Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-14 / 11. szám

4 DÉLMAG YARORSZÁ G 1912 január 16 február első felében hívják össze a birodalmi gyűlést. A hadügyi és a tengerészeti büdzsét tárgyalják le először. SZÍNHÁZ,_MÖVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap délután Luxemburg grófja, ope­rett. Vasárnap este Nincs tovább, szinmü. (Pá­ratlan 3/3.) Hétfőn Nincs tovább, szinmü. (Páros */»•) Kedd Szép Heléna, operett. (Páratlan 2/s.) Szerdán Házi tücsök, opera. (Páros 3/s.) Csütörtökön Az apa, vígjáték. (Páratlan Pénteken A lengyel menyecske, operett. (Páros 2/a.) Szombaton A lengyel menyecske, operett. (Páratlan 'p.) Vasárnap délután Babuska, operett. Vasárnap este Rossz pénz nem vész el, né­pies vígjáték. Bemutató (Bérletszünet.) Nincs tovább. Szinmü 3 felvonásban. Irta Földes Imre. Szombaton este matatták be a szegedi szín­házban. Aki a franciáknak Bernstein, majdnem az a magyaroknak Földes. Földes Imre. Mi jól ismerjük például Bernstein két szin­mü vét, a Baccarat é's a Tolvaj oirnüt. S ezt a két munkát Földes is ismeri. Példátlanul ismeri. Mert a Nincs tovább cimü színjátéka a két bernsteini munka vegyi összetétele. (A nélkül, hogy uj elemet nyernénk.) Ó nem­csak a fölépítés technikájában. De a drámai súlyban is, a hangban s a gesztusban. Min­denben, — hogy keveset mondjunk. Ugyebár, a Baccarat-ban a bakkvilág a fö. Bemutatni a játszószenvedelmet, mint nemzeti csapást. Sőt,: mint a huszadik század egyik általános csapását. Ugyebár a Bacca­rat-ban kétségbeesetten vészit valaki. S e veszteségen épül netnde a dráma kártyavára. Akárcsak Földesnél. És igazán nem szép Henry Bemsteintőil. amiért Földes Imre előtt merte megírni a Baccarat-ot. Sőt, még a Tolvaj cimü bernsteini dráma is belejátszik ide. A Nincs tovább-ba ... És olyan ez a Földes-darab, mint egy sűrített folyadék. Csak föl kall oldani s megkapjuk a vegyi összetételeket, fölismerjük az egyes eleme­ket. Melyeknek atomrészeit nem is Földes adja. Hanem Bernstein. ÍFöldes Imre drámaírói karriérje nagyon érdekes. Érdekesebb, mint a mai munkája. Kezdetben mint talentumos műkedvelő irt. Si­kert aratott: elnéző és buzdító sikert. Tovább dolgozott — a közönség szempontjából. Nem hozott semmi forradalmat, semmi különálló­ságot, semmi mélységet. Hanem régi recept szerint fogta meg azokat az aktuális magyar kérdések, melyeket agyontárgyaltak a lapok. Igy hogy a hivatalnok urak tönkrementek, a társadalom páriái lettek, rendezni kell a hely­zetüket, — irták a magyar lapok. És Földes Imre megírta a Hivatalnok urak-at. — A katonák élete sok visszásogok, szomorú tüne­tet eredményezett. Részletezték a lapok, különösen vezércikkekben és politikai ripor­tokban. És aztán megírta Földes a Császár katonáit. Igy irta meg a Kuruzslót is. De igy irta meg a Nincs tovább cimü színmüvét is. Sőt igy fogja megírni az ezután elkövetkező drámariportját is. (Ajánljuk a szekularizáció kérdést.) Ellenben irodalmi értéke, szépsége, mélysége, abszolút drámai ereje, eredetisé­ge nincs a Földes-daraboknak. Elvesznek, megfakulnak, alkár a kitűnő és tetszetős ve­zércikkek. Melyekről bizonyos idő mulva csak ugy emlékszünk meg, hogy: nagyon erősek, igazak, szociálisak és a többi, voltak. Ilyen­képen emlékszünk a Földes-darabokra. Pél­dául a Kuruzslóra, mely két évvel ezelőtt nagy sikert aratott Szegeden is. De már két év után nem volna szabad elővenni. Idejét multa, megfakult, öreg dolog. Feledjük el — el felejtjük. Ami a darabot illeti, nincs is tovább. Ellen­ben a szegedi előadásról néhány szint, han­got és gesztust följegyzünk. Tudvalevőleg a szegedi előadások olyanok, hogy — báli hangulatban tegyen mondva — páratlanok. Páratlanul rosszak. A Nincs to­vább se volt kvalitásos előadás. De legalább Földes stílusát megmutatták. Legalább egy­egy jelenet, egy-egy szinész megkapott. Mindenekelőtt Pogány Bélát említjük, da­cára, hogy most is epizódszerepet játszott. Most is brilliánsul. A legjobb epizódszinész. aki az utóbbi években a szegedi színpadon megfordult. A mai szereplésről tanulmányt kellene írni. Kisebb szerepében nagyszerű volt László Tivadar is, nemkülönben Heltai Jenő. A három vezető szerepet Szohner Olga, Zátony Kálmán és Almássy Endre játszotta. A második felvonás frappáns jelenetét Szoh­ner Olga elrontotta, de az iró miatt. Mert szavaló tirádákat kell leadnia, hozzá abban a jelenetben, amely többet ér, mint az egész darab. Zátony Kálmán végtelenül egyszerű­en vette az egész vakmerő játékot. Almássy Endre közönséges szinész. Teli hangot vág ki hangosan nevet, szélesen gesztikulál, — tetszik talán ismerni. A közönség néha tapsolt, néha unatkozott. Az unalom a rendezésnek s a szerzőnek szólt, a taps egyes színészeknek. Nincs tovább. Stealay János. * SB&SZ Zoltán előadása. A szegedi müveit közönség nagy érdeklődéssel néz a csütörtöki Szász-est elé, amely különösen vonzónak és élvezetesnek Ígérkezik. A Kul­tura-Táraság valóban szerencsésen válasz­tott, mikor idei szegedi estélyeinek sorát Szász Zoltán szerepeltetésével vezeti be, aki tavaly Szegeden mély és őszinte sikert ara­tott. Mostani témája garantálja a sikert. Elő­adásának cime: Hogyan szerelmes a férfi és hogyan szerelmes a nő? és Szász mind­azt a sok tudományos intimitást és évszáza­dos problémát, ami ehez a merészen hangzó kérdéshez fűződik, ki fogja meriteni. Másfél­két órán keresztül beszél a közönséghez, sza­badon, csengő formában és előadása köz­ben egy tizperces szünetet tart. Végig könv­nyeden, a mélyen tudományos kérdéseket is játszi könnyűséggel kezelve, fogja a közön­séget tanítani és szórakoztatni. Szász, aki ma Magyarországon legnépszerűbb apostola a házasság és szerelem problémáinak. Külön ki kell emelni, hogy előadása abszolút fehér lesz, ugy hogy fiatal leányok is teljes lelki harmóniában élvezhetik. Erre különös súlyt helyez az iró. A lelkes érdeklődésre mutat, hogy a jegyek jórészét máris elkapkodták. A még meglevő jegyek a BékeDhirlapiródában és Fischer Testvérek mindkét Kárász-utcai ékszerüzletében kaphatók. Az előadás csü­törtökön, január 18-án lesz a Dioyd nagy­termében és kezdete pontosan este félkilenc órakor. * Régi operettek divatja. Érdekes je­lenség, hogy az összes vidéki színházakban legalább er~ rógj operettet minden héten ját­szanak, hogy az úgynevezett slágerek a sze­zon végefelé kerüljenek bemutatóra, mert februáriban már gyérül a közönség, azt már csak jó újdonságokkal lehet a színházba csa­logatni. Hát még márciusban! Ide igtatjuk szép sorban azokat az operetteket, amelyeket ezen a héten ujitottak fel egyes vidéki szín­házakban: Aradon: Iglói diákok. (Esti előadás, nagy előkészülettel.) Nagyvárad: Bőregér. Szeged: Szép Heléna. Temesvár: Dollárkirálynő. Kolozsvár: Napraforgó­Miskolc: A kis szökevény. Pécs: Dollárkirálynő. Kassa: Casanova. A kék asszony. Cigány­báró. Debrecen: Madarász, Hoffmann meséi. * Szerződtetés. Feledi Boriskát, aki 1902-ben a szegedi színház szubrettje volt szerződtette Heves Béla szatmári színigazgató. SZEPl, gyorsan eltávolít a £ ^ Neuman Samu halála. (Saját tudósít ónktól.) Magyarország egyik leghatalmasabb iparvállalatának, az európai hirességii Neuman Testvérek cég gyártele­peinek egyik felvirá'gozttója, szellemi vezére, Neuman Samu pénteken éjjel 12 órakor Bécs­ben, Norden tanár szanatóriumában meg­halt. A modern Magyarország ama legjobbjai közül való volt, akik az uj korszak legszen­tebb jelszavának, a munkának adtak tartal­mat, szereztek tisztaletet, akik a nagy kon­cepciók megtervezésében és megvalósításá­ban töltötték el életüket. Arad város orszá­gos, sőt mondhatni európai hírének egyik leghatalmasabb tényezője az az óriási mun­katelep, melynek bámulói, dicsérői és elisme­rői között az ország koronás királya mellett ott van az az egyszerű munkás is, akinek Neuman Samu nemcsak kenyéradó gazdája, hanem atyai jóltevője, munkaerejének nem­csak felhasználója, hanem becsületes, igaz­ságos megjutalmazója is volt Férfikorának delén, életének ötvenhetedik évében hunyta le zemeit Neuman Samu. Ara­don született 1855. április 2-án. Mint a Neu­man-család valamennyi tagja, ő is arra volt hivatva, hogy az aradi gyártelep vezetésé­ben és fejlesztésében részt vegyen, hogy a cég felvirágoztatásában közreműködjék. Mi­után középiskolai tanulmányait Aradon befe­jezte, Bécsbe került, ahol kereskedelmi és technikai tudományokkal foglalkozott. Nagy­nevű elődje, Neuman Ede oldalán szerezte meg gyakorlati ismereteit, majd pedig kül­földre ment és a szeszgyártás, valamint a malomipar körébe vágó studiumokat folyta­tott. Közvetlen Neuman Ede halála után lé­pett a cég kötelékébe és hatalmas munka­ereje, óriási gyakorlati érzéke, éles elméje csakhamar első helyre juttatták. De nemcsak ipartelepének felvirágoztatá­sára fordította bámulatraméltó munkaerejét és utolérhetetlen szorgalmát. Arad egyik leg­hatalmasabb és legvirágzóbb pénzintézetének, az Aradmegyei Takarékpénztárnak vezeté­sében, igazgatásában is döntő szerepe volt. Valóságos szeretette] csüngött ezen az egészséges gazdasági és pénzügyi elvek sze­rint dolgozó intézeten, melynek helyiségei­ben mindennap pontosan megjelent. Neuman Samu úgyszólván minden óráját munkában töltötte el. Nem csoda tehát, ha

Next

/
Thumbnails
Contents