Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-28 / 297. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911. december 27. oltárkép és két mellékoltár és az orgona; feltétlenül megbizható polgárok Ígértek két mellékoltárt, összesen 193,000 korona értékben, a szószékre, festésre, csillárokra, melyekre adományozni nem szoktak, felvett 40,000 korona a felveendő kölcsön interkaláris kamataival s a fentjelzett adományokkal az első berendezésre elég, a többi — még a remélt további adományok elmaradása esetén is — successive eszközölhető. 5. Amennyiben a szükséges 1.200,000 korona kölcsön a tanulmányi vagy a vallásalapból vétetnék fel, minek engedélyezésére remény van, az 5. alatt felvett 42,000 korona a szükségleti tételek közül kiesik. 6. Paplakra azon okból nem számitottani semmit, — véleményem szerint 120,000 koronába kerül — mert ez elsősorban a fogadalmi templom építésétől független kegyúri teher; másodszor pedig azért nem, mert ha az építést 10 évre elhalasztanák, a templomot, paplakot s a körülötte fekvő rozoga épületeket restaurálni kellene; ez legalább annyiba kerülne, mint az uj parochia s emellett 10 év múlva csak le kellene bontani, Azt hiszem tehát, a fenti költségvetésnek alapul szolgáló felfogás teljesen reális. Ami már most a felveendő 1.200,000 koronás kölcsön fedezetét illeti, erre nézve azon véleményben vagyok, hogy e célra a templomföldek 52 ezer korona évi jövedelme volna átengedendő, minthogy azonban ezen összeg csak egymillió koronának szolgál fedezetül, ennélfogva a templomföldek mai bérletének lejáratáig, vagyis a kölcsön felvételétől (1915) 1925 szeptember l-ig, tehát 11 évig a hiányzó 12—13 ezer korona a város rendes költségvetésébe volna felveendő. 1925-ben, mint azt a szakértőkkel megállapítottam, a templomföldek bérjövedelme legalább 100 százalékkal emelkedni fog s eként az évi bérösszeg 104,000 koronára emelkedik. Ez időpontban a város hozzájárulása nemcsak megszűnnék, hanem a jövedelmi többletből a kölcsön 16 év alatt a tett kiszámítások szerint visszafizethető, mihez képest a kölcsöntörlesztés 1942-ik évben megszűnnék s a templomföldek bérjövedelme a város közjövedelmeinek javára esnék. Ezen kombináció szerint, de akkor is, ha hosszabb lejáratú 50—75 éves kölcsönt veszünk kombinációba, a város saját költségvetésében a templomföldek jövedelmén tul 11 évig 12—13 ezer koronával, vagyis összesen 133 ezer koronával járulna a fogadalmi templom építéséhez, mi a nagy célhoz képest elenyésző csekélység egyrészt, másrészt bizonyára senki nem állithatja azt, hogy azt a város költségvetése el nem birná. De hát mi lesz a város további fejlesztésével? — kérdezik az aggodalmaskodók. Elsősorban csodálom, hogy a kérdést fel nem vetették akkor, amikor a szinbázat, a ,tanyai és belterületi iskolákat, a rókusi templomot, aszfalt-burkolatainkat, a városi zenedét stb. mind vallásilag, kulturailag szépészetileg produktiv, de anyagilag inproduktiv létesítményeket hosszú lejáratú járadékos kölsönből épitettük és épitjiik. Bizonyára azért nem vetették fel, mert mindegyiknek fogalma a városfejlesztés fogalma alá tartozik, annak kulcsa pedig az, hogy a jövő javára tőkét ne gyűjtsünk, hanem a városfejlesztés terheit, osszuk meg a jövő generációkkal, melyek annak javait nálunk még fokozottabb mértékben élvezendik. Másodsorban csodálom, hogy épen a fogadalmi templomot, melynél remekebb alkotása Szegednek sosem volt és véleményem szerint sokáig nem is lesz, zárják ki épen a városfejlesztés fogalma alól, holott evidens dolog, épen ezen monumentális alkotás felemelése s a körülötte levő épületek lebontása és modern kiképzése fog majd impulzust adni azon maradi városrósz fejlődésének, mely a Eudolf-tér. a városi főgimnázium és vizmütelep között ozidő szerint éktelenkedik. Elvi szempontból tehát az aggodalom nem jogosult, Ami most már a további városrendezés pénzügyi előfeltételeit illeti, erre nézve a következő számadatok adhatnak megnyugvást: Eltekintve attól, liogy a kezeim között levő kiszámítások szerint és 10 évi átlag alapján kiszámítva a városi pótadó évenkint 33,480 korona 68 fillérrel, a városi javadalmak jövedelme ugyancsak 10 évi átlag szerint 66,060 korona 71 fillérrel emelkedik, eltekintve attól, hogy a városoknak nyújtandó állami kárpótlás, illetve segély az eddigi kontemplációk szerint a reánk következő 6 év alatt 200—250,000 korona körüli összegre fog felemelkedni, melyben a város évenként és állandóan részesedni fog, csupán a földértékemelkedésből várható jövedelemtöbbletet illetőleg a kiállított kimutatás alapján jelzem, hogy a reánk kövekező 8 év alatt, vagyis 11919-ig a városnak successive 13 bérlete jár le 7258 katasztrális hold földmennyiséggel és 368,679 korona bérösszeggel. Szakértők megállapítása szerint a bérlemények, az uj bérbeadás alkalmával legalább 100 százalékkal magasabb bérjövedelmet, igy tehát 737,358 koronát fognak eredményezni, mihez képest költségvetésünk bevételi rovata 368,679 koronával javul; lia ebez hozzászámítjuk a tápéi rétnek és a bodomi rétnek, liatytyas-hallgi tónak már 1913-ik évi költségvetésben érvényesülő 128 ezer korona jövedelemtöbBletét, valamint azon 100 ezer korona évi jövedelemtöbbletet, mely a tanácsi előadó szerint a kövezetvám-szabályzatnak most felsőhatósági jóváhagyás alatt álló módosításából származik, akkor megállapíthatjuk, hogy a reánk következő 8 évben, vagyis a fogadalmi templom épitése alatt, eltekintve a pótadó és a javadalmak növekedésétől s az jállamsegélytől, mi összesen legalább 300,000 korona évi jövedelmet jelent successive 396,679 korona bevételi többletre van biztos kilátásunk, mely összeg 11—12 millió tőkeértéknek felel meg. De az 1919-től kezdődő további 8 évre nézve sem kell aggodalmaskodni. Amint a,z előttem fekvő kimutatásból megállapítottam, ezen idő alatt successive 9074 katasztrális hold bérlete jár le, ezidőszerint 198,973 korona bérösszeggel. Ámbár a külterületi lakosságnak az időre való felszaporodása magasabb értékelési kombinációt is jogosulttá tenne, reális szempontból is csak 100 százalékkal számítom a bérösszeg emelkedését, mi a költségvetés bevételi rovatát ismét 198,973 dotálja, mi ismét 4 millió tőkeértéknek felel meg. Az 1927-től kezdődő ujabb 8 évi ciklusban következnek nagy terjedelmű járási földeink lejáratai, a bérösszeg még nagyobbfoku emelkedésével, e ciklusban vagy mindjárt e ciklus után tizenkétmilliós kölcsön lejárat; de erre nézve már kombinációt nem is állítok fel, mert ez már az utódok dolga lesz. Ezen eredményekhez képest a fogadalmi templom épitése által nincsen veszélyeztetve sem a nagykórház, melyre hárommillió korona járadék a költségvetésünkbe már biztosítva van, sem a csatornázás, melynek költségei egyrészét természetszerűleg a lakosságnak kell viselnie, sem a tanyai vasút, amelybe befektetendő tőke valamelyes percentuációja mégis csak remélhető, sem a város belterületének successive feltöltése és kövezése, se a közvilágítás fokozatos fejlesztése, sem egyéb városi alkotások érdeke. * Midőn a múlt század 90-eS éveink végén, mint a város országgyűlési képviselője a fogadiatai templom épitésének ügyében egyik szegedi lapban cikket irtam, melyben a pénzügyi megoldás módozatait a ma kontemplált módozattal egyezőleg kimutattam, cikkeim sorozatát a következőleg zártam: „És, ha a jövő század első tizedének végén a fogadalmi templom felavatásakor, annak majesztetikus boltivei alatt az akkor már 'bizonyára szervezett templomi énekkar, tagjainak ajkairól felhangzik a korán elhalt zseniális piaristának gyönyörű imája .Jfálaszódat zengedezni összejöttünk jó atyánk": a generációkat elválasztó időszak véghatárán azon megnyugtató tudat fogja áthatni Szeged város minden polgárainak keblét, hogy volt energiája a városépítés izzó munkája között is Istennek megtett fogadását beváltani s egy pillanatra sem feledkezett meg Janus Pannonius azon gyönyörű intelméről: Discite mortales non tememre fidem." A fogadalmat tett generáció véghatára elmúlt. A fogadalmat eként beváltani kétszeres kötelességünk. Ez nem következett be a jelen század első tizedében. Váltsuk be azt a második tized végére. Ugy legyen. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtökön : Házi tücsök. (Páratlan V,.) Penteken : Kegyelmes ur, bohózat. (Páros "/»•) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan »/,.) Vasárnap délután: Kis herceg, operett. — Este: Peleskei nótárius, bohózat. * Másfélmilliód tanliéui. A Nemzeti Szinház a jövő hét péntekjén Shaw Bernard legnépszerűbb vígjátékát mutatja be Nem lehessen tudni címmel. Shawnak e rendkivül mulatságos és bohózatos vigjátéka Yoy Never ean teli cimmel Amerikában és Angliában eddig majdnem ötezerszer került színre és Németországban, Olaszországban és Dániában is állandó miisordarabja a színházaknak s szerzőjének eddig több mint másfél millió korona tantiémet jövedelmezett. A A Nemzeti Szinház elsőrendű szereposztásban hozza szinre a darabot és női szerepeit Csillag Teréz, Lenkey Hedvig, Yáradi Aranka, a férfiszerepeket pedig Gál Gyula, Odry Árpád, Pethes Imre, Rajnay Gábor, Mészáros Alajos és Barthos Gyula játszák. A darabot Hevesi Sándor dr forditotta és ugyancsak ő rendezi. * Jubiláló drámaírók. Három kiváló német drámaíró tölti be a jövő évben életének ötvenedik évét: Hauptmann Gerhart, Schnitzler Artúr és Dreyer Miksa. A bécsi Burgszinház a három ötven éves drámairót azzal fogja ünnepelni, hogy müveiket ciklusos előadásokban adja elő. Ez alkalommal Hauptmann Gerhart „És Pippa táncol" cimü drámáját is műsorra tűzik. * Maeterlinck-szinház. Páriából iriák: Maeterlinek a minap tért vissza Stockholmból, ahol a Nobel-dij alkalmából nagyban ünnepelték. Hazajövetelével ismét időszerűvé lett a már jó ideje lappangó kérdés, hogy tudniillik a költő elkiséri-e a feleségét, Georgette Leblanc asszonyt a tengerentúlra, amerikai útjára. A szertelen ambicióju nő Bostonban az ura művészetével akarja megismertetni az amerikaiakat. Előbb előadást tart nekik a Pelléas és Mélisande-nek, a drámának, Debussy operájával való rokonságáról és különbözőségéről. Maeterlinckné, aki drámai színésznő is, meg énekesnő is, szavalatokat és énekelőadásokat is sző bele a conférence-jébe. Azután külön előadja erre a célra szervezett francia társulattal előbb a drámai Pelléas és Mélisande-ot, majd a zeneit. Föllép továbbá a Monna Vanna címszerepében is, végül pedig Schumann- és Schubert-dalokat fog énekelni. Az utóbbiak szövegét maga Maeterlinck forditotta le számára, jóllehet Maeterlinckné állitása szerint az ura utálja a zenét. Az ambiciózus hölgy amerikai kirándulása után szinházat szándékozik kibérelni Párisban, hogy egy teljes évadon át csupán Maeterlinck müveit játsza benne. Előadatja egyebek között a Marié Madeleine-t is, amely még nem került szinre Franciaországban, továbbá az urának legújabb darabját is, amelyen nagy titkosan dolgozik még Maeterlinck. * Szép Heléna. Offenbach gyönyörű ope* rettjének, a Szép Helénának próbái serényen folynak. A szinház énekes személyzete nagy ambícióval készül a klasszikus operett reprizére, amelynek páratlanul szép zenéjén kivül a szövege is méltán számithat a legnagyobb érdeklődésre. Az operett előadásával egy darab görög kortörténelem vonul el a közönség előtt legendás alakjaival és soha feledésbe