Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-04 / 3. szám

4 DÉLMAG Y ARORSZÁÜ 1912. JarraaT 4. Üg, mivel hogy nem ő fizeti, nem lesz oka és alkalma kizsarolni. Szereznek a szükséghez képest tiz-tizenöt, busz társulatot. Minden társulat betanul aem több, csak három, négy, vagy mondjuk, hogy tíz darabot és pedig természetesen -olyan darabot, ami a társulatnak legjobban megfelel. Lenne külön opera, operett és drámai társulat, és pedig minden műfajból több. Ezek a társulatok azután nem tovább, csak egy-két hétig játszanának egy-egy városban. A ciklusa leteltével összepakkolnak diszletet, társulatot és mennek más városba, átengedve a helyet egy másik-staggionenak. Az ilyetén való szini beosztásból a következő megbecsülhetlen előnyök származnának. Nem kellene egy harmadrendű társulatot három esztendeig, szinte a megutálásig „élvezni". A közönség érdeklődése óriási módon fokozódnék, mert kíváncsiak lesznek megnézni minden társulatot már csak az összehasonlítás kedvéért is, de meg azért is, mert minden társulat merőben más repertoárral lép föl. Azonkívül a társulatok részére nem keidene kétszer-háromszor annyi szinészt készenlétben tartani, mint amennyi egy-egy szinmii előadásához szükséges. Ma az a helyzet, hogy egy vidéki társulatnak szüksége van operette és; drámai személyzetre, mig a staggiouenál csak annyi szinészre van szükség, amennyi épen- elég a betanult repertoár eljátszásához. Egyregy színész nem fog univerzális színész lenni, mert nem játszik másfajta szerepet, mint amilyen az egyéniségének, Színjátszó képességének épen megfelel. Igaz, hogy ez ellen felhozhatják érvül, hogy ilymódon a színész csak egy irányban fejlődik, de ezt nem -tartjuk hajnak, mert legalább azt az egy irányt alaposan megtanulja és érti. Inkább egy szerepkörben legyen valaki igazán nagy, mint sokfélében gyönge, vagy csak közepes. Azután nem is szabad azt hinni, hogy a színház iskola és hogy a közönség rovására állandóan tanulni, experimentálni lehet. Zokon ne essék az összehasonlítás a színművész uraknak és hölgyekek, de igy van az iparban is, de mindenben az életben. Az iparágak tökéletesülésével eltűnnek az egyes mesterségek, szakmák keretei ós sok kisebb szákokra oszlik. Ezt a munkamegosztás idézi .elő s mennél nagyobb a munkamegosztás, mennél több, de gyakorlottabb munkaerő készit egy-egy iparcikket, annál perfektebb lesz a mü s annál tökéletesebb az az iparág. A staggione tökéletesen csak Amerikában van kifejlődve. A helyes üzleti érzék vezette rá az amerikaiakat. Ott a hatóság ugyan nem ópit színházakat, de építenek magánvállalkozók, még pedig korlátlan számban, annyit, amennyit csak a közönség elbir. Ott nem zárják ki a versenyt, mert azt tartják, hogy a közönség majd tud disztingválni, hogy melyiket pártolja. Természetesen azt, amelyik j'ubb előadásokat produkál. A szinházak tulajdonosai nem szerveznek társulatot, az már különálló üzlet. Minden nagy művész és művésznő szervez társulatot, igy: Anna Held, Billie Bürke, Mildred Holland, stb., mindnek meg van a társulata, mely betanulja a maga két-három színmüvét s elkezdve Newyorkban, sorra járja az Unió összes nagyobb városait, kibérii mindenütt már előre a. neki megfelelő színházat s lejátsza a maga repertoárját, rendszerint telt házak előtt. Sokkal kevesebb költséggel sokkal jobb előadásokat, produkálnak. Igy kellene nálunk is, azzal a különbséggel, hogyha államilag csinálják, e kitűnő vállalkozás tetemes jövedelméből biztosítani lehet az egész színész generáció egzisztenciáját. TMa egy-egy igazgató a nagyobb és fölösleges •kiadás dacára vgyont szerez és ez egy ellen százan nyomorognak, úgynevezett bohéméletet élnek. A legnagyobb előnye lenne ennek a rendszernek azonban az, hogy például szegedi embernek nem kellene Budapestre kirándulni, hogyha jobb színházi előadást akar élvezni, mert Luztosan tudom, hogy vannak olyanok, akik nagyobb igényeket támasztanak a színházzal szemben, mint amilyent a szegedi színház kielégít és akik mégis akarnak néhanapján jó előadást is látni. A staggione rendszernél a jó színészek, sőt jó társulatok jönnének ide is, Szabadkára is, meg még Makóra is és a kisebb városok is egész esztendőn át gyönyörködhetnének a szinmiivészetben és nemcsak néhány hétig egy egész esztendőben. Jól tudjuk, hogy ez a terv ugyan jóakarattal megvalósítható, de azért nem fogják megvalósítani. Elvi és tárgyi akadályai nincsenek, csak hivatalos nyelvén szólva: gátló meílékkörülménvek vannak, amiket őszintén a maga nevén nevezve: általános korrupciónak hívnak. Mert az az akadálya. Az a husz egynehány vidéki szinidirektor nagyon benne ül a nyeregben s azokat nem szabad kivetni a nyeregből, mert azoknak az érdeke fontosabb, mint az ország egész szinészseregéé és az egész vidéki nagy közönségé. Ligeti Béla. Amikor UJodiáner dr a fölperes... — A szegedi törvényszék szenzációja. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszéken olyasvalami történt, ami még soha eddig. Wodiáner Sándor dr — a doktor Wodiáner Sándor — fölperes volt egy polgári ügyben. Bepörölt. Ugy történt az eset, hogy amikor a daliás doktor Szabadkáról—Szegedre visszaérkezett, lakást keresett. Alkalmas helyiséget, hogy is mondjuk: csak: az ügyvédi irodájának. És — no de ilyet! — talált alkalmas helyiséget. Káldori Soma kétszobás lakást bérelt évi nyolcszáz koronáért. 1910. szeptember 15-én költözködött aktá&tul-butorostól az uj irodába. A kapura kibiggyesztette az aranybetűs kis üvegtáblát: Wodiáner Sándor dr köz- és váltóügyvéd. Ez azért történt, hogy a boldog kliens tévedésből be ne tévedjen például Balassa Ármin ügyvédi irodájába. Wodiáner dr-na'k azonban sajnálatos pechje volt. A ház kapuja belülről be volt láncolva. A nyakra-főre tóduló kliensek hiába dörögtek és zörögtek, a kapu nem nyílt ki. És igy a felek kénytelenek voltak elkerülni az irodáját. Igy meséli el az esetet Wodiáner doktor a keresetében. A házbérről azonban valamiképen megíeledkezett. Hét hónapig tartott ez az állapot. A házigazda végre megunta Wodiáner doktor feledékenységét és az aranybetűs tábla eltűnt a kapuról. A doktor ur aktástól-butorostól a hóna alá kapta és nekivágott a másiiik utcának. Wodiáner Sándor doktor azonban nem olyan fiu, aki könnyen engedi magát. A keble boszut lihegett és megszerkesztett egy keresetet. A láncos kapu miatt háromezer korona kártérítést követelt a kamatokkal. És még valamit: ezer korona perköltséget. Csak. Az ügyet Korponay Sándor dr törvényszéki biró tárgyalja. Wodiáner dr szakértőkiil Rósa Izsó dr-t, a szegedi ügyvédi kamara elnökét és Végman Ferenc dr-t, a kamara titkárát nevezte meg. A szakértőknek azt kellene igazolniok, hogy a hét hónapig valóban háromezer korona kára Wodiáner doktornak. Alperesnek Szász Hugó dr a védője. A pöriratváltás már megtörtént. Korponay dr elrendelte a tanúkihallgatásokat. Az Ítéletet valószínűleg a jövő hónapban hirdetik ki: A tárgyaláson Wodiáner doktort biztatták a kollégái: — Sándor, egyezzél kii öt koronában! A doktor ur azonban meglepően keményen tartotta magát. Nem egyezett ki öt koronában. Wodiáner Sándor dr érdekes keresete a következő: Tek. kir. Törvényszék! Káldory Soma szegedi lakos nagykereskedőtől 1910-ik év szeptember 15-ik napjától kezdődőleg -1 évi-időtartamba ügyvédi irodai célra bérbe: vettem^szpbából álló lakást évi 800 korpna bérösszeg, fizetés mellett. Beköltözködésem után néhány nappal rögtön tapasztaltam, hogy alperes Káldory Soma házának kapuja, — hoLirodám el volt helyezve — belülről a nappali órákban állandóan be volt láncolva, ugy, hogy ügyfeleim hozzám bejutni ;nem tudtak. Sokszor figyelmeztettem alperest, hogy. intézkedjék aziránt, hogy a nappali órákban a kapu ajtaja nyitva tartassák; egyben figyelmeztettem őt a kapu állandó becsukásából, reám nézve bekövetkezhető veszteségekre cs. károkra, alperes igérte is a panasz orvoslását, de igéretét be nem váltotta; minélfogva ügyfeleim hozzám bejutni nem tudván,,a kapu ajtajának belülről való állandó, beláncolásából nekem hét és fél havi ottartartózkodás alatt mérsékelt számitás szerint. 3000. korona károm származott. Kereseti állításaim igazolására tagadás esetén tanukkal tudom igazolni nemcsak azt, hogy Báró Jósikamtya 3-ik számú házban, — hol az irodám el volt helyezve — a kapu ajtaja állandóan be volt csukva, de azt is, hogy ügyfeleim hozzám bejutni nem tudván, károm származott. Rendes keresetet indítok tehát Káldory Soma kereskedő szegedi lakos ellen 3000 korona tőke és járulékai erejéig, kérem a perfelvételre batáridőt kitűzni, befejezett periratváltás után alperest 3000 kor. tőke, annak a kereset beadásától járó 5 százalékos kamatai és 1000 kor. perköltség megfizetésében marasztalni. Tisztelettel Dr Wodiáner Sándor. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtökön Szerelem gyermeke, szinmü. Bemutató. Pénteken Szerelem gyermeke, szinmü. Szombaton délután Cigányszerelem, operett. Szombaton este Szerelem gyermeke, szinmü, páros 2/»-ós bérletben. Vasárnap délután Kegyelmes ur, bohózat. Vasárnap este Leng-yel menyecske, operett. Bemutató. Bórletszünet. * Népszerű hangversenyek Szegeden. Rendkivüli/ érdekes és figyelemreméltó művészeti . momentummal gyarapodott Szeged zenei élete.' A napokban ugyanis Lyra hangversenyiroda cimen oly művészi vállalat alakult meg, mely kéthetenkint, később hetenkint vasárnap délután fél hat órai kezdettel, magas színvonalon álló koncertek rendezését tűzte ki céljául. E hangversenyeken elsőrangú fővárosi opera-énekesek és énekesnők, továbbá legelőkelőbb operette-divák fognak válogatottabb programjaikkal szerepelni zongora és zenekari kiséret mellett. A koncerteken részt vesz a teljes bonvéd zenekar Fichtner Sándor karnagy vezetése alatt és igy eme országszerte elismert zenekarnak alkalma fog nyilni, hogy állandóan önálló zeneprodfukciókkal lépjen a szegedi közönség elé. A hangversenyeket a Tisza-szálló nagytermében tervezik és midőn megjegyezzük, hogy a helyárak roppant népszerűek lesznek, nem zárkózhatunk el ama tény konstatálásától, hogy a vállalkozás rendkívüli hiányokat pótol; Szegednek ma már ugyanis nagyszámú zenekedvelő publikuma van, melynek ezideig csak ritkán és igen drágán nyílott al kalma hallania elsőrangú énekeseket és énekesnőket. Operazene élvezhetése szintén ritkaság számba ment és ép ezeknek a művészi interpretálását és minél intenzivebb megkedveltetósét tűzte ki "a honvédzenekar céljául. A Szegeden kétségkívül kulturmissziót teljesítő népszerű koncertek működése elé a szegedi közönség a legnagyobb várakozással tekint. * Kié lesz a szabadkai színház? Budapestről jelentik: Az országos szinészegyesii-