Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-30 / 24. szám

1912 lil. ©víoiyair, 24. szám Kedd, január 30 Rírponti szerkesztőség és Kiadóhivatal Szeged, C3 Rorena-utca 15. szám Sadapesti szerKesztffséfl és kiadóhivatal IV., Városház-utca 3. szám c^a ELŐFIZETÉSI AR SZEliEEECt egész évre . R 24'— félévre . . . R negyedévre . fi ó— egy hónapra R Egyes szám ára 10 fillér. ? ELŐFIZETÉSI AR VIDEREN: 12'— egész évre R 28'— íélévre . . . R 14'— 2'— negyedévre . R V— egy hónapra R 2.40 ,, Egyes szám ára 10 fillér. TELEFOR-SZAJl: Szerkesztóseg 305 n.adóh.vatal 836 interurbán 3<> 5 Budapesti szerke;,ztőse« teleíon-szánv 128—12 Hibák korrigálása. A képviselőházban még folyik az appropriáció vitája. Jobbról is, balról is fölszólalnak e tárgyhoz. Érvelnek pro és kontra, közben múlik az idő. A politikusok is, a szemlélők is, aggódó figyelemmel néznek a bekövetkezendő események elé. Még az appropriációról folyik a vita, csak lagymatagul. Az elméket más foglalkoztatja, hogy mi lesz, ha ezzel végeztünk? Lesz-e béke, vagy jön-e az eksz-leksz? A tárgyalás alatt álló katonai javaslatok legelkeseredettebb ellensége, aki egyben az általános, egyenlő és titkos szavazással gyakorlandó választói jognak is a hive, ha felülemelkedik a pártérdekek látókörén, ha tárgyilagosan fontolja meg az összes körülményeket és erőviszonyokat: kénytelen megállapítani azt az igazságot, hogy a véderőreformra szükség van, az általános stb. választól jog pedig megvalósítása esetén nem fog abban a szűzi tisztaságában a törvénytárba kerülni, mint ahogyan azt a szobatudósok kicirkalmazták. Ebből az'igazságos ténymegállapításból következik azután az, hogy ha mindkét reform csak kompromisszum utján valósitható meg, akkor haszontalan szófecsérlés mindaz, ami most a parlamentben történik. A kormányban és a kormányzó többségben megvan a hajlandóság, hogy a véderő törvény egyes kifogásolt intézkedéseit helyesbbitse, a választói jog hiveit pedig Az apja fia. Hevesi Sándor vígjátékát kedden mutatják be a szegedi színházban.— Ez a kis jelenet a harmadik felvonás elejéről való. Egy kis groom dialógusa a darab egyik mozgató szereplőjével. A groom az va fiu, aki egy elakadt liftnek köszönheti az életét s a homályban maradt a párról az a legenda járja, hogy csak valami nagyúr lehetett. (A főbejárat a fenékszini falon, van, a nézőtől meglehetősen jobbra, ahol egy nagy kétszárnyú ajtó szolgál egy tágas nappaliba. A jobboklali fal legnagyobb részét hatalmas üvegajtó foglalja el, mely nagy erkélyre nyílik s a nézőtér baloldalán ülők a pálmákat is láthatják, amelyek az erkélyen ,diszlenek. A baloldali fal hátulsó részéről nyílik egy ajtó a szalonba s ugyanennek a falnak a nézőhöz közelebb levő részén óriási kandallószerű porcellánkályha áll, régi divatú, ízléses díszítéssel.,Nagyon feltűnő helyen: Gábor apjának egy 24 éves korából való arcképe, keret nélkül, stilizált kosztümben, ugy, hogy akárki a Gábor képének nézheti. A kályha közelében két hatalmas karosszék, az egyik épen szemben a közönséggel s erre egy olvasó-deszka van erősitve. Ebben a karosszékben ul, az izgalomtól teljesen összegémberedve, szinte belefúrva magát egy Conan Doyleféle detektiv-regénybe a groom, akinek nagy a magyarországi különleges viszonyok kényszeritik a bölcs mérséklet álláspontjára. Ezzel megtalálták az összes pártok azt az utat, melyen haladva, mindkét kérdés megoldható és mindkét reform tető alá hozható anélkül, hogy a parlament kupolás termét duhajok csapszékévé alacsonyították volna le. Azzal az eggyel ugyanis mindenkinek tisztában kell lenni, hogy a sorrend kérdése miatt a parlamenti munkát megakasztani nem vall politikai bölcseségre, az erő fitogtatása, a legénykedő harci kedv kitörése pedig nem jellemzi az államférfiúi belátást. A parlament minden pártjában felesen találhatók olyan képviselők, kikben a tudással párosult tehetség és az önzetlen hazafiúi munkálkodásra törekvő szorgalom föllelhető s akikből egy pártközi bizottság volna összeállítható, melynek feladata volna megtalálni azt az arany középutat, mely nem elégitene ugyan ki teljesen senkit sem, de amely a múlthoz képest mégis haladást jelentene s amelyet keserűség nélkül fogadhatna el mindenki, mert az nem hatalmi erővel jött létre, hanem a szembenálló erőviszonyok eredőjét képezi. Ez azonban csak az esetben következhetik be, ha a pártok egyértelmiileg elhatározzák, hogy az elsőbbség kérdésének teljesen figyelmen kivül hagyása mellett, mindkét reformot megvalósítják. E célból a parlament nyilvános ülései eínapolandók volnának, ennek tartama alatt, az osztályok a két kérdést alaposan megtárgyalhatnák, a . kompromisszumos törvényjavaslatokat megszövegeznék, hogy ennek utána a kész javaslatok a Ház nyilvános ülései elé legyenek hozhatók. Az ily módon létrejött javaslatok ellen obstruálni erkölcsi lehetetlenség volna, mert a kompromisszumos megállapodást a férfiúi becsületszó garantálja. Minthogy pedig a választói jog rende'zésével egyidejűleg a közigazgatási reform is megvalósítandó volna, bölcs belátást bizonyítana az, ha a parlament pártjai ezt a kérdést is ily triódon rendeznék és ezt is előbb az osztályokban tárgyaltatnák. E három reform törvényi szabályozásával a mostani parlament valamelyes elégtétellel szolgálná azért a hosszú két esztendőért, amelyet az ellenzék harci kedvéért oly hiába rabolt el a nemzet idejéből. Azért a két esztendőért, amelyet keresztülbeszéltek, ahelyett, hogy a nemzet jólétéről gondoskodtak volna és ahelyett, hogy a gazdasági élet, a társadalmi viszonyok javitásán fáradoztak volna. Ezért a veszteségért csak szerény kárpótlás lenile ez: a hármas kompromisszum, amely lehetővé tenné a zavartalan, békés továbbmüködést és alkalmat adni az okozat hibák korrigálására, az ország jólétén elkövetett sérelmek orvoslására. olvasási , szenvedélye minden valószínűség szerint az apjára vall. Pár pillanat mulva nagyot sóhajt és lapoz. E pillanatban megszólal a kandallón a telefon csengetyiije. A groom fölveti a fejét, lesújtó pillantást vet a telefonra és tovább olvas, de inkább dacból, mint meggyőződésből, mint aki nagyon jól tudja, liogy egy második csöngetés is, fog következni, amelynek már föltétlenül engedelmeskednie kell. Figyelme tehát most már megoszlik a könyv ,és a telefon között. A második csöngetés csakugyan bekövetkezik s a groom odamegy a telefonhoz, de még útközben is olvas, sőt,a telefonbeszélgetés alatt is szeme mindig a könyvre van tapadva.) Groom (a telefonnál): Halló! Itt dr Jurda! Nem! A groom! A kisasszony nincs ittihon. Senki sincs itthon ... Mi az, kérem? Igen, hogyne. Ma van a rendes fogadónapjuk. Családi ügy miatt lemondtak. Igenis, kérem (lecsapja a kagylót és beakasztja). Hogyisne! Futok, szaladok, rohanok! Ezért kellett abbahagynom a legérdekesebb fejezetnél. (Visszaül a nagy karosszékbe s megint olvasni kezd. Pár pillanat mulva megint csöngetés, de ezúttal a nappali felől. A groom idegesen kapja föl a fejét, roppant keserves pillantást vet a könyvre, amelyet kénytelenkelletlen beleprésel a nadrágja zsebébe. Aztán zsebredugott kézzel lassan indul az ajtó felé, kimegy az előszobába és bebocsátja Ferit.) Groom (bosszúsan): Kérem, az iroda a másik oldalon van. Tessék a folyosón keresztül menni, aztán jobbkéz első ajtó. Feri: Nincs nekem dolgom az irodában. Itt ma zsúr van és én vendég vagyok. Groom: Tévedés. Itt ma csak lett volna zsúr, de lefújták az összes vendégeket ésimacsak azok lesznek itt, akik úgyszólván a családhoz tartoznak. Feri: Akkor vaíósziiiüíeg én is a családhoz: tartozom, mert nagyon a lelkemre kötötték., hogy el ne maradjak. , Groom: (csak most bocsátja be egészen a szobába; addig úgyszólván az ajtónál beszélgettek). Groom: Az már más. Szabad kérnem a nevét. Feri: Ejnve, be kíváncsi vagv. Pardon, nem veszed rossz néven, ha tegezlek? Groom: Hát ha rossz néven venném, akkor nem tegezne? Hozzászoktam én már ehez. Feri: Különben is, mi nem először találkozunk. Groom (jól megnézi): Az ám, csakugyan; A múltkor levelet vittem egy urnák s akkor ön is ott volt. Nagyon jó! emlékszem, mert nem adtak borravalót . . . Feri: A barátom akkor olyan szórakozott és ideges volt. Groom: Tudom. Akik nem adnak borravalót, mindig szórakozottak és idegesek. E-