Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-27 / 296. szám

1911 december 31 DELMAGYARORSZAQ 161 Ötvenéves egyesület. — A zsidó betegsegélyzö- és Temetkezési Egyesület. — (Saját tudósítónktól.) ötven esztendővel ezelőtt alakult inefe Szegede*, tízennégy taggal .és nagyon sze-ény eszközökkel a Szegedi Zsidó Betegsegélyzö- és Temetkezési Egyesület. Azóta kisebb-nagyobb tevékenységgel folytatta áldásos működését, amely az utóbbi időben, mióta Bokor Adolf áll az egyesület élén minden tekintetben jelentős volt. Százezer koronánál többet fordítottak jótékony célra, szegény betegek segitésére és temetkezési költségekre. Hétfőn ünnepelte meg ötvenesztendős fönnállását az egyesület. Lelkes ünnepség keretében tartották meg a jubileumot, amelyen az egyesület tagjai kegyelettel áldoztak az elhunytak emlékének és lelkesen ünnepelték a mostani vezetőséget. A jubileumi ünnepség isteni tisztelettel kezdődött. Az nj zsinagógában este hat órakor diszes és nagyszámú közönség jelent meg. A zsinagógai énekkar és a férfikar egyházi énekeket adott elő, König Péter vezetése mellett, nagy művészettel. Az ünnepi szónoklatot itt Löw Immániel dr főrabbi tartotta, aki ragyogó ékesszólással elmondott magas szárnyalású beszédében kényeket csalt a hallgatók szemébe. Schweiger Sándor tenor szólót énekelt. Gyönyörű, iskolázott hangja betöltötte az egész hatalmas templomot és nagyban emelte az ünnepség fényét, sikerét. König Péter kisérte az ő nagy művészetével orgonán a párját ritkitó énekszólót. Ugyancsak jelentős sikere volt Schorr Mór főkántornak, aki nagy művészettel énekelt. Hét órakor a régi zsinagógában a jubiláris közgyűlést tartották meg. A szegedi férfikar éneke után Bokor Adolf meleg szavakkal nyitotta meg a díszközgyűlést, majd Szász Hugó dr egyesületi ügyész értékes beszédében ismertette az egyesület működését, amely igazolja, hogy céljának ez az intézmény mindig eleget tett. Löw Lipót emlékére kétezer koronás alapítványt tett az egyesület. Az alapitvány kamatait szegény betegek kapják üdülés céljaira. Kompolti Ábrahám dr tartotta meg a berekesztő beszédet, amelyben isten áldását kérte azokra, akik jót tesznek embertársaikkal. Este nyolc órakor jubiláris közvacsora volt a hitközség kistermében. A vacsorán Bokor Adolf, Bach Jenő, Kompolti Ábrahám dr, Schwartz Rudolf és még mások mondottak sikerült pohárköszöntőket. Karácsonyi katasztrófa. — Halálos vonatösszeütközés. — (Saját tudósítónktól.) Karácsony éjszakájának örvendező hangulatait hajnali két órakor recsegő, ropogó, hörgő disszonánciával zavarta szét a tatatóvárosi állomáson egy halálos vasúti szerencsétlenség. Pár pillanat alatt darabokra zúzódott két vonat, halálra roncsolódott két ember és súlyos sebekben vergődött tizenkét vasúti alkalmazott. Egyik legélénkebb teherforgahnu vonaluk a magyar államvasutaknak a budapest— brucki, amelven a tatatóvárosi állomás fekszik. Egész éjszaka, sűrű egymásutánban futnak keresztül a tehervonatok az állomáson, és a vonatok elhelyezése nagy gondossággal történhetik csak. A karácsony napjára virradó hajnalon két óra negyvenöt perckor befutott a 43. számú budapest— gráci gvorstehervonat, s a Tatán visszamaradó árukat kezdték lerakni róla. Ugyanebben az időben két más gyorstehervonat érkezését jelentették. Egyik Bécs felől jött, a másik a Budapestről Bécsbe tartó 76. számú gyorstehervonat volt. Három tehervonat számára nincs hely az állomáson, azért a főnökség kiadta a rendeletet: — Bécs felől jövőt be kell engedni, a Budapest felől jövő előtt tilosra kell állítani a szemafort! Az volt a terv, hogy a budapesti vonatot majd csak akkor engedik be, ha már a gráci is elhagyta az állomást. Meg is történt minden intézkedés, a Budapest felé eső jelzőket tilosra állították, a bécsi vonatot beengedték. Kirakták belőle az árukat s két óra negyvennyolc ^erekor a vonat készült tovább Budapest felé. A gráoi még a pályaudvaron volt. Még a Budapest felé induló vonat meg se indult, rémülten látta az állomás személyzete, hogy ahogy a tilosra jelzett 324—084. színmű vonat teljes gőzzel érkezik Budapest felől. Azon a vágányon, melyen a 43-as tehervonat állt. Rájuk dermedt a rémület, segiteni már késő volt: a budapesti vonat mozdonva beleszaladt a erdei vonat kocsijaiba és a szó szoros értelmében szétgázolta őket. A gráci vonat vaggonjai pedig recsegve-ropogva torlódtak egymás hátára. Az összeütközés pillanatában a budapesti vonat mozdonyvezetője, Prockl Miklós lezuhant a gépről, átbukott a szomszéd vágányokra. Azokon épen akkor indult a Bécsből jött tehervonat, s mind a hetven vaggonja keresztülgázolt Procklon, levágta a két lábát. A Prockl mozdonyát követő első kocsiról Balog József segédfékező olyan szerencsétlenül zuhant le, hogy hátgerince, több helyen eltörött. Még éltek a szerencsétlenek, mikor az állomási személyzet vasútra tette őket, hogy a komáromi kórházba vigyék, de útközben mind a ketten meghaltak. Megsebesült még Mester Pál negyvennyolcéves vonatvezető, Blazsek János fékező, Kozma József mozdonyvezető-tanuló és még kilenc vasúti alkalmazott. Hetven kocsit zúzott össze, rengeteg árut pusztított el a karambol, a vágányokat összetörte, a talpfákat kiszaggatta. Több mint félmillió korona a kár. A csendőrség azonnal vizsgálatot indított, s megállapították, hogy a katasztrófáról egyesegyedül Prockl mozdonyvezető tehet, mert a tilosjelzés dacára is bevezette vonatát. Valószínűleg nem látta a jelzést. D-e erről csak ő tudna beszélni s az ő szájára örökre ráfagyott a hallgatás. ZICHY NÁNDOR 1829—1911. (Saját tudósítónktól.) Zichy Nándor gróf, a magyar katolicizmusnak vezérlő alakja, a néppárt megalapítója, karácsony estéjén rövid szenvedés után birtokán, Adonyban meghajt. Zichy Nándor gróf neve össze van forrva a magyar politika utolsó két évtizedének történetével. Csendes közgazdasági tevékenységéből akkor lépett a politika porondjára, amikor az egyházpolitikai akció megkezdődött. Az utolsó két esztendőt állandóan birtokán töltötte, sokat gyengélkedett, mig végre karácsony estén betegségének áldozata lett. Temetése szerdán délután lesz Adonyban. Zichy Nándor gróf vezetője volt minden katolikus mozgalomnak a politikában is, a karitatív egyesületekben is. A hazafi szomorúságnak korszakában, hatvanhét előtt, kezdett szerepelni, amikor mindenek veszte után Deák Ferenc és küzdő társai legalább valamit akartak megszerezni az elrablott vesztett jogokból a nemzet számára. Még közel volt a negyvennyolc, a Zieby-név csöppet sem volt jóhangzásu s a fiatal mágnást talán a temperamentuma is arra hajtotta, hogy a jogokért, szabadságokért merészen csatázzon. A Hon cimü újságban lobbanó, kemény cikket irt 1863-ban a jogfeladás nélkül való kiegyezéséről. Ezért a cikkért becsukták. Jókai Mórral együtt, egyévi börtönt kapott, megfosztották kamarási méltóságától is. De néhány heti fogság után kibocsátották, a kamarásságot is visszaadták neki. Ezután kissé mérsékeltebb lett a politikában. A königgraetzi csata előtt pár hónappal Deák, Senynyey és Zichy együtt tanácskoztak a haza bölcsének svábhegyi villájában. Zichy azt vitatta: jó lesz az osztrákokkal jó előre kiegyezni, még ma inkább, mint holnap, mert ha győz az osztrák, lóhátról fog velünk beszélni. Deák Ferenc, aki mólázva hallgatott, csendesen szólt bele a vitába: — És ha nem győzi Ezzel el is dőlt a tanácskozás s az idők következetes rendje Deák próféta-sejtésének adott igazat. Gróf Zichy szereplésének második etapja: a katolikus politikai pártnak, a néppártnak, megszervezése. 1893-ban ő hivta össze azt a nagygyűlést, amelyen a néppárt megalakulását kimondták. A nagy többség akkor a német centrum-párt mintájára meglehetősen tággá akarta alkotni a párt kereteit, hogy hatvanhét és negyvennyolc ne kössék, ne rekeszszék ki a katolikusokat. Zichy azonban már akkor kormányképes pártról álmodott ós az ő javaslatára mondták ki, hogy hatvanhetes irányú legyen a, néppárt. Azóta vezetője volt a katolikus politikai és egyesületi mozgalmaknak. Mindig nagyszerű összhangban volt a hivatalos egyházzal, csak néha lüktetett egyet autokrata hajlandósága. Föl-föllobbant benne a tizenhetedik század magyar főurának büszke akarata, mint a Pázmánykorabeli nádorban, aki azon vitázott a magyar biboros Ciceróval: ki az első az országban, a nádor-e .vagy az esztergomi primásf Muló kis különbségek voltak ezek és Zichy mindvégig megmaradt a hivatalos katolicizmus magasan trónoló vezérének. Disz és méltóság hullott útjára, titkos tanácsos, 1910ben pedig pápai aranysarkantyús vitéz lett. Mint a katolicizmus nagy halottját fogják családi sirboltjában örök nyugalomra helyezni. Zichy Nándor gróf állapota pénteken fordult válságosra, amikor a szívbaj rombolását a hirtelen beállott tüdővizenyő siettette. Szombaton már többször elvesztette eszméletét a nagybeteg főúr, akihez Budapestről táviratban hivták le Imrédy tanárt. Már nem segíthetett az orvos, késő éjjel meghalt Zichy Nándor a pápa áldása után, amelyet Prohászka r spök utján küldött X. Piusz a haldokló k Bkus vezérnek. A gyászoló család rengetefa sok részvéttáviratot kapott. Részvétét fejezte ki gróf Zichy Aladárhoz küldött táviratban a király, a kormány nevében Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök, Vaszary Kolos hercegprímás. Neményiné LSLS? Fapiüteme Kossuth L.-sugárutP4. Készít mindenféle fogtechnikai mnnkát kaucsukban és aranyban^* Allasni és k&akrif sgaiási hivatalnokoknak részletfizetésre is. Bármiféle ísviíás 6 ént alatt ethénml. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szerdán: Ezred apja. (Páros '/»•) Csütörtökön : Házi tücsök. (Páratlan */,.} Penteken : Szép Heléna, operett. (Páros '/,.) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan '/«•) * Szilveszter-este a színházban. Szilves2" ter estéjén ismét Gaál József Peleskei nótáriusa kerül előadásra hat és fél órai kezdettel, mérsékelt belyárak mellett. A darab a régi szereposztásban kerül előadásra. * Szerelem gyermeke. A szegedi színház legközelebbi újdonsága Henry Bataille kiváló színmüve a Szerelem gyermeke foglalkoztatja a színház drámai személyzetét. A dráma a budapesti Nemzeti Színházban került előadásra óriási siker mellett.