Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-30 / 24. szám

1912. január 28. DÉLMAGYARORSZÁG és Tisza beszédei (Fővárosi tudósít ónk telefonjelentése.) Khuen-Héderváry gráfot már a parlament­ben is óriási lelkesedéssel ünnepelték. Csak fokozódott az ováció este, a Hungária ösz­szes helyiségeiben, amikor bankétól rendez­tek a kormányelnök tiszteletére. Állami és közéletünk jelesei, valamint a munkapárt tag­jai nagyszámban jelentek meg a bankéton, melyen Tisza István gróf és Khuen-Héder­váry Károly gróf beszéltek. A négyszáz terítékű lakoma a Hungária földszintjének minden helyiségét elfoglalta. A főhelyen Héderváry, Tisza István és Lu­kács László ültek. Kiiuen háromnegyed ki­lenckor érkezett meg. Zajos, szűnni nem aka­ró ováció fogadta, majd Radies bandája rá­zendített a kormánypárt kortesnótájára. Pezsgőbontás után Tisza István emelkedett szólásra. — Tisztelt Barátaim! Örömünnepre jöt­tünk össze. Lelkem melegét hozom erre az ünnepre és ez arra késztet, hogy visszanéz­zek a legutóbbi esztendők eseményeire. Alig mult el kéf esztendő, hogy felhangzott a hivo szózat, hogy erős politikai akció révén az ország, a magyar nemzet rendes menetét biz­tosítsuk. Megindult az akció és annak az em­bernek a kezébe tettük le a zászlót, akinek ezt tartani volt elég bátorsága, tettereje. Aztán rövid időre közbejött egy csapás, a szembaj, mely azonban határtalan örö­münkre minden következmények nélkül el­múlt. Ha visszagondolok arra a becsületes munkára, mely ezt a muiló szembajt meg­előzte, nem mulaszthatom ef üdvözölni a most már teljesen akcióképes vezért, akinek vas­karja a mostani küzdelmes időkben is meg­találja a megoldást, rí- Küzdelmes időket élünk. Sok a program, az akcióképes vezérnek keli megoldani, eze­ket. — Az első lépés tető alá vinni a véderőre­formot. Ez eminens nemzeti kérdés. A tizesz­tendei szünetelés csorbát ejtett a magyar nemzet politikai jó hírnevén. — A második lépés, a választójogi reform kérdésének elintézése. Nem szabad frivol já­tékot űzni evvel a fontos kérdéssel, mert en­nek a megoldása a demokratikus haladás felé viszi a nemzetet. — Nehéz kérdések ezek. Minden szellemi és fizikai erőnkkel a megoldás felé keli vinni őket. Már nem indokolt a késhegyik menő harc. Nem szabad ugyan visszariadni a harc­tól sem, de ez csak eszköz lehet és nem cél. Mi követni fogjuk a vezért, az igaz ügy igaz férfiát. Az isten sokáig, éltesse a magyar nemzet dicsőségére! Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés viharzott át a termeken, amikor Tisza István gróf befejezte lendületes beszédét. Majd Khuen-Héderváry emelkedett szólásra. Eze­ket mondotta a miniszterelnök: — Kedves Barátaim! A ti nevetekben szó­lott és üdvözölt a legjobb barátom, akivel sok gondolatom közös. Ezért hálás köszöne­tet mondok nektek is meg neki is. Egysze­rűen mondom, de lelkem teljes melegéből. — Ez egyszer a politikai téren is mozgott a beszédje. Érdemben nincs hozzáfűzni va­lóm. Abban a percben hivott a szózat, mikor itt volt az idő a komoly munkára. Biztatóm volt a nemzeti életünkbe vetett rendithetet­len hitem. Bhez jött még az a sok rokon­szenv, amelyet most már nemcsak a ti kö­rötökben, hanem az ország más köreiben is tapasztaltunk. Ez a szeretet biztatott és adott erőt. — A szemem világának elhomályosulása sok jótól fosztott meg, attól, hogy arcotokról olvashassam az örömöt és a gondot. Ez a fogyatkozás arra késztetett, hogy lelkem kö­zelebb férkőzött a telketekhez, mert csak igy kárpótolhattam magam. Ezzel aztán én mér­hetetlen kincseket nyertem. — De megjött a megváltás perce: újra lát­hatlak "benneteket. Most csak arra kértek mindnyájatokat, tartsatok rneg baráti szere­retetben és jóságos indulatban. A bennem ér­zett bála oly nagy, hogy sohasem felejtem el ezt az iinnepeltetést . . . Az isten sokáig éltes­sen benneteket! Több fel-köszöntő nem volt. Csak még Per­czel Dezsőnek, a munkapárt ágyban fekvő elnökének küldtek üdvözlő táviratokat, külön Héderváry és Lukács. A magyar politikai életben rendkivül nagy­jelentőségű ez a mai nap. Megmutatta, meny­nyire lelkes a munkapárt hatalmas többsége s mennyire rajongással veszik körül Khuen­Héderváry miniszterelnököt. A lelki és elvi kapcsolódás megnyilvánulása bizonyára lel­kesedéssel tölti el a magyar nemzet minden emberét, aki csak a liberalizmusnak, a refor­moknak, a nemzeti munkának igaz híve. S amikor hivatkozunk arra, mennyi igaz érzéssel és hittel veszik körül a kormány­elnököt az országban, ugyanakkor hivatkoz­nunk kell arra is, hogy a magyar király olyan bizalmával tüntette ki, amilyenre példa a magyar államférfiak életében alig akad. Betegsége alatt állandóan érdeklődött álla­pota miatt ő felsége s vasárnap, a bécsi au­diencián két óránál tovább hallgatta meg a kormányelnököt. Teljes bizalmáról kegyesen biztosította, gratulált felgyógyulásához, az előterjesztett politikai terveit pedig minden eshetőségre jóváhagyta . . . Ugy érezzük, hogy az a bensőséges, szere­tettői áthatott ünneplés, melyben ma Khuent részesítették, nemcsak a politikai világra ki­terjedő. Hanem kiterjed az egész magyar nemzetre és a király is részt kért abból. Béke és munka jele mindez. Hinnünk ke1!, hogy a béke felé a mai nappal közelebb ju­tottunk. A munkapárt békés, egységes szel­leme, Tisza István gróf mai beszéde mind arra való dokumentumok, hogy békés mun­kát akarunk végre, — igen: békés munkát, a harcok, az evolúciók és a pártoskodások hazájában . . . 5 Szeged és a köztisztasági telep. — Javaslat a januári közgyűlésnek. — (Saját tudósitónktól.) A köztisztasági vál­lalatot január elsején' vette tudvalevően .házi. kezelésbe Szeged város. Ezidőszerint tehát huszonkilenc napja gondoskodik a város a* szegedi utcák tisztasága ró! és ma írnég a leg­jobb akarat mellett sem lehet bírálatot mon­dani az intézményről. Tény az, hogy városi kezelésben az utcák réndbentartása nagyobb gonddal történik, ami természetes is, mert a vállalat most sokkal-több embert foglalkoz­tat, nínt foglalkoztatott annak előtte, ami­kor még magánvállalkozás volt. Bizonyos­nak látszik az is, hogy a mostani szakszerű vezetés mellett az jntézmény be fog válni, de* most még nem megjósolni, hogy minő kere­tek mellett képes; elegét, tenni az intézménj a polgárság kivánságásják. Ma időszerűtlen az intézmény véglegesi­lése érdekében bárminő anyagi áldozatokba kerülő lépést is • tenni: Előbb várni kell egy ideig, amig kialakul -a-helyzet, amig nyilván­való lesz, aminő kéretek között marad az intézmény, mit kel! fenni annak fejlődése ér­dekében. Épen ezért időszerűtlen ma még a köztisztasági telep ; végleges elhelyezésérői gondoskodni. Nem lehet még aktuális az a javaslat, amelyet a köztisztaság intézői ter­jesztenek a januári- közgyűlés elé és amely­ben a Vadász-utcai Koeh-féle teleknek 132.000 koronáért váló megvételét indítványozzák. A tanács kedden foglalkozik a javaslattal, de már a hétfői tápáesülés után is szóba ke­rült a kérdés, fíalögfi Károly pénzügyi taná­csos már . itt is kijgtpntétte, hogy ugy a ta­nácsban, mint a; .közgyűlésen eílepe lesz .a telek megvételének, inert szerinte, az nem is ér annyit, aniennyiré á tulajdonosa taksálja, de a városnak ma még nem áll érdekében ilyen súlyos anyagi áldozatokat hozni a köz­tisztasági felékért; -' . A 132.000 koróua -vételárnak évi öt száza­lékos annuitása 75.008 koronának; a legalább 100.000 koronára - becsülhető beépítés annui­tása 5000 koronának fele! meg, igy tehát a város abban aZ esetben, ha a közgyűlés meg­szavazná az-iutKí vényt évi 12.500 korona ter­het venne a nyakátei akkor, amikor ma évi 3000 kóronaráért fizet; a köztisztasági tele­pért. ' : Ilyen nagy áldozatot nem szabad hozni ak­kor, amikor mindössze huszonkilenc napi múltra tekinthet vissza az egész Intézmény és amikor még senki sem győződhetett meg ar­ról, 'hogy az bevált-e? Nem szabad, épen a város érdekében nem szabad siettetni a kér­dés elintézését, .mert az nem olyan nagyon sürgős. Mindenekelőtt gondolni kell arra, Ihogy nem oldható-e- meg célszerűbben és ol­csóbban a k-öztis&íasági telep ügye és az arra hivatottak érdemleges javaslattal csak ak­kor jöjjenek a .közgyűlés elé, ha a köztiszta­sági intézmény munkásságáról (megfelelő ki­mutatható adatok állanak rendelkezésre és ha a telep célszerű elhelyezésének kérdését be­hatóan tanulmányozták. Egy dolgot már- most meg kell állapitaní. A köztisztasági telep semmi esetre sem he­lyezhető el a váro-s belső -részén. Éuen köz­tisztasági szempontok teszik indokolttá, ihogy a telep olyan helyen legyen, ahol a föl­szerelésekkel -járó sok kellemetlenség nem zavarja annyim a- környékbeli lakosságot. Közegészségügyi Szempontok ás megkiván­ják, ihogy arra megfelélő tágas telek álljon az intézmény rendelkezésére és -ennek a kér­désnek mérleg-elte kefb azt is. vájjon a köz­tisztasági telep fejtesz t!hefő-e olyan helyen, amelyet a mérnökség a mostani fölszerelések elhelyezésére sem-fart elég nagynak. Bizonyos, hogv a tanács keddi ülésén nagv vitatkozás lesz a kérdésnél és valószi-

Next

/
Thumbnails
Contents