Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

66 DELMAGYARORSZÁG 1Ö11 december 24 A mai választójog és azok, akik a nagy reform ellen küzdenek, sértik a magyarságot és annak érdekeit. Mert ha egy országról ép a legjobb fiai hirdetik azt, hogy államisága oly gyenge lábakon áll, hogy fenmaradása csak igazságtalan és ósdi vagy csak lényegtelenül reformált választói törvénnyel lehet biztositani, ugy ez a híresztelés a magyarság nemzetalkotó és államfentartó erejébe vetett bitet hivatott ugy bent, mint künt lerontani. Az 1874-es törvény elavultságát, most megjelent igazán nagyarányú, kitűnő munkájában Várady Zsigmond országgyűlési képviselő teljes mértékben kimutatja. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a városok és alföldi nagy magyar helyek nagyobb műveltségű és sokkal több adót fizető népét, kevesebb követküldési jog illeti, mint az u. n. „Isten háta mögött fekvő, sokszor nemzetiségi, de rendesen elmaradott helyiségeket és vidékeket. Nem lehet erre a helyre az adatok nagy számát szoritani. Akit mélyebben érdekel ez a kérdés, az olvassa el Várady Zsigmond könyvét. Itt csak néhány példát óhajtok kiemelni amelyekkel bizonyítom a tételt. 64 kerület van, amelyekben a választók száma a négyezret meghaladja, de csak egy képviselőt választanak, ilyenek pl.: Budapest VII. kerület 12307 Budapest VI. kerület 11359 Karcag 4497 Máramarossziget 4600 Szeged I. kerület 2386 Szeged II. kerület 4674 Temesvár 3916 Ezzel szemben 47 kerület van, amelynek 1000 választója sincs. De vannak ezek között kerületek, amelyekben alig néhány száz ember dönti el a választást. Ilyenek Abrudbánya 254 Bereczk 142 Szék 182 Vízakna 330 szavazóval. 47 imént emiitett kis kerületnek összes szavazói létszáma 31844, ezek a szavazók az analfabéták diszes statisztikáját emelik. Viszont Budapest három kerületében, a VI„ VII., és VIII. kerületben összesen 33041 szavazó választ három képviselőt. Nem hivatásom a reform részleteit körülirni, de ha csak arra mutatok -rá, hogy a kerületek egyenlő beosztása, a fentiek szerint is a városok és ezzel a műveltség és magyarság túlsúlyát biztosítják, akkor meg is feleltem azoknak, akik a demokratikus reformtól a magyarság és az intelligencia túlsúlyát féltik. A műveltség túlsúlyának legnagyobb garanciája az, ha a választói jogosultságot csak olyan egyénnek adjuk, aki magánjogi értelmében vett nagykorúságát elérte és aki írni és olvasni tud. Ez a megoldás is a városoknak kedvez, mert ki tagadhatná, hogy a városi lakosság kisebb része Írástudatlan. Már pedig a városok képviseletének fokozása, a parlamentben a magyarság, de egyben a műveltség erejét is fokozza. A statisztika számai is bizonyítják e tételt, mert: 1. A városok szavazóinak száma a hetvenes évek éta rendkívül megszaporodott.; 2. Szavazók nagy szaporodása, a városi népesség szaporodásánalt egyenes folyománya. Végül itt csak arra akarom a közfigyelmet felliivni, hogy 32 nagyobb városa van Magyarországnak, amely ma önálló képviselőt egyáltalán nem küld. Ilyen pl. Torda, amely mindig a lelkiösmereti és közszabadságoknak volt őre 13362, Munkács 17241, Magyarkanizsa 16906, Kaposvár 24068, Rákospalota 25097, Nagykanizsa 26409, Szolnok 28928 és Újpest 55221 lakossal. E 32 város, amelyek közt olyan is van, amely ma már két képviselőt is küldtetne, kivétel nélkül a magyarság erejét növeli és biztosítja. A szavazat jog bármily szélesítése, erősebben fogja a városok, mint a falvak szavazóinak számát szaporítani. Ez is ok arra, 'hogy a reform a városi kerületek számát szaporítsa. A kiegyezés óta a városok lakossága szaporodott a legjobban és nem kétséges, hogy az ipari fejlődés a városok lakosságát szaporítja a jövőben is. A városi népesség kitett 1869-ben 2,004.993-at, 1910-ben 3,712.792-őt. Az utolsó tiz év alatt nőtt az ország népe 1,379.813-al, a városok népe nőtt 466.333-al. Igy az emelkedésnek egy harmada a városokra jut. Mindennek kiemelését pedig azért tartom rendkívül fontosnak, ment még a reform ellenségei sem mondhatják, hogy nem a városok a magyarságnak igazi bástyái és igy az, aki nagyobbrészt a városokra akarja áthárítani a követküldés jogosultságát, az eredményesebben végez áldásos munkát. Biztosítja a magvarság túlsúlyát, fokozza a müveit néorétegek befolyását, súlyt ad a városi lakosságnak és igy a polgári, helyesebben mondva demokratikus elemek túlsúlyát biztosítja a feudálisokkal és az egyházzal szemben. Tapasztaljuk, hogy a nép ma már müveit rétegei milyen kevés érdeklődést tanúsítanak közügyeink iránt, holott tény az, hogy a jogok birtokába jutott polgárok az ország erős támaszaivá válnalk és az ország sajátos közjogi helyzeténél fogva, az erős polgári öntudat, államiságunknak valódi alkotmánybiztositéka. A városi kerületek pedig a magyarságnak esetleges uj abszolutizmus esetén is legerősebb védői és valódi bástyái lesznek. | Mi az Oka tehát annak, hogy a gyökeres reform annyi jogosulatlan ellenzést vált ki. Mi az oka annak, hogy a reformtól a magyarság és az intelligencia fölényét féltik egyesek és hogy rettegve hirdetik, hogy azt a nemzet veszte, pusztulása követi? Akik ezt hirdetik, azok nem a reformnak ellenségei, hanem saját osztályönzésüknek és az érdekeiknek barátjai. Azt természetesen nyilt őszinteséggel senki sem hirdetheti, hogy tart a dolgozó munkásnép millióitól, amely nem a kiválasztottak számára hozná a törvényt, hanem amely parlament a népbői származván, a nép érdekeinek volna letéteményese. Nem a nemzetek veszte, hanem a „kaszinó" politikai hatalma törik meg a reform vértezeten. Nem a nemzetek veszte, hanem az „istenek alkonya" kél a reform nyomán. 1874. óta az a népréteg fejlődött, amelynek érdekében működött a törvényhozás. Igy van az, hogy a bürokrácia iszonyúan kifejlődött. Helyesen mondotta minap szegedi beszédében Hegedűs Lóránt dr, hogy Magyarországon mindenki protekciót és ez utón keres hivatalt és nyugdijat, A kötött és nagybirtok elszaporodása a mai parlament müve, mert mindkét Házban a nagybirtok dominál. A főrendiházban törvényes instutiók alapján, az alsóházban a természetes fejlődés rendjén; mert itt is nagybirtokosok, azoknak ügyvédei, jószágkormányzói ülnek. Innen van az, amint Várady Zsigmond megirta, hogy 1870-ben a hitbizomány volt 463.352 katasztrális hold, 1900-ban lett 2,288.612 katasztrális hold. Ezek beszédes számok! Különösen, ha hozzáteszem azt, hogy a kötött birtok a termőföld 33.54 százaléka. Ez a statisztika részben meg is fejti a kivándorlás kérdését. Magyarországon, ahol az ipari termelés aránylag kevés embert tart el, a földhiánya kényszeríti a népet a kivándorlásra, ez az egyke oka, de oka az aktuális nagy drágaságnak is, mert a védvámokkal őrzött nagybirtoki érdek hihetetlenül felhajtotta a termények áriát és megdrágította az életet. III. Angliában minden hatodik, Belgiumban minden negyedik, Francaországban minden harmadik, Görögországban minden ötödik, mig Magyarországon csak minden tizenhetedik lélek bir választójoggal. Ez az oka annak, hogy mig Magyarországon a múltban a reformok megvalósításától sohasem riadtak vissza, de a 90-es évek bgvhiázrcfprmja óta megszűnt a gondolat, a kezdeményezés és az elhatározás. Közben pedig uj hangnak, bátor szónak, nyugaton megvalósuló szociális eszméknek szószólói nem juthatnak a parlamcntba. 1911ben vagyunk ós még mindig a 48 és 67 eszmeköre járja és a közélet teli van hazugságokkal, amelyek a mult hagyományaiból táplálkoznak ugyan, de amelyeket értékesit a mai kor üzleti élelmessége. Pedig nagyon szépen mondja Menger: „Uj erkölcstan " cimü müvében, hogy „nemcsak közmorál, hanem az egyéni morál terén is észrevehetjük a demokratikus államformák kedvező hatását. A hazugság, a túlságos hatalom állandó kísérője, itt csak sokkal kisebb szerepet játszik, s a gőgnek a demokrácia nem nyújt olyan páratlan melegágyat, mint az arisztokratikus monarchia, a maga hatalmi rendjével." A demokráciát pedig a hazának csak a nép teremtheti meg, de csak akkor, ha a jogok birtokába jut. Hüoos csigaház. — Latod az égen, az árnyat az égen? Felhő-e vagy űző kisértet az éjben? — Nem árnyék, nem felhő. Meredek hegyek. Most utazunk édes messze> messze A svájci Alpesek. • i Látod-e az ormon, a holdat az ormon? Ezer ezüst lábbal indult velünk otthon. Messzebb fussunk, messzebb. Nem az Alpesek. A Tátra, a Tátra holdas bércei ldefénylenek. Látod-e a réten, mi kúszik a réten? Csilló köd vagy üzö kísértet az éjben? Nem kisértet, nem köd. — Szellős vizeken Már utazunk édes messze, messze A déli tengeren. i Látod-e a holdat? Régi éjek holdja Ezer ezüst lábbal hálóját megfonja. Nézzed: fáj és reszket. Nem a tenger, nem. A Tisza, a Tisza sápadt tükrét látja Két gyermekszemem. I Hiába tengerek, Alpesek és minden. Bűvös csigaház ez. Nem szabadulsz innen. Mert éjszaka szállnak a régi hegyek És a régi erdők egyre messzebb Feketéllenek. Tiszaháti rétek buja éjjel árad. Buja éjjel árad, elönt minden tájat. Futhatsz már te futhatsz. Csak feljő a hold. Utánad nvult a Tisza sápadt sávja És átkarolt. Balázs Béla. r"7