkát is kell végeznünk, az alsóbb fokú iskolák számát kell első sorban minden erőnkből szaporítani és csak aztán gondolhatunk a legfelőbb oktatásnak még .szélesebb körben való kiterjesztésére. Visszatérek ismét arra az alapgondolatomra, melynek szolgálatát' életem egyik felső feladatául tűztem ki: mindenesetre szaporítsuk az iskoláinkat mind a három fokon, amennyire anyagi erőnk engedi, de ezzel ne elégedjünk meg. Ismerjük fel a szabadtanitás óriási jelentőségét, amelytől egyedül várható nemzetünk megváltása a kulturális elanaradottság eddigi jobbágyságából. Az uj egyetemee felállítása a szabadtanitás ügyét uj mederbe terelheti, Angliában, a szabadtanitáis ősi hazájában, honnan az áramlat kiindult, a szabdtnitás élén elejétől fogva az egyetemek állottak. Az egyetemek eme mozgalma csakhamar átloholt az óceánon, az angol idioma második világbirodalmába és ott is az egyetemek vezetése alá jutott. Nálunk a középfokú szábadtaniíás az egyetemektől függetlenül fejlődött ki és önállóan teremtette meg saját intézményeit, melyek váratlan és meglepő, módon szaporodtak el és már a külföld figyelmét is magukra vonták. A szabadegyetemi előadások terjedése azonban mindezideig korlátolt maradt, a fővároson kivül csak egy-két vidéki városban tettek velük kísérletet, anélkül azonban, hogy életképes intézmények keletkeztek volna, amelyek ezek fenmaradását biztosítsák. Holott a müveit középosztályba a folyton hullámzó legújabb eszmeáramlatoknak bevezetése, a vidéki társadalomnak az elméleti és gyakorlati tudományok legújabb vívmányaival való megismertetése nem kisebb nemzeti feladat és a kulturszociális politika szempontjából nem kevésbbc jelentékeny, mint például az ipari munkások szellemi színvonalának emelése. . Az uj egyetemek az egyetemes nemzeti műveltség terjesztésének eme hiányain valószínűleg segiteni fognak s ezzel is mér hetetlen szolgálatokat tehetnek. A szorosabban vett egyetemi tanítás , szempontjából kívánatosnak tartóin, hogy az ország egyetemes kultúrájában a gazdasági tudományoknak is lehetőleg azt a helyet biztosítsuk, amelyet a négy fakultásos egyelemeken az ott előadott tudományok elfoglalnak. Ebből a szempontból a jhái egyetemet -csonkának tartom, mert a gazda, á? iparos, kereskedő, az erdész, bányász;'^"forgalmi közigazgatás szakembere nem az egyetemen kapja kiképeztetését, holott nézetem szerint az egyetemi tanításban már külsőleg is kifejezésre kellene juttatni azt az egyedül helyes elvet, hogy a nemzeti erőnek két egyenlő tényezője van: a szellemi és gazdasági élet szolgálatára rendelt intézményekben és csak ott remélhető harmonikus fejlődés, ahol a kiképzésben és a foglalkozás méltatásában munka és munka közt nem teszünk különbséget. Az utóbbi időben felmerült a közgazdasági egyetem gondolata, amelyet örömmel üdvözöltünk mi is, de az én felfogásomnak és elvi álláspontomnak jobban felelne meg, ha a közgazdasági tudományok a tudományegyetem kebelében is jutnának tanszékekhez, illetőleg fakultáshoz és igy az általam hangoztatott és szükségesnek tartott kultúrpolitika a felső oktatás terén is kifejezésre jutna. A szegedi színtársulat nem játszik Makón, se Gyulán. — A ngári színkör kérdése. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már sokszor, hogy a színház üzlet. Vállalkozás, a melynek annvi köze van a kulturához, hogy azzal kereskedeki. Üzlet, jó üzlet a szegedi azzal kereskedik. Üzlet, jó üzlet a szegedi vez óriási támogatást a várostól és szubvenciót a kormánytól. De a szegedi színház mindezzel nem éri be. Nyáron átviszi a direktor a társulatát a szomszéd városokba, ami azoknak a városoknak sincs hasznára. Ez a rendszer helytelen, rossz, mert megengedhetetlen, hogy a nagy jövedelemmel rendelkező szegedi direktor elkaparnitja azokat az állomáshelyeket, amelyekhez kisebb, szűkös viszonyok között élő társulatoknak van joguk, azoknak a direkcióknak, amelyekre inkább ráfér egy kis kereset. Ennek a rendszernek a helytelenségét belátta most a magyar szülészet intézésére egyedül hivatott tényező is. És megtörtént Almdssy Endrével, hogy táviratilag hivták föl kedden Budapestre, ahol tudomására hozták, hogy vagy a nyolcezer korona állami szubvencióról, vagy Makóról kell lemondania. Almássy inkább Makóról mondott le és a nyolcezer koronát zsebre vágta. Legközelebb le kell mondania már Gyuláról is. Mindezt azért jelentette be a sziniigyi bizottság pénteki ülésén az igazgató, mert arra kérte a bizottságot, kezdeményezze, hogy részére állandó nyári színházat építsenek. Meg is mondta az árát: háromszázötvenezer koronáért. Azt is kijelentette, hogy a nyári színházért sehol sem fizetnek bért az igazgatók, Azt is elmondta, hogy az ilyen nyári színházban bor és sör mellett nem mindig szinielőadásokat tartanak, hanem különféle attrakciókat, látványosságokat mutatnak be. Ez magyarul azt jelenti, hogy Almássy nagyon szeretné, ha a város pénzén potya. Orfeumhoz juthatna. Csakhogy nem . rnegy olyan könnyen a dolog. A bizottság nem hozott határozatot a kérdésben, de az elhangzott véleményekről megállapítható, hogy Almássy szép terve hajótörést' szenved. A mai színházi politika már idejét mul,ta, Itt van már az ideje annak, hogy szakítson a város az eddigi rendszerrel. A színházat, mint vállalkozást kell tekinteni. Vállalkozást, amelynek nem jár sem szubvenció. sem egyéb támogatás. Bérbe kell adni a színházat és meg kell szüntetni annak a monopoliumát. Ha más is akar színházat csinálni: csináljon. Akkor legalább egészséges ko-nkurrencia fejlődik ki és á közönség oda megy, ahol szebbet és főbbet lát és hall a pénzéért. (A nyári színház.) A sziniigyi bizottság ülésén a gyengélkedése miatt távollevő Gaál Endre dr helyett Weiner Miksa elnökölt. A rendes kétheti műsort vita nélkül elfogadta a bizottság. Almássy Endre színigazgató elmondotta, hogy le kell mondania a makói direkcióról, mert különben elveszítette volna a szubvenciót. Ezért arra kéri a bizottságot, liogy intézkedjék a nyári színkör felépítése érdekében, mert különben a szegedi színház anyagi és erkölcsi válság elé kerül. Wimmer Fülöp azt moiWja, hogy mivel a szegedi közönség nyáron távol van, nem tartja lielyesnek egy nyári színház építését, de azt nem ellenzi, ha egy olyan színházat építenek, amely télen fütliető és igy esetleg téli színháznak is használható. Balassa Ármin dr helyesli az eszmét, de ugy tervezi a megoldást, hogy a nyári színházban ne csak szini előadásokat tarthassanak. Ujj József dr hasonló nézeten van. Weiner Miksa azt mondja, hogy a kérdés tárgyalását arra az időre kell elhalasztani, amikor Gaál Endre dr is jelen lesz az ülésen. Igy határoznak. (Több a színház bevétele.) Elmondotta ezután az igazgató, hogy 1911. év utolsó négy hónapjában 412,210 koronával több volt a bevétele, mint az 1910. év utolsó négy hónapjában. 1911-ben a színház bevétele 115,904 korona, kiadása 106,783 korona volt. Ez a számítás azonban nem reális, mert a bevételben benne van a tagok visszafizetett előlege is, amelyet a kiadás rovatban nem könyveltek el. Elmondta még az igazgató azt is, liogy most 3200 koronával több a havi gázsi, mint azelőtt volt. Mindezt azért mondotta el, mert szeretné, ha a helyárak ügye dűlőre jutna. Azt mondotta, hogy Szmollény Nándor visszavonja a közgyűlés legutóbbi határozata ügyében beadott felebbezését, csak azért, hogy siettesse a kérdés elintézését. Wimmer Fülöp azt mondja, hogy egy bizottságnak kellene átvizsgálnia a színigazgató könyveit ós annak a bizottságnak kellene megállapítani, hogy a fölsorolt adatok helyesek-e? A bizottság Wimmer Fülöpöt, Ujj József dr-t és Balassa Ármin dr-t bizta meg a könyvek és a számadások megvizsgálásával. A bizottság meg fog jelenni a színházi irodában s átnézi a könyveket, a pénztári jelentéseket és észrevételeit bejelenti a bizottságnak, amely majd azután határoz a további lépések felől. A második kereskedelmi iskola ügye. A szegedi kereskedelmi iskola túlzsúfoltsága, és a nagyszámban visszamaradt tanulók érdeke arra indította Szeged város hatóságát, hogy egy második állami felső kereskedelmi iskola építését kérje a kormánytól." A kormány azon megelőzőleg hozott elvi határozata értelmében elutasította Szeged várost e kérelmével, de hathatós támogatást igért arra az esetre, ha azt Szeged és környéke kereske-