Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-18 / 14. szám

4 BÉLMAG YARORSZÁG 1912. január 18. mény, amiről az igazságiigyminiszternek kü­lön jelentést tett. A Zsilinszky-fiukat azonnal szabadlábra helyczté'. Az épülő Szeged. — Statisztika a wizdijlajstrom alapján. — (Saját tudósítónktól.) A városi adóhivatal most készítette el az 1912-ik évi vízvezetéki díj kivetési lajstromát és a főkönyveket. A több íhétig tartó szakadatlan munka azon az összeíráson alapszik, amelyet a mult esz­tendő november és december hónapjaiban végeztek az adóhivatal emberei és ennek az összeírásnak az adataiból nagyon könnyen meg lehet állapítani azt a fejlődést, amely Szegeden egy esztendő alatt történt. Pénzügyi eredménye az összeírásnak 8233 korona. Ekkora összeggel lesz nagyobb az a jövedelem, amely vizdij címén a város pénz­tárába befolyik 1912-ben, mint volt 1911-ben. A mult esztendő januárjában előírtak víz­vezetéki dijban 59.067 koronát, 1912-ben ez­zel szemben az előirt összeg 62.393 koroná­nak felel meg. Már most, ha tudjuk azt, hogy Szegeden lakrészenkint fizetik a vizdijat, vagyis az első kerületben szobánk int és évenkint négy, a második és harmadik kerü­letben szobánkint és évenkint három koronát, a többi kerültetben pedig telkenkint 60 fillért fizetnek, akkor igy első látásra is meg lehet állapítani, hogy 8233 korona többlet mit je­lent. Ez azt jelenti, hogy egy esztendő alatt annyi uj lakrésszel lett több Szegeden, mint amennyi vízdíjban a 8233 koronának meg­felel. Az egész városban az idén 62.393 lak­rész után fizetnek vizdijat, 1911-ben 59.067 volt a lakrészek száma. A többlet tehát 4228 lakrész. Kerületenkint a kimutatás a kö­vetkező: kerület 1911. 1912. I. 10346 10931 II. 8532 9379 III. 10937 12139 IV. 6974 8209 V. 9066 9638 VI. 7423 7208 VII. 5789 5793 összesen 59067 63295 A lakrészek szaporodása kerületenkint a kö­vetkező: I. 585 TL. 847 jl*. 1202 IV. 1235 V. 570 VI. — VII. 4 Összesen 4443 A hatodik kerületben a lakrészek száma 215-e'l csökkent, ha tehát ezt a számot levon­juk az emelkedés végösszegéből, eredmény­képen kapjuk azt, hogy Szegeden az elmúlt esztendőben 4228 lakrészt építettek. Az alábbi kimutatás a város fejlődését még jobban igazolja: Volt a városban 1911-ben 1912-ban utcai szoba 17833 18427 udvari szoba 11665 12368 fürdőszoba 1163 1542 előszoba 2209 2571 konyha 17844 18468 bolt, mészárszék, kávéház 1179 1284 vendéglő, korcsma 188 196 műhely, mosóüzlet 972 995 istálló 1417 1360 W. C. 4533 5138 gyár, ipartelep 6 9 üres telek 58 35 Ez a kimutatás egész világosan beszél a város fejlődéséről. Megtudjuk abból, hogy egy esztendő alatt 379 uj, teljesen modern lakást épitettek, mert ennyivel szaporodott a fürdőszobák száma és minthoc- tudvalevő, hogy fürdőszobát csak modern lakásban épí­tenek, ezt a számot, mint a modern lakások szaporodásának a mértéket lehet tekinteni. Ugyancsak a város fejlődését jelenti az, hogy az üres telkek száma 58-ró! 35-re csökkent, a csökkenés tehát azt jelenti, hogy Szeged város területén az üres telkeknek majdnem negyven százalékát egy év alatt beépítették. A korcsmák, vendéglők száma egy év alatt mindössze nyolccal szaporodott, ellenben az üzlethelyiségek száma 1179-ről 1284-re emel­kedett, a szaporodás tehát 105. Csökkent az istállók száma is, még pedig elég jelentős számmal. Tavaly 1417 istálló volt a város­ban, az idén csak 1360 van. Magas nyomású viz vezeték általában a Nagykörúton belül van. A Nagykörúton kívül csak kifolyók vannak, a polgárság azonban ott is hozzájárul a vízvezeték költségeihez és fizet telkenkint 60 fillért. Sokan ugy vélik megoldani a vízvezeték kiterjesztésének a kérdését, hogy a Nagykörúton kiviil lakó háztulajdonosok lakrészenkint és évenkint két korona vizdijat fizetnének és igy térülne meg a városnak az a költség, amelyet a vízveze­ték kiterjesztése okozna. Ez a kérdés leg­közelebb ismét napirendre kerül és bizonyos, ihogy a fönt leközölt kimutatások minden­esetre hozzájárulnak ahoz, hogy egy min­denkit megnyugtató megoldás keletkezzék. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtökön Az apa. vígjáték. (Páratlan */»•) Pénteken A lengyel menyecske, operett. (Páros »/*•) Szombaton A lengyel menyecske, operett. (Páratlan 3/=.) Vasárnap délntán Babuska, operett. Vasárnap este Rossz pénz nem vész el, né­pies vígjáték. Bemutató (Bérletszünet.) Szegedi darab a színházban. (Saját tudósítónktól.) Végre egy szegedi szinmü is szinre kerül a szegedi színházban. Liptai Imre paraszt vígjátékát, a Rossz pénz nem vész el eimii darabot mutatja be vasár­nap este a színtársulat. Liptai Imre éveken keresztül volt Szege­den ujságiró s itt leginkább, mint színikritikus lett ismeretessé. Ugv Szegeden, mint Buda­pesten, ahová később fölkerült, nagyon meg­kedvelték a jó humora, rokonszenves irót, s már ez is egy okkal több, hogy a szegedi közönség teljes érdeklődéssel tekintsen a va­sárnapi bemutató elé. Liptai Imre szindarabját Budapesten nagy sikerrel adták a Magyar Színházban s a vi­dék nagyobb színházai mind siettek a bemu­tatásával. Nagyváradon teljes sikerrel ját­szották s az aradi szinház is szombat este fogja előadni. A kedves, hangulatos és telje­sen szegedi vonatkozású vígjáték tartalmát itt közöljük: Első felvonás. Bárány András gazdaembert, aki jómódban, csendes boldogságban él együtt a családjával, rá akarja venni Illés Péter, hogy szerezzenek bankóprést és hamisítsa­nak pénzt. Bárány kidobja Illést, aki erre bosznból hamis forintost dob el a háza előtt. A csendőrök megtalálják és Bárányt gyanú­ba veszik. Ekkor érkezik a tanyára Rekesz, a tanyai vigéc, aki Bárányt már többször be­csapta, de furfangjával most ismét kibékíti. ' Második felvonás. A szegedi buesun kala­mitások érik Bárányt. Megint megbüntették a bíróságnál. A subáját is ellopják. Kedvte­lenül tér meg a kocsijához. Igy elpanaszolja a baját az ügynöknek, aki észreveszi, hogy Bárány lelkében nyomot hagyott a rossz szándékú Illés ötlete a bankóprésről. Az ügy­nök ezt az alkalmat használja fel, hogy üzle­tet csináljon és megalkuszik Báránynyal egy bankóprésre. Bárány most gazdagnak érzi magát, összevesz mindenkivel és hazaviszi a bankóprést. Harmadik felvonás. Bárányt meglesik a pincében a csendőrök, ép most akarta kivenni a ládából a prést. Kinyitják a ládát és Bá­rány meglepetéssel látja, hogy az ügynök megint becsapta őt; a bankóprés helyett gramofont adott el neki. Bárány erre boldo­gan mond le a pénzhamisításról. * A mai Seász Zoltán-est. A Lloyd­Társulat nagvtermében (Kass-vigadó) ma este félkilenc órakor tartja meg érdekes es­téívét Szász Zoltán, a népszerű iró. Az elő­adás a házasság és a szerelem örök témája körűi forog és nincs ma iró vagv tudós Ma­gvarországon aki ezekről a kérdésekről ér­dekesebben és élvezetesebben tudna beszélni, mint Szász. Szereplése a legteljesebb tudomá­nyos nivón mozog, ugy hoc- azok a ké­nves kérdések is, miket érint a szigorúan tudományos miliőben na"- és zavartalan él­vezetet fognák nyújtani. A szegedi közönség irodalmi Ízlésének és tudományszeretetének próbája lesz a mai Szász-est, amelynek sí­kere valósággal renomé-kérdés Szegedre nézve, mert a Kultúra Irodalmi- és Művészeti Társasüg-nak ez az első idei estélye. Szász Zoltán másfél-két órán keresztül fog szaba­don beszélni a közönséghez, közvetlen, cse­vegő formában, ugy hogy előadói bravúrja külön élvezet lesz. Előadása közben tízperces szünetet tart az iró, aki tudásának és zsenia­litásának legjavát fogja a közönségnek nyúj­tani. Az est rendezésével a Kultura-Társaság Róna Lajost bizta meg. Szász ma este érke­zik Szegedre és előadása utáin barátai és tisztelői vacsorát rendeznek tiszteletére. * Ahogy a színház ünnepel. A sze­gedi színházban néha ünnepelnek is. Néha díszelőadást tartanak. Néha a bevétel miatt, tetszik tudni. Néha meg, hogy a szinház vala­melyik tagját elismerjék. Szerdán este MiU­ler Mátyást, a szinház agilis karmesterét ün­nepelték. A szinház direkciója kiadott erre az alkalomra kommünikét is, a lapok irtak az ovációról, ugy hogy a szinház mérsékel­ten megtelt. A Házi tücsök cimü operát ját­szották. Miiller Mátyás dirigált. A közönség köszöntése őszintén, lelkesen szállott a derék karmester felé, akinek elvégre többet köszön­het a szinház, mint akár Almássy Endrének, aki nemcsak színigazgató, de színművész is üres óráiban. Szóval a kitűnő Müller Má­tyást ünnepelték: szegényesen, egy kis ko­szorúval, egy kis virággal, — csak a szinház vezetősége nem ünnepelt, csak a színtársu­lat és direkciója nem adta meg a karmes­ternek azt, ami talán mégis csak megillette volna . . . Nagyon szép. Igazán, a szegedi színpadon még az ünneplések is olyan meg­hatóak. * Színház a mozi ellen. Kassáról jelen­tik: A kassai szinügyi választmány Sziklay Ede főispán einöklésével ülést tartott. A bi­zottság egyik tagja, Kresz János erősen megkritizálta Komjáthy igazgatót, mert sze­rinte sok silány újdonságot mutat be. Az igazgató mentségül azt hozza fel, hogy a közönségnek mindig uj darabot kell bemu­tatni s igy kénytelen a rosszabbakat is elő­adatni. A színigazgató kérvényét, hogy a moziknak ne engedjék meg télen az előadá­sokat, a választmány nem is tárgyalta. * Mibe kerül a „Csoda" ? Egy berlini újság az angol „Pali Mail Magaziné" nyo­mán kiszámította márkákban, hogy mennyibe kerül „A csodá"-nak, a Reinhardt-féle mi­nisztériumnak az előadása a londoni Olytn­piában. Nyolc hétre vannak tervezve „A csoda" előadásai és ez 1,400.000 márkába ke-

Next

/
Thumbnails
Contents