Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-27 / 22. szám

1912. január 27. DÉLMAGYARORSZAG 3 botrányos részegségért 865, tilos koldulás és könyöradomány-gyüjtés 36, mezőrendőri ki­hágásért 796, élelmiszer hamisításért 88, ipar­ügyi kihágás 605, állatkínzásért 43, hernyó­irtás mulasztásért 12, szamártövis nem irtás­iért 5, építőipari kihágásért 2, egyéb kihá­gásért 2803. Összesen 5734. A kiliágási bíróságnál pénzbüntetés­ben befolyt (1910-ben 24,518 korona 24 fillér, 1909-ben 22,157 korona), melynek felét tör­vény szerint az állampénztárba, másik felét péflig a városi szegényalap javára fizettek be. A közigazgatási fogház 13 cellájában le­tartóztatva volt 3645 egyén. (1910-ben 3818, 1909-ben 3794.) Ezeknek 8747 adag étel ós ugyanannyi adag kenyér adatott ki. Helyből indított toloncok száma 299. Az élelmiszer hamisítások meglehetősen magas számot mutatnak. Jele az, hogy a piac-vizsgálat évről-évre intenzivebb lesz. Leginkább tej- és , paprika hamisításokról van szó, a többi mezőgazdasági termény ha­misítása elenyészően csekély. Állatkínzás esetét mind sűrűbben jelent a rendőrlegénység. (Közigazgatási ügyosztály.) A rendőrkapitányi hivatal rendszeres ik­tatójába beérkezett 39582 ügydarab. (1910-ben 37415.) A rendőrkapitányi hivatalnak a bűn­ügyi osztállyal egy iktatója van, aki össze­sen közel 50,000 ügydarabot iktatott. A kapi­tányi kiadó és irattáros régi elavult szabály­rendelet szerint esak egy személy. Egy napi­díjas irnok áll segítségére. Ide tartozik az iparhatóság munkája is. Itt az alkapitány egy melléje rendelt Írnok­kal az 1911. évben elintézett 6571 ügydara­bot. 1910-ben 6156 ügydarabot. (Iparhatósá­gi hatáskörébe tartozó keresetet 1911-ben 392 adtak be. (1910-ben 292.) Áttekintve az iparhatóságnak szorosan vett ipari ügyekben való működését és ösz­szehasonlitva a mult év adataival, azt az ör­vendetes tényt lehet megállapítani, hogy en­nek a városnak ipara és kereskedelme tisz­tán e város ősi erejéből örvendetesen fejlő­dik. Az iparhatósághoz van beosztva az út­levelek kiállítása. Ennek a statisztikája a kö­vetkező : Kiállíttatott összesen 260 útlevél. (1910-ben 285.) Ebből szórakozás céljából utazott férfi 23, nő 5. Tanulmányútra ment és pedig tudomá­nyos pályára férfi 21, nő 1. Ipari és kereske­delmi pályára ment 39. Üzleti ügyekben uta­zott 33. Rokoni látogatásra ment férfi 13 és nő 9. Időszaki munkás ment Romániába és Bulgáriába: férfi 68 és nő 7. Kivándorolt Amerikába: férfi 9 és nő 32. Ezek magukkal vittek 12 fiu és 21 leánygyermeket. A kivándorlás terén a férfimunkásokat te­kintve, örvendetes javulás állott be. (Cselédügy.) A eselédügy élén az I-ső fokú alkapitány, mellé egy-két napra beosztva egy napidíjas. Elintézett 4754 kapitányi ügydarabot. (1910­ben 4952.) A tanács részére elintézendő ügyeknek a fele szintén itt intéztetik el. 1911­ben 271 cselédperben folytattak le 295 tárgya­lás után peres eljárás. (1910-ben 275.) A leg­több cselédper azonban szóbeli panasz és rövid utu megidézés, felek meghallgatása után szóbeli egyezséggel végződik és a felek kibékülve távoznak. Ennek a nagy munká­nak írásbeli nyoma nincs. 1911-ben a ponto­san vezetett feljegyzések szerint 1237 ügy nyert ilyen elintézést. (1910-ben 906.) Minthogy már évek óta az a tapasztalat, hogy a cselédperek száma a lakosság szapo­rodásával arányban nem álló módon szapo­rodik, okvetlenül arra a következtetésre ju­tunk, liogy cseléd és cselédtartó között a vi­szony mindinkább romlik, melynek oka túl­nyomó részben a cselédekben rejlik. Szomorúan kell tapasztalnunk továbbá, hogy a cselédek erkölcsi élete is folyton rosz­szabb. Egy rossz cseléd társasága rendszerint több fiatal leányt mételyez meg. Ez egyéb­ként országos jelenség, sőt sok városban még nagyobb mértékben van meg, mint ná­lunk. Éjjel az utcán kóborló cselédek igen gyakori vendégei a rendőrségi fogháznak. (Közegészségügy.) Ezen ügykör élén áll egy rendőralkapi­í íny, mellette egy segódrendőrbiztos. , A tényleges munkát a helyszínén való szüksé­ges megjelenést a kerületi orvossal együtt a 8 kerületi biztos teljesiti. Egészségtelen lakásvizsgálatot rendelt el és tartott a rendőrség a kerületi orvossal együtt 299-et. (1910-ben 42.) A lakásban la­kók a lakás egészségtelen, többnyire a falak nedvessége folytán 65 vesetben telepittettek ki. A város összes udvarai csupán a rendőr­ség által két izben, összesen mintegy 10,000 esetben vizsgáltattak meg. Orvosrendőri boncolást 1911-ben 15 esetben tartottak. Öngyilkosságot 43 egyén követett el, 8 pe­dig megkísértette, (1910-ben 34 eset volt.) itt a leggyakoribb ok az életuntság volt és ami feltűnő, még a fiataloknál is ez az ok szere­pel a legtöbb esetben. Ugyanitt kell megemlíteni a makói rabló­gyilkos, Szalma István birói kivégzését, 1887 óta ez az első halálos ítélet végrehajtása Szegeden. A szegedi közkórházban 1911-ik év folya­mán 3815 beteg vétetett fel. Ezek közül a se­bészeti osztályra 1431, a belgyógyászati osz­tályra 1310, az elmebeteg osztályra (40 ágyas) 78, a bujakóros osztályra 986 esett. A ragály­kórházban 73 beteg (vörheny és kanyaró) nyert a mult évben elhelyezést. Ez a statisztika, ha nem is részletesen, de körvonalazva beszámol a szegedi rendőrség munkájáról. Ez a nagy számadatokat tar­talmazó statisztika is csak azt célozza, hogy nagyon meg kell becsülnünk ezt a fontos szervet, mert a lakosság érdekeit védi lelki­ismeretes fáradságot nem ismerő munkával. Megérdemli a dicséretet a poszton didergő rendőr is, mert ő is ezen fontos szerv kiegé­szítő része, hozzátartozó atomja. A szegedi rendőrség feje, Somogyi Szilveszter dr fő­kapitány, az a munka, amit ő végez, mennyi­ségben és minőségben is oly nagy, hogy mél­tatni, dicsérni fölösleges, mert az elvégzett munka önmagát dicséri. A statisztika, amit most a közönség elé adtunk, Somogyi Szilveszter dr munkája, még pedig gondos és nagy szaktudásra valló munkája. Nem elég, hogy az egész esz­tendő lázas munkájának vezérszálai az ő ke­zébe futnak össze, a modern újításokat ő ja­vasolja és létesiti, még a statisztika nehéz összeállítása is az ő vállaira nehezedik. Ér­tékes elme és fáradhatatlan munkásság ered­ménye ez a statisztika. Díszebéd a miniszterelnök tisz­teletére. A Nemzeti Munkapárt a miniszter­elnök tiszteletére, abból az alkalomból, hogy szembajából szerencsésen kigyógyult, dísz­ebédet rendeznek a Hungária éttermében. A diszeibédet vasárnap szándékoztak megtar­tani, de a miniszterelnök 'közibenjött bécsi utazása miatt hétfőre halasztották. A mi­niszterelnök ugyancsak hétfőn jelenik meg a Házban először betegsége óta. A külügyminiszter változás. Bécsből jelentik: A Fremdenblatt, a külügyminisz­t^rium, organuma lezt jelenti: Aehrenthal gróf külügyminiszter állapotában, aki tud­valevően egy idő óta rosszul érzi magát, az utóbbi napokban nem állott be változás. Mi­után a Semmeringcn való rövid tartózkodás sem hozta meg a Várt javulást, nem lehetet­len, hogy az orvosok azt a tanácsot fogják adni a miniszternek, hogy egyelőre némileg kímélje magát. Pallaivicini őrgróf, konstan­tinápolyi osztrák és magyar nagykövet utón van Bécs felé és szombaton ide érkezik. Hír szerint Aehrenthal gróf betegsége idejére, mint legutóbb, roviá provizóriumot fognak teremteni, hogy alkalmat adjanak a beteg külügyminiszternek arra, liogy kipihenhesse­magát és a delegációkat előkészítse. Azt hi­szik, hogy Pallavlcini őrgróf fogja ideiglene­sen átvenni Aehrenthal gróf hivatalát. A parlamenti helyzet. (Khuen kihallgatása Bécsben. — Lukács Lászlá nyilatkozata. — A többség béketörekvései.) (Saját tudósítónktól.) Khuen-Héderváry Károly gróf minisztereinek szombaton reg­gel Bécsbe utazik, liogy kihallgatásra menjen a királyhoz. Ezzel a kihallgatással, melynek politikai jelentőségét tagadni nem akarjuk, a miniszterelnök ismét a teljes politikai akti­vitás terére lépett és a jövő héttől kezdve a parlamenti vezetést is átveszi. A miniszter­elnök most már személyesen fogja kezébe -venni a zilált parlamenti állapotok kibonyó­Iitását. Nem lehet kétség az iránt, hogy a kor­mányelnök 'mindenekelőtt is az iránt igyek­szik majd alapos tájékozódást szerezni, váj­jon lehetséges vojna-e a parlamenti békének megteremtése. A miniszterelnök közismert konciliáns tárgyalási modora a béke ügyét, ha ugyan annak tárgyi lehetősége egyáltalá­ban mutatkozik, bizonyára hathatóstan fogja segiteni. Meg léhet állapi tani, hogy a par­lament összes komoly elemei erősen vágya­koznak a békés kibontakozásra. Apponyi Al­bertnek a Kossutfi-párt nevében elmondott beszéde, — bármiiképen is itéli meg valaki annak tartalmát, — harci riadónak semmi­képen sem minősülhető. Andrássy Gyula mai beszédével szintén becsületesen szolgálta a béke ügyét. Lukács pénzügyminiszter mai nyilatkozata pedig egyenesen fontos politi­kai eseménynek minősítendő. A pénzügyminiszter az ő szokásos, vilá­gos és higgadt előadási 'modorában igen je­lentős dolgokat mondott. A békés ügyet szol­gálta, mikor kifejezte azt a reménységét,, hogy Apponyi a maga békefeltételeit bizo­nyára nem tekinti megmásitihatatlanoknak, .mert hiszen ultimátumok alapján csak a le­győzöttekkel lehet tárgyalni; ta munkapártot pedig bizonyára senki sem tekinti legyőzött­nek. Lukács beszéde után nem lehet kétség az iránt, hogy Justhék a pénzügyminiszter sze­mélyében valami titkos segítőtársat hiába keresnek, mert a miniszter igen élesen eiitélter Justhék junktwupoliükáját, obstrukciójukat forradalmi eszköznek nevezte és figyelmez­tette őket, hogy -erőszakra erőszakkal szok­tak felelni. Szemmel láthatólag és minden kétséget kizárólag bebizonyította továbbá a miniszter, hogy a munkapártban frakciók nincsenek, mert szavainak leglelkesebben ma azok tapsoltak, akiket rendesen Tisza István gróf legszűkebb barátainak ismernek. Igen nagy benyomást tett a miniszternek az a kijelentése, hogy a kormány a nemzet megkérdezésétől sem riad vissza, A helyzet tehát az, hogy a többség egye-

Next

/
Thumbnails
Contents