Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-27 / 22. szám

1912. január 27. DÉLMAGYARORSZAG 3 botrányos részegségért 865, tilos koldulás és könyöradomány-gyüjtés 36, mezőrendőri kihágásért 796, élelmiszer hamisításért 88, iparügyi kihágás 605, állatkínzásért 43, hernyóirtás mulasztásért 12, szamártövis nem irtásiért 5, építőipari kihágásért 2, egyéb kihágásért 2803. Összesen 5734. A kiliágási bíróságnál pénzbüntetésben befolyt (1910-ben 24,518 korona 24 fillér, 1909-ben 22,157 korona), melynek felét törvény szerint az állampénztárba, másik felét péflig a városi szegényalap javára fizettek be. A közigazgatási fogház 13 cellájában letartóztatva volt 3645 egyén. (1910-ben 3818, 1909-ben 3794.) Ezeknek 8747 adag étel ós ugyanannyi adag kenyér adatott ki. Helyből indított toloncok száma 299. Az élelmiszer hamisítások meglehetősen magas számot mutatnak. Jele az, hogy a piac-vizsgálat évről-évre intenzivebb lesz. Leginkább tej- és , paprika hamisításokról van szó, a többi mezőgazdasági termény hamisítása elenyészően csekély. Állatkínzás esetét mind sűrűbben jelent a rendőrlegénység. (Közigazgatási ügyosztály.) A rendőrkapitányi hivatal rendszeres iktatójába beérkezett 39582 ügydarab. (1910-ben 37415.) A rendőrkapitányi hivatalnak a bűnügyi osztállyal egy iktatója van, aki összesen közel 50,000 ügydarabot iktatott. A kapitányi kiadó és irattáros régi elavult szabályrendelet szerint esak egy személy. Egy napidíjas irnok áll segítségére. Ide tartozik az iparhatóság munkája is. Itt az alkapitány egy melléje rendelt Írnokkal az 1911. évben elintézett 6571 ügydarabot. 1910-ben 6156 ügydarabot. (Iparhatósági hatáskörébe tartozó keresetet 1911-ben 392 adtak be. (1910-ben 292.) Áttekintve az iparhatóságnak szorosan vett ipari ügyekben való működését és öszszehasonlitva a mult év adataival, azt az örvendetes tényt lehet megállapítani, hogy ennek a városnak ipara és kereskedelme tisztán e város ősi erejéből örvendetesen fejlődik. Az iparhatósághoz van beosztva az útlevelek kiállítása. Ennek a statisztikája a következő : Kiállíttatott összesen 260 útlevél. (1910-ben 285.) Ebből szórakozás céljából utazott férfi 23, nő 5. Tanulmányútra ment és pedig tudományos pályára férfi 21, nő 1. Ipari és kereskedelmi pályára ment 39. Üzleti ügyekben utazott 33. Rokoni látogatásra ment férfi 13 és nő 9. Időszaki munkás ment Romániába és Bulgáriába: férfi 68 és nő 7. Kivándorolt Amerikába: férfi 9 és nő 32. Ezek magukkal vittek 12 fiu és 21 leánygyermeket. A kivándorlás terén a férfimunkásokat tekintve, örvendetes javulás állott be. (Cselédügy.) A eselédügy élén az I-ső fokú alkapitány, mellé egy-két napra beosztva egy napidíjas. Elintézett 4754 kapitányi ügydarabot. (1910ben 4952.) A tanács részére elintézendő ügyeknek a fele szintén itt intéztetik el. 1911ben 271 cselédperben folytattak le 295 tárgyalás után peres eljárás. (1910-ben 275.) A legtöbb cselédper azonban szóbeli panasz és rövid utu megidézés, felek meghallgatása után szóbeli egyezséggel végződik és a felek kibékülve távoznak. Ennek a nagy munkának írásbeli nyoma nincs. 1911-ben a pontosan vezetett feljegyzések szerint 1237 ügy nyert ilyen elintézést. (1910-ben 906.) Minthogy már évek óta az a tapasztalat, hogy a cselédperek száma a lakosság szaporodásával arányban nem álló módon szaporodik, okvetlenül arra a következtetésre jutunk, liogy cseléd és cselédtartó között a viszony mindinkább romlik, melynek oka túlnyomó részben a cselédekben rejlik. Szomorúan kell tapasztalnunk továbbá, hogy a cselédek erkölcsi élete is folyton roszszabb. Egy rossz cseléd társasága rendszerint több fiatal leányt mételyez meg. Ez egyébként országos jelenség, sőt sok városban még nagyobb mértékben van meg, mint nálunk. Éjjel az utcán kóborló cselédek igen gyakori vendégei a rendőrségi fogháznak. (Közegészségügy.) Ezen ügykör élén áll egy rendőralkapií íny, mellette egy segódrendőrbiztos. , A tényleges munkát a helyszínén való szükséges megjelenést a kerületi orvossal együtt a 8 kerületi biztos teljesiti. Egészségtelen lakásvizsgálatot rendelt el és tartott a rendőrség a kerületi orvossal együtt 299-et. (1910-ben 42.) A lakásban lakók a lakás egészségtelen, többnyire a falak nedvessége folytán 65 vesetben telepittettek ki. A város összes udvarai csupán a rendőrség által két izben, összesen mintegy 10,000 esetben vizsgáltattak meg. Orvosrendőri boncolást 1911-ben 15 esetben tartottak. Öngyilkosságot 43 egyén követett el, 8 pedig megkísértette, (1910-ben 34 eset volt.) itt a leggyakoribb ok az életuntság volt és ami feltűnő, még a fiataloknál is ez az ok szerepel a legtöbb esetben. Ugyanitt kell megemlíteni a makói rablógyilkos, Szalma István birói kivégzését, 1887 óta ez az első halálos ítélet végrehajtása Szegeden. A szegedi közkórházban 1911-ik év folyamán 3815 beteg vétetett fel. Ezek közül a sebészeti osztályra 1431, a belgyógyászati osztályra 1310, az elmebeteg osztályra (40 ágyas) 78, a bujakóros osztályra 986 esett. A ragálykórházban 73 beteg (vörheny és kanyaró) nyert a mult évben elhelyezést. Ez a statisztika, ha nem is részletesen, de körvonalazva beszámol a szegedi rendőrség munkájáról. Ez a nagy számadatokat tartalmazó statisztika is csak azt célozza, hogy nagyon meg kell becsülnünk ezt a fontos szervet, mert a lakosság érdekeit védi lelkiismeretes fáradságot nem ismerő munkával. Megérdemli a dicséretet a poszton didergő rendőr is, mert ő is ezen fontos szerv kiegészítő része, hozzátartozó atomja. A szegedi rendőrség feje, Somogyi Szilveszter dr főkapitány, az a munka, amit ő végez, mennyiségben és minőségben is oly nagy, hogy méltatni, dicsérni fölösleges, mert az elvégzett munka önmagát dicséri. A statisztika, amit most a közönség elé adtunk, Somogyi Szilveszter dr munkája, még pedig gondos és nagy szaktudásra valló munkája. Nem elég, hogy az egész esztendő lázas munkájának vezérszálai az ő kezébe futnak össze, a modern újításokat ő javasolja és létesiti, még a statisztika nehéz összeállítása is az ő vállaira nehezedik. Értékes elme és fáradhatatlan munkásság eredménye ez a statisztika. Díszebéd a miniszterelnök tiszteletére. A Nemzeti Munkapárt a miniszterelnök tiszteletére, abból az alkalomból, hogy szembajából szerencsésen kigyógyult, díszebédet rendeznek a Hungária éttermében. A diszeibédet vasárnap szándékoztak megtartani, de a miniszterelnök 'közibenjött bécsi utazása miatt hétfőre halasztották. A miniszterelnök ugyancsak hétfőn jelenik meg a Házban először betegsége óta. A külügyminiszter változás. Bécsből jelentik: A Fremdenblatt, a külügyminiszt^rium, organuma lezt jelenti: Aehrenthal gróf külügyminiszter állapotában, aki tudvalevően egy idő óta rosszul érzi magát, az utóbbi napokban nem állott be változás. Miután a Semmeringcn való rövid tartózkodás sem hozta meg a Várt javulást, nem lehetetlen, hogy az orvosok azt a tanácsot fogják adni a miniszternek, hogy egyelőre némileg kímélje magát. Pallaivicini őrgróf, konstantinápolyi osztrák és magyar nagykövet utón van Bécs felé és szombaton ide érkezik. Hír szerint Aehrenthal gróf betegsége idejére, mint legutóbb, roviá provizóriumot fognak teremteni, hogy alkalmat adjanak a beteg külügyminiszternek arra, liogy kipihenhessemagát és a delegációkat előkészítse. Azt hiszik, hogy Pallavlcini őrgróf fogja ideiglenesen átvenni Aehrenthal gróf hivatalát. A parlamenti helyzet. (Khuen kihallgatása Bécsben. — Lukács Lászlá nyilatkozata. — A többség béketörekvései.) (Saját tudósítónktól.) Khuen-Héderváry Károly gróf minisztereinek szombaton reggel Bécsbe utazik, liogy kihallgatásra menjen a királyhoz. Ezzel a kihallgatással, melynek politikai jelentőségét tagadni nem akarjuk, a miniszterelnök ismét a teljes politikai aktivitás terére lépett és a jövő héttől kezdve a parlamenti vezetést is átveszi. A miniszterelnök most már személyesen fogja kezébe -venni a zilált parlamenti állapotok kibonyóIitását. Nem lehet kétség az iránt, hogy a kormányelnök 'mindenekelőtt is az iránt igyekszik majd alapos tájékozódást szerezni, vájjon lehetséges vojna-e a parlamenti békének megteremtése. A miniszterelnök közismert konciliáns tárgyalási modora a béke ügyét, ha ugyan annak tárgyi lehetősége egyáltalában mutatkozik, bizonyára hathatóstan fogja segiteni. Meg léhet állapi tani, hogy a parlament összes komoly elemei erősen vágyakoznak a békés kibontakozásra. Apponyi Albertnek a Kossutfi-párt nevében elmondott beszéde, — bármiiképen is itéli meg valaki annak tartalmát, — harci riadónak semmiképen sem minősülhető. Andrássy Gyula mai beszédével szintén becsületesen szolgálta a béke ügyét. Lukács pénzügyminiszter mai nyilatkozata pedig egyenesen fontos politikai eseménynek minősítendő. A pénzügyminiszter az ő szokásos, világos és higgadt előadási 'modorában igen jelentős dolgokat mondott. A békés ügyet szolgálta, mikor kifejezte azt a reménységét,, hogy Apponyi a maga békefeltételeit bizonyára nem tekinti megmásitihatatlanoknak, .mert hiszen ultimátumok alapján csak a legyőzöttekkel lehet tárgyalni; ta munkapártot pedig bizonyára senki sem tekinti legyőzöttnek. Lukács beszéde után nem lehet kétség az iránt, hogy Justhék a pénzügyminiszter személyében valami titkos segítőtársat hiába keresnek, mert a miniszter igen élesen eiitélter Justhék junktwupoliükáját, obstrukciójukat forradalmi eszköznek nevezte és figyelmeztette őket, hogy -erőszakra erőszakkal szoktak felelni. Szemmel láthatólag és minden kétséget kizárólag bebizonyította továbbá a miniszter, hogy a munkapártban frakciók nincsenek, mert szavainak leglelkesebben ma azok tapsoltak, akiket rendesen Tisza István gróf legszűkebb barátainak ismernek. Igen nagy benyomást tett a miniszternek az a kijelentése, hogy a kormány a nemzet megkérdezésétől sem riad vissza, A helyzet tehát az, hogy a többség egye-