Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-14 / 11. szám

4 DÉLMAG YARORSZÁ G 1912 január 16 február első felében hívják össze a birodalmi gyűlést. A hadügyi és a tengerészeti büdzsét tárgyalják le először. SZÍNHÁZ,_MÖVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap délután Luxemburg grófja, operett. Vasárnap este Nincs tovább, szinmü. (Páratlan 3/3.) Hétfőn Nincs tovább, szinmü. (Páros */»•) Kedd Szép Heléna, operett. (Páratlan 2/s.) Szerdán Házi tücsök, opera. (Páros 3/s.) Csütörtökön Az apa, vígjáték. (Páratlan Pénteken A lengyel menyecske, operett. (Páros 2/a.) Szombaton A lengyel menyecske, operett. (Páratlan 'p.) Vasárnap délután Babuska, operett. Vasárnap este Rossz pénz nem vész el, népies vígjáték. Bemutató (Bérletszünet.) Nincs tovább. Szinmü 3 felvonásban. Irta Földes Imre. Szombaton este matatták be a szegedi színházban. Aki a franciáknak Bernstein, majdnem az a magyaroknak Földes. Földes Imre. Mi jól ismerjük például Bernstein két szinmü vét, a Baccarat é's a Tolvaj oirnüt. S ezt a két munkát Földes is ismeri. Példátlanul ismeri. Mert a Nincs tovább cimü színjátéka a két bernsteini munka vegyi összetétele. (A nélkül, hogy uj elemet nyernénk.) Ó nemcsak a fölépítés technikájában. De a drámai súlyban is, a hangban s a gesztusban. Mindenben, — hogy keveset mondjunk. Ugyebár, a Baccarat-ban a bakkvilág a fö. Bemutatni a játszószenvedelmet, mint nemzeti csapást. Sőt,: mint a huszadik század egyik általános csapását. Ugyebár a Baccarat-ban kétségbeesetten vészit valaki. S e veszteségen épül netnde a dráma kártyavára. Akárcsak Földesnél. És igazán nem szép Henry Bemsteintőil. amiért Földes Imre előtt merte megírni a Baccarat-ot. Sőt, még a Tolvaj cimü bernsteini dráma is belejátszik ide. A Nincs tovább-ba ... És olyan ez a Földes-darab, mint egy sűrített folyadék. Csak föl kall oldani s megkapjuk a vegyi összetételeket, fölismerjük az egyes elemeket. Melyeknek atomrészeit nem is Földes adja. Hanem Bernstein. ÍFöldes Imre drámaírói karriérje nagyon érdekes. Érdekesebb, mint a mai munkája. Kezdetben mint talentumos műkedvelő irt. Sikert aratott: elnéző és buzdító sikert. Tovább dolgozott — a közönség szempontjából. Nem hozott semmi forradalmat, semmi különállóságot, semmi mélységet. Hanem régi recept szerint fogta meg azokat az aktuális magyar kérdések, melyeket agyontárgyaltak a lapok. Igy hogy a hivatalnok urak tönkrementek, a társadalom páriái lettek, rendezni kell a helyzetüket, — irták a magyar lapok. És Földes Imre megírta a Hivatalnok urak-at. — A katonák élete sok visszásogok, szomorú tünetet eredményezett. Részletezték a lapok, különösen vezércikkekben és politikai riportokban. És aztán megírta Földes a Császár katonáit. Igy irta meg a Kuruzslót is. De igy irta meg a Nincs tovább cimü színmüvét is. Sőt igy fogja megírni az ezután elkövetkező drámariportját is. (Ajánljuk a szekularizáció kérdést.) Ellenben irodalmi értéke, szépsége, mélysége, abszolút drámai ereje, eredetisége nincs a Földes-daraboknak. Elvesznek, megfakulnak, alkár a kitűnő és tetszetős vezércikkek. Melyekről bizonyos idő mulva csak ugy emlékszünk meg, hogy: nagyon erősek, igazak, szociálisak és a többi, voltak. Ilyenképen emlékszünk a Földes-darabokra. Például a Kuruzslóra, mely két évvel ezelőtt nagy sikert aratott Szegeden is. De már két év után nem volna szabad elővenni. Idejét multa, megfakult, öreg dolog. Feledjük el — el felejtjük. Ami a darabot illeti, nincs is tovább. Ellenben a szegedi előadásról néhány szint, hangot és gesztust följegyzünk. Tudvalevőleg a szegedi előadások olyanok, hogy — báli hangulatban tegyen mondva — páratlanok. Páratlanul rosszak. A Nincs tovább se volt kvalitásos előadás. De legalább Földes stílusát megmutatták. Legalább egyegy jelenet, egy-egy szinész megkapott. Mindenekelőtt Pogány Bélát említjük, dacára, hogy most is epizódszerepet játszott. Most is brilliánsul. A legjobb epizódszinész. aki az utóbbi években a szegedi színpadon megfordult. A mai szereplésről tanulmányt kellene írni. Kisebb szerepében nagyszerű volt László Tivadar is, nemkülönben Heltai Jenő. A három vezető szerepet Szohner Olga, Zátony Kálmán és Almássy Endre játszotta. A második felvonás frappáns jelenetét Szohner Olga elrontotta, de az iró miatt. Mert szavaló tirádákat kell leadnia, hozzá abban a jelenetben, amely többet ér, mint az egész darab. Zátony Kálmán végtelenül egyszerűen vette az egész vakmerő játékot. Almássy Endre közönséges szinész. Teli hangot vág ki hangosan nevet, szélesen gesztikulál, — tetszik talán ismerni. A közönség néha tapsolt, néha unatkozott. Az unalom a rendezésnek s a szerzőnek szólt, a taps egyes színészeknek. Nincs tovább. Stealay János. * SB&SZ Zoltán előadása. A szegedi müveit közönség nagy érdeklődéssel néz a csütörtöki Szász-est elé, amely különösen vonzónak és élvezetesnek Ígérkezik. A Kultura-Táraság valóban szerencsésen választott, mikor idei szegedi estélyeinek sorát Szász Zoltán szerepeltetésével vezeti be, aki tavaly Szegeden mély és őszinte sikert aratott. Mostani témája garantálja a sikert. Előadásának cime: Hogyan szerelmes a férfi és hogyan szerelmes a nő? és Szász mindazt a sok tudományos intimitást és évszázados problémát, ami ehez a merészen hangzó kérdéshez fűződik, ki fogja meriteni. Másfélkét órán keresztül beszél a közönséghez, szabadon, csengő formában és előadása közben egy tizperces szünetet tart. Végig könvnyeden, a mélyen tudományos kérdéseket is játszi könnyűséggel kezelve, fogja a közönséget tanítani és szórakoztatni. Szász, aki ma Magyarországon legnépszerűbb apostola a házasság és szerelem problémáinak. Külön ki kell emelni, hogy előadása abszolút fehér lesz, ugy hogy fiatal leányok is teljes lelki harmóniában élvezhetik. Erre különös súlyt helyez az iró. A lelkes érdeklődésre mutat, hogy a jegyek jórészét máris elkapkodták. A még meglevő jegyek a BékeDhirlapiródában és Fischer Testvérek mindkét Kárász-utcai ékszerüzletében kaphatók. Az előadás csütörtökön, január 18-án lesz a Dioyd nagytermében és kezdete pontosan este félkilenc órakor. * Régi operettek divatja. Érdekes jelenség, hogy az összes vidéki színházakban legalább er~ rógj operettet minden héten játszanak, hogy az úgynevezett slágerek a szezon végefelé kerüljenek bemutatóra, mert februáriban már gyérül a közönség, azt már csak jó újdonságokkal lehet a színházba csalogatni. Hát még márciusban! Ide igtatjuk szép sorban azokat az operetteket, amelyeket ezen a héten ujitottak fel egyes vidéki színházakban: Aradon: Iglói diákok. (Esti előadás, nagy előkészülettel.) Nagyvárad: Bőregér. Szeged: Szép Heléna. Temesvár: Dollárkirálynő. Kolozsvár: NapraforgóMiskolc: A kis szökevény. Pécs: Dollárkirálynő. Kassa: Casanova. A kék asszony. Cigánybáró. Debrecen: Madarász, Hoffmann meséi. * Szerződtetés. Feledi Boriskát, aki 1902-ben a szegedi színház szubrettje volt szerződtette Heves Béla szatmári színigazgató. SZEPl, gyorsan eltávolít a £ ^ Neuman Samu halála. (Saját tudósít ónktól.) Magyarország egyik leghatalmasabb iparvállalatának, az európai hirességii Neuman Testvérek cég gyártelepeinek egyik felvirá'gozttója, szellemi vezére, Neuman Samu pénteken éjjel 12 órakor Bécsben, Norden tanár szanatóriumában meghalt. A modern Magyarország ama legjobbjai közül való volt, akik az uj korszak legszentebb jelszavának, a munkának adtak tartalmat, szereztek tisztaletet, akik a nagy koncepciók megtervezésében és megvalósításában töltötték el életüket. Arad város országos, sőt mondhatni európai hírének egyik leghatalmasabb tényezője az az óriási munkatelep, melynek bámulói, dicsérői és elismerői között az ország koronás királya mellett ott van az az egyszerű munkás is, akinek Neuman Samu nemcsak kenyéradó gazdája, hanem atyai jóltevője, munkaerejének nemcsak felhasználója, hanem becsületes, igazságos megjutalmazója is volt Férfikorának delén, életének ötvenhetedik évében hunyta le zemeit Neuman Samu. Aradon született 1855. április 2-án. Mint a Neuman-család valamennyi tagja, ő is arra volt hivatva, hogy az aradi gyártelep vezetésében és fejlesztésében részt vegyen, hogy a cég felvirágoztatásában közreműködjék. Miután középiskolai tanulmányait Aradon befejezte, Bécsbe került, ahol kereskedelmi és technikai tudományokkal foglalkozott. Nagynevű elődje, Neuman Ede oldalán szerezte meg gyakorlati ismereteit, majd pedig külföldre ment és a szeszgyártás, valamint a malomipar körébe vágó studiumokat folytatott. Közvetlen Neuman Ede halála után lépett a cég kötelékébe és hatalmas munkaereje, óriási gyakorlati érzéke, éles elméje csakhamar első helyre juttatták. De nemcsak ipartelepének felvirágoztatására fordította bámulatraméltó munkaerejét és utolérhetetlen szorgalmát. Arad egyik leghatalmasabb és legvirágzóbb pénzintézetének, az Aradmegyei Takarékpénztárnak vezetésében, igazgatásában is döntő szerepe volt. Valóságos szeretette] csüngött ezen az egészséges gazdasági és pénzügyi elvek szerint dolgozó intézeten, melynek helyiségeiben mindennap pontosan megjelent. Neuman Samu úgyszólván minden óráját munkában töltötte el. Nem csoda tehát, ha