Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-31 / 25. szám

1912. január 28. DÉLMAGYARORSZÁG 3 got, több segélyt utalványoz, különböző je­lentéseket tudomásul vesz és szabadságot en­gedélyez Szekerke Lajos tanácsosnak és Abranovics Ede adópénztárosnak. Szóba kerül a közgyűlésen az újszeged* parkfürdő ügye is. A részvénytársaság mint­egy liarminc méter hosszú part használatát kéri a fürdő céljaira, a közúti hid és a pénz­ügyi palota közötti Tiszarész mellett, olyan helyen, ahol a folyó a legmagasabb vízállás mellett is mindig meglábolható. A közlekedés motoros csolnakon történik. A részvénytársa­ság a városnak az eleső hidvámjövedelernért kárpótlásul két százalékot ajánl a bruttójöve­delméből. A parthasználat joga harminc év­re terjedne. Állandó jellegű épületet nem szabad a részvénytársaságnak építenie. A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés tel­jesen ingyen engedje át a parthasználatot, de a motoros csolnakon átkelők a hídvám felét fizessék. A közgyűlés egyizbeu a vakok ujszegedi intézete részére megszavazott 1144 négyszög­ölnyi telket, de olyan kikötéssel, hogy azt egész hosszában be kell építeni. Ennek a föl­tételnek egyelőre nem lehet eleget tenni. A tanács most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy változtassa meg a határozatát. Az épít­kezés 275,000 korona költségét az állam viseli és a telek a város nevén marad. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy a Kálvária-ut külső részét 17,500 korona költ­séggel fejkővel hurkolják. Javasolja a ta­nács, hogy a Kátay-féle házat és telket 56,584 koronáért vegye meg a város. (A város az iparfejlesztésért.) A januári közgyűlés elé kerül az ujszegedi kendergyár kérvénye is, amely már több Íz­ben volt napirendre kitűzve, de érdemben nem volt tárgyalható, mert sohasem volt megfelelő számú bizottsági tag jelen a köz­gyűlésen. Annakidején megírtuk, hogy a Magyar Kender- és Lenipar Részvénytársaság uj­szegedi ipartelepének kibővítésére öt hold nagyságú telket kért megfelelő vételárért a várostól. A gyár ezenkívül munkásházak építésére ugyancsak öt holdat kért, de ezt díjmentesen. A gyáripari bizottság tárgyalta a kérvényt és annak teljesítését javasolta a közgyűlésnek, amely most, tekintet nélkül a íi "enlévők számára, névszerinti szavazással határoz. Tekintettel azokra a nagy előnyökre, ame­lyekkel egy ilyen hatalmas gyár fejlesztése jár, bizonyos, hogy a közgyűlés egyhangúlag teljesíti a gyár kérését, annál is inkább, mert munkásházaik építése a városnak képezi a kötelességét, és ha bármelyik gyár munkás­házak építésére vállalkozik, akkor ezt a tö­rekvését nemcsak ingyentelekkel, hanem más kedvezményekkel is kell támogatnia a vá­rosnak. A többi hasonló kérvényt póttárgyként tár­gyalja a közgyűlés, azonban érdemben ez­úttal nem határoznak és mindössze annyi történik, hogy a kérvényeket a következő közgyűlés napirendjére tűzik ki. Vojnits báró hivei. Ily cim alatt több Justih-párti lap azt a tendenciózus hirt kö­zölte, hogy Maéhmer János, az ujvérbászi kerület munkapártjának egyik vezető férfia, báró Vojnits Istvánhoz intézett levelében be­jelentette a munkapártból való kilépését és pedig ^fráró Vojnitsnak inaugurált rendszere miatt". Mindebből annyi igaz, hogy Mach­mer János Torzsa község egyik neves férfi a vplt, de csak a múltban, mivel Bácskában lévő összes birtokait eladta s Horvátország­ban vett nagyobb földbirtokára költözött, mi­nek révén még mint választó sem bir többé szavazattal Bácskában s igy érthető a bács­megyei munkapártból való kilépése. Hogy pe­dig mennyire elégedettek a megyei igazga­tással lenn Bácskában még az ellenzékiek is, — mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ui rendszer óta a megyei közigazgatási élet­ben minden, még a személyi ügyek is, telje­sen simán, a lehető legnagyobb egyetértés­sel nyernek elintézést, ugy liogy immár két év óta sohasem került felebbezés folytán rnu­nicipális ügy a minisztériumhoz orvoslás cél­jából. A képviselőház ülése. -- Igazságügyi kérdések. —­(Saját tudósítónktól.) A Ház ma letár­gyalta az igazságügvj szervezeti és eljárási szaóálvok módosításáról szóló törvényjavas­latot. Hosszabb vita csak a javaslat ama ren­delkezésénél volt, amely a bíróságok fegyel­mi tanácsainak megadja az áthelvezés jogát. A javaslat letárgyalása után néhány kisebb ügyet intézett el a Ház s holnaora is csak apró dolgokat tűzött a napirendre. A inai ülést féltizenegy órakor nyitotta meg Náva,\j Lajos elnök. Nagyobb vita volt a kilencedik szakasznál, amely arról szól, hogy a fegyelmi biróság az elitélt birót át­helyezéssel is büntetheti. Győrffy Gyula ezt az ujitást alkotmány­jogi veszedelemnek és a birói függetlenség megcsonkításának tartja, mert rést tör azon az elven, hogy biró saját akarata nélkül át nem helyezhető. A szakasz teljes törlését ki­vánja. Sáyhy Gyula azt a módosítást ajánlja, hogy a fegyelmi biróság fegyelmi vétség megállapítása nélkül is elrendelhesse az át­helyezést, ha a fegyelmi eljárás szabályait teljesen betartja. Székely Ferenc igazságügyminiszter Sághy módosítását elfogadja, mert megfelel a javas­lat intencióinak. (Helyeslés a jobboldalon.) Csermák Ernő szintén veszedelmesnek tartja az ujitást. Darvay Fülöp: Annyira bízik a magyar bíróságban? Benedek János: Annyira bizony! Meg­mutatta a Kúria a petíciókkal! Benedek János és Vertén Endre Győrffy felfogásához csatlakozik s ellenzi Sághy mó­dosítását. Justh Gyula: Szintén a birói függetlenség megtámadását látja a szakaszban, ez pedig a. törvényhozásnak nem lehet hivatása. Csatlakozik Győrffy mellőzési indítványához. Ha a Ház azt nem fogadja el. azt a módosí­tást ajánlja, hogy a fegyelmi biróság csak a fegyelmi vétség megállapítása esetén Ítél­hesse áthelyezésre a megbüntetett bírót. Várady Zsigmond előadó a módosítások elvetését kéri, Sághyé kivételével. A Ház ily értelemben határoz. A 10-ik szakasz arról intézkedik, liogy az a biró, aki testi vagy lelki fogyatkozás miatt nem tudja kötelességét teljesíteni, elmozdít­ható. Pető Sándor szerint lelki betegség nincs. A lelki fogyatkozás helyett az elmebeli fo­gyatkozás kitételt ajánlja. A Ház elfogadta a módositást. A tizenegyedik szakasznál Csermák Endre és Egry Béla a birák anyagi helyzetének javítására tettek indítványokat, de a Ház az eredeti szöveget fogadta el. A Ház a 12—38. szakaszokat, Csermák Ernő, Egry Béla, Pető Sándor, Hegyi Árpád, Vertán Endre, Sághy Gyula és az előadó fel­szólalása után lényegtelen módosításokkal elfogadta. Ezután a Ház Pozsgay Miklós indítványá­ra kiigazította a mult év junjus 19-én felvett naplót, majd Kenedi Géza előadó referált az igazságügyi bizottsághoz utasított kérvé­nyekről. A jelentéseket tudomásul vették. A Ház ezután megállapította a holnapi ülés napirendjét és ezzel az ülés félkettőkor véget ért. A miniszterelnök üdvözlése. A bel­ügvmiriisztérium tisztikara ma üdvözölte Héderváry gróf miniszterelnököt fölgyógyu­lása alkalmából a belügyminiszteri palotá­ban. Gyönyörű vörösrózsa bokrétát nyújtot­tak át a miniszterelnöknek, akit Jakabffy ál­lamtitkár üdvözölt. Héderváry gróf megkö­szönte az üdvözlést és nagy elismeréssel em­lékezett meg a tisztikar működéséről s ezért is köszönetet mondott. Fogadta még a bel­ügyminisztérium női tisztviselőit is, akiknek válaszában hangoztatta, hogv a női munkát maga is nagyra becsüli az állami gépezetben. A miniszterelnököt ima délben üdvözölte 'kül­döttségileg az ország valamennyi törvényha­tóságának főispánja is Ráday Gedeon gróf pestmegvei főispán vezetésével. Klubélet Angliában. (Saját tudósítónktól.) Anglia valóban a 'klubok hazája, de angol ember tulajdonké­ppen azt a területet érti e kifejezés alatt „Club-land", amely Londonban a Pali-Mail, St.-James's Street és a Picadilly között fek­szik. Ezen az aránylag kis területen jelenleg több, mint ötven hatalmas klubpalota talál­ható. A londoni nagy és válogatott klubok szá­ma jelenleg több, mint száz. A legrégibb a „White's Club" a St. James's Streeten, ame­lyet 1730-bon alapítottak. Tagjai a felsőbb /tízezerből valók s ma 550 ilyen kékvérű tagot számlál. Ezután az „United Service Club", amelyet közvetlenül a waterlooi győzelem után alapítottak a Duke of Wellington és egyéb előkelő tagjai az akkori angol hadse­regnek és haditengerészetnek. Tagjainak szá­ma az idők folyamán annyira megszaporo­dott, hogy 1827-ben egy második ilyen klub is alakult a hadsereg és haditengerészet szá­mára, a „Junior United Service Club", a melynek jelenleg kétezer tagja van. 1838-ban alakult meg az „Ariny and Navy", jelenleg 2450 taggal és 1869-ben a „Junior Ariny and Navy", jelenleg 2000 taggal. Ezen katonai klubok között természetesen legelőkelőbb az „United Service Club", amelynek őrnagyi (major), vagy fregattkapitáuyi (ammander) rangú tisztek lehetnek tagjai. Számuk jelen­leg 1600. Az „Athenaeifm" q PaJkMall ,és Waterloo Place sarkán, 1826-ban kizárólag kiváló tudósok és művészek szárpárq ajakult. Jelenleg 1200 tagja van, fle. oly nagy a folya­modók száma, hogy sokszor évekig el kell várni, amig valaki bejuthat, apnál is inkább, mert ma csak kizáróan bőkezű mecénások le­hetnek tagjai. Természetesen nem szabad összetévesztem az „Athenaemn Club"-ot a „Germán AtliQ­naeum Club"-bal, azaz a „Deutschep Yerein für Kunst und Wiseenschaft in London" ne­vű egyesülettel, amely ugyan azért az ide­gen klubok között igen előkelő helyet fog­lal el. Az angol politikai klubok rendkívül fonto­sak és sokszor többet tesznek a pártérdekek­ért, mint maga a „Parliament". Az általár nos választások idején ezer meg ezer fonto­kat, sokszor több millió koronát áldoztak pártcélokra, tág. teret nyitva a megvesztege­tésnek és politikai korrupciónak, amig egy alig néhány éyes „Act" megállította és mér­sékelte ezt. Természetesén ma is ép ugy, és annyit adnak azért, mint azelőtt, csakhogy más cimen, álutakon, a törvény megkerülé­sével. Ha különös következményű politikai kérdés van napirenden, a „Lords"-ok ép ugy, mint a „Commons"-ok, a kulbokban előze­tes meetinget tartanak s az itt történő megállapodásuk jut érvényre a Palaoe of Westminster mindkét házának harcában. Ilyen nagy klubmeetingek azért, meglehetős

Next

/
Thumbnails
Contents