Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-05 / 279. szám

1911 december 3 DÉI. MAGYARORSZÁG 3 Ezután Mensdorf Poully gróf londoni nagykövetet emiitették, aki azonban reflektál a külügyminisztersógre. Most azután Burián István báró közös pénzügyminiszter a legkomolyabb jelölt. Hegedűs Lóránt szegedi riadója. — Gyáriparosok közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) A városháza közgyűlési termében előkelő és nagyszámú közönség előtt tartotta meg felolvasását Hegedűs Lóránt, országgyűlési képviselő, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Az előadást a szövetség szegedi csoportja rendezte. Hegedűs Lóránt előadásában részletesen kitért a drágaság okaira, általános tetszés mellett mutatott rá azokra az intézkedésekre, amelyek a drágaság enyhítését előidézhetnék. Egy-egy megállapítása a szenzáció erejével hatott és országos érdeklődésre tarthat számot. A közgyűlés előtt Pálffy Dániel az iparosok, Bokor Adolf pedig a kerületi munkásbiztositó pénztár nevében üdvözölték Hegedűs Lórántot, aki válaszolt az üdvözlések re és beszédében kifejtette azt is, hogy a munkásbiztositó törvénynek olyan módosítását tartja szükségesnek, hogy nagyobb legyen a decentralizáció és intenzivebb legyen a munkások és a munkaadók között a harmiónia. A közgyűlést Wimmer Fülöp, a szövetség szegedi csoportjának elnöke nyitotta meg, aki melegen üdvözölte az előadót és a közönséget. Méltatta Hegedűs Lóránt érdemeit és örömét fejezte ki a fölött, hogy az aktuális kérdésről, a drágaságról olyan kiváló szakértő tart előadást, mint Hegedűs Lóránt. Ezután Perjéssy László, kereskedelmi és iparkamarai titkár a szegedi kamara területén történt változásokról számolt be. Elmondotta, hogy a Pálffy-féle vasgyár, amely gyártmányai révén nagy hírnévre tett szert, a zárgyár, amelynek cikkei ma már az egész kontinens területén közkedveltségnek örvendenek, a Lindenfeld-féle cukorkagyár, a melynek kitűnő árui felveszik a sikeres versenyt minden hasonló gyár készítményeivel és az előnyösen ismert Hodács-féle kocsigyár tetemesen kibővültek. Elmondotta, hogy a kerületben 117 motorerőre berendezett uj ipari vállalat alakult. Általános a panasz a kerületben, hogy az államvasutaknál nagy a vaggonhiány. Tiltakoznak a gyárosok a vasúti tarifák emelése ellen. Szegeden panaszkodnak főképen a fürészgyárcsok amiatt, hogy nincs téli kikötő. A szalámi ipart a szerb szalámi beözönlése fenyegeti veszélylyel. A paprikamalom-tulajdonosok azt kívánják a kereskedelmi minisztertől, hogy a spanyol paprikát ne lehessen paprika néven árulni. A kamarai titkár beszámolója után Wimmer Fülöp fölkérte Hegedűs Lórántot előadása megtartására. A képviselő a következőket mondotta: (Hegedűs beszéde.) Mélyen t. Hölgyeim és Uraim! Nagyon szépen köszönöm szíves üdvözlésüket. Azonban az igen t, Elnök ur nem veszi rossz néven tőlem, ha az idegen szó ellen tiltakozom, mert én semmiképen sem érzem magamat az önck körében idegennek. Eredetileg a tervem az volt, hogy a gyáriparosok közgyűlése keretében nagy előadást tartanék, vagy megbeszélném az aktuális ipari kérdéseket, amikor Wimmer Fülöp igen t. Elnök ur azt a kivánságát fejezte ki, hogy a szegedi közönséget jobban érdekelnék a drágaságokról való kérdések. E levélváltás köz>ben egy különös dolog történt, amit Önöknek el kell mondanom. Ez a magyarázata annak, hogy én igen szokatlan módon egy iratcsomóval jelentem meg. Mialatt ez a levélváltás volt közöttünk, megtartatott az OMGE. és a magyar gazdaszövetségnek közgyűlése és hogy miért, miért nem, e gyűlés főpontja a gyáriparosok szövetsége I és ez még nagyobb rejtélye: ép az én sze| mélyem elleni támadásokban csúcsosodott | ki. Ezek a papirosok, amelyeket elhoztam, I t. Uraim, ezek azok a tüskés levelek, amelyeI ket az utolsó hetekben összegyűjtöttem maK •• - a hit, hogy egy Shakespeare-előadás mindig, mindenütt esemény, valahol csak színház rávállátkozik. És beismerjük, hogy a színészeik az ilyen darabokban mindig megkomolyodnak, szinte önerejüket kutatják. Ösztönszerűleg érzik meg a legtöbbször, hogy a hivatásuk igaz ösvényét járják, amikor Shakespeare szellemét fölidézték. Ugy vannak ők is, m!int a szüzességet fogadott, de mégis buja pap, aki megigazul, ahogy belép a templomba s ahogy az oltári szentség közönséges, elitemben lelki misztériumait várja. Művészet és elmélyedés, — ez lebeg a szinész valóján Shakespeare idézésekor. Művészet és elmélyedés, — ez eredményezi, hogy Shakespeare miniig diadalmas, friss erejében marad meg, s hogy a Biblia után a világ legelterjedtebb írása az ő szinjáték-sorozata és hogy amikor Ma, háromszáz év múlva vele foglalkozunk, minidig föl kell emelkednünk, újságot, varázst, minden szépséget élvezhetünk. S a szellemóriás diadaláról annyit irtak össze, mint, — az isten fogalmán és a szerelmen kivül — semmiről a világon. És bárki, bármilyen megvilágításban is kereste, mindig uj alakban találta . . . csak a művészet és szépség marad az állandó maszkja. Machbeth: — talán legritkábban szokták előadni a Shakespeare tragédiák közül. Nem is emlékszem, ebben a században elődták-e magyar szinpadon. Azt tudom, hogy az idén, szeptember elején Londonban adták elő Machbethet a Majescy-szinházban és az angol fővárosnak ma is ez az idei színházi szenzációja. A Graphic, a London News jeleneteket mutattak be fotográfiáikban, az angol napilapok pedig hetekig irtak erről. Annyira, hogy Angliában most újra föltámadt a Shakespeare-láz, ami nem is csoda, hiszen az angolok hidegvérüek a színházi dolgokban is . . . Bizonyos, hogy Machbeth a brittóriásnak is egyik legilélektanibb és legsötétebb tragédiája. Itt már a gyilkosság technikai pillanata nem fontos, — mert nem ez a szenzáció, hanem a léleknek szava, ahogy kitör a szemekből, az arcon, a szájon. Különösen a száj szavaiban. És Machbeth személye tulajdonképen egy érettebb Hamlet, kegyetlenebb helyzeteikkel. Csupa fantáziavalóság és agyrém, körülötte és benne. A fantázia és a szellemvilág drámai hőse Machbeth. Lidércek, fantomok, viziók, boszorkányok tudatják Machbethhel, hogy király lesz, de ölnie kell ezért. Az agyrémek, a fantázia erőszakos parancsa lenyűgözik Machbeth tet, aminthogy nálánál kisebb fantáziát is sokszor lenyűgöznek. S a cselek vései nemcsak dráinaitag és lélektanilag érdekesek, hanem orvosilag és tudományos tekintetből is. Machbeth, amikor gyilkol, az izomzata és vére voltaképen holt anyag, mely az agy parancsának nagyon élőén engedelmeskedik. Kedvenc gamnak közéleti működésemnek szerény eredményeképen. Ha az OMGE vagy a gazdasági szövetség egész esztendei működésének eredményét abban akarta főkép usszepontositani, hogy a gyáriparosok szövetségét és az én csekély személyemet támadják meg, utóvégre ez ellen senkinek kifogása nem lehet. Én nem térek ki e támadások elől nemcsak azért, mert mint azt hiszem, bizonyítani tudom, igazam van, hanem azért is, mert én közhasznát látom annak, hogy ha két nagy tábor a közönség előtt összeütközik, közhasznát látom azért, mert valahánvszor mi agráriusok és merkantilisták egymással küzdünk, legalább egy eredmény meg van, hogy akkor elnémul a teljesen felesleges és idejét elmúlt közjogi harcoknak a csatája. Ebből a közjogi csatából, amelylyel felfordítjuk az országot, abból senkinek egy falat betevő haszna nem lesz, ellenkezőleg: állíthatom, hogy mindig ráfizetünk közjogi \harcainkra. Ellenben abból a csatából, amelyet mi vivunk igen t. barátainkkal és ellenségeinkkel, — mert egyszerre vagvunk barátok és ellenségek, — ebből mindig csak kenyér fog szármázni és én akkor sem térek ki ez összeütközés elöl, hogyha arra rákényszeríttetném. Én helyesnek tartom ezt a csatát abból a szempontból, hogy bármleyiküuk marad is a csatatéren, a köznek belőle haszna származik. Ne méltóztassék ezt se iebecsmérlésnék, sem dicsérésnek venni, csak a tényt megállapítani, mert én nem tudok Magyarországon várost, ahol ezt a programot, amely a lelkemhez nőtt, azt az igazságot, amiben élek, jobb keretben tudnám elmondani, mint Szeged városában. Mert az én meggyőződésem az, hogy nincs más város, amelv jobban látná, hogy az, amit én a mezőgazdaság felszabadításának nevezek, az voltaképen a nyitja annak a kincsnek, hogy belőle ipar és kereskedelem kifejlődjék. Ez az én politikám, amelyet — röviden fogok vázolni — sehol egyszerre mind a két oldaláról nem látható annyira, mint Szegeden. Vannak vidékek, ahol mezőgazdasági politikánk tetszik, vannak vidékek, ahol ipari és kereskedelmi érdekek találnak méltánylásra, de nem tudok várost, Budapestet sem véve ki, ahol mindezek az érdekek mindi a két oldalon olyan világos fokusba kerüljenek, mint Szegeden. Wimmer Fülöp igen t. elnökünk azt kigondolatom, hogy ha védője lehetnék egy gyilkosnak, ki nem szociális „igazságok" miatt tette amit, — .akikor Machbeth lélektanából próbálnám magyarázni a gyilkos lelkét, sőt a cselekedetét. Machbethnek gyilkolnia kell. Először azért, mert az agyrém mindent a fantázia álmán át lát és a fantáziájától nem bir szabadulni. Duncan királyt kell megölnie, — parancsolja az agyrém. És amiért nem tud a fantázia álmából felébredni, megöli az agyrém valódi akadályát: Duncant. Veszedelmes és erkölcstelen, az bizonyos. De még bizonyosabb az, hogy nem történhetett másként. Olyan az egész, mint amikor lélekzetet vesz az — öngyilkos. Machbeth pedig az első gyilkosság után csak színezi az agyrémet. Másodszor is gyilkol, — mert hisz a két őr álmában nyöszörgött, araikor ő — Machbeth — Duncant leszúrta. De meg minden belső szava a leghelyesebbnek is ítéli' a két szolga elnémitását. De gyilkoltat harmadszor, — mert Banquo is útjában áll, sőt mert igy jósolták meg az agyrém szellemei. És gyilkoltat tovább, — de már inkább gonosz: minden mindegy filozófiából.; És mennyi finom•!lólektani titok, mennyi szellemi finomság a brutális elvégzések mögött! És Machbeth megrázó, döbbenetes személye mellett Lady Machbeth személye is bámulatos. Vakmerő gonoszság és erőtlenné finomult asszonyiság, — akadálygyűlölet és férjszerietet, — buzdítás és idő-