Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1912-01-28 / 23. szám
6 DÉLMAG YARORSZÁG 1912. január 25. — Szabad tudnom a városi képviselők pártarányát? (Egy kis tatisztika.) — A 144 képviselő közül a legutóbbi uj választások óta 67 az alte Linké tagja (liberális), 45 szocialista, a többi apró csoportokra megoszlik. A városi képviselők csak város-politikát csinálnak, tehát gazdasági "politikát. * — Hány tisztviselője van a városnak? — Körülbelül 2600 kinevezett tisztviselője, .15.000 tiszteletbeli hivatalnoka és 6000 tanítója. Erre a 6000 főnyi tanitóseregre 225.000 elemi iskolás gyerek esik (nálunk minden elemi iskola községi) és 303 iskolára oszlanak. Egy tanítóra tehát átlag 37 gyermek jut, egy iskolára pedig átlag 745 gyerek. Felálltam. — Még egy utolsó kérdés. Mi tette Berlint nagygyá és hogy akarják önök még nagyobbá és szebbé tenni? A szőke Bismarck, még az elfutó mosolyjjya.1 az ajkán, lassan elkomolyodott és elgondolkodott: — Nincs más dolgunk, mint dolgozni! — mondta. — Ezt üzenem önöknek is!Százezer koronánál több a zárszámadási fölösleg. (Saját tudósítónktól.) A számvevői hivatalban most készítik el az 1911-i'k esztendő mérlegét. Most folynak a zárószámadás munkálatai, amelyek rövidesen már a törvényihatósági bizottság elé kerülnek. Még nem ismeretesek a zárószámadás egyes tételéi, azonban az eredmény, há nem is pontosan, de körülbelül már ismert is az, hogy a mult esztendei gazdálkodás eredménye-képen száteezer koronánál jóval nagyobb összeg, közel kétszázezer korona a fölösleg, vagyis ennyi készpénz áll a város rendelkezésére. Ez az eredmény a legeklatánsabb bizonyítéka annak, hogy Szegeden tudnak gazdálkodni. Balogh Károly pénzügyi tanácsosé az érdem ezért az eredményért. Az ő érdeme, ihogv az utolsó esztendőkben annak ellenére, hogy a város kiadásai jelentékenyen emelkednek, de azért a pótadó mindig egyforma marad, minden esztendőben fölösleggel záródik a város zárszámadása. Esztendőről-esztendőre mutatkozik ez a fölösleg, amely tavaly is megközelítette a kétszázezer koronát. Ma már teljesen ismeretlen a város mérlegénél a deficit és mindenki természetesnek tartja, hogy esztendő végén százezrekre rugó fölöslegről számol be a pénzügyi tanácsos. Talán Szegeden fel sem tudják fogni ennek a jelentőségét, pedig ha ismerné a város polgársága a többi nagy városok súlyos anyagi helyzetét, ha tudná azt, hogy másutt a fölösleg olyan ritka, mint a fehérholló, akkor -kellőképen tudná méltányolni ennek a nagy koncepciójú pénzügyi zseninek a kiválóságát és az érdemeit. A mult évi zárószámadá-si fölöslegből ötvenezer koronát a szegedi kiállításra fordítanak. Tavaly ugyancsak a zárószámadási fölöslegből százezer koroná-t szavaztak meg a kiállításra és igy most már rövidesen százötvenezer korona áll rendelkezésére a városnak. hogv a régi tervét megvaló-sitsa. Á többit, százezer koronánál nagyobb összeget, városrendezésre fognak forditani. Ebből az ösz-egből rendezik azokat az utcákat, amelyek rendezésére az 1912-ik évi program keretében nem találtak födözetet. A tanács természetesen részletes javaslatot fog ez ügyben a közgyűlés elé terjeszteni és nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy nem ötvenezer, hanem százezer koronának a megszavazását fogja javasolni a kiállítás céljaira. A D álmagyar országnak rövidesen alkaima lesz ismertetni az egész zárószámadást. Már tnost is közölhetünk annyit, hogy az a normális keretek között mozog és a szokásos hitel túllépéseken 'kivül szorosan az előirányzott tételekhez alkalmazkodik. Bizonyos, •hogy az egyes előirányzott tételek sok helyen megváltóztak, azonban a változások a legtöbb esetben a városra nézve jártak előnnyel. A bevételi rovatok tételei jelentékeny emelkedést mutatnak sok helyütt és ez az emelkedés különösen szembetűnő a város vállalatainál, amelyek jövedelme — kevés kivétellel — örvendetes javulást mutat föl. Miért nem tart razziát a rendőrség a kórházban ? (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség közreadta a mult év statisztikáját. Elmondja, mennyi razziát tartott és a bűnösök leleplezését is ismerteti. Egy különösen figyelemreméltó passzusa is van a statisztikának. Jelentés az egészségtelen és életveszélyes lakásokból való kilakoltatásról. Valamit azonban hiába kerestünk a statisztikában. A közkórházban nem razziázott a rendőrség. A kórházból nem lakoltattak ki senkit. Szeged egyik legegészségtelenebb, életveszélyes fészke a közkórház. Most nem szégyenked-ésrőil, az idegenek előtt való piruiásrói, külsőségekről esik szó. Azt már régen megállapították, hogy a kórház veszedelmesen hasonlít egy mult századbeli kaszárnyához. A kórház most uj-ból — ki tudja, hányadszor? — aktuális. Egészségtelen és életveszélyes benne a tartózkodás. Nemrégen összeomlott a kórház fürdője, amely nagy fölfordulást okozott. Most pedig már annyi a beteg, hogy azokat lehetetlen tisztességesen elhelyezni. A földön hevernek, szétszórva, szalmazsákon. Háromszázhuszonnégy beteg van most a kórházban, húsz a földön fekszik. Különösen a belgyógyászati termekben tarthatatlan az állapot. Az orvosok, ápolók belebotlanak a földön heverő betegekbe. Elképzelhető, hogy ez a borzalmas állanot menynyire hátráltatja az orvosok munkájának eredményét. A kórház falán hullik a vakolat. A Kórházutcai részen tenyérnagyságu darabokon repedezett a fal. Az ablakpárkányok kidomborodnak a falból, alig néhány tégla tartja -össze. A kórház kívülről undoritóan piszkos. A fal, az ablakok, — minden, minden! A tetőzet zsindelves. A rothadt fadarabok alól már kizöldültek a penész moszatok. A termek vizesek, sötétek és piszkosak. A kellemetlen illat már messziről facsarja az orrt. A betegek összezsufoltan fekszenek a termekben. Folyton alakítanak, áthelyeznek, próbálkoznak. Amikor összeomlott a fürdő, abból a szárnyból áthelyezték a betegeket a barakkba. A sebészeti osztályt most kitatarozták és a barakkból visszahelyezték a betegeket. Fürdőt is építettek. A Kórház-utcai részen volt egy széles folyosó, amelyet nem ha-sználtak. Annak a lépcsőházát lebontották és a helyére rendezték be a fürdőt. Ilyen szomorú az állapot a szegedi közkórházban. Három emeletes palotákat építenek, aszfaltoznak, csatornáznak, csak a kórházra nem gondolnak. Az uj kórház már évtizedes téma és ha igy tart, az is marad. Életveszélyes, egészségtelen, —• -más jelző nem is kell talán! Most már csak egy mód van arra, hogy radikális intézkedéssel megszüntessék a szegedi kórháznuizériákat. A rendőrség razziázzon a kórházban. Ez joga, sőt kötelessége. Ha az egészségtelen lakásokat megvizsgálják, mi-ért ne tehetnék ugyanazt a kórházban? : • '8 A Szegedi Kaszinó estélye. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kaszinó mulatsága minden báli szezon kimagasló eseménye. Évről-évre emelkedik nívóban, tartalomban, külsőségekben. Hagyományos pompa ékesiti a kaszinó mulatságait. Szép és előkelő volt a szombati estélye is, amelyet a Lloydban rendeztek. A terem zsúfolásig megtelt intelligens közönséggel. Éveik óta alig volt ilyen fényesen sikerült mulatság. Az országosan hires szegedi báli szépségek is nagyszámban megjelentek, díszes báli kosztümökben, diadémmal. A bálát kabaré előzte meg. Az estélyen Nupv Terus, a Magyar Szinház bájos -művésznője, a szegedi közönség volt kedvence is szerepelt. Szép Ernő: Gyerekjáték, Farkas Imre: Ugy-e Jani és Papp Mihály: Jóska -meg az anja cimü költeményét adta elő ismert művészetével. Elragadó közvetlenséggel, természetes bájjal beszélt, ami mindig jellemezte az ő szinmü vészi képességét. A közönség őszinte ünneplésben részesítette. A szegedi színtársulatból Déry Rózsi. Antal Erzsi és Solymossy Sándor szerepeltek. r> -- rv-iZ.sij a Szerenatí-ot, Verő Gvörgv-műdalát és egy dallamos betétet énekelt. Az intonálása meglepően tiszta volt. a hangja tisztán csengett. Előadása bájos közvetlenségii. Antal Erzsi a Kis trafik románcát. Szép Ernő poétikus kupiéját és néhány dalt adott elő diszkrét finomsággal, stílusosan. Solymossy Sándor kunlézott. Ennek a talentumos, egészséges humora művészembernek előadását élénk tetszéssel honorálta a közönség. A szereplőket Meák Gyula kisérte zongorán, bravúrosan. Mtírky Imre dr ötletesen konferált. Az estély fényes sikere elsősorban Domokos László dr érdeme, aki művészi Ízléssel és gondos körültekintéssel rendezte a mulatságot. A megjelent hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Aigner Károlyné drné, Almássy Endréné, Ács Vilmosné drné, Balogh Józsefné, Balogh Károlyné, Bán Gyuláné, Berényi Istvánné, Boros Józsefné drné, Balsay Józsefné, Czeke Aladárné, Csernovies Agenorné, Csorba Gáspár né, Csizinszky Ágostné, Devits Istvánné, Domokos Lászlóné drné, Dobay Gynláné drné, Dombrády Nagy Gyuláné, Edvy Gyuláné, Engel Lajosné, Eördögh Árpádiié drné, Fekzeghy Ferencné, Farkas Dezsőné, Fekete Béláné drné, Fuchs Jánosné, Gergely Miklósné, Halász Miklósné, Hoffer Imréné, Horváth Sándorné, Hrusztek Dezsőné, Hoyos Györgyné grófné, Jedlicska Béláné drné, Jóny Lászlóné, Juhász Istvánné drné, Kátay Lajosné, Kedacic Károlyné, Kása Ernő-ué, Kray Istvánné, Kapustyák Rezsőné, Lázár Györgyné drné, Lázár Duci, Lövész Antalné, Ligeti Béláné, Malina Gyuláné, Magay Lajosné, Müller Miksáné, Nagy Aladárné drné, Nagy Gyuláné, Neuenstein Félixné báróné, Ottovay Istvánné, Pauwitz Vilmosné, Per.iéssy Lászlóné, Perjéssy Mibólyné drné, Pistor Egonné drné, Reizner Jánosné, Rieger Lajosné, Somogyi Szilveszterné drné, Schinidt Gusztávné, Schwoy Kálmánné, Scossa Dezsőné, Sz. Szigeti íy Vilmosné, Szarvady Lajosné, Széli Gyuláné drné, Szombati Gyuláné (Szentes), Solymossy Sándorné, Taugner .Józsefné, Tóbiás Lászlóné, Tőrös Sándorné, Temesváry Józsefné, Uray Zoltánná, Vajda Béláné, Vedress Istvánné, Weiner Jánosné, Will Antalné, Zombory Jenőné drné stb. Leányok: Abafy Rózsa, Antal Erzsi, Cseresnyés Lujza (Nagyvárad), Ddry Rózsi, Devits Gizi, Jedlicska Jolán, Kiss Ilonka (Szentes), Kray Mariska, Kray Margit, Magay Iluska, Nagy Terus, Nováky Rózsa, Perjéssy Aliee, Polascbek Elza, Polaschek Mariska (Szentes), Reizner Gizi, Szarvady Rózsa, Szél Erzsike, Uray Böske, Uray Margit, Vedress Böske, Weiner Margit stb.