Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-30 / 24. szám

308 DÉLMAGYARÜRSZÁO 1912., január 26. tegry Béla a két évi átmeneti idő föntartását kívánja. Narjt, Ferenc hozzájárni az igazságügymilásMe •* módositásáho?. Váradn Zsigmond előadó a javaslat elfogadásit s az igazságügyminiszterén kivül a többi módosítás elutasítását kéri. Az első ós második szákász fölött a vita „ezzel befejeződött. ; " Az ölés két óra után végződött. A főrendiház pénzügyi bizottságának ülése. A főrendiház pénzügyi bizottság iilést tartott, amelyen.megjelent RhucnHéderxáry gróf minfozterömök is, betegsége óta először, amiért is lelkes ovációban részesítették. Az ülésen harktínvj báró elnökölt. Fölszólaltak: Matlekoxiis Sándor, Chorin Ferenc és Takács Ferenc prépost, akiknek Lukács László, Zichy János és Beöthy László miniszterek válaszoltak..: A pénzügyi bizottság ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a költségvetést, melynek tárgyalássát a főrendiház február 1-én kezdi meg. Ferenc Ferdinánd (Berlinben. A német trónörökös újszülött fiának keresztelési ünnepére Ferenc Ferdinánd trónörökös vasárnap délelőtt tiz órakor Berlinbe érkezett. Fogadására osztrák-rnagvar ezredeik egyenruhájában megjelentek -a pályaudvaron Vilmos császár és a német trónörökös. Ezenkívül ott volt Szögyény Marich berlini osztrák-magyar nagykövet is. A főherceg porosz ublánusezredériek egyenruháját viselte. Ferenc Ferdinánd főherceg kívánságára az ünnepélyes fogadtatás ..elmaradt, mert azonnal megérkezése után csendes misét akart hallgatni. A császár . vendégét a kastélyba kisérte, ahol a főherceg mecklenburgi szárnyon szállott meg. Trónörökösünk öt órára teára jelentette he magát az osztrák-magyar nagykövetségen, ahova a főherceg kívánságára meghivták Betkqioiin-rloUweg német birodalmi kancellárt ás lüderlen-Waechter külügyi államtitkárt. A főherceg igen behatóan társalgott a két államférfival. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Kedd: Apja fia, szinmü. (Bemutató. Pásros 3/s.) Szerda: Apja fia, sziámii. (Páratlan 1/».) Csütörtök: Apja fia, szinmü. (Páros '/».) Péntek délután: A szerelem gyermeke, szinmü.— Este: Tetemrehívás, opera, Petőfi, -színjáték. (Bemutató. Páratlan 3/s.) Szombat: Tetemrehívás, opera, Petőfi, színjáték. (Páros }]»,) Vasárnap d. u. A kis gróf, operett. — Este: Az ártatlan Zsuzsi, operett (Páratlan 2/».) A Lyra első hangversenye. (Saját tudósitónktól.) .Vasárnap délután a Tisza-szálló nagytermét színültig megtöltötte a publikum. Maga az a tény, hogy a délutáni jól rendezett hangverseny ilyen nagyszámú és intelligens publikumot tudott vonzani, fényesen dokumentálja, aat; hogy Szeged zeneélete egészséges utakon halad. Nagyobb kul- hrrvárosokban már tég túlhaladott, álláspont az, hogy a zenét, művészi zenét a közönséges szórakozások közé sorolják. A zene maradandó műélvezet, finom szubtilis gyöuyörüeég. Az intelligencia megköveteli, hogy ebben a nemes, élvezetben gyakran legyen része. Budapest az utóbbi években valósággal zenevárossá alakult. A két operaházán és zenés színházain kivül rengeteg hangverseny elégiti ki, a közönséget. A zeneélet hatalmas fellendülésének az az oka, hogy a kultúrember nehezen mond le a zene okozta mámor és gyönyörűség élvezetéről. VA művészi zene ma már nem szórakozás, hanem szükséges lelki táplálék. A Szegeden működőjLyra azt az ösvényt tapossa, mely Szeged zeneéletét nagy ivben fogja a kulturvárosok zeneólete mellé lendijtenj. A Lyra, mint a ipremier hangversenyén bebizonyította, a nagyközönség érdekeit szolgálja, mert olcsó helyárak mellett elsőrangú művészeket hoz. Ez az,egyetlen mód, mely a zene szükségességét beleviszi a. vérsejtekbe és intenzív zeneéletet teremt. A Lyra működése, lia az a;kijelölt úttól nem tér el, valósággal missziót teljesít. A premeir-kangversenyre elsőrangú erőket hoztak s mindegyikük J a szenzáció erejével hatott. Fiatal, üde hangok, válogatott repertoárral. Sikere volt minden számnak, a közönség nem győzött eleget tapsolni a művészeknek. A honvédzenekar együttese pedig frappánsul hatott. Mozart: Varázsfuvola-nyitánya vezette be a hangversenyt. Fichtner Sándor karnagy tanította be a zenekart és dirigálta. A nagy zenekar a legnehezebb pianókat is a legprecízebben hozta ki és Fegyelmezett játék mellett a mű intencióját hatásos színezéssel és elmélyedéssel juttatta érvényre, összjátékuk precizitása bámulatosan kiéreztette, hogy most a fúvósok dominálnak. Majd Godard lírikus szimfónikai költeményét és Wagner Richárd Lohengrinjének hatalmas előjátékát adta elő a zenekar. A fegyelmezett zenészek játékánál csak Fichtner Sándor dirigálása volt bravúrosabb. Hajszál finom pontossággal és mégis temperamentumosán vezényelte a. zenekart. A közönség minden egyes szám után percekig tapsolt. A hangverseny főérdekessége Andréjka Margit és Pogány György művészi szereplése, volt. Mindkettő a Népopera művésze és jórészben az ő érdemük volt, hogy Nougnes Quo vadis!-át szenzációs sikerre vitték. A •szegedi vendégszereplésüket is forró siker kisérte. Pogány György üde, de azért ércesen csengő liangja a hatalmas teremben kitűnően érvényesült. Meglátszott rajta, liogy inkább temperamentumos vérbeli szinész, de, mint hangverseny-énekes is elsőrangú. Wagner Rienzi cimü operájából az imát énekelte, stílussal és pompás készültséggel. Az óriási technikai tudása nem zárta ki, liogy mély és őszinte egyéni érzést ne vigyen a dalba. A szűnni nem akaró taps után még egy ráadást. is énekelt. Andréjka Margit szerepléséről épen ugy, mint Pogány Györgyéről csak az elragadtatás hangján Írhatunk. Ennek a fiatal énekesnőnek bámulatos az ének technikája és hangjának tökéletes tisztasága. Pianói annyira finomak és precízek, hogy a leghalkabb sóhajtás is bejárta a hatalmas termet. Ritka műélvezetben volt a közönségnek része, mikor Andréjka, Verdi Aidá-jának nagy áriáját énekelte, majd a zenétől átittasult közönség kívánságára Puccini Pillangó kisasszony d-bol énekelt. Végül Andréjka ós Pogány Nougnes Quo vadis?-ának szerelmi duettjét adták elő. Brilliáns volt ez a szám is. Az énekszámokat a szegedi származású Csernyi Mátyás kisérte zongorán. Diszkréten és előkelően. Nagy játéktudása a legjobb magyar kísérők közé predesztinálja. Neki is nagy része volt a hangverseny óriási sikerében. A Lyra első hangversenye, dacára, hogy úttörő munkát végzett, meglepően jól sikerült. A terv s a siker elsősorban Csányi Pál érdeme, aki agilis munkásságával mindent elkövetett a siker érdekében. Ez csak jel arra nézve, hogy Szegeden nemsokára kivirágzik a zeneélet. A zenekedvelő közönség már is nagy érdeklődéssel várja a Lyra következő hangversenyét. (sz—ni.) * Csányi Mátyás operája. Amig Csányi Mátyás operáját — Péter abbét — eddig csak magyar vidéki színházban mutatták be, addig a szegedi zeneszerző sikert, gyönyörű sikert aratott — külföldön. Igen, ő is a külföldön át jut el Budapestre. Ugyanis a legelőkelőbb brüsszeli cég kiadja füzetalakban Csányi operáját. A szöveget már lefordították francia nyelvre s a fordítás kitűnően sikerült. Brüsszelből rövid időn belől eljut a szegedi szerző munkája Parisba, esetleg Budapestre is . . . * Színházi szépségverseny. A szegedi szinház 'hivatalos színházi lapja, a Szegedi Szinpad, mától kezdődőleg szépségversenyt rendez. Még pedig nemcsak női, hanem egyúttal férfi szépségversenyt is, amelyben részt vesznek a színtársulat összes tagjai. A verseny február 25-én ér véget. A Szegedi Szinpad minden egyes példánya tartalmaz egy szavazó cédulát, de külön is árusít szavazócédulákat darabonkint négy fillérért a szinház portása. A szavazólapokat kitöltve, a szinház előcsarnokában levő urnába kell dobni. * Hevesi Sándor Szegeden. Kedden este mutatják be a szegedi színházban Hevesi Sándor családi komédiáját, az Apja fiát. (A darab egyik frappáns jelenetét lapunk tárertrovatában adjuk.) A bemutatóra Szegedi-'/ jött a kitűnő szerző, ugy, hogy már a ma/ napon részt vett a színházi próbákon. Délelőtt és délután is bróbáztak Hevesi utasításai alapján, jókedvvel, művészi ambícióval, ügy, hogy a bemutató érdekesnek s a sablontól elütőnek ígérkezik. ára 70 fillér Kapható Szeged, lév KÍGYÓ