Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-28 / 297. szám

1911. december 24. DELMAGYARORSZÁG 169 Könyv az országról. II. (Saját tudósítónktól.) Az ország 1909. évi közállapotairól szóló kormányjelentésből, amelynek ismertetését míár megkezdtük, az alábbi érdekes adatokat közöljük még: Egészségügy. Az okleveles orvosok száma a Magyarbirodalomban 5497-ről 5578-ra emelkedett. Az orvosok számának növekedése eszerint még mindig elég mérsékelt; örvendetes jelenség azonban, hogy az orvosnövendékek száma az egyetemeken néhány év alatt több miint megkétszereződött. A városi törvényhatságok'bon tizezer lélekre 10 orvos esik, a vármegyei törvényhatóságok területén pedig alig kettő. Az országban rendszeresített 495 községi orvosi állásból 64 volt betöltetlen. Érdekes gyógyfürdőink látogatottságának Iénveges emelkedése is. A fürdővendégek összes száma 254.629 volt, 26.495-tel több, mint 1909-ben, dacára a kedvezőnek egyáltalán nem mondható hűvös és esős főidénynek. A vendégforgalomnak ebben a változásában a belföldi fürdővendégek 27.694 főnyi szaporodással, a külföldiek azonban 1 főnyi fogyással vesznek részt: amig az állandó fürdővendégek száma csak 8057 személylyel növekedett, addig az ideiglenes fürdővendégek szlálma 18.438-ca)l emelkedett. A 254.629 fürdővendég közt (belföldi 224.910, állandó vendég pedig 139.469. Feltűnő a balatonparti fürdőhelyek vendégforgalmának növekedése. A kórházak száma kilenccel szaporodott, 412-ről 421-re, az ágyak száma 37.764. Kórházaink betegforgalma is erősen növekedett: 365.945-ről 382.820-ra, tehát 16.875-tel. A budapesti Pasteur-intézetben az 1910. év folyamán 4089 egyént kezeltek. 700-zal kevesebbet, mint 1909-ben. A gyógykezeltek közül csak 21 halt meg, a kezeiteknek tehát csak 0.5 százaléka, ami eléggé bizonyítja az emberbaráti intézet áldásos működését. Őstermelés. A Magyarbirodalom szántóföldjeinek öszszes területe 14,236.407 hektár volt. A mezőgazdasági termelés céljait szolgáló földterületnek ezen kiterjedése ismét nagyobb, mint az előző esztendőben. A növekedés elég lényeges, mert 87.515 hektárt tesz. Szántóföldeink kihasználását illetőleg a szántóföld területéből 1,159.572 hektár ugarnak volt hagyva, 13,076.835 hektár pedig bevetett terület volt. Az 1910. évben 49.3 millió métermázsa búzánk termett. Kimagasló jó termés volt a vármegyék közül: Brassó vármegyében. Rozstermése legjobb volt Szebenmegyének. Árpatermésünk igen gyenge volt. A maximális termést Brassó szolgáltatta. Zabunk csak 10.8 millió métermázsa termett, 3.4 millióval kevesebb, mint 1909-ben. Az összes terménvek közül legjobb termésünk az 1910. évben tengeriből volt. Burgonya- te rm és iin k összesen 55.9 millió métermázsa. Érdekes volna ugyan részletezni, mégis csak összevonva közöljük, hogy eledelfélékből (tej, vaj, méz, tojás, hus, zsir, sajt) kiviteli többletünk 133,533.000 koronát képvisel (1909-ben 141,635.000) és hogy ipari nyersés segédanyagok (viasz, bőr, szőr, toll, belek, gyapjú) kivitelében szintén aktive állunk, de ezekben csak busz és fél millió a kiviteli többlet). A tehenek száma 'megfogyatkozott s igy a tejszövetkezetek száma is csökkent hárommal. A selyemtenyésztés állapota nem volt olyan kedvező, mint az előző évben. A termelő családok száma 90.064 volt. A selyemtenyésztők keresete 3,812.421 koronát tett. A szőlőterület 350.111 hektárra rúgott. Országrészek szerint legnagyobb a szőlőterület a Duna—Tisza közén és a Duna jobbpartján volt. A vármegyék közül Pest vármegye állt az első helyen. Magyarországon két és fél millió korona ujbor termett. Szőlészeti termelésünk összes értéke 120,200.000 koronára rúgott. A gyümölcstermelés — bár az 1909. évi igen gyenge terméssel szemben lényegesen jobb volt — nem volt kielégítő Összes erdőterületünk 9,003.690 hektár volt. A kincstári erdőbirtokokbóili a tiszta jövedelem az előző évi 4,280.000 koronával szemben 10 millió 700.000 korona volt. A bányászat és kohászat terén nem mutatkozott fejlődés. A termelés értéke 152 millió 840.000 koronát tett. A termelt ásványszén értéke a szénnek néhány fillérrel való drágulása következtében 1.37 millió koronával emelkedett s 88.17 millió koronára rúgott. Az állami szénbányászat 1910. évi barnaköszéntermelése 6.06 millió métermázsa völt. A vasérctermelés jelentékeny visszaesést mutat. Az 1909. évi 39.75 millió koronával szemben 38.08 millió korona volt az, 1910. évi nyersvastermelés értéke. Nemesfénybányászatunk az 1910. évben ugv az aranynál, mint az ezüstnél javulást mutat. Az aranytermelés 3041 kilogrammra rúgott 9.96 millió korona értékben és 315 kilogrammal, illetve több mint 1,000.000 koronával volt több a megelőző év termésénél. A sóbányász.it 1910. évi termése 2.30 millió métermázsa. Hogy cukorból fejenkint hány kilogrammot fogyasztottunk, azt elhallgatja a jelentés s csak azt közli, hogy 23 cukorgyár 409 gőzgépen és 17.985 főből álló munkásszemélyzet 4.88 millió métermázsát termelt. Sörtermelésünk 2,185.402 (1908—1909-ben 1,908.457) hektoliterre rúgott. Ez a sörmenynyiség sem volt azonban elég: még a külföldről is hoztunk be majdnem 323 ezer métermázsiált. A termeit szesz összmennyisége (108.34 millió hektoliter) valamivell felülhaladta az 1908—1909. évi termési időszak folyamán főzött szesz (108.09 millió hektoliter) mennyiségét. Dohánytermelésünk és gyártásunk az 1910 év folyamán az előző esztendő hanyatlásával szemben kedvezően alakult. Igaz ugyan, hogy a dohánytermelő községek száma 949re (1909-ben 952), valamint a dohánytermelők száma 12.075-re (1909-ben 12.429) csökkent s maga a beültetett terület is 219 hektárral (1910-ben 51.881, 1909-ben 52.100 hektár) kisebbedett, de a kedvezőbb művelési és termési viszonyók következtében a dohánytermés 654.22 ezer métermázsáről 672.53 ezer métermázsára s ennek következtében a beváltásra kerülő dohánymennyiség súlya 650.98 ezer métermázsáról 669.26 ezer métermázsára nőtt. Dohánygyáraink. az utolsó évtizedet tekintve, 1910-ben érték el gyártásuk maximumát. Ebben az évben 65 ezer 896 métermázsa külföldi, s 188.400 métermázsa hazai nyersdohány került feldolgozásra. Természetesen a gyártmányok nagyobb féle a tömegszükséglet tárgyát tevő közönséges pipadohányra esik. Szivarból 610.752 darabot, cigarettából 2.498.713 darabot készítettek. Az eladott gyártmányok értéke 114,750.000 koronát képviselt. Igen érdekesen és behatóan tárgyalja eza jelentés külkereskedelmünk forgalmát Ezeket a számrengetegeket még futólag sem Ismertetheti ük, ÍS épen csak 'annyit közölhetünk, hogy külforgálmunk értéke valamivel meghaladta a 3569 milliót s ebben az évben volt a legnagyobb. Az ok sz király Palermóban. Rómából jelentik: Viktor Emánuel olasz király januárban a családjával együtt Palermóba utazik üdülni. A király májusig szándékozik Palermóban tartózkodni. Illetékes körökben a •hírt azzal kommentálják, hogy Palermo közel van az afrikai harctérhez és ezért választotta üdülés helyéül. A király elhatározása a diplomáciában nagy föltűnést kelt. Szeged fogadalmi temploma. — Elmondotta Lázár György dr. — Amidőn december 20-ikán Jászai püspök ur vezetése alatt egy nagy küldöttség kereste fel és arra kért, hogy a fogadalmi templom építése azonnal való megkezdésének ügyét támogassam, a küldöttségnek kijelentettem, hogy ezt az ügyet feltétlenül és legnagyobb lelkesedéssel támogatni fogom. Ez igéretemet meg is indokoltam. Kijélentettem, hogy támogatom ez ügyet először azért, mert arra a fogadalmat tette s immár kihalóban lévő generációt szent fogadalom kötelezi, másodszor azért, mert azt akarom, hogy az épitést a zseniális tervező eszközölje; harmadszor azért, mert annak felépítését valláserkölcsi szempontokból szükségesnek tartom; negyedszer azért, mert az városfejlesztési szempontból immár elodázhatatlan és ötöoször azért, mert azáltal, hogy az építési tőkének felénél kisebb része kölcsönből volna fedezendő, a város általános fejlesztésének érdekét veszélyeztetve nem latom. Azt hiszem a négy első indolk helytállóságát mindenki elismeri. Ezekkel foglalkozni nem kívánok. De foglalkoznom kell az ötödik indokkal, mert erre nézve — nézetem szerint teljesen alaptalanul — aggályok merültek fel. Hogy a kérdés e részével tisztába jöjjünk, első sorban tárgyilagosan meg kell állapítanunk a szükséglet és fedezet kérdését. I. Szükséglet: 1. Építési költség 2,520.000 K 2. Schulek mester dija 145.000 „ 3. A templom fennmaradó részének s a vele kapcsolatos épületrésznek istentiszteletre váló ideiglenes átalakítása 20.000 „ 4. Az adományokon tul első félszerelésre 40.000 „ 5. A kölcsönbeszerzés esetleges költsége 42.000 „ összes szükséglet: 2,767.000 K II. Fedezet: a) az alap 1911-ik végén (819.300 és 463.811) 1,274.208 K b) A tervek felsőhatósági jóváhagyására, s a vállalati feltételek elkészítésére, a pályázat kiírására és a munka kiadására szükséges idő alatt az első kereseti kimutatásig való idő (háromnegyed év) alatt a kettős alap jövedelme (36.000 és 12.000) 48.000 „ c) Az építés alatt a kettős alap jövedelme 200.000 ,, d) A belvárosi templom és a körülötte lévő épületek értéke 50.000 „ e) a felszerelés értéke 5000 „ f) kölcsön 1,200.000 „ Összes fedezet: 2,777.408 K E kombináció szerint teh'át, vagyis 1 millió 200.000 korona kölcsön felvételének feltétele alatt, 2,767.000 korona szükséglettel szemben 2,777.408 korona fedezet mutatkozik, vagyis fedezeti többlet 10.408 korona. A szüséglet és fedezet ezen összeállításában a következő megjegyzéseket csatolom. 1. Épitési többletet (1) azon okból nem vettem fel, mert a költségvetésben ilyen már 120,000 koronával felvéve van. 2. Sehulek mester dija (2) a kötött pótszerződés szerint végleges és igy nem emelkedhetik. 3. Az istentisztelet tartására létesítendő berendezésre felvett összeg (3) a főmérnökkel való megbeszélés alapján történt. 4. A felszerelésre azért vettem fel csak 40,000 koronát, mert, véleményem szerint, a berendezést a katolikus világ teljesen fedezni fogja. A templom építése még meg sem kezdetett, máris biztosítva van a főoltár, a fő-