Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

•^JfeáSs, 1911. december 24. DÉLMAGYARORSZÁG 39 spermacet-szappant, amit évek során át kipróbáltam s a legjobbnak találtam. Természetes, hogy ennek is van egy hátránya: borzasztó drága. De, amint mondtam, lehet másféle szappant is használni, feltéve, hogy jó. Most a hajat szétbontjuk és egy kis kefével, amelynek nem szabad egy fogkefénél, vagy legfeljebb egy körömkefénél nagyobbnak lennie, a választék helyén jól bedörgöljiik a fejbőrt. Ezután más helyen választom szét a hajamat és az igy előálló választékkal ép igy járok el. Ezt, az eljárást addig folytatom, amig az egész fejbőrt jól megdolgoztam a kefével. Ezután kiöntöm a vizet, uj, langyos vizet töltök az edénybe, feloldom benne a szappan másik felét és még egyszer megmosom a fejbőrt, de most már nem kefével, hanem az ujjaimmal. Ezután a vizet újra kiöntöm s újra friss, langyos vizet veszek elő, de most már szappan nélkül. Újra megmosom a hajamat s a mosást folyton uj langyos, vizzel addig folytatom, amig a viz teljesen tiszta nem inarad. A fejmosás után a haj szárításának problémája kerül sorra. Én nem szárítom mesterséges eszközökkel a hajam, mert a szárító apparátusok, amelyeknél a haj láng felett száritódik, törékennyé teszik a hajat. A fuvó-száritó- módszer pedig, amely a viz gyors elpárolgatása révén szárit, az előidézett hidegség folytán gyakran ideges fejfájást okoz. Mindenekelőtt durva fürdőtörülközővel leszárítom a hajam; a törülközővel gyorsan kell végigtörülni a hajat és fejbőrt, hogy a nedvesség legnagyobb része eltűnjön. Ami azután a nedvességből még megmarad, azt egyszerűen a kéz melege által tüntetjük el. A fejbőr minden darabkáját addig dörzsöljük enyhén ujjaink hegyével, amig teljesen meg nem szárad. A hajat pedig épen ugy szárítjuk, mint a fejbőrt. A hajnak, hogy szép lehessen, nem szabad öszszegnbancolt csomókban lelógnia, hanem úgyszólván minden hajszálnak el kell választva lennie a másiktól. Hogy ezt elérhessük, egész apró hajcsomócskákat veszünk a kezünkbe s ujjainkkal gyengéden fel- és lesimitgatjuk s igy szárítgatjuk. Már csupán ez az eljárás is maga után vonja a hajnak uj erőre és fényre ébredését. De az eredmény még nem végleges: ebez a haj kefélése szükséges. A baj kef élésére vonatkozólag a vélemények nagyon eltérőek. Némely hölgy oly mértéktelenül keféli a baját, mintha a haj üdve és boldogsága csakis ettől függene, holott ezzel többet ártanak, mint amennyit használnak. Mert a sokszori és túlságosan intenzív kefehasználat meglazítja a hajgyökereket és hajhullást idéz elő. Én például nem kefélném át a hajamat többször, mint legfeljebb negyvenszer egymásután. A kefe után a hajmasszázs következik. Mindig száraz masszázst kell használni, mert ha egész száraz ujjakkal is kezdjük a masszírozást, csakhamar olajos és zsíros lesz az ujjunk. A faggyumirigyek az ujj nyomása alatt kiizzadják tartalmukat, miáltal a haj puha és ragyogó fényes lesz. A levegő- és napfürdő is igen jót tesz ilyen állapotban a hajnak. A haj képezi az arc legdrágább és legszebb keretét s nem szabad az időt sajnálni, hogy ezt a keretet oly ragyogóvá tegyük, amilyenné csak lehet. Az ember kiáll, vagy kiül az erkélyre, vagy a nyitott ablakhoz s hagyja, hogy a napsugár megsimogassa, a levegő átzilálja a hajat, miáltal ez fiatalos frisseséget kap s ugy fog látszani, mintha hosszas betegség után a napsugár uj életre keltette volna. Természetes, hogy a hajnak is kell pihenőt adnunk. A frizurába kényszerítés többé-ke vésbbé mindig árt a hajnak, amelynek természetes állapota az, hogy szabadon lóg. Minél több alkalmat adunk a hajnak, hogy e szabad helyzetben kipihenje magát, annál jobban fogja magát a fejbőrünk érezni s annál ragyogóbb és szebb lesz a hajunk. Igen célszerű, hogy ha már a hajat naponta frízurába kell szorítani, lehetőleg mindig más formában tüzzük azt fel, mert a haj is megszokja a rendszeres viseletet s ha később másként fésüljük, könnyen törékennyé válik. Lehetőleg mérsékelni kell a hajtűk használatát is. Mindezeket az eljárásokat alkalmazom, mihelyt észreveszem, hogy a hajam aludni kezd. A második napon erős shampoon-fürdőben részesítem a fejbőrömet és lehetőleg erős kamillateafőzettel mosom meg utána a hajamat. A teának oly sötétnek kell lennie, mintha feketekávé lenne, de azután még egyszer annyi vízben oldandó fel, amennyit a tea készítéséhez haszáltunk. Ezzel a főzettel kell a hajtöveket kellőleg masszírozni, hogy a haj növését elősegítsük. Következő napon azt cselekszem, amit évente csak egyszer-kétszer engedek meg magamnak: levágom a hajszálaim végét. Ezután ismét shampoon-fürdőt és kamillamasszákst használok s egy rövid napfürdővel egészítem ki a kúrát. Kitűnő hajszesz, amelyet egész Angliában használnak, s amelynek receptjét csak angol nyelven bírom, a következő: Resorcine Chlorat hydrate Sweed almond oil Cloroform Eau de cologne 1 drams 3 drams 1 drams 6 drams 6 unzen Ha ezt a hajszeszt használjuk, akkor a kamillatea fölösleges. A shampoon és kamillamasszázst ezután három napon át ismételem, nem feledkezve meg a nap- és légfürdőről sem. A következő napon ezeken kívül még egy 15 perces különmasszázst is alkalmazok. Ezzel a haj teljesen visszanyerte régi szinét s legfeljebb az van még hátra, hogy visszaállítsuk a haj természetes hullámosságát és bodrosságát. Ezen azonban könnyű segíteni, ha 100 gramm legfinomabb gummi arabicumot 400 gramm rózsavízben feloldunk s ezzel a folyadékkal a hajat egyszer átkeféljük. A hajkefélésnek soha nem szabad oldalra történnie, hanem mindig egyenesen hátra, illetve fentről lefelé. Fadrozóvasat soha nem használok; sokkal jobban szeretem a hajamat. Inkább gyakran fonom kettős lelóggó fonatbá, miáltal természetes hullámosságot nyer. Ha a haj makacsul hull, az nem egyéb, mint betegség, mert a hajhullás származhatik más betegségtől is. Leghelyesebb ilyenkor, ha orvoshoz fordulunk ós arra kérjük, hogy alkalmazzon a fejbőr alá arzénbefecskendezési Ez a befecskendezés, ha tiz naponkint három napi szünettel nyolc héten át folytatjuk, meglepő hatással jár. De még egyszer szükségesnek tartom jelezni, hogy a befecskendezésekre csak akkor lehet gondolni, ha abba az orvos beleegyezik s a befecskendezéseket ő végzi. A háromnapos szünetelésekre azért van szükség, hogy az arzén meg ne támadja a fogakat. Ha azonban az orvos nem akar befecskendezéseket alkalmazni, akkor bizonyára kinines foszfortablettákat fog előírni, amelyek szintén igen jó hatásúak. Milyen volt Szent Ilona-sziget Napoleon idején ? — Angol följegyzések után. — A Jó Remény fok felől jövő hajók nagyon látogatott kikötő-helye, Szent-Ilona, megr tagadta a vendégszeretet arra az időre, amikor Nanoleon börtönéül szolgált. A .iamestcnvni kikötő csupán Nagybrittánia. valamint a hatalmas India-Társaság hajóinak volt nyitva. Elővigyázatos intézkedés volt ez, megakadályozandó a nagy fogoly illetéktelen megközelítését. Ezért a ritkaság értékével bír az a két egykorú angol följegyzés, melyeket W. Demster, s egy másik ismeretlen rvevü angol, mindketten állami tisztviselők Hirídosztánban. uti naplójukban hátráhagytak, A két ítás 1816 1820-ból Váló, at egyik mint 'kézirat, a másik pedig mint a londoni Murray kiadványa maradt reánk. I. Demster följegyzése, 1816 julius 20. Mikor a szigethez közeledtünk, egy hadihajó állta utunkat, s csak nagynehezen kaptunk engedelmet a partraszállásra. Jamestown és kikötője jó benyomást tett ránk. Julius 21. Délfelé társaimmal a Ladder Hill nevü dombra mentünk, mely gyönyörű kilátást nyújt. A táj rendkivül hegyes, de csinos házak, ültetvények, majorok tarkítják, s teszik barátságossá anélkül, hogy regényes és festői voltát megzavarnák. Julius 23. A kormányzó, Sir Hudson Lowe meghitt ebédre. Igen szép ebéd volt. A kormányzó jobbján ültem, lady Lowevel szemközt. ő nagyon előkelő és kedves, férje tartózkodó, morózus, szerintem a „franciának" nem megfelelő társaság. Én kerültem, hogy Bonapartéról szóljak, Sir Lowe pedig még nem volt Indiában, igy érthető, hogy ki-kifogytunk a beszédtárgyból hamarosan. Julius 24. Lépéseket tettünk, hogy Bonaparténál kihallgatást nyerjünk, s közben látogatásokat. Sok itt a- kényelmes, csinos ház, teljesen angol modorban tartva, leszámítva, hogy kandallók nincsenek. A lakosok minden ügyüket az utcán tárgyalják, ott dolgoznak, mulatnak. Az asszonyok szépek, de majdnem mind nagyon alacsony származású. Kevés itt a feketebőrü népség. Van egy vendéglő billiárd-teremmel, s egy igen látogatott színház. Ott jól mulatnak a nyomatott falragaszokon; „Tiltva van a színpadon a káromkodás és a trágár beszéd. Minden művész, ki részegen lép színpadra, egy dollár büntetést fizet. Aki pedig holtrészegen, annak az egész estére szóló fizetését levonjuk!" Julius 25. Érzékeny csalódást okozott nekünk a kormányzó izenete, hogy nem teljesítheti kérelmünket, hogy láthassuk Bonapartét, mert Európából jött hirek őt nagyon leverték. E hirek több kedvelt tábornokának pörbefogásáról és Chartan tábornok kivégzéséről szóltak. Julius 27. Ma legnagyobb örömünkre egy társammal együtt engedélyt kaptám Bonaparte lakóhelyére, Longwoodba menni . . . csak két órai fárasztó gyaloglás után bírtunk elérni oda. Bertrand gróf marsai fogadott bennünket, urának hü társa a száműzetésben. Talán negyvenöt éves, szép száll ember, keményvonásn arccal, mely nagyon szomorú. Felesége irhoni származású, magasnövésü asszony, rosszul öltözve, betegnek látszik és ő is kedvetlen. Három szép gyermekük van. Társam kérdezte a legnagyobb fiútól: — Katona lesz-e? Apja gyors, tiltakozó mozdulattal közbevágott: — Oh, remélem, nem . . . Bírjuk a marsai igéretét, hogy tolmácsolni fogja urának, mily nagyon vágyunk szine elé járulhatni. Julius 28. Egész nap vártuk a marsai válaszát. Julius 29. Bonaparte születésnapja. Ma negyvenhét éves. Vigasztalhatatlanok vagyunk. mert most, e percben, közlik velünk, hogy ő mostanában nem hajlandó senki idegent fogadni. Julius 30. Nem bírtunk már türelmetlenségünkkel, s csakúgy találomra elmentünk egészen Longwoodig. Szerencsére! O'Meara doktor meglátott bennünket, behívott magához. Kis vártatva az udvar egyik sarkába vezetett, ahonnan Bonaparte kertjébe beláthattunk, s az orvos «z+ mondta, lehet,, hogy majd kijön. Egv níllnntit még s a nagy esemény megtörtént. Les Un sassal beszél ™tve. ki levett kaJanna] kísérte őt. haladt el előttünk az „emberfőiölti emher". Megíelenése. anélkül, hogv közönséges lett volna, nem árult el semmit abból a méltóságból,, nmoüvel mi gondolíi+hnri olv örömest felruházzuk a nagv emhéfeket. Aláesonv, köpcös termet, gömbölyű vállakkal, nyaka igen rövid, arca széles, telt 1