Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-26 / 21. szám

6 DÉLMAG YARORSZÁG 1912. január 25. NAPI_HIREK Szegedi tanárok és az Oktatók Szövetsége. (Saját tudósitónktól.) Az a hir terjedt el -Szegeden, hogy Ágoston Péter dr nagyváradi jogakadémiai tanár indítványára kezdeményezett Oktatók Szövetsége alakulóban van s mint egy szegedi esti lap irja: a .szegedi tanári kör is magáévá tette az eszmét és csatlakozott az alakuló Oktatók Szövetségéhez. Ismerve Ágoston Péter dr indítványának okát s a tervezett egyesülés eszméjének célJát, amelyet szabadabb szellemű, univerzális pedagógiai szövetkezésnek terveznek, hihetetlennek tartottuk, hogy a szegedi tanártestület olyan rövidesen magáévá tette volna az ideát és részt kérne a kezdeményezés munkájából. Ezért munkatársunk több, a szegedi tanártestület irányadó tagját kérdezte meg, hogy mit tudnak az Oktatók Szövetsége alakulásáról és megfelel-e a valóságnak az a hir, hogy a szegedi tanári kör is csatlakozott a mozgalomhoz? Első sorban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ,szegedi tanári kör" nem létezik s mint ilyen nem is határozhatott a mozgalomhoz való csatlakozás tekintetében. A szegedi tanártestület legnagyobb része tagja a Középiskolai Tanárok Országos Egyesületének, a mely — az ő véleményük szerint — teljesen megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az ország tanárai által alkotott pedagógiai erkölcsi testülettől elvárhatnak és elég erős ahoz, hogy a körébe sereglett tanári tábor érdekeit minden irányban méltóan képviselje. Tény az, hogy sem a főgimnáziumok, sem a főreáliskola tanári kara még nem tud a tervezett alakulás fázisairól és a csatlakozás Szegeden még nem is képezte tanácskozás tárgyát. Hivatalos megkeresés sem -érkezett a szegedi tanárokhoz, amely fölszólította volna őket erre és csak a sajtó utján vettek tudomást arról, hogy ilyen inozjgalom alakulóban van. Tehát korai még arról beszélni, hogy Sze•geden propaganda folyik az Oktatók Szövetségének megalakulása érdekében. Sőt bizonyos idegenkedést vehettünk a megkérdezetteken észre, mert „attól tartanak, hogy a sok tan r-szö vétség, — amely minden áron újra és újra tömöríteni akarja őket, inkább széjjelválasztja az egységes szövetséget." Már eddig is van a Középiskolai Tanárok Országos Egyesületén kivül Katolikus Tanár Egyesület is, amely nem annyira pedagógiai, mint inkább felekezeti érdekek szempontjából működik. Annál kevésbé tartják célszerűnek az ujabb alakulást, nehogy még jobban széttagolják az országos egyesületet, amelynek szabadéiviiségét annak elnöke, Négyessy László dr egymaga is garantálja. Ennek bizonyságául itt közöljük a beszédnek egy részét, amelyet Négyessy László dr tegnap mondott az aradi tanárszövetség vacsoráján, s amelyben a tanárság több aktuális ' gyéről is nyilatkozott: — A világnézetek megváltozása következtében a tanárság működésének is meg kell változnia és azt a jogot a tanártól, hogy a világ haladásáról tudomást vegyen és ehez alkalmazkodjék, elvenni nem lehet. A tanárság felháborodásának egyik főoka az, hogy olyan emberek, akik lehetnek saját szakmájukban kiválóak, egyszerre csak máról-holuapra, mint a tanárság ügyének legfőbb szakértői lépnek fel. A tanárság megkívánhatja, hogy ügyeit olyan emberek intézzék, akilz egész multjukat pedagógiai szolgálatban töltötték. Ezután a tanáregyesületből történt kiválásokról beszélt Négyessy. Elmondotta, hogy legutóbb levelet irt Zoltvány Imrének a panoonhalmi főapátság legbefolyásosabb embe•ének és megmagyarázta, hogy a tanáregyesület vezetőségét semmiféle rosszindulat nem vezeti a paptanárokkal szemben. E levél igen jó hatást tett a paptanároknál és azok ki is jelentették, hogy most ugyan nem léphetnek vissza az egyesületbe, de a legelső kedvező alkalmat meg fogják ragadni a viszszalépésre. Ö a maga részéről a legnagyobb örömmel fogadja a tanáregyesületbe való visszalépésüket, mert a paptanárok jóhiszeműen léptek ki, mert abban a meggyőződésben voltak, hogy világnézetüket támadják meg. Nem tudja azonban megérteni, hogy a világi tanárok, akik jól tudták, Ihogy a tanáregyesületben semmiféle egyházellenes tendencia nem volt, miért léptek ki. Ezeknek eljárását rosszhiszeműnek kell nyilvánitaniok. Feltétlenül az az álláspontja, hogy ezek ne vétessenek fel újból az egyesület tagjai közé és az egyesületnek választania kell majd vagy ő, vagy a kilépett tanárok között. — A képviselőház pénteki ^ülése. A képviselőház holnap az appropriáció vitáját folytatja. Föl fog szólalni Andrássy Gyula gróf és amennyiben az idő engedi, Lukács László pénzügyminiszter is. Ha a parlament ideje nem teszi lehetővé, ugy a pénzügyminiszter szombaton fogja a beszédét elmondani. — Kimen miniszterelnök Bécsben, A Budapesti Tudósító jelenti, ihogy KhuenHéderváry gróf miniszterelnök szombaton délelőtt Bécsbe utazik, aíhol részt vesz a Vilmos német császár tiszteletére Schönbrunnban adandó ebéden. Ugyanez alkalommal a miniszterelnök külön kihallgatáson jelenik meg a királynál s köszönetét fejezi ki a szembaja miatt rajta végzett sikeres operáció alkalmából a királytól kapott meleghangú gratulációért. Ezen kivül referálni fog a királynak a parlamenti helyzetről és a folyó ügyekről. — Megoperálták József királyi herceget. A félhivatalos Budapesti ludósitd jelenti: József királyi herceg ma éjjel erős vakbélgyuladásban megbetegedett. A mai délelőtt folyamán Korányi báró, Müller báró és Herczl egyetemi tanárok konzíliumot tartotta s az operáció sürgős végrehajtását tartották szükségesnek. A műtét ma délután két órakor meg is történt a Fasor-Szanatóriumban. József királyi herceg Herczl professzor ikséretében negyed háromkor indult el várbeli palotájából a szanatóriumba, ahová kamarása, Batthyány gróf már megérkezett. A királyi herceg számára az I. emeleti 27. és 28. számú szobákat tartották fönn. A mentők betegszállitó kocsiján szállították József királyi herceget a szanatóriumba. Háromnegyed 3 órakor érkeztek a szanatóriumihoz. Hordozható ágyon emelték ki a kocsiból József királyi herceget, aki teljesen mozdulatlanul, mereven feküdt rajta. Lepellel egészen le volt takarva, csak gyűrűs keze látszott ki a takaró alól. Két ápoló fölvitte a beteget az operációs terembe. Az operációban Korányi Sándor báró dr egyetemi tanár és Hirtenstein dr segédkezett Herczl tanárnak. Jelen volt a műtétnél a királyi herceg háziorvosa, Czizelszky dr is. Az operáció három órakor kezdődött és bár közvetlen a műtét után nehéz határozott jelentést adni annak sikeréről, mégis megállapítható, hogy ha utólagos komplikációk nem merülnek föl, a műtét sikeresnek tekinthető. A királyi herceg egészségi állapotáról kiadott bulletin szerint este 6 órakor a főhercegnek 39 és fél fokos láza volt, mig később 8 órakor, a láz 38 fokra szállt alá. Este 11 óráig az állapot nem változott. — A temesvári hírlapírók Barát Árminnak. Barát Ármin királyi tanácsost a miniszterelnökségi sajtóosztály főnökévé történt kinevezés alkalmából méltóképen ünnepelte a sajtó. A Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének temesvári választmánya most utólag külön elhatározta, hogy Barát Árminnak emléktárgyat ajándékoz és nevére négyezer koronás alapítványt létesít a temesvári hirlapirók segélyezése céljából. A Barát-alap első ezer koronáját a temesvári választmány már beküldte a V. H. O. Sz.nek. Az emléktárgy: egy Alt-Wien-stilben tartott, remek kivitelű paraván, rajta a temesvári hirlapirók arcképei, a megfelelő hirlapfejekkel tarkítva. — Tüntetés Apponyi ellen Bécsben, Bécsből jelentik, hogy Apponyi Albert gróf meghívás folytán előadást tartott ma Bécsben 40 éves politikai működése emlékeiről. A díszteremben igen előkelő közönség jelent meg, melynek soraiban ott volt Beck báró volt osztrák miniszterelnök is. Apponyinak a teremből való kilépése alakalmából mintegy 20—30 román diák harsány abzug kiáltásban törtek ki, majd Je az iskola törvénynyel" kiáltozták. Nagysokára végre lecsillapult a lárma s Apponyi megkezdhette fölolvasását. Csakhamar azonban ujult erővel tört ki a vihar. A diákok az osztrák himnuszt kezdték énekelni. A közönség félreértette a tüntetést s azt hitték, hogy hazafias demonstráció és a tüntető diákokkal együtt énekeltek. A zaj csillapultával Apponyi teljes nyugalommal jelentette ki, hogy ez a tüntetés őt nem lepi meg, mert negyven éves politikai múltja alatt gyakran volt része hasonló inzultusokban. Ezután folytatta előadását, melynek folyamán tartózkodott attól, hogy bármely politikai aktualitásra is kitérjen és tisztán politikai emlékeinek előadására szorítkozott. Felolvasása befejeztével a jelen volt diszes közönség lelkes ovációkban részesítette Apponyit, este pedig a tiszteletére bankettet rendezek. — Mariska nem akar férjhez menni. Arad mellett történt egy nagy uradalmon, még a mult esztendőben. Az ispán urnák nagyon megtetszett a bérlő Mariska nevü leánya. Szép, sárga csizmája volt az ispán urnák, kis pörge, zöld kalapja, a kisasszony mégsem hallgatta meg vallomásait. Az ispán nagyon nekidühösödött, felkapta a kisasszonyt, kocsijába ültette ós repültek a lovak az ispánék felé ... Másnap reggel került csak liaza Mariska fáradtan, fehéren, kisirt szemekkel. A szerelmes ispánt feljelentették az aradi törvényszéken. Hiába jelentette ki, hogy hajlandó feleségül venni a leányt, elitélték tízezer koronára az elrablott erényért. Az ispán felebbezett a nagyváradi táblához, mely nyolcezer koronában állapította meg a büntetést. Az ispán újra felebbezett és ma délelőtt kihirdették az aradi törvényszéken a legfelsőbb fórum, a Kúria Ítéletét. A Kúria leengedett a büntetésből kétezer koronát, A vádlott sokalta a hatezer koronát is, megkérte tehát újból a leány kezét. De Mariska a történtek után nem akar férjhez menni. Ki kell fizetni a 6000 koronát. — Fölemelik a gőzfürdő árait. Nemrég fölmerült az az eszme, hogy a gőzfürdői dijakat emelni kellene, mert a mostaniak nagyon olcsók s így, noha a fürdővállalat hasznot hoz már a városnak, a jövedelmezősége még mindig nem kielégitő. A -tanács elhatározta, hogy foglalkozni fog a kérdéssel. Az -idén azonban -már nem kerül a sor a fürdőárak emelésére. A jövő esztendei költségvetésben irányoznak majd elő nagyobb jövedelmet a fürdőből ugy, hogy az árakat emelik. A szerdai na-pon olcsóbbak lesznek a jegyek jövőre is, bár valószínűleg a szerdai árak is emelkednek. — A mulató Temesvár. Általános drá gaság, nehéz megélhetési viszonyok, ezek a szomorú jelszavak dominálják ma a, nyilvános élet küzdőterét. S ime mégis! Egy szürke statisztika rikitóan rácáfol a szomorú helyzetre, a nehéz megélhetésre. Az elsőfokú iparhatóság kimutatása szerint az elmúlt esztendőben Temesvárott nyilvános zeneengedély cimén befolyt 12.675 korona, éjjeli zene