Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-17 / 13. szám

1912. január 16. DÉLMAG YARORSZÁG 3 Ez a találkozás állítólag Németország békeakeiójának kezdetét jelenti. A főrendiházból. A főrendiház kozjogi és pénzügyi bizottsága ma délután Wlasits Gyula elnöklésével ülést tartott, amelyen kérdést intéztek a magyar szerzői jog becikkelyezése tárgyában. Wlasits Gyula válaszában kijelentette, hogy tudomása szerint egy-két héten belül becikkelyezik ezt a szerzői jog védelméről szóló törvényjavaslatot. Élő elveszettek Szegeden. — Akik sehol sincsenek bejelentve. — (Saját tudósítónktól.) Nem lokálpatrióta büszkeségből mondom, de nagyon szép, fejlődésre képes város Szeged. Az idegenek, akik gyakran keresik fel nemzeti fővárosunkat, Magyarország Moszkváját, csodákat regélnek a díszes palotasorokról, a nyílegyenes sugáruítakrói és a parkírozott terekről, melyek matematikai rendszerességgel vannak beékelve az utcák közé. A fejlődése, a nagyvárosi színezete is megfelelő. Már a messzire csillogó reflektorok, melyek mozit, kávéházat, mulatót reklámoznak, az éjjeli életnek is nagyvárosi szint kölcsönöznek. El vitathatatlanul nagyváros Szeged. Az idegen csodálkozik és szépnek tart mindent, de mikor a messziről jött keres valakit, aki itt lakik a nyílegyenes utcák és szabályos körutak városában, akkor nagy csalódás éri. 1 itt van az illető Szegeden, de a hatóság nem tud róla, de ha keresik, nem találják, — mert ebben a szép, forgalmas nagy városban ninm csen bejelentő hivatal. Sokan, nagyon sokan élnek Szegeden olyan I egyének, akik elvesztek, mert a hatóságnak 1 sejtelme sincs a létezéséről. Ez természetes, • mert nem vagyunk falu, hogy minden ember ismerje egymást. Az igaz, hogy az iparosokat számon tartja az iparhatóság, a háztulajdonosokat az adóhivatal, a földbirtoko{ sokat a kataszteri hivatal, de hány ekszisztencia van még ezeken kívül? Szóval az egyéb ekszisztenciák nagy százaléka élő elveszett ember. Itt élnek Szegej látjuk, hogy szédítően buta és zavaros drámát diadalig színesít egy színészi zserxiáliI tás. És ha igaz is az, hogy nem lehet az inspirációt este felnyolcra beigazítani, azt is mondhatom, hogy a müvészlélek állandó ihletettség szent emfázisában jár-kél az életben és mialatt a világ profán kereteiben él, lefojtja ezt az elragadtatást, hogy csak este, a lámpák előtt engedje szabad szárnyalásra. Ám a szinészet önállósága mellett legkomolyabb az az argumentum, hogy szinészet 5 akkor is volt, amikor az irodalom pangott. : Példa rá a középkori olasz komédia, a bohóc művészete, aki maga rögtönzött, a saját i szelleméből, a maga invenciójából, mert írott ||darab nemvoft. A francia színműirodalom renaisszance-a is az volt, amikor Moliére szeli mélyében a szinész ütötte agyon a tragédia\ játszás kothurnusos formáit. A színészi lélek ; egy halhatatlan emberi ősösztön szülötte, . együtt született a legprimitívebb kulturával £;;és független minden más művészettől. Most már nem tudom, hogy mikor volt igazam? Azon a kétkedéssel teljes estén, vagy ma? Es nem vagyok vele tisztában, hogy ez | az egész írás egy válságok szakadékai fölött 1 imbolygó, kétkedő lélek vivódása-e, vagy ?! csak álnok szofisztika? . . . . Kérem a barátaimat és ellenségeimet, * de különösen az utóbbiakat, hogy döntsék el í helyesen. den, talán társadalmi életet is, de ha keresik őket, hát magándetektívvel kelll kerestetni, előnyomozni az ismeretlenség homályából, (Nincs bejelentő hivatal.) Már tizenhét éve tudják a szegediek, hogy ebben a nagy városban nincsen rendszeresített bejelentő hivatal. Eltekintve attól, hogy a modern rendőrség abc-éje a bejelentő hivatal, mely nélkül nagyon nehéz a rendőri nyomozás munkája, ki kell jelentenünk, hogy a közigazgatás egyik legfontosabb szerve minden nagy városban ez a hivatal. Ezt már több izben belátta a városi tanács. Az 1909-ik évben már nagy szótöbbséggel el is határozták, liogy kell bejelentő hivatal Szegeden. 1909 óta mindig vajúdik az ügy és még mindig a régi állapotok érvényesek. Bejelentő hivatal nem volt és nincs Szegeden. A városi tanács határozata alapján máijó régen Koczor János kezelte a „bejelentések" ügyét. Ez sem volt rendszeresített hivatal, hanem inkább kvártély-cédulák kezelése volt Koczorra bizva. 1900-ban Koczor János átadta a kvártélycédulák kezelését a detektiveknek. Még most is ők kezelik. Nagyon természetes, hogy ez semmi körülmények között sem pótolja a bejelentő hivatalt. Nap-nap után előfordulnak olyan esetek, hogy keresnek valakit a városban. — Nincs bejelentve, — ez a felelet és ezzel el is van intézve az ügy. (A kvártélyházak rejtelmei.) A rendőrség, hogy a közbiztonság nehéz munkáját megkönnyítse, a szegedi kvártélyadókat szigorúan ellenőrzi. Ezzel olyan munkát végez, mely a bejelentő hivatal hatáskörébe tartozik. A rendőrség majd minden kvártélyadót nyilván tart és kötelezi őket az idegenek bejelentésére. Ezek kapnak bejelentési lapot, melyet kötelesek kitölteni. A bejelentési lap ilyen: Bejelentési lap Szegeden ideiglenesen tartózkodó idegen szémára. kerület -utca, ut, tér házszám. napra hóra Vezeték- és keresztneve, vallása Állása vagy foglalkozása Születésének helye (megye, ország) és éve Állandó lakásának helye, illetve illetősége Törvényes házastartásának neve Van-e gyermeke ? Ha igen, hány? Volt-e már büntetve ? A szállást adó neve Mely hatóságtól nyerte a könyvét Már most, aki ismeri a szegedi kvártély viszonyokat, az nagyon jól tudja, hogy abszurdum ilyenformán ellenőrizni a Szegeden ideiglenesen tartózkodó egyéneket. Szegeden van 200—250 kvártélyos ház, melyek jórészt a külterületen vannak. Itt a munkások, napszámosok kapnak olcsó éjjeli szállást. A belterületen a pincérek, kaszirnők és utazók keresik fel a kvártélyos házakat. Nagyon gyakori eset, hogy a kvártélyos házak lakói, dacára a rendeletnek, nem állítják ki a bejelentési lapokat. A rendőrség nagy elfoglaltsága dacára is kénytelen kvártély-razziákat tartani. Majd minden razzia eredménnyel jár. 20—25% tartózkodási jegy nélkül él már napok óta Szegeden. Nem tud róluk senki, bűnözés esetén rengeteg komplikációi akadnak a rendőrségnek. Mig a bejelentő hivatal ezt kényelmesen megoldhatná ós a rendőrség nem forgácsolná pzét az energiáját. (Elavult rendelet.) Bejelentő hivatal, az nincs. A kvártélycédulák kezelése is egy tizenhét esztendővel ezelőtt megfogalmazott rendeleten alapszik. Ez a rendelet régi, elavult és idejét multa, nem felelhet meg a modern kor követelményeinek. Ezen elavult rendelet alapján kezelt kvártély-eódtula kezelés pótolja a minden nagyobb városban fennálló bejelentő hivatalt.. A rendelet ilyen: Figyelmeztetés. Szeged szabad királyi város területén a házalás és koldulás kihágást képez. Minden idegen, aki munkakeresés céljából a városba jön, tartozik 24 óra alatt jelentkezni. A jelentkezés elmulasztása kihágást képez, mely 1—50 forintik terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. Szegeden, 1895 január 1. Rainer József, főkapitány. Ez a rendelet. Szóval, a bejelentés csak azokra nézve kötelező, akik munkakeresés céljából jönnek a városba. Ezeknek is ötven percentje elmulasztja a bejelentést. Az esetben is, ha a munkakereső bejelenti magát, nem tartják, de nem is tarthatják ugy számon, mintha azt a bejelentő hivatal intézné el. A detektívek, akik kezelik ezt az ügyet, számtalan példát tudnak, mikor a vidékről megkeresés érkezik és nem találják x—y-t. Pedig bizonyos, hogy az illető Szegeden van. Nagyon, de nagyon primitív a mostani intézmény. Sokkal több munkát ad, mint adna a rendszeresített bejelentő hivatal. Az eredmény pedig az, hogy szerte foszlik az energia ós nincs belőle semmi haszon. Szeged lakóit számon tartják ugyan, de annyiféle helyen, hogy az eredmény épen egyenlő a nullával. Iparosokat az iparhatóság. Háztulajdonosokat az adóhivatal. Földbérlőket a kataszter. Ügyvédeket az ügyvédi kamara és igy tovább, de ennek abszolúte nincsen értelme. Sem a közbiztonság, sem pedig a közönség nem veszi semmi hasznát. (Lesz bejelentő hivatal.) Nincs, de lesz. Különben mindennel igy vagyunk. 1909-ben már a minisztériumnál volt a városi tanács határozata. Nem Tett belőle semmi. Most újra ott van és már a megvalónuláshoz is igen közel van. 15—20 ezer koronát irányzott elő a város az uj bejelentő hivatalra. Kész a terv is, csak a jóváhagyás hiányzik még. Érdekes, hogy a városi tanácsban mindigvoltak olyanok, akik ellenezték a bejelentő hivatal felállítását. Sokan azzal érveltek, hogy London nagyobb város és ott sincsen központosított bejelentő hivatal. Ez pedig tévedés, mert Londonban öt bejelentő hivatal van, mert egy bejelentő hivatal nem lenne elégséges 7.000,000 embert számon tartani. Dacára ennek az ellenzéknek, a bejelentő, hivatal ügye a legjobb stádiumban van. Somogyi Szilveszter dr főkapitány igy nyilatkozott a bejelentő hivatalról: — Bejelentő hivatalra nagy szüksége van a városnak. Legnagyobb hiányát érzi a rendőrség, mert igy direkt rá nehezedik ez a teher is. Minden rendőrség alapszerve a bejelentő hivatal. A bűnügyi nyomozást igen megnehezíti az, ha ilyen szerv nincsen. — Pótolni ezt a hiányt esak nagy fáradsággal lehet, ami természetesen a rendőrség dolga. — Remélem, hogy most már hamarosan meg lesz a bejelentő hivatal, mert én már elkészítettem róla a tervezetet is. Nem kerül nagyon sokba és ha meg lesz az engedély, Itizennégy-tizenöt nap alatt üzemben lesz a hivatal. — Nagyot könnyít ez majd a rendőrség