Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-26 / 21. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG m 1912. január 26. tételek mellett, liogy a gyár a vételárat liusz év alatt törleszti. Kecskeméti Antal a. Szatymazi-utcában hat hold területet ingyen kér, de kiköti, hogy a város töltse föl a teltületet. A tanácsosnak azt a javaslatát fogadta el a bizottság, hogy átengedi ingyen a telkek de a feltöltésről a tulajdonos köteles gondoskodni. Körmendy Mátyásnak a Buvártó területéből másfél holdat ingyen javasol átengedni a bizottság. Szántó Mihálynak azt a kérését, hogy téglagyár céljaira hat holdat hol-dankint 1600 koronáért engedjenek át, nem tartja teljesíthetőnek ós a terület holdjáért 3600 koronát kér. A bizottság ülése fél hét óra után ért véget. A magyar mozi. (A kulisszák mögül. — Magyar filmszükséglet a világpiacon. — Mozgószinházak mérlege. — A „magyar mozi" jelentősége. — „Hunnia Biográf Társaság és a második magyar filmgyár.) (Saját tudósítónktól.). Szédületes a moziszinházak szaporodása, amelynek lázálhoz csak a kávéházak gombamódra való születése hasonlítható. Budapesten ma 110 mozgószinház áll a publikum, rendelkezésére, Bécsben pedig 116. Amagyar főváros 900.000, Bécsnek pedig kétmilliónyi lakosságát nézve, látnivaló, hogy. Budapesten még aránytalanul több mozgószinház van, mint Bécsben. Az osztrák császárváros mozitulajdonosai ép a napokban kérték memorandumukban a mozgószinházak számának a limitálását és ennek a mozgalomnak visszhangos, de fokozottabb mértékben, alappal biró hulláimaként a magyar mozitulajdonosok is öszszeültek, hogy megtárgyalják, miképen kérjék a hatóságok beavatkozását a budapesti moziknak, azok számát tekintve, túlságos és sok tekintetben káros elfajzása ellen. Laikus beszéd az, ámit lépten-nyomon hallunk: a legjobb üzlet a mozi. A közönség naivitása a rugója annak a gondolkodásnak, hogy mozgószinházhoí: elegendő kis tőke is és ez rövid időn belül busásan meghozza a gyümölcsét. Tévedés, mert nagy tőke szükséges a jóforgalmu, (helyen való boltbér fizetésére, a mozi elegáns berendezésére, de legfőképen arra, hogy :az újdonságokat elsősorban mutassa be. amikor a film kölcsön.zése a legdrágább. ... A mozi eleinte a külvárosi nép szórakoztató mulatságára .szolgált, ma az intelligens közönség kulturigér.yeinek a kielégítését célozza és ha mégis szenzációs rémdrámákat dob az öldöklő iramú verseny a mozik műsorába, ennek a rekláimlhajhászás a forrása, nem a mozik nívójának tudatos lefokozása. Végre is a mostani zűrzavaros evolúciónak meg lesz. az eredménye, minden mozi a saját publikumával harmonikus programot adhat. Ez lesz a mozi tulajdonképeni kialakulása . . . (A magyar kinematográfia.) A magyar kinematográfia gyors és buja növéséhez hozzájárul még annak egyoldalúsága. A kinematográfia három fázisos: moziszinház, mozikép-gyártás és filmkölcsjönzés. Magyarország körülbelül 400 mozijának filmkölcsönzési szükségletét 5—6 vállalat elégíti ki, mert kevés az elsőrangú mozi, amely első napokban mutatja be az uj képeket (a legjobb mozik tehetik esak, hogy első napon vetíthessék az újdonságot.) Hogy milyen csekély fontosságú a magyar filmszükséglet, ennek jele az, hogy a magyarnyelvű magyarázófilm kérdése még mindig vajúdik. Pedig, ha a gyáraknak csak kis lukrativ érdekük lenne, már kielégítették volna ezt a jogos kívánságot. Nem kellett volna várni a budapesti főkapitányság az e napokban kiadott rendeletére, amelyben a főkapitány szigorúan meghagyja, hogy a mozgófényképszinházak tulajdonosai január 15-től kezdve a bemutatott filmeket magyar szöveggel és a képeken előforduló szövegmagyarázatokat magyar nyelven alkalmazzák. A külföldi filmgyárak Magyarországon hetenként cirka 25,000 méter filmet helyeznek el 30,000 korona értékben. Az évi másfélmilliós forgalom tehát megoszlik a világ 80—90 gyára között, ezért kevés bármely külföldi gyárnak is a magyar érdekeltsége. (A magyar film jövője.) Tévedés az a felfogás, hogy a létesítendő magyar filmgyárak Magyarországon termékeny talajra találnak. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a magyar filmgyár — nem, mint a külföldi — öt-hat képet ad el, de tiz-tizenkettőt, abban az esetben, ha a magyar filmkölcsönzők ugyanegy sujet-ből két példányt vásárolnak. Vegyük, hogy a magyar filmgyár hetenkint két filmet produkál, ez átlag ban 'hetenként 500 méter. Ha ezt a filmkölesönzők válogatás nélkül megvennék, akkor hetenkint 3000 méter, 3600 korona értékben számítódik, egy évben tehát 180,000 korona. Megjegyezzük, hogy mindén képet az összes filmkölcsönzési vállalatok nem vásárolnak meg, igy tehát a „magyar mozi" a hazai piacot illetően alig jelent valamit, úgyszólván egész léte a külföldre szorítkozik. Az egész világ piaca a jó mozidarabnak, nem az az ország, amelynek a gyára a felvételt produkálja. Mozislágerhői 5—600 példányt lehet az egész világon eladni és ennek a fogyasztásnak Magyarország csak egy százalék erejéig részese. (A mozi nyilvánossága számokban.) A legérdekesebb film a „heti újság", amely az egész világon lévő mozifilmtudósitók révén a legfontosabb a heti eseményeket viszi vászonra. Ebből minimálisan 500 példányt adnak el, mert ez versenyen kivül áll, ennél a képnél nincsen helye a válogatásnak, ennek rendes abonensei vannak. Képzeljük most el, hogy az ötszáz film (mert aktuálitása kötött) a leszállítás napján kerül mindenütt lepergésre. Ugyanegy időben tehát a világ legkülönbözőbb tájain 500 mozi játsza ugyanazt a filmet. Ha ennek az ötszáz legelsőrangu moziszinháznak a napi látogatottságát minimálisan ezer nézőre becsüljük, akkor félmillió ember nézi végig a képet, amely egy hétig maradván műsoron az első 500 szinházban, az első hét alatt három és fél milliónyi tömeget jelent, amely a következő heteken további milliókkal fokozódik. (Magyar filmgyárak.) „Hunnia Biográf Társaság", ez a nemsokára elkészülő első „magyar mozi" cége, Faludy Miklósnak, a Vígszínház kitűnő igazgatójának vállalkozása. Faludi hevesen kikelt az ellen a felfogás ellen, hogy a mozi a színháznak ártana, elmondotta, hogy a serkentője mi volt a „magyar mozi" alkotásának. — Ma megváltozott már a mozi. Darabokat irnak a mozinak, ahol a színész egész skáláját kijátszhatja intelligens nézőpublikumának. A legjobban kottirozott nevek olvashatók a moziszinlapokon és semmi sem állja útját majd annak, hogy magyar színész is világhírű mozirnüvész ne lehessen, annál is inkább, mert a legkiválóbb magyar irók mozidarabjai várnak megjátszásra. Állandó mozitársulatom nem lesz. Alkalmakra szerződtettem színészeket, kit-kit épen alioz a darabhoz, amelyben szükség van rá. Nemcsak a Vígszínház tagjai fognak játszani a mozidarabokban, hanem a többi fővárosi színházaké is, sőt az orfeumokból is... Fellépti dijakat fognak kapni, ugy, hogy annak kétharmad részét a felvétel után, egyharmadát pedig csak akkor vehetik fel, ha a film sikerül. Nemcsak darabokat játszatok, de természeti felvételek is lesznek, időnként leutaznak a színészek oda, ahová a felvételt rögzíteni kell. December végén kezdődik a mozi-felvétel. Filmeket azonban csak akkor bocsájtok a mozgószinházak rendelkezésére, ha legalább öt-hat jó magyar filmmel rendelkezem... Az épülő magyar filmgyár a Sziget-utcában van. Hatalmas vasvázu épület. Széles, tágas, nagy kiterjedésű üres telek egyik sarkában helyezkedik el az alkotmány. Tetőzete hol szabad, hol üveggel fedett, egyes oldalrészei befalazottak, hogy a nap állásának megfelelően fényt vagy árnyékot lehessen vetíteni a színpadra. M. Simoné, a külföldről hozott elsőrangú francia művezető magyarázza a mozigyárat, amelynek munkálata már a befejezéshez közeledik. Különös lesz a zsinórpadlása, színpadi sülyesztőt is építenek, mint ahogy ezt a modern kinematográfia megkívánja. A vasépület mellett földszintes ház terül el, fura szobáiban mindmegannyi a filmgyártáshoz szükséges bádogkád, faállvány, vasszerszám, gépezet. (Még egy mozigyár.) Faludi mozija nemsokára meg is kezdi mii ködését. De ép a közelmúlt napokat járta be az a hir, hogy a Projektográf mozgófénykép és gépgyár r.-t., amely természeti felvételeket eddig is készített (udvari vadászatok, menetek, ünnepségek) szintén magyar filmgyárat akar építeni. Az óriáscsizmával haladó magyar moziszinházak mihamarább magyar levegőjű, magyar művészetben fogant darabokat vetnek a fehér vászonra. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Péntek: Boccaccio, operett. (Páros 7».) Szombat: Bossz pénz nem vész el, népies vígjáték. (Páratlan 3/s.) Vasárnap d. u.: Szép Heléna, operett. — Este: Az árendás zsidó, népszínmű. (Páros 7s.) Hétfő: Az ezred apja, énekes bohózat. (Páratlan 2/3-) Kedd: Apja fia, szinmü. (Bemutató. Páros 3/s.) Szerda: Apja fia, szinmü. (Páratlan V3-) Csütörtök: Apja fia, szinmü. (Páros 2/3-) Péntek délután: A szerelem gyermeke, szinmü. — Este: Tetemrehívás, opera, Petőfi, színjáték. (Bemutató. Páratlan 3/3.) Szombat: Tetemrehívás, opera, Petőfi, színjáték. (Páros V3-) Vasárnap d. u. A kis gróf, operett. — Este: Az ártatlan Zsuzsi, operett (Páratlan 2/s.) * Hevesi Sándor Szegeden. Hevesi Sándor, a Nemzeti Szinház főrendezője, az ismert iró Szegedre jön a napokban. A jövő hét keddjén mutatják be a szegedi színházban Hevesi nagysikerű vígjátékát, az Apja fiát. A bemutatón résztvesz a kitűnő szerző is, valószínűleg a rendezésben is utasításokat ad majd, igy érdekesnek ígérkezik ez a bemutató. * A Lyra hangversenye. Az a feltűnően nagy érdeklődés, mely a közönség körében a Lyra hangverseny népszerűsítő vállalat első hangversenye iránt mutatkozik, bizonyíték arra, hogy Szeged nagyszámú zeneértő s kedvelő publikuma írappáns módon méltányolja az eddig nélkülözött művészi vállalkozás törekvéseit. A vasárnap délután 6 órai premier-ihangversenyen a Népopera két elsőrangú művésze: Andrejka Margit és Pogány György mutatkoznak be a szegedi közönségnek. A két művész, valamint a honvédzenekar, — mely teljes létszámával fog szerepelni a koncerten, — oly választókos programot állítottak össze, mely nemcsak a zenekedivelőknek ad nagy gyönyörűséget, hanem a legkényesebb műértők igényeit is teljesen ki fogja elégíteni. A Lyra további hangversenyeinek programját a napokban közölni fogja a hangversenyiroda vezetősége. * Országos dalosverscny Budapesten. A Magyar Daloszsövetség az idén Budapesten tartja országos dalosversenyét. A versenyen a szegedi daloskör és a szegedi polgári daloskör is résztvesz.