Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-27 / 22. szám

276 DÉLMAG YARORSZÁG 1912. január 25. nesen keresi a becsületes békét, de a harctól sem riad vissza. Igy fest a politikai helyzet a miniszterelnök nevezetes audienciájának előestéjén. Inger Szolimán levele a tripoliszi harctérről. íSaját tudósítónktól) Magyarországnak, de különösen Bihar vármegyének egyik legérdekesebb és népszerű alakja: Inger Szolimán alkirály otthagyta kimpányi kastélyát és beállott a török hadseregbe, hogy Olaszország ellen harciba szálljon. Inger Szolimán régi ellensége a taliánoknak, mert hiszen aki a külpolitikával foglalkozik, az tudja jól, hogy :az olaszok Szomált Inger Szolimán alkirályi .koronájának szinterét is régóta gyarmatosítani akarják. Az aMriályt a tripoliszi háború kivetette a nyugalmából, az olaszok ellen érzett gyűlölete szította harci kedvét s egy szép napon odahagyta kimpányi tuszkulumát és nekivágott Afrikának. Hir azóta nem jött Emir Szulejman ibn Inger Abduüah (ez Inger Szolimán teljes szomáli cime és jellege) felől, annyira, hogy Temesvárott lakó családja sem tudta merre tartózkodik. Egy nagyváradi lap kapott most végre levelet Inger Szoliuiántól a harctérről s abban röviden elmondja: merre jár, mit csinál. Az alkirály sorai, elárulják, hogy nem csendes szemlélője a tripoliszi küzdelemnek, hanem benne van a harc kellő közepében és a legkomolyabb ütközetekből is kiveszi a maga részét, akár csak idehaza, képviselőválasztások idején, amikor is az alkirály mint főkortes vitte a szerepet. — Egy ilyen szereplésének epilógusa a ' járásbíróság előtt folyt le, ahol az alkirály, mint panaszos kért elégtételt azért a csattanós érintésért, melylyel az ő fölkent ábrázatját tisztelte meg egy másik, Iegkevsbé sem felséges kortes. Inger Szolimán levelét szó szerint itt közöljük : Bengazi, 1/6 912. dervis főszállás. Kedves szerkesztő ur! Ma elmegy egy posta és próbálok, talán meg fogja kapni levelemet. Biztosan már érkezeit a hir Európában, hogy én itt vagyok a harctéren. Nehéz a háború élet, mert most itten is .erős a téli időjárás — hideg és sok eső. De már hozzá szoktuk — dacára annak, hogy sátorba élünk Embereink kitűnő! Tele bátorsággal és harckedv — és ez a fődolog a háborúban. Mult héten az olaszok kitörtek Dernától (tengerparti város) 7 zászlóval (Bataillon) tüzérséggel és géppuskáival körülbelül 6—7000 emberrel. Nem voltunk éppen kész a harcra — és csak körülbelül 2400 ember tudtunk ellene küldeni. Egy nehéz harc után visszavertünk a tul erőben levő ellenség. Eredmény: 400 hallott, 2—300 sebesült olasz részen. Elvettünk az ellenségtől 3 ágyú, 72 gyorstüzelő fegyver 25 rakomány hozzávaló töltések — sok fegy ver e. c. A mi veszteségünk 34 halott és sebesült. Olasz részen ,több törzstisztek elestek. Talán maguknál ínég nem érkezett a hir ettől a harctól (XII/26.) vagy ha jött olasz formában — mert már hetek óta egész öszszeköttetésünk ugy távírda mint posta az angolok Egyptomban íelftiggesziék. Persze a valódi háború ckik tavaszon fog kezdeni — és azután rövid idő alatt végezni, mert véleményem az, hogy I—2 nagy csata (decésif) fog dictálni a jog és igazság. És olyan csaták fogunk keresni és kierőszakolni. Más különös újság itten nincs. Eszünk, iszunk, fázunk, gyakorolunk — ez az egész élet. Mást nem is mondhatok — mert nem oportumus. Sok üdvözletemmel: Emir Sulejmann. 3ZBZÖNL Hajdiszek a hangversenyteremben. A színházi haj díszekről sokan nem tudják, vájjon kordhatók-e ezek a színházi fejdíszek a hangversenyteremben is. Ez a kérdés most valóban időszerű is, mert hetenkint egynehány hangversenyen nyílik alkalom arra, hogy az asszonyok a zene mellett divatnak is hódoljanak. Ami a színházi fejdiszeket illeti, ezeknek legnagyobb része nem alkalmas arra, hogy a /hangversenyteremben is feltegyük őket. A ifövegek, turbánok, sisakok különleges díszítéseikkel egyetemben mégis csak kis kalapok is a hangversenyteremből ezideig a kalap még ki van küszöbölve. Már a színházi parketiilések sem tűrik meg a divatos fej díszeknek ezt a nemét, amelyet csupán a kiváltságos páholyközönség számára kreáltak a párisi modisteok. A hangversenyterem egészen más irányú, mondhatnók könnyebb, lengébb hajviseleteket favorizál és valamint a látogató-ruhát a kalap emeli szépségben és elegánciában, ugy az estélyi toilettének sokszor az ízléses fejdísz adja meg a caclietját. Miután a hangversenyteremben fontosabb a hallás a szabad pódiumra való látásnál, az asszonyok hajdiiszei is /nagyobbára fölfelé törekvők, tekintet nélkül arra, hogy a mögöttük ülők elől a kilátást elzárják. Természetes tehát, hogy ily módon nagy szerep jut a madárvédők által annyira, gáncsolt s a hölgyközönség által annyira kedvelt kócsagnak, melyet minden színárnyalatban s különböző kötésmódban láthatunk a haj tekercsekből oldalt, vagy elől a homlok felett, függőlegesen vagy hátra dőlten kiemelkedni. Különösen a kistermetű nők ismerték fel gyorsan ezeknek a magasító baj díszeknek az előnyeit s egy-egy hangversenyen vagyont érő kócsagot lehetne öszszegyüjteni. A madártollakból készülteket imitt-amott azok a finom lengő üvegfonalakból készítettek helyettesitik, melyeket csaknem mindannyian ismerünk. A diadém, ez a fejedelmi fejdísz ma is a legkedvesebb hajviseletek közé tartozik, de mivel magas áránál fogva nem lehet minden asszonyi fejre varázsolni, igy ezüstgazera varrott viaszgyöngyök és strasskövek pótolják őket. És a divat, mely különben Ízléstelennek minősiti a hamis ékszer viseletét, e tekintetben elnéző s a legmesszebbmenő koncessziókkal könnyít az asszonyok fény és pompa után való vágyán. Villanyfénynél minden megvan engedve a bajba, ami csillog, fénylik, ragyog. A fény a csiszolt kristályon ép ugy megtörik, mint a gyémánton s a főkötők, handeauk, hálók és csigák mind egyformán csillogóak az estéli világításiban. Egészen fiatal leányoknak azonban nem ajánljuk ezeket a hajdiszeket. Azok csak mutassák szabadon a hajukat s legfeljebb egy szalagot, tiillcsikot, vagy gyöngysort fonjanak belé. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szombat: Rossz pénz nem vész el, népies vigjáték. (Páratlan 3/<>.) Vasárnap d. u.: Szép Heléna, operett. — Este: Az árendás zsidó, népszínmű. (Páros V» ) Hétfő: Az ezred apja, énekes bohózat. (Páratlan 2/3-) Kedd: Apja fia, szinmü. (Bemutató. Páros s/s.) •;. Szerda: Apja fia, szinmü. (Páratlan V3-) Csütörtök: Apja fia, szinmü. (Páros s/3-) Péntek délután: A szerelem gyermeke, szinmü. — Este: Tetemrehívás, opera, Petőfi, színjáték. (Bemutató. Páratlan "/a.) Szombat: Tetemrehívás, opera, Petőfi, színjáték. (Páros V3-) Vasárnap d. u. A kis gróf, operett, — Este: Az ártatlan Zsuzsi, operett (Páratlan 2/a.) Az apja fia. (Saját tudósítónktól.) A szegedi színház kedden fogja bemutatni Hevesi Sándornak, a Nemzeti Szinház főrendezőiének nagysikerű családi komédiáját. A bemutatóra eredetileg Hevesi is elszándékozott jönni Szegedre, azonban mint irja: a Nemzeti Szinház megváltozott munkarendje miatt kútba esett ez a terve, atmelvre pedig hónapok óta számított. Annál sajnálatosabb, 'hogv Hevesi Sándor nem lehet jelen müvének bemutatóján, de még inkább annak főpróbáján, mert igy alkalma lett volna Az apja fia rendezésében legalább az utolsó ecsetvonásokat megtenni. Ezt annál inkább sajnálhatjuk, mert Hevesi egyrészt mint szerző, a legjobban tudja, hogy müve egyes alakjait hogyan kell értelmezni és mint az ország egyik legjobb szinpadi rendezője, — azt is a legjobban tudja, hogyan kell megjátszani és az egész darabot hogyan kell beállítani. Igy, ha sikerül is, amit a szerző maga is óhajt, a darab második vagy harmadik előadására megjelennie, már úgyis csak kritikáit mondhat: jót vagy rosszat, változtatni már nem sokat változtathat az előadáson. Hevesi a szinház egyik tagjának irott levelében részletesen vázolja alakjainak jellemét, s jellembeli megnyilvánulását ,s olyan részletes instrukciókat ad annak alakítására, aminőt csak a szerzőnek a maga szellemi szülötte iránt való szeretete és a zseniális szinpadi rendező kiváló érzéke sugalmazhat. Az apja íiá-mói a hőse, mint sejthető, egy törvénytelen fiu, akinek törvénytelensége, s ennek a társadalmi előítélettel való összeütközése adija meg a darab témáját. Hevesi ezt a nagy filozófiai elmélyedést igénylő ideát teljesen uj szempontokból, mesteri könnyedséggel világítja meg. A darab telve vígjátéki fordulatokkal, mindvégig ötletes, elmés és érdekes, s emellett magasabb erkölcsi tendenciája van: föltárni a kor egyik társadalmi mételyét. Hevesi darabja Shaw Bernhard világnézetét és irodalmi technikáját tükrözi elénk. Benne is meg van a társadalmi bornirtságokat ostorozó szenvedély, s nála is a fő eszköz, a korbács: a szatira. Csakhogy mig Shaw szatírája a végletekig maró, addig Hevesi szatírája könnyed, finom és nem bántó. Könnyed, gyorsan perdülő párbeszédei is Shaw-ra emlékeztetnek. Ezekből szinte kijegecesedik a cselekmény és a félreérthetetlen tendencia. Ezek után érthető, ha élénk érdeklődés nyilvánul meg Szegeden Az apja fia bemutatója iránt, s ha az előadás méltó lesz a darabhoz, ugy Szeged eseményekben szegény irodalmi és művészi életében végre egy sikeres alkalomról lehet beszámolni. * Nagy Terus vendégszereplése. Nagy Terus, a szegedi szinház volt naivája, a Ma-