Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-28 / 23. szám

1912. január 28. DÉLMAGYARORSZÁG 291 NflPi_HIREK Beteg pénzek. (Saját tudósitónktól,) Paradokszonnak lát­szik, mikor azt mondjuk, 'hogy a pénz is le­het beteg. Mert vagy pénz, vagy nem pénz. Ha pénz, mit lehet az beteg. A fő, ha van, me­dicinára nincs annak szüksége. Pedig mégis ugv van, a pénz is lehet beteg. Egy kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a pénznek is, mintha csak organikus test lenne, élete, lelke, teremtő ereje van, mely a gaz­dasági viszonylatok között annak vérkerin­gését képezi. A pénznek forogni kell, kézről­kézre, kasszából-kasszáfoa, ugy él, ugy egészséges, különben satnyul, penészedik, nem szolgálja az organizmust, a társadalmat. Ezt a pénzt bátran nevezhetjük beteg pénz­nek. A beteg pénz nem lát bankot. A tulajdo­nosa félti, őrzi, rajta ül, hogy el ne vesszen. Nem érzi sehol biztonságban, csak nála, ma­gánál, vagy elrejtve ott, ahol senki nem sejti: mellény bélésébe bevarrva, harisnyába rejtve, derékra kötött kendőbe pólyálva, vagy imádságos könyv lapjai között, vagy pedig szalmazsákban az ágy fenekén, sublőt alján ruhanemű 'között, sőt mint a példa mu­tatja: még kályhacsőben is. A kincs féltésébe belebetegedett emberek tartogatják igy: ezeket a beteg pénzeket, a mely kivonva a forgalomból nem szolgálja sem a társadalmat, sem az államot, nem veszi hasznát senki, még az sem, aki féltve, tit­kon őrzi. Már aztán a betegséggel vele jár a katasztrófa s a beteg pénzekkel rendsze­rint baj van. A szalmazsákba rejtett, megfakult ezrese­ket ott szokták találni akkor, amikor nyomo­rúságosan vergődő tulajdonosuk kihűlt tete­mét elföldelték s nevető örökösök osztozkod­nak rajta, hogy a másik végletbe csapva, el­herdálják. A kályhacső sem bizonyult jó „safe depositnak", mert abban megsülnek, el­hamvadnak a szép angyalos papirok. De, hogy a szekrényben, vagy harisnyában rej­tegetett bankók is belepusztulnak a „levego­hiány'ba", annak ékes bizonyságait adják azok az esetek, melyeket egy szegedi bank igazgatója beszélt el a saját tapasztalatai alapján. — Nemrégen egy éltesebb szegedi uriasz­szony a leányával beállított a bankba és cse­kély 8000 koronát tett le a pénztárnok elé azzal, hofw takarékbetétül kívánja elhelyez­ni. A pénztárnok számolni kezdi a bankóhal­mazt s amint a fölső egynehány százast le­olvassa, látja, hogy a hangjegyek mind ron­gyosak, lyukasak s majd mind olyan volt, hogy több hiányzott belőlük, mint amennyi épen megvolt. A szegedi bank persze nem fogadta el az elrongyolt pénzeket, de megkérdezte az asz­szonyt, Ihogy mi baj történt a pénzzel? Az asszony elmondta, hogv a pénzt a szekrény­ben tartotta, a legfelsőbb polcon a szekrény tetején pedig paradicsomos üvegeket helye­zett el. Néhány üveg azonban eltörött s a szekrény tetején levő repedésen keresztül le­csurgott épen a bankóhalmazra. Ugy maradt észrevétlen hónapokon keresztül, amig az er­jedésnek indult paradicsom szósz keresztül ette magát a bankjegyeken s megrohasztotta azokat. Érdekes, hogy mikor az asszony igy ma­gyarázatát adta érzékeny pénzveszteségé­nek, a leánya közbe szólt: — Pedig ez nc-m is az első ilyen esete a mamának.. Egyszer ugyanígy járt, azzal a különbséggel, hogy akkor nem a paradicsom rongálta meg a szekrényben levő pénzt, ha­nem apró kis háfciállatkák: az egerek. Egy másik szegedi eset a következő: Jó­képű tanyai özvegyasszonynak valaki na­gyon dicsérte azt a bankot, amelyikről szó van. Az asszony nagynebezen elhiszi, hogy ha beteszi „interesre", hát majdnem olyan biztos helyen van, mint az ő harisnyájában. Be is vitte. Lassan, óvatosan bontotta ki a kendőt, amelybe elég tekintélyes összegű bankjegyesomó volt bebangyulálva. Végre szabaddá lesz a bankjegy csomag. Képzel­hető azonban a körülállók megrökönyödése, mikor látták, hogy a bankjegyek már nem is bankjegyek, hanem homályos emlékei, foszlányai valaminek, amiről azonban sejteni lehetett, hogy valaha szép, ropogós bankók volna. Az igy, háztartási kezelésben tartott pén­zek kapzsi tulajdonosainak szerencséje, hogy az Osztrák-Magyar Bank még bevált­ja ezeknek a pénzeknek azt a hányadát, a melyről minden veszedelmek dacára is még megállapítható, hogy valaha pénz lehetett. Igy is érzékeny veszteséggel jár ugyan, de annyi veszteséget igazán megérdemel az, aki kanzsi. — A megoperált Józsei királyi herceg. Két napja mult, hogy a fővárosi FasorT szanatóriumban megoperálták József királyi herceget, de felgyógyulását illetőleg mind­eddig nem tudtak még határozott nyilatkoza­tot tenni kezelőorvosai. Állapota igen vál­tozó, s bár a körülményekhez képest kielé­gítőnek mondható az állapota, tegnap este­felé mégis súlyosabbra fordult. Tegnap este nyolcadfél órakor Herzl tanár, Korányi ta­nár és Czyzewsky orvos konzíliumot tartot­tak. Rendkívül nagy óvatosságra van szük­ség a betegnek, mert még mindig megeshe­tik, hogy komplikáció áll be, amelynek kö­vetkezményeit most még nem lehet mérlegel­ni. A királyi herceg délutáni kettedfél óra­kor töltötte el ebédjét: kis marhahús levest és parajt. Nem sokat evett, de elég jóízűen. Állapotáról az eddigi vizsgálat alapján ma délután négy órakor jelentést küldtek Bécs­be a királynak. Ezt a jelentést maga Herzl professzor tette meg. A jelentés megnyug­tató szövegű inkább. — A fogadalmi templom. A szegedi fogadalmi templom építési költségeinek fő­dözése ügyében hozott közgyűlési 'határoza­tot most küldték föl jóváhagyás végett a bel­ügyminiszterhez. A polgármester kül'ön le­velekben kérte még a referenseket az ügy gyors elintézésére. Ha a jóváhagyás idejeben megérkezik, akkor a templom lebontásához még a nyár folyamán hozzáfognak. — Komái Berta férjhez ment. Kornai Berta, a budapesti Vigszinház népszerű mű­vésznője szombaton házasságot kötött Nemes Tóth Elemér dr ügyvéddel. — Egy hires tanár a politikáról. Berlinből jelentik: A glogaui kerület képvise­lőjévé megválasztott hires tanárt, Eduárd von Lisztet, ma hallgatói lelkes ovációkban részesítették. Előadása megkezdése előtt a következő beszéd kíséretében köszönte meg Liszt professzor az ovációkat: — Uraim! Szívből köszönöm figyelmüket.. Régesrég, de különösen berlini tanárságom óta az a meggyőződésem, hogy nagy szeren­csétlenség egy népre az, ha ama férfiak, akik olyan szívesen tartják int.ellektuelleknek ma­gukat, távol maradnak a politikától. Közü­lünk mindenki, aki valaha is .foglalkozott po­litikával, jól tudja, hogy ez a működés nem mindig nagy öröm, de a müveit embernek még sem szabad elfordulnia attól, ha hazája iránt való kötelességének eleget akar tenni. Számomra az a meggondolás volt döntő, hogy nekünk, öregeknek elől kell járni a jó példával, hogy az egyetemi ifjúság megta­nuljon cselekedni is a hazáért, nemcsak be ­szélni. Csak látszat az, hogy pártokért dol­gozunk, valójában ennek a munkának a nemzet látja hasznát. — A trachoma ellen. A belügyminiszter' leiratot intézett a szegedi tanácshoz és ebben a leiratban a trachoma elleni védekezés érde­kében fölhívja a tanácsot/ hogy intézkedjék aziránt, hogy a kötelezően' előirt iskolát szemvizsgálatok az 1911—1912. iskolai tanév második felében különös gonddal hajtassék végre és hogy az illetékes hatóságok a szem­vizsgálatokról a félévi trachonia-kimutatá­soktól függetlenül külön részletes, rovatos kimutatásokat szerkesszenek. — Orvosokat választanak. A közgyű­lés tudvalevően annak idején két kerületi or­vosi állás szervezését határozta ej. Az állá­sokat a X. fizetési osztályba sorozta és meg­állapította az orvosi kerületek uj beosztását is. Elhatározta, hogy az ujszegedi kerületbeír orvosi lakot épít s ez az orvos lakbér he­lyett természetben való lakást kap. Kimon­dotta végül, hogy minden kerületi orvos sa­ját kerületében köteles lakni és hogy a ke­rületi orvosok nem egy meghatározott kerü­let számára választatnak, hanem általában, mint kerületi orvosok, akiket szükség esetén a polgármester a tiszti főorvos meghallgatás •savai egyik kerületből a- másikba áthelyez­heti. A belügyminiszter most jóváhagyta a határozatot. A tanács a-^miniszteri döntést bemutatja a januári közgyűlésnek* a februári közgyűlés pédig megválasztja az uj orvoso­kat. — Házasság. Komáromy Ede földbirtokos kedves és szép leányát, Tutuskát, ma vezette oltárhoz Kampf Ferenc.budapesti banktiszt­viselő. Násznagyok voltak,: Lantos Béla ós Gál János. — Borovszka .fan in a, Krakóból jelen­tik: Annak idején nagy föltűnést okozott Bo­rovszka Jánina asszony bünpöre, akit tud­valevően kémkedéssel és Leviczky dr krakóv ügyvéd meggyilkolásával vádoltak. A bíró­ság fölmentette az asszonyt a vád alól és Borovszka Janina Bécsbe ment, hol folytatta az egyetemen orvosi tanulmányait. Borovsz­ka Janinát, most hogy diplomáját megkapta, egy csikágói kórházihoz orvosnak hivták meg s az asszony már legközelebb el is utazik Amerikába, hol á'llandóian meg akar telepedni. — Alapíőkeemelés. A „Szegedi Takarék és Hitel Részvénytársaság" f. hó 26-án tartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy alap tőkéjót 600,000 koronáról 1.000,000 koronára emeli fel. Minthogy a „Szegedi Takarék és Hitelrészvénytársaság" a Magyar Általános Takarékpénztárral és Trieszti (Generáli) Ál­talános Biztosító Társasággal, amely intéze­tekkel már eddig is szoros összeköttetésben állott, valamint az eddigi érdekeltségével is,, az alaptőke emelésre vonatkozólag is megál­révén lett viiághirü a valódi A hygieniKus Palma kaucsuk gybetét minősége & elsőrangú

Next

/
Thumbnails
Contents