Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-28 / 23. szám

6 DÉLMAG YARORSZÁG 1912. január 25. — Szabad tudnom a városi képviselők pártarányát? (Egy kis tatisztika.) — A 144 képviselő közül a legutóbbi uj választások óta 67 az alte Linké tagja (libe­rális), 45 szocialista, a többi apró csopor­tokra megoszlik. A városi képviselők csak város-politikát csinálnak, tehát gazdasági "politikát. * — Hány tisztviselője van a városnak? — Körülbelül 2600 kinevezett tisztviselője, .15.000 tiszteletbeli hivatalnoka és 6000 taní­tója. Erre a 6000 főnyi tanitóseregre 225.000 elemi iskolás gyerek esik (nálunk minden ele­mi iskola községi) és 303 iskolára oszlanak. Egy tanítóra tehát átlag 37 gyermek jut, egy iskolára pedig átlag 745 gyerek. Felálltam. — Még egy utolsó kérdés. Mi tette Ber­lint nagygyá és hogy akarják önök még na­gyobbá és szebbé tenni? A szőke Bismarck, még az elfutó mosoly­jjya.1 az ajkán, lassan elkomolyodott és elgon­dolkodott: — Nincs más dolgunk, mint dolgozni! — mondta. — Ezt üzenem önöknek is!­Százezer koronánál több a zárszámadási fölösleg. (Saját tudósítónktól.) A számvevői hiva­talban most készítik el az 1911-i'k esztendő mérlegét. Most folynak a zárószámadás munkálatai, amelyek rövidesen már a tör­vényihatósági bizottság elé kerülnek. Még nem ismeretesek a zárószámadás egyes té­teléi, azonban az eredmény, há nem is ponto­san, de körülbelül már ismert is az, hogy a mult esztendei gazdálkodás eredménye-képen száteezer koronánál jóval nagyobb összeg, közel kétszázezer korona a fölösleg, vagyis ennyi készpénz áll a város rendelkezésére. Ez az eredmény a legeklatánsabb bizo­nyítéka annak, hogy Szegeden tudnak gaz­dálkodni. Balogh Károly pénzügyi tanácsosé az érdem ezért az eredményért. Az ő ér­deme, ihogv az utolsó esztendőkben annak ellenére, hogy a város kiadásai jelentéke­nyen emelkednek, de azért a pótadó mindig egyforma marad, minden esztendőben fölös­leggel záródik a város zárszámadása. Esz­tendőről-esztendőre mutatkozik ez a fölösleg, amely tavaly is megközelítette a kétszáz­ezer koronát. Ma már teljesen ismeretlen a város mérlegénél a deficit és mindenki ter­mészetesnek tartja, hogy esztendő végén százezrekre rugó fölöslegről számol be a pénzügyi tanácsos. Talán Szegeden fel sem tudják fogni ennek a jelentőségét, pedig ha ismerné a város polgársága a többi nagy vá­rosok súlyos anyagi helyzetét, ha tudná azt, hogy másutt a fölösleg olyan ritka, mint a fehérholló, akkor -kellőképen tudná méltá­nyolni ennek a nagy koncepciójú pénzügyi zseninek a kiválóságát és az érdemeit. A mult évi zárószámadá-si fölöslegből ötvenezer koronát a szegedi kiállításra fordí­tanak. Tavaly ugyancsak a zárószámadási fölöslegből százezer koroná-t szavaztak meg a kiállításra és igy most már rövidesen száz­ötvenezer korona áll rendelkezésére a város­nak. hogv a régi tervét megvaló-sitsa. Á töb­bit, százezer koronánál nagyobb összeget, városrendezésre fognak forditani. Ebből az ösz-egből rendezik azokat az utcákat, ame­lyek rendezésére az 1912-ik évi program ke­retében nem találtak födözetet. A tanács ter­mészetesen részletes javaslatot fog ez ügy­ben a közgyűlés elé terjeszteni és nincs ki­zárva annak a lehetősége sem, hogy nem ötvenezer, hanem százezer koronának a megszavazását fogja javasolni a kiállítás céljaira. A D álmagyar országnak rövidesen alkaima lesz ismertetni az egész zárószámadást. Már tnost is közölhetünk annyit, hogy az a nor­mális keretek között mozog és a szokásos hi­tel túllépéseken 'kivül szorosan az előirány­zott tételekhez alkalmazkodik. Bizonyos, •hogy az egyes előirányzott tételek sok he­lyen megváltóztak, azonban a változások a legtöbb esetben a városra nézve jártak előnnyel. A bevételi rovatok tételei jelenté­keny emelkedést mutatnak sok helyütt és ez az emelkedés különösen szembetűnő a város vállalatainál, amelyek jövedelme — kevés kivétellel — örvendetes javulást mutat föl. Miért nem tart razziát a rendőrség a kórházban ? (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség közreadta a mult év statisztikáját. Elmondja, mennyi razziát tartott és a bűnösök leleple­zését is ismerteti. Egy különösen figyelemre­méltó passzusa is van a statisztikának. Je­lentés az egészségtelen és életveszélyes laká­sokból való kilakoltatásról. Valamit azon­ban hiába kerestünk a statisztikában. A köz­kórházban nem razziázott a rendőrség. A kórházból nem lakoltattak ki senkit. Szeged egyik legegészségtelenebb, életve­szélyes fészke a közkórház. Most nem szé­gyenked-ésrőil, az idegenek előtt való piruiás­rói, külsőségekről esik szó. Azt már régen megállapították, hogy a kórház veszedelme­sen hasonlít egy mult századbeli kaszárnyá­hoz. A kórház most uj-ból — ki tudja, há­nyadszor? — aktuális. Egészségtelen és élet­veszélyes benne a tartózkodás. Nemrégen összeomlott a kórház fürdője, amely nagy fölfordulást okozott. Most pedig már annyi a beteg, hogy azokat lehetetlen tisztességesen elhelyezni. A földön hevernek, szétszórva, szalmazsákon. Háromszázhuszonnégy beteg van most a kórházban, húsz a földön fekszik. Különösen a belgyógyászati termekben tart­hatatlan az állapot. Az orvosok, ápolók bele­botlanak a földön heverő betegekbe. Elkép­zelhető, hogy ez a borzalmas állanot meny­nyire hátráltatja az orvosok munkájának eredményét. A kórház falán hullik a vakolat. A Kórház­utcai részen tenyérnagyságu darabokon re­pedezett a fal. Az ablakpárkányok kidombo­rodnak a falból, alig néhány tégla tartja -össze. A kórház kívülről undoritóan piszkos. A fal, az ablakok, — minden, minden! A te­tőzet zsindelves. A rothadt fadarabok alól már kizöldültek a penész moszatok. A termek vizesek, sötétek és piszkosak. A kellemetlen illat már messziről facsarja az orrt. A betegek összezsufoltan fekszenek a termekben. Folyton alakítanak, áthelyeznek, próbálkoznak. Amikor összeomlott a fürdő, abból a szárnyból áthelyezték a betegeket a barakkba. A sebészeti osztályt most kitata­rozták és a barakkból visszahelyezték a be­tegeket. Fürdőt is építettek. A Kórház-utcai részen volt egy széles folyosó, amelyet nem ha-sználtak. Annak a lépcsőházát lebontották és a helyére rendezték be a fürdőt. Ilyen szomorú az állapot a szegedi köz­kórházban. Három emeletes palotákat építe­nek, aszfaltoznak, csatornáznak, csak a kór­házra nem gondolnak. Az uj kórház már év­tizedes téma és ha igy tart, az is marad. Életveszélyes, egészségtelen, —• -más jelző nem is kell talán! Most már csak egy mód van arra, hogy radikális intézkedéssel megszüntessék a sze­gedi kórháznuizériákat. A rendőrség razziáz­zon a kórházban. Ez joga, sőt kötelessége. Ha az egészségtelen lakásokat megvizsgál­ják, mi-ért ne tehetnék ugyanazt a kórház­ban? : • '8 A Szegedi Kaszinó estélye. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kaszinó mulatsága minden báli szezon kimagasló ese­ménye. Évről-évre emelkedik nívóban, tarta­lomban, külsőségekben. Hagyományos pom­pa ékesiti a kaszinó mulatságait. Szép és elő­kelő volt a szombati estélye is, amelyet a Lloydban rendeztek. A terem zsúfolásig meg­telt intelligens közönséggel. Éveik óta alig volt ilyen fényesen sikerült mulatság. Az or­szágosan hires szegedi báli szépségek is nagyszámban megjelentek, díszes báli kosz­tümökben, diadémmal. A bálát kabaré előzte meg. Az estélyen Nupv Terus, a Magyar Szinház bájos -mű­vésznője, a szegedi közönség volt kedvence is szerepelt. Szép Ernő: Gyerekjáték, Farkas Imre: Ugy-e Jani és Papp Mihály: Jóska -meg az anja cimü költeményét adta elő is­mert művészetével. Elragadó közvetlenség­gel, természetes bájjal beszélt, ami mindig jellemezte az ő szinmü vészi képességét. A közönség őszinte ünneplésben részesítette. A szegedi színtársulatból Déry Rózsi. Antal Erzsi és Solymossy Sándor szerepeltek. r> -- rv-iZ.sij a Szerenatí-ot, Verő Gvörgv-mű­dalát és egy dallamos betétet énekelt. Az in­tonálása meglepően tiszta volt. a hangja tisz­tán csengett. Előadása bájos közvetlenségii. Antal Erzsi a Kis trafik románcát. Szép Ernő poétikus kupiéját és néhány dalt adott elő diszkrét finomsággal, stílusosan. Solymossy Sándor kunlézott. Ennek a talentumos, egész­séges humora művészembernek előadását élénk tetszéssel honorálta a közönség. A sze­replőket Meák Gyula kisérte zongorán, bra­vúrosan. Mtírky Imre dr ötletesen konferált. Az estély fényes sikere elsősorban Domo­kos László dr érdeme, aki művészi Ízléssel és gondos körültekintéssel rendezte a mulat­ságot. A megjelent hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Aigner Károlyné drné, Almás­sy Endréné, Ács Vilmosné drné, Balogh Jó­zsefné, Balogh Károlyné, Bán Gyuláné, Be­rényi Istvánné, Boros Józsefné drné, Balsay Józsefné, Czeke Aladárné, Csernovies Age­norné, Csorba Gáspár né, Csizinszky Ágostné, Devits Istvánné, Domokos Lászlóné drné, Do­bay Gynláné drné, Dombrády Nagy Gyulá­né, Edvy Gyuláné, Engel Lajosné, Eördögh Árpádiié drné, Fekzeghy Ferencné, Farkas Dezsőné, Fekete Béláné drné, Fuchs Jánosné, Gergely Miklósné, Halász Miklósné, Hoffer Imréné, Horváth Sándorné, Hrusztek Dezső­né, Hoyos Györgyné grófné, Jedlicska Bélá­né drné, Jóny Lászlóné, Juhász Istvánné drné, Kátay Lajosné, Kedacic Károlyné, Kása Ernő-ué, Kray Istvánné, Kapustyák Rezsőné, Lázár Györgyné drné, Lázár Duci, Lövész Antalné, Ligeti Béláné, Malina Gyu­láné, Magay Lajosné, Müller Miksáné, Nagy Aladárné drné, Nagy Gyuláné, Neuenstein Félixné báróné, Ottovay Istvánné, Pauwitz Vilmosné, Per.iéssy Lászlóné, Perjéssy Mi­bólyné drné, Pistor Egonné drné, Reizner Jánosné, Rieger Lajosné, Somogyi Szilvesz­terné drné, Schinidt Gusztávné, Schwoy Kál­mánné, Scossa Dezsőné, Sz. Szigeti íy Vilmos­né, Szarvady Lajosné, Széli Gyuláné drné, Szombati Gyuláné (Szentes), Solymossy Sán­dorné, Taugner .Józsefné, Tóbiás Lászlóné, Tőrös Sándorné, Temesváry Józsefné, Uray Zoltánná, Vajda Béláné, Vedress Istvánné, Weiner Jánosné, Will Antalné, Zombory Je­nőné drné stb. Leányok: Abafy Rózsa, Antal Erzsi, Cse­resnyés Lujza (Nagyvárad), Ddry Rózsi, Devits Gizi, Jedlicska Jolán, Kiss Ilonka (Szentes), Kray Mariska, Kray Margit, Ma­gay Iluska, Nagy Terus, Nováky Rózsa, Per­jéssy Aliee, Polascbek Elza, Polaschek Mariska (Szentes), Reizner Gizi, Szarvady Rózsa, Szél Erzsike, Uray Böske, Uray Mar­git, Vedress Böske, Weiner Margit stb.

Next

/
Thumbnails
Contents