Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-26 / 21. szám

1912. január 28. DÉLMAGYARORSZÁG 3 utóbb is, amikor a városi tisztviselők drágasági pótlék iránt való kérelmét teljesítette, Viszont a szegedi köztisztviselőknek is megvan a maguk kitűnően organizált testülete, mely ilyen tisztviselő érdekű ügyekben megfelelő propagandát és nagyarányú agitációt tud kifejteni. Szeged városnak Újszegeden levő ingatlanait szinte az Isten is erre a célra teremtette. Okosabban, gazdaságosabban nem is lehetne másként kihasználni, mintha nyaraló telep létesül rajta, amelyet a város egyik legintelligensebb társadalmi rétege foglal le. A tervezett és már megvalósítás előtt álló Strandfürdő szinte igy nyer nagyobb létjogosultságot és viszont mindenekfölött alkalmasak arra, hogy Újszeged természetadta rendeltetésének megfelelően ngy fejlődjék, hogy Szegednek úgynevezett kert-városrésze legyen. Az a veszteség, amely az olcsó ár differenciájaként mutatkozik, bőségesen megtérül idővel az ujszegedi telkek árának előre látható horribilis emelkedésében, no meg abban a megnyugtató alteruisztikus tényben, hogy a köztisztviselők egzisztenciáját, jólétét ilymódon is biztosítottuk. „Aehrenthal külügyminiszter állapota veszedelmes". (Bécsi munkatársunktól.) Aehrenthal gróf visszalépése a legközelebbi napokban várható. A beteg külügyminiszter február eleién már aligha lesz hivatalában. Még nem bizonyos, hogy Aehrenthal gróf már a legközelebbi napokban fogja-e beadni lemondá1sát vagy pedig előbb üdülni megy s csak azután mond le állásáról. Aehrenthal gróf egyáltalán nem munkaképes többé és a külügyminisztérium ügyeit már hosszabb idő óta Miiller első osztályfő intézi. A külügyminiszter nem akar Bózenbe menni, hanem a Riviérára szeretne utazni, de nagyon kétséges, hogy mostani állapotában rászáníhatja-e magát ilyen hosszú utazásra. A bécsi Kronenzeitung jelentése szerint Aehrenthal gróf állapotáról tegnap nyugtalanító hirek terjedtek el. Hir szerint a külügyminiszter tegnap délelőtt hivatalában eszméletlenül összeesett. Ha ez a baleset maga nem is volt súlyos természetű Aehrenthal gróf állapota mégis igen aggasztó. A beteg miniszter lélegzési nehézségben és szivgyöngeségben szenved. Azt hiszik, hogy Aehrenthal gróf most már eleget fog tenni orvosai kérésének és komoly gyógyitó eljárásnak fogja alávetni magát. A külügyminiszter bátyja, Aehrenthal Félix báró tegnap Bécsbe érkezett és a család nevében kérlelte a külügyminisztert, hogy vonuljon vissza a munkától és szentelje idejét egészsége belyreáhitásának. A Gratzer Tagespost bécsi tudósítója jelenti, hogy a külügyminisztériumba érkezett hirek szerint Aehrenthal gróf állapotában ismét rosszabbodás állott be. A miniszter állapotát rendkivül veszedelmesnek mondják, ugy hogy hivatalában való megmaradása teljesen lehetetlen. Az orvosok sziv-leukémiát állapítottak meg. A Neues Wiener Tageblatt jelenti, hogy a király minden lehetőségre számítva Aehrenthal gróffal egyetértésben gondoskodott arról, hogy a külügyminiszter hosszabb távolléte idejében is a külügyi hivatal ügyeit zavartalanul tovább intézhessék az eddig követett politikai irányzat szellemében. A külügyminiszter állapota nem javult. A miniszterelnök ultimátuma. A félhivatalos Budapesti Napló irja: Lukács László pénteken, vagy szombaton föl fog szólalni a képviselőházban, hogy eleget tegyen a parlamenti udvariasság követelményének, amint azonban: Lukács Lájszlótól értesülünk, tartózkodni fog ujabb politikai nyilatkozattételtől, mert nincs szándékában elébe vágni Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök nyilatkozatának, aki a jövő héten meginduló véderővita első napjaiban ultimátumszerű nyilatkozatot készül tenni. A miniszterelnök e nagyjelentőségű beszédéből fogja tudomásul venni a Nemzeti Munkapárt, hogy a kormány el van szánva a renitens obstruktorok ellen a legerélyesebb harci eszközöket is alkalmazni. De nemcsak a munkapárt, hanem az ország egész többsége is azt a tudatot merülheti a miniszterelnök nagyjelentőségű beszédéből, hogy a többség és a kormány mindent elkövetett, hogy a nemzeti béke egyensúlyát megteremtse. Nem a kormányon mult, ha ez nem sikerült és a parlamenti harc minden ódiuma a minden áron harcot hirdető ellenzéket terheli. A szegedi gyáripar fejlődése. — A gyáripari bizottság ülése. — (Saját tudósitónktól.) Csütörtökön délután a gyáripari bizottság több mint másfél órán keresztül tárgyalta több szegedi gyárosnak a Délmagyar országban már ismertetett kérését. Megírtuk, hogy az utolsó hetekben akció indult meg a szegedi gyáripar fejlődése érdekében és ennek az akciónak az első megnyilatkozása az volt, hogy több szegedi gyáros már fönnálló gyára részére telket kért a várostól. A gyáripari bizottság ülésén hosszabb vita indult meg a kérések fölött. A bizottság nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy a gyáripar fejlődését ingyen telkek adományozásával kellene előmozdítani és majdnem Valamennyi telekért vételárat kér. Bizonyos, hogy a közgyűlésen a kérdés fölött nagy vita indul majd meg, de egyben valószínű az is, hogy Szeged város törvényhatósági bizottsága ugy fogja a kérdést megoldani, amiként azt a szegedi ipar fejlődése megkívánja. Az ilyen megoldásnak pedig az első kelléke az, hogy példákkal kell fölkelteni a vállalkozási kedvet és súlyos föltételekkel nem szabad megakadályozni az ipar fejlődését. A gyáripari bizottság üléséről alábbi tudósításunk számol be. Lázár György dr polgármester elnökölt a tanácskozáson, amelyen Balogh Károly tanácsos, előadó, Bokor Pál polgármester-helyettes, Tóth Mihály főmérnök, Fajka János, főszámvevő, Oblátíh Lipót, Pataki Simon, Perjéssy László, Pilich Kálmán, Rósa Izsó dr bizottsági tagok és Bárkányi Zoltán a bizottság jegyzője vettek részt. Az elnök megnyitó szavai után Balogh Károly tanácsos előadja, hogy az utóbbi időben több szegedi gyár kért részben ingyen, részben pénzért telket a várostól. Elmondja, hogy a Pálfy Testvérek gépgyára telepét a Ballagi-tó környékére akarja kitelepíteni. A gyár mostani telepén nem fér el, de a város belterületén a gyár sqk szempontból el sem helyezhető. A telek, amelyet a gyár ingyen kér, ezidőszerint semmiféle értékkel nem bir. A gyár jelenleg 200 embert foglalkoztat. Az uj területen gyárat, munkahelyeket, munkáslakásokat építene a vállalat. A mérnökség a területet négyszögölenként tiz koronára értékelte, azonban az annyit nem ér. A város hasonló területet négyszögölenkint négy koronáért adott el a vasútnak. Lázár György dr előadja, liogy megjelent nála a gyár tulajdonosa, aki kijelentette, liogy nem kívánja a területet a várostól teljesen ingyen. Épen azért azon a véleményen van, liogy a területet négyszögölenkint bárom koronáért át lehet engedni a gyárnak, lia az kötelezettséget vállal aziránt, liogy a területet bizonyos időn belül fölépiti. Balogh Károly -előadja, hogy a vasútnak a kért területen mintegy liatvan méter hoszszu sávra van szüksége. Ha ezt a részt kisajátítják, akkor is mintegy tizenkét hold marad: a gyár részére. Elmondja azután az előadó, liogy városfejlesztési szempontból mennyire fontos, ha a gyár kitelepül és épen ezért a kérést pártolni kell. Körvonalazni kell természetesen a föltételeket, ki kell kötni, hogy a mostani telepen nem szabad gyárat építeni a jövőben. A leért ingatlan nem lioz a város nak semmi jövedelmet, mert az kubikus, gödrös terület. Épen ezért nem javasol olyan magas árat, mint a polgármester, hanem indítványozza, liogy ne három, hanem négyszögölenkint egy koronát fizessen a gyár a területért. Csányi János négyszögölenkint öt koronán alul nem adná a területet. Ki kellene kötni,, hogy a gyár garanciákat nyújtson arra, hogy csak saját üzemére használja a területet. Pillich Kálmán szerint a város érdeke azt kívánja, liogy ezt a teljesen értéktelen területet beépitsék. A telek csak akkor ér majd valamit, ba ott ipari élet lesz. Ingyen kellene odaadni a telket, mert a belváros fejlődést? alkalmával sok területet ingyen adtak odaObláth Lipót azt mondja, hogy nagyobb árat kell kérni a telekért, mert az sokat éi*. Perjéssy László az előadó javaslatát fogadja el. A város ma báromszáz koronát kai* a telekért és ha azt csak egy koronáért adja el, akkor is a tőke négy százalékos kamata négyszázötven korona. A város érdeke, hogy azon a helyen, ahol a gyár területet kér, a fejlődés végre meginduljon. Kötelezni kell a gyárat arra, hogy makszimálisan tiz év alatt helyezze át az üzemét a jelzett lielyre és ki kell kötni, hogy a terület csak ipari célokra használható. Pataki Simon szerint ingyen kellene a területet adni, de ki kellene kötni a város tulajdonjogát. Csányi János azt tartja, hogy hat hold elég lenne a gyár céljaira, azt azonban nem bánja, ha ezt a területet négyszögölenkint három koronáért adják. Regdon Sándor meg kívánja jegyezni, liogy a területet előbb fel kell tölteni, ami nagyon sokba kerül. Az árat egy koronában kívánja megállapitani. A tizenkét holdat nem tartja soknak. Ekkora területre szüksége van a gyárnak. Rósa Izsó dr azt javasolja, liogy álapodjon meg a bizottság abban, hogy a gyár négyszögölenkint két koronát fizessen. Fizesse ezt a vállalat tiz év alatt. Ki kell mondani, liogy csak gyáripari célokra szabad a területet használni. Ki kell mondani, liogy a gyár tiz év alatt köteles kitelepülni. A bizottság ilyen értelemben határozott, de Perjéssy László külön véleményt jelentett be, mert szerinte a területet négyszögölenkint egy koronáért kell átengedni. Balogh Károly tanácsos előadja, liogy a Kertész-féle zárgyár Jósika-utcai telepén már nem fér el. Ki akarja a telepét a dohánygyár melletti vizállásos területre telepíteni. Itt 3316 négyszögöl területet kér, négyszögölenkint négy koronáért. Kötelezi magát, liogy az általa feltöltendő területem három éven belül olyan gyárat létesít, amelyben háromszáz munkást foglalkoztatna. Javasolja a kérelem teljesitését. A bizzottság a kérelem teljesitését javasolja a közgyűlésnek, azonban azt kiván ja kikötni, hogy a gyár a Kossuth Lajos-sugáruti fronton legalább egy emeletes díszes épületet létesit. Rainer Károly és Fiai cég ugyanazon a. helyen, ahol a zárgyár, 2300 négyszögöl terilletet kér hasonló feltételek mellett. Az előadó javasolja a kérés teljesitését és a bizottság ehez hozzá is járul, úgyszintén javasolja, a közgyűlésnek azt is, hogy a Kosárfonógyái r.-t.-nak a Petőfi Sándor-sugár ut 63. szánt alatti telket 9030 koronáért adja el olyan föl-