Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-31 / 25. szám

2 DELMAG Y ARÜRSZÁG 1912. január 31. S Andrássy Gyula gróf feleletében általában benne volt, hogy a Justh-párt a választójog kérdését csak azért vette ugy elő, ahogyan, mert már minden egyéb kérdést lejáratott s ennél több nincs is, tehát a pártérdek miatt — mindig ezért — gáncsoskodik, ellenzéki „harcot" hirdet. S hogy az egészet „nemzeti kívánság" miatt csinálják, az természetes, hisz a pártérdeket valahogy leplezni köll. Ezeket csak azért idézzük most, hogy lássuk a mérleg két oldalát, súlyát. Hogy mérlegeljük, mit kinál és mit szeretne az ellenzék. És hogy lássuk, mit valósit meg a többség s a kormány. Különben az ország ragyogó tisztán látja ma a helyzetet s Khuen miniszterelnök nagyszerű ünneplése a királytól kezdve, fenn és lenn gyönyörű valóság arra, mit akar ma is a magyar nemzet. Ötvenhat ügy a szegedi közgyűlés előtt. — A tanács javaslatai. — (Saját tudósít ónktól.) Szerdán délután négy órakor kezdődik az esztendő első rendes közgyűlése. Ötvenhat pontból áll a tárgysorozat, azonban az elnöklő polgármester a közgyűlés eleién póttárgyaknak fogja bejelenteni azokat a kérvényeket, amelyekben szegedi gyárosok telket kérnek a várostól és amelyeket a mult héten tárgyalt a gyáripari bizottság. A közgyűlés szerdán, csütörtökön tanácskozik, péntektől a jövő hét szerdájáig azonban félbeszakítják a közgyűlést és a még hátralévő tárgyakkal csak a jövő héten foglalkoznak. A városi tanács kedden délelőtt foglalkozott a közgyűlés elé kerülő tárgyakkal. Behatóan vitattak meg minden kérdést és sok ügy olyan 'hosszú ideig képezte a vita tárgyát, mint a közgyűlésen. (Interpellációk.) A- januári közgyűlés elé két interpelláció kerül. Az egyiket Tóth Imre dr terjesztette be és ebben azt kérdezi a tanácstól, miért nem intézkedett már, liogy a törvényhatósági bizottság tagjainak számát 315-ről 400-ra fölemeljék, holott ebben az irányban már terjesztett elő egyizben inditványt és a törvény is elrendeli, hogy olyan nagyszámú lekossággal biró városban, mint Szeged, legalább 400 bizottsági tagból kell lenni a törvényhatósági bizottságnak. Kormányos Benő dr azért interpellál, mert a körúti háztulajdonosokat felhívta a tanács, liogy házaikat díszes kerítéssel vegyék körül. A szabályrendelet előírja ugyan, hogy a körúton két méter magas kerítéssel kell elzárni a háztelkek beépittetlen részét, de nem irja elő, hogy a kerítésnek diszesnek kell lennie. Az interpelláló kéri, hogy a zaklatásokat szüntessék meg. A tanács javasolja, hogy az interpellációt adják ki neki. (Indítványok.) Ezúttal nem sok indítvány kerül a közgyűlés elé. Mindössze négy. Az indítványok tárgyalása azonban előreláthatólag sok időt vesz igéybe, mert sokan szólnak azokhoz hozzá. Körmendy Mátyás a külvárosi vízvezeték ügyében terjeszt be inditványt. Nemrég ebben az ügyben küldöttség járt a polgármesternél, aki nagybizottságot hiv össze tárgyalásra. Ép ezért a tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés érdemben az inditványt majd Csak a márciusi közgyűlésen tárgyalja a vízórák kötelező beállításával együtt, amelyet Körmendy szintén indítványoz. Már lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Rosenfeld Nándor nagyjelentőségű inditványt terjesztett be, altból az alkalomból, hogy a kormány a vasúti tarifa emelését célozza. Bosenfeld Nándor azt indítványozza, liogy a közgyűlés kérje a kormánytól a szomszédos és az I. távolsági forgalom tarifáinak változatlanul hagyását. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy tegye magáévá az értékes inditványt. Lantos Béla az indítványban azt kéri a közgyűléstől, hogy mondja ki határozatban az ujszegedi villatelkek eladását és utasítsa a tanácsot, hogy ebben az ügyben februárra érdemleges javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. Sári János terjedelmes inditványt terjesztett be a fogadalmi templom építésével kapcsolatban. Azt javasolja, hogy a templom berendezési költségeinek fedezésére gyűjtést rendezzenek és erre egy száztagú bizottságot alakítsanak a közgyűlés tagjaiból. Azoknak, akik a költségekhez adományaikkal hozzájárulnak, a fogadalmi templom fényképét ajándékozza a város. Indítványozza továbbá, hogy az alapkőletételre hivja meg a város a királyt, az uralkodóház, az országgyűlés tagjait, a mágnásokat, a hírlapírók nyugdíjintézetét stb., legyen továbbá az alapkőletétel alkalmával nagyszabású diszbankét, harangzugás. Azt is indítványozza Sári János, hogy az indítványát diszes tokban helyezzék el az alapkőben. A tanács nem kiván érdemben foglalkozni az inditványnyal és ezért azt javasolja, hogy az inditványt adják ki neki. (Leiratok, köriratok.) A belügyminiszternek két leiratát terjeszti a tanács a közgyűlés elé. Az egyik leiratban a miniszter a két kerületi orvosi állás szervezését, a másikban az állattenyésztési szabályrendeletet hagyja jóvá a miniszter. A közgyűlés tudomásul fogja venni a miniszter leiratát. Három köriratot tárgyal a közgyűlés. Az egyikben Abaujmegye arra kéri Szegedet, hogy pártolja az országgyűléshez terjesztendő föliratát, amelyben a latin, görög és örmény szertartású katolikus papok fizetéskiegészitését kéri ideiglenesen is, még mielőtt a kongrnális javaslatot tárgyalná a képviselőház. A tanács a fölirat pártolását javasolja. Hajdumegye a városi törvény megalkotását sürgeti, Budapest pedig a sajtószabadság hatályosabb biztosítása érdekében a kormányhoz intézendő fölirat támogatását kéri a várostól. A tanács mind a két körirat támogatását javasolja. (A tanács előterjesztései.) A tanács előterjesztésére a közgyűlés előreláthatólag újra választja a gyáripari bizottsáIBUNF-e.- • bizonyosan jobban koncentrálja tudását, írói lendületét, szinpadi erejét. Igazi és maradandó érték különösen kettő érzik a kérdéses szindarabból. Először, hogy a szerző rámutatott a mi társadalmi életünk legmaibb fonákságaira. Másodszor, hogy a szatírája teljesen egyéni. Nem azonos ez sem Shaw, sem másvalaki szatírájával. Különleges. A szatírája szellemi térségében tulajdonképen szomorúság lapul meg. Valami kifejezhetetlenül csudás ez, csak még most nem eléggé öntudatos, nem kristálytiszta, hanem mintha üvegprizmák alatt néznénk az emberek fonák helyzeteit. # * * Családi komédia az Apja fia. Érdekes, de igaz, hogy a meséje csak véletlen szükségből .tartozik a darabhoz. Akárcsak a levegő, akárcsak a szó. S a törvénytelen emberek élete az egész. Aktuális kérdés gyönyörű életünkben, hiszen a borzalmasan sok törvény miatt tényleg keressük a törvénytelenséget. S azt, ha megtaláljuk, nem egyszer izgalmas örömmel intézzük el. Nem cselekvéssel, — mert akkor tényleg drámai árnyalatú mindig. Hanem csak egy gesztussal, néhány leszűrt szóval. Ahogy Hevesi doktor is. Ki nem lelki vergődéseket és testi szenvedéseket visszhangoz, hanem impresszikat és hangulatokat. Na meg főként gondolatokat. Ezt kell meglátnunk a darabjában, nem pedig, ami hiányzik. Mert akkor hasonlatosak leszünk arra a képzeletbeli mérnökre, aki haragszik a négyszögre, amiért nem ötszög. Igaz, hogy a közönségnek — pláne a színházban — nehezebb az olyan értékeket elemeire bontania, melyek mögött kuitura van és nemcsak indulat, szenvedelem és főként helyzet. De ez az akadály olyan nehéz, hogy az irót már akkor .tapsolnunk költene, amikor rávállalkozni mer. Mivel kissé romantikus hangulatba sablonkodtunk, szabadjon leirni a hasonlatot: — Hevesi darabjának ideája olyan nő, aki becsületes, sőt becsületesen szép, de nem izgató eléggé és nem nagystílű, a szó szenzációs értelmében. Becsületes, sőt becsületesen szép azért, mert egy gesztussal, egy szempillantással és arcrándulással, meg néhány leszűrt szóval magyaráz meg mindent. De nem nagystílű a szó szenzációs értelmében, mert nincs kirobbant indulat, megnyilatkozott szenvedelem és mindent összpontositó helyzet. S amikor igy hasonlatosak lettünk a föntebb idézett mérnökre, legyen mentségünk az, ami voltaképen a szerző Vétke, hogy tudniillik: Hevesi Sándor olyan mérnök, aki föltudja fedezni, mi hiányzik és mi kell még. Hisz eddigi munkássága is csupa újdonság, csupa nagyszerű fölfedezés. Kell, igen, mindenképen kell, hogy Hevesi Sándor ezután mint szinmü-iró is ereje, skálája, diadalmas tudása teljességét adja, mindezt adja ... * * * Nehezen melegedett föl a szegedi premier közönsége. Szokatlan volt a rnü hangja s uj az előadási stílus. Pedig kezdetben aggódtunk, mert az első felvonást elrontották. Laza összjátékkal, döcögő beszéddel indították meg a komédiát, már pedig Hevesi darabjának előadási atomja a gondolatok gördítése s a logika egysége. Egyik-másik színészre ma alig ösmertünk rá. Mintha kicserélték volna őket; előnyükre. Nemhiába Hevesi rendezett és tanított, (két napon át), hogy bebizonyítsa, mit lehet ifjú, de talentumos színészekkel produkálni. Ma, — kivételesen — összjátékra törekedtek. Igyekeztek a darab szellemét föltárni. Mintha főniksz-madarak lettek volna, kivetkőztek a vidékiességből. És nyilvánvalóvá vált az, hogy összjátékon át érvényesülhetnek a szereplők külön-külön és igazán. Mindenekelőtt Mihó Lászlót és László Tivadart emiitjük. Mai szereplésük elsőrangú volt. Üdén, őszinte lendülettel és színjátszói szellemmel vitték a darabot. Nyilt szinen többször megzudult a taps egy-egy jelenetük nyomán. Elismeréssel adózunk rajtuk kiviil Pogány Béla brilliáns játékának és Solymossy Sándor arisztokrata pincérének. Zátony Kálmán érdekesen, szívvel adta a törvénytelen apát, ellenben olyan halkan beszél, hogy a jelenete mind elvész. Ha erről a szokásáról nem unond le, soha nem arathat megérdemelt sikert. Baróti József tragikusan, Harsányi Margit közönségesen vette a föladatát. Ismételjük, hogy az első felvonást tönkretették, egy-egy jelenetet később is lerontottak és mintha bábuk körül hangzottak volna gramofonhangok, ugy szerepeltek néha. Miégis az előadás általában elütött a szegedi előadásoktól, a legtöbb jelenetet ki tudták aknázni. A közönség sokszor a rivalda elé tapsolta a szerzőt. Szalay János.