Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1912-01-04 / 3. szám
i salmas vívmánya alkalmazást nyer ebben a véres küzdelemben — mely az olasz sereg vereségével végződik. Az olaszok kénytelenek visszavonulni és délebbre fekvő hadállást elfoglalni. Hasonló sikere van csapatainknak Szerbiában és Montenegróban, melyek már a háború idején egy királyságot alkotnak I. Da'nilo uralkodása •alatt. Az arisztokratikus szövetségesek az egész vonalon győznek a szárazon. Azonban a döntést a tengeri hatalom adja meg. D'Auria, hogy a magyar-osztrák flottát • biztos állásából kikényszeritse, nehéz szivveí elhatározza Triesztnek; Róma lányáénak bombázását. A célt elérte: rövid bombázás után Montefeltre nyilt tengerre száll, hogy ott ütközzék meg az olasz flottával. Minden idők legnagyobb tengeri ütközete viharzik le husz perc alatt. A mi büszke páncélos szörnyetegeink egymásután sülyednek el a rettentő olasz bombáktól találva. — Lissa meg van boszulva! Ez a győzelem eldöntötte a háboro sorsát. — Würmster emberfölötti erőt fejt ki az olasz harcvonal ellen, de maga az olasz király áll a lelkesedéstől mámoros sereg élére, mely áttöri a magyar-osztrák sereg tüzvonalát s ezzel Milano visszafoglalása — az örök osztrák álom — mindörökre álom is marad. < A szövetséges franciák 1922. julius 9-én Villois tábornok vezérlete alatt megsemmisítik a németek nyugati seregét. A „barbárok" vad futásban keresnek menekülést a francia kormányozható léghajók és repülőgépek támogatásai elől. Az angol hadiflotta sem marad tétlen. Pár nappal a francia győzelem után Walton tengernagy megsemmisíti az egyesült német-orosz hajóhadat. E vereség hirére Oroszországban .rettenetes forradalom tör ki, melynek elfojtására kénytelen a cár minden csapatát visszavonni. Az igy meggyöngült magyarosztrák sereg kiüriti Olaszországot és a védelemre szorítkozik, mig a franciák a nérekruhákkal együtt kiszorultak, a simogatásból massage lett. Kezdtek öregedni. Apa nem térdelt már anva előtt, hanem ott ült a kopott karosszékében és gyufát kért anyáitól, ha a pináját meg akarta gyújtani. Megöregedtek. Ahogy apa ötven éves lett, anya meghalt. De akkor újra éledt minden, ami eímult. A hogy az asszony halálküzdelemben eltorzult arca, megtört alakja a föld alá került, feléledt a tizennégyévesnek emléke. Most siratta meg ezt, akit oly régen veszített el és a bánat nyomán megbánás is jelentkezett. Pedig az öreg anyókával sem bánt rosszul soha — holott a tizennégyéves üde leány helyett egy sápkóros hajadont vezetett otthonába. — fcs ha őszinte akart lenni* be kellett vallania, hogy az első után vágyódott mindig. De az öreg anyóka jól főzött és fáradhatatlan gyengédséggel gondoskodott róla — igy hát ő •utána is bánkódott, de niáls módon. Most a gyerekekkel lett bizalmasabb. Páran ugyan már kiröpültek, néhányan azonban még otthon voltak. Miután egy évig az elhunyt felesége erényeinek magasztalásával untatta a barátait, különös dolog történt. Egy ifjú leányt pillantott meg, egy szőke tizennyolc esztendős teremtést, aki az ő tizennégyéves ideáljára hasonlított. A jóságos Istenek ajándékának hitte. Beleszeretett, mert ugy hasonlított arra — feleségül vete. Most hát az övé lett végre. DELMAÜYARORSZAÜ meteket verik ki minden vonalon és Bayard .tábornok 1923. október 14-én elfoglalja Metzet. A nagy háborúnak vége. Németország elvesztette Elszász-Lotharingiát, Ausztria a „Trentinot" és Boszniát-Herpegovinát, mely a délszláv császárság egy része lesz. A regénynek is vége. És mi nem vesztettűnk semmit azzal, hogy elolvastuk. Mindenképen érdekes, hogy egy olasz ember — magasrangu katona — nemcsak egy háborút tart valószínűnek a hármasszövetség két hatalma közt, de azt is tudni véli, hogy ebben a konfliktusban csak mi lehetünk a vesztesek. Vederemo. Megoperálták a miniszterelnököt — A műtét sikerült. — Khuen néhány napon belől felgyógyul. — Az ország s a parlament szimpátiája. — (Saját tudósítónktól.) Az egész ország szimpátiája Khuen-Héderváry miniszterelnök fe'lé fordul, akinek szemén ma sikeres műtétet hajtottak végre. Bárminő éles politikai harcok folytak (is le az utóbbi időben, Héderváry grófnak sikerült a legelvadultabb viszonyok közepette is, még a politikai ellenfelek rokonszenvét is megnyerni és megőrizni. Koncilíáns modora, lekötelező szívessége közkedveltté tette őt a parlament minden oldalán és ez a rokonszenv jut kifejezésre pártkülönbség nélkül az egész sajtóban. A kormányelnök szemén végzett imütét alkalmával politikai szempontból nem lehet lebecsülni annak jelentőségét, hogy a miniszterelnök most már mihamar teljes fizikai erővel folytathatja a parlament vezetését. Ilyenképen mindazok a politikai kombinációk és reménykedések, melyek abból a tévhitből táplálkoztak,, hogy Héderváryt szembaja esetleg visszalépésre inditja, egy csapásra meghiúsultak. Az operáció előzményeiről és lefolyásáról a következőket jelentik: Az operációnál megelőző vizsgálat megálA gyerekek, különösen a leányok, gyűlölték a mostohát, atyjuk Viszonyát erkölcstelennek tartották, szégyellték a dolgot — és a szülői házat elhagyva elbujdostak a nagy világba. De ő boldog volt. És büszke, hogy ilyen fiatal leányt hódított meg. Egy év elmultával gyermeke született a fiatal asszonynak. Az öreg ur meg elszokott a gyereksirástól és aludni akart éjjel. Külön szobába vonult; a fiatal asszony pedig keservesen sirt. A férfi tolakodónak találta az asszonyokat. Mert az asszonyka féltékeny is volt az első feleségére. Mert, jegyességüik idején ostobául elárulta, hogy hasonlít hozzá. Most, hogy sokat volt egyedül mindez eszébe jutott. Eszébe jutott, hogy a becéző neveit is tőle örökölte és csak helyettese annak; semmi egyéb. Ez roppantul izgatta és mindent elkövetett, hogy a saját szeszélyének hóditsa meg a férjét. Az öreget mindez fárasztotta. S ahogv magányában hasonlítgatni kezdett, az uj asszony maradt kátrányban. Nem volt oly szelíd, mint az első, izgatta az idegeit. Aztán a gyerekei után is vágyódott, kiket kiűzött a szülői házból. Rémálmok is gyötörték, ugy érezte, hogy hűtlenséget követett el. Borpinoékbe kezdett járni. Akkor az aszszony megharagudott. Azt mondta, hogy megcsalta őt. Ö öreg ember — vigyázzon hát magára! Egy öreg ember őrizkedjék egyedül hagyni a fiatal feleségét. Baj lehet belőle! 1912. január 4. lapította, hogy csak egy szürkeliályogról van szó. Az operációt Grósz Emil végezte, három asszisztens és három ápoló segítségével. A piütét sikerül: s a miniszterelnök most rendes hálószoba mellett levő nagy szobában fekszik, világos szobában s csütörtökön már valószínűleg fel is ülhet az ágyban. Az operáció után nyomban behívták a miniszterelnökhöz feleségét és a fiát, majd Bárczy István titkárt, akit a miniszterelnök megkért, hogy nyomban jelentse az operáció megtörténtét a királynak és a kormány tagjainak. Ez meg is történt. A miniszterelnök közérzése teljesen jó, ugy, hogy már két-három nap múlva szükség esetén fogadja a referenseket is. A félhivatalos Budapesti Tudósító a következő jelentést adta ki: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök szürke hályogját ma reggel tiz órakor a miniszterelnök magánlakásán, a miniszterelnökségi palotában sikeresen megoperálták. Az operációt Grósz Emil dr udvari tanácsos, egyetemi tanár és Lumnitzer József dr udvari tanácsos, a miniszterelnök háziorvosa végezték a szemklinikai tanársegédek közreműködésével. Az operáció alatt semmiféle komplikáció nem fordult elő és a miniszterelnök hályogbaja egyszerű szürke hályognak bizonyult. A miniszterelnök ugy a műtét előtt, mint a műtét alatt a legnagyobb nyugalmat tanúsította és az operáció után közérzete a legjobbnak mondható. Az operáció után tizenegy óra öt perckor érkezett vissza a szemészeti klinikára annak igazgatója: dr Grósz Emil és a következőket mondotta: — Nem mondhatok egyebet, mint amit hivatalosan is kiadnak, hogy a miniszterelnökön úgynevezett szürkehályog-operációt végeztünk, amely sikerült. — De az operáció részleteiről, előzményeiről volna szíves valamit mondani? Hogy liliket beszélt a miniszterelnök ur? — Rendkívül sajnálom, de igazán semmit sem mondhatok. A legnagyobb dicséret illeti meg a magyar sajtót, hogy a műtéttel előzőleg semmit sem foglalkozott és ami ebből nyilvánosságra való, azt úgyis megtudják. Egy bizonyos, hogy a miniszterelnök igazán férfiasan és keményen állotta a műtétet, amely minden emberi számítás szerint egészen simán történt meg. Néhány nap múlva ismét dolgozhat, — Mennyi ideig tartott a műtét? öreg? Már hogy ö öreg volna? Az nem igaz. Megint egy szobába költöztek. De a dolog csak rosszabb lett. Nem akarta éjjel a gyereket ringatni segíteni. A gyerek a gyerekszobába való. Nem! Az első asszony gyerekével nem tett igy! Hagyta, hogy kínozzák, izgassák. Kétszer is hitte, hogy tizennégyéves szerelmese hamvaiból feléledt a Főnix madár; először a leányában, majd a második asszonyban. De emlékezetében csak az első élt, a lelkészlakbeli kis süldő leány, akit eperérés idején csókolgatott az erdőben, a hársfa alatt és aki soh'sem lett az övé. De most, hogy napja lemenőben volt magányos óráiban csak az öreg anyókát látták lelki szeméi, azt, aki jó volt hozzá és a gyermekeihez, aki soh'sem veszekedett, aki csúnya volt, de aki ott állt a konyhában, főzött és megfoltozta a szakadt ruháikat. És ahogy a győzelmi mámor lelohadt és tisztán láttak szemei — azt kérdezte magától — vájjon nem-e az anyóka volt az igazi Főnix madár.. Amely oly csendesen, oly szépen emelkedett" ki a „tizennégyéves" hamvaiból? És a szive vérével táplálta, melengette őket haláláig. Sokáig kérdezte ezt magától — és ahogy fáradt fejét párnájára fektette, hogy többé fel se emelje azt. Meg volt győződve róla.