Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-18 / 14. szám

1912. január 16. DÉLMAG YARORSZÁG 171 Fölmentették a Zsilinszky-fiukat! (Saját tudósitónktól.) Újra fölmentették a Zsilinszky fiukat. Amit Csabán egy héten keresztül tárgyaltak, azt a budapesti büntető törvényszék rövid három nap alatt kimerítően letárgyalta. Ezzel legalább egyelőre ez a kínosan szenzációs ügy lekerül az érdeklődés középpontjából. És bár ennek a főtárgyalásnak az eredménye miben sem különbözik a már egyszer Csabán lejátszódott tárgyalás eredményétől, mert itt is, — ott is fölmentették őket, mégis magát a tényt is, hogy végre befejezték ezt a kínos, osztálylázitó ügyet, — eredménynek kell tekinteni'! rk. Nem tekintjük az ügynek jogi oldalát, de társadalmi szempontból nézve meg kell nyugodni ebben az ítéletben, mert ezen a tárgyaláson is épen ugy, mint annak idején Csabán, a közönség s az egész magyar társadalom nemcsak megnyugvással, de szinte bántó lelkesedéssel fogadták az ítéletet. Látnivalóvá lett, hogy a magyar társadalom rokonszenve teljes mértékben a két Zsilinszky-fiu mellett nyilvánult meg. A mai tárgyalásról és fölmentő ítéletről szóló tudósításunk itt következik: lAdrim haldoklása.) Kilenc órakor kezdődött a mai tárgyalás. Sternschuss .János dr ezredorvos az első tanú, aki beszélt Áchimmal, mikor már a kórházba vitték. Kérte Áchim, mint régi ismerősét, hogy vizsgálná meg. E szavakkal kezdte: - Nézze, nézze, uri gyilkosok lelőttek, mint egy kutyát! Mikor megvizsgálta, látta, hogy Áchim.nagyon gyenge, injekciókat adott s igérte, hogy másnap ismét meglátogatja. El is ment hozzá n mét a kórházba, ekkor a heteg már erősebb volt s mert nem esett nehezére a beszéd, elroondl-i, mint érte a baj. Kél urat — beszélte -— jelentettek be s mert épen öltözködtem, kiüzentem, hogy várjanak s olvassanak addig újságot. De már a következő pereben bejöttek, a „gyilkosok". Egyik fejeuütött, a másik belém lőtt. Ki akartam menni s amint megbotlottam, újra ért egy lövés. A katonaorvost megeskették, azután OsvátH .János dr volt csabai polgári iskolai tanárt hallgatták ki. Jó viszonyban volt Áchimmal, ő szokta enníek a cikkeit is korrigálni. Lapjábau .Áchim támadott és védekezett s hallotta, hogy Zsilinszkyék „leszámolni" készültek vele. Balogh.ly elnök: Beszélt Áchimmal az eset után? Az elhalálozása napján benn voltam nála a kórházban, de az esetről nem beszéltem vele. A tanú előadja azt a találkozást Áchim házában, amelyet „tanukinatinás" céljából ren: deztefe volna. Ott volt a két Viezián és mások s csak arról beszéltek, mint érhették Áchim Andrási a sérülések. Neki, a tanúnak az volt a nézete, liogy az ütés Achimot hátulról érte. Persze abból; hogy ott a tantlkát kioktatták volna, szó sem igaz. (Az ügyvédek egymásról.) üsvátkot esküre bocsátották s ezután Fényes Samu dr, Achimné ügyvédje ismét szóba hozta a sokat emlegetett kitanitás dolgát. A gyanúsítás célja osak az volt, hogy az ő ügyvédi reputációjának ártsanak. De a gyanú caak alattomosan jelentkezik, mig ő — Fényes — ha támad, nyiltan teszi ezt — Megtámadtam — úgymond — nyiltan a gyulai királyi ügyészt, az ottani főszolgabírót is támadtam, de kijelentettem, liogy vállalom érte a felelősséget. És most már okiratokkal bizonyíthatom, liogy a hatóságok az én eljárásomban kifogásolni valót nem találtak. Kenedi Géza dr védő, mint már többször, újra kijelenti, liogy kollégáját soha nem gyanusitotta. De e pör a politika körül játszik s ilyenkor jó sok mindent megvizsgálni, keresni, miért vallanak a tanuk igy vagy ugy. A másik védő, Keppich Frigyes dr szólalt föl erre, mert Fényes dr viszont azt emiitette, hogy a pör szereplői mind megfordult az ő békésgyulai irodájában. Ez igaz, de büntetendő cselekményt nem követett el s ha Fényes dr-nak más a hite, ám tegyen ellene följelentést, (A bizonyítás kiegészítése.) Idáig jutva, jóformán kimerült a bizonyítás anyaga és Kenedi dr védő különféle okirat, köztük a fegyverszakértők véleményének a felolvasását kérte s ebez védőtárna is csatlakozott. —A bíróság visszavonult és kis idő múlva Éaíoghy elnök a következő határozatot hirdette ki: — A védelemnek azt a kérését, hogy az Áchim előéletére vonatkozó iratok felolvastassanak, a törvényszék elutasítja. Azért döntött igy a bíróság, mert a most tárgyalt bűncselekmény és Áchim előélete közt nincs semmiféle tárgyi összefüggés. .a fegyverszakértői véleménynek is csak a lényegét ismertetik. Keppich dr védő a bíróság határozata ellen seinmiségi panaszt jelent be, amihez védőtársa is csatlakozik. Most az orvosszakértőkre került volna a sor, de, inert nem voltak jelen, a tárgyalást . félórára felfüggesztették. , (Az orvosszakértő.) Tegnap meghallgatták már az egyik .szakértőt, Ajtay professzort, ma pedig Minnich Károly dr törvényszéki orvos nyilatkozott, elsősorban arról, liogy az Achimot ért lövések egy helyből történtek-e? Minnich dr: Nagyfontosságú a lövéseknél a bemeneti nyílások közelsége. Itt a nyílások közt alig egy arasz a távolság s arra vall, hogy a lövések gyorsan egymásután történtek s eszerint egy tartásból és égy helyből, ünoadta még, liogy tegnap feltűnt a királyi ügyésznek, hogy nagyobb vérnyomok láthatók nem voltak az ágyon. Aki valakit legyűr, mint itt például az ágyra, az a éjét igyekszik felfelé tartani. Ezúttal a fejsebből — nem fecskendezett — csak szivárgott a vér, ami megmagyarázza, hogy nagyobb vérnyomok nem maradtak az ágyon. A vér ugyanis lefelé szivárgott. (A próbalövések.) Szóba került azután, hogy láthattak-e a tanuk füstöt a lövések után? Hogy ez pontosan megállapítható legyen, elrendelte a biróság, hogy az esküdtszéki terem mellett levő nagyobb szobában, a biróság és esküdtek előtt, két lövést tegyenek a bűnjeles pisztolyból. Valamennyien, a vádlottak is, bementek a szomszédos helyiségbe s ott kétszer rálőttek egy evégből előkészített homokzsákra. A lövések gyorsan eldördültek, de füst utánuk nem támadt. (Az ügyész kérdései.) Baloghy elnök felszólította most a közvádlót, hogy nyilatkozzék az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Séfley di- főügyészhelyettes jelenti, liogy két kérdést kiván az esküdtekhez intézni. A kei dések szövege egyforma, csak ép az egyikben Zsilinszky Gábor, a másikban ifjabb Zsilinszky Endre dr vádlott neve áll. A közvádlói kérdések lényegükben igy hangzik: Bünös-e Zsilinszky Gábor abban, liogy 1911 május 13-án reggel 8—9 óra közt dr Zsilinszky Endrével együtt, Áchim András házába mentek azzsal az előre elhatározott szándékkal, hogy őt bántalmazni fogják és Áchim testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazva, két revolverlövéssel a halálát okozták. Igen vagy nem? Baloghy elnök: Most a védelmet kérem, terjessze elő a kérdéseit. Kenedi dr: Teljes szöveggel? — Talán, csak jelezni tessék. Sélley főügyész: Óhajtanám a pontos szöveget ismerni, mert csak igy tehetek majd arra észrevételeket. Az elnök: Akkor isuiét felfüggesztem az iilóst, hogy a védő urak megszövegezzék a kérdéseiket. (A védők kérdései.) Az ügyész kérdései ellen a védőknek nincs kifogásuk, de a következő kiilönkérdések felvételét kérték: Az első számú íőkérdéshez: Néhai Áchim András által, hogy ifjabb Zsilinszky Endre drt bottal megütötte, balkezével torkon ragadta, az ágyra teperte Zsilinszky Endre drt önvédelemre késztette és igy ütötte meg botjaival Áchim L. Andrást. Zsilinszky Gábor epdig bátyja bántalmazásának láttára felszólította Áchim Andrást, hagyjon fel bátyjának bántalmazásával és amikor ez mégis folytatta, annak elhárítására kétszer rálőtt, vádlottnak szüksége volt-e az önvédelemre? Több minősítő kérdés felvételét is kérték. (A biróság kérdései.) Délután fél 5 órakor nyitotta rneg Baloghy elnök a tárgyalást s mindjárt fölolvassa a biróság kérdéseit. /. Főcsoport. 1. Főkérdés: Bünös-e Zsilinszky Gábor abban, hogy Áchim András lestét 1911. május 14-én Békéscsabán akár egyedül, akár Endre öcscsével együtt botütéssel és browninggal szándékosan, bár ölési szándék nélkül s az igy okozott súlyos testi sértéssel halálát idézte elő. 2. Kérdés: Az Áchim által Zsilinszky Gábor által intézett támadás följogositotta-e őt arra. hogy Achimot megsebesítse. A 3. kérdés a jogos önvédelemre, a 4. a, jogos önvédelem túllépésére, az 5. kérdés az erős felindulásra vonatkozik, mig a 6. kérdés arról szól, hogy: Zsilinszky Gábor erős felindulását az okozta-e, hogy Áchim Zsilinszky Endrét súlyosan bántalmazta? A II. főcsoport ugyanezeket a kérdéseket Endrére vonatkozólag tartalmazza. Az ügyész az 1. és 2. kérdés ellen sernniiségi panaszt jelentett be, mig a védők és vádlottak megnyugodtak e kérdésekben. (Vád- és védbeszédek.) Sélyey Barnabás dr főügyészhelyettes avval kezdte a vádbeszédét, hogy: az én házam az én váram, (My home is my castle.) s ezen az alapon folytatva, kérte a vádlottakszigorú megbüntetését. Kenedi dr védő főleg az esküdtek szivére appellált, hangsúlyozván, hogy a Zsilinszkyíiuk apjuk becsületének védelme közben követték el akaratlanul a gyilkosságot. Utána Keppich védő tisztán jogi alapon bizonyítgatta a Zsilinszky-fiuk ártatlanságát. (Az esküdtek verdiktje.) Este fél 8 órakor az esküdtek visszavonultak tanácskozni s fél órai tanácskozás után 9 órakor bevonultak a terembe. Az esküdtek elnöke kihirdette az esküdtek igazmondását, mely szerint az első kérdésre nemmel felel tek s igy a többi kérdések önmaguktól megszűnnek. A verdikt kihirdetése után a teremben levő közönség viharos éljenzésbe tört ki, amire az elnök kiürítette a termet. A védők bejelentették, hogy a tárgyalás folyamán beadott összes semmiségi panaszukat visszavonják. Az ügyész fentartia a semmiségi panaszait. Baloghy elnök kijelenti, hogy formahiba nem történt. Az, hogy itt állott egy vádlott, aki katonai fegyelem alatt áll s ez okból vonakodott az oldalfegyverét letenni, amire ő — fegyveres erőt alkalmazott olyan körül-