Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-03 / 278. szám

4 DELMAGYA RQRSZAQ 1911 december 3 tére a Gedóban, amelysn,Szeged ,közéleti eUK kelőségei közül tetea voltaik: Lázár György dr polgármester, Bokor Pál polgármesterheIvettes, Balogh Kárelv pénzügyi tanácsos, Taschler Endre dr főjegyző, Somogyi Szilveszter dr főkapitány, • Landesberg Mór, Wimmer Fülöp, Pálffy József, Pick Jenő, Rosenfeld Nándor, Szarmdy Lajos, begavári Back Bernát, Aczél Gézit; Kun Bertalan, Balassa Ármin dr. Koós Elemér, Perjéssy László, kamarai titkár, Engel Lajos, Kugler Albert és Fischhof Sámli.; A vacsorán számos ; felköszöntő hangzott el. Hegedűs Lóránt képyielő vasárnap délben Lázár György dr polgármester látja vendégül. A képviselő még vasárnap délután Budapestre visszautazik. Szeged kórházi mizériái. Irta PiUich Kálmán. Öt év óta foglalkozik már hatóságunk az aj -nagy városi közkórház létesítésével. Meg is szavazott törvényhatóságunk ahoz két millió koronát. Sok ideig kerestünk áthoz alkalmas területet és találtunk i's. Majd tervet és költségvetést készíttetünk oly mérvben, hogy e közkórházunkat, a létesítendő szegedi egyetem orvosi facultás céljaira ís felhasználhassuk. Amint a létesítendő hatalmas városi közkórház igényei emelkedtek, oly mérvben növekedett a költség-előirányzat is négy 'millió, sőt négy és fél millió koronára. Hatóságunk akkor vette észre, hogy a már nélkülözhetetlen egészségügyi követelményt képező építkezéshez nincs elegendő anyagi erőnk, s megkezdődött egy millió koronára rugó államisegély adománya iránt való kérelmezés a belügyminisztériumnál. Ennek a nagy összegnek látszó államsegély nem nagyon terhelné a belügyminiszter évi költségvetését; mert ez összeg könnyen megszerezhető a gyógydija'k olymérvü felemelésével, hogy a többletből fedezhető legyen a kórház építéséhez engedélyezendő egy millió korona segélyösszeg évenkénti kamat és törlesztési összege; tehát az országos beíegápoíási adóalapból a szegedi kórházban gyógykezeltek után fölemelt gyógydijból, megtérülhet az állami -segély törlesztési összege is. Sajnos, amint nem tudtuk megkapni a jelenlegi kormánytól a harmadik, vagy negyedik egyetemet, ugy elestünk a közkórház felépítéséhez szükséges államsegélytől is; mert évék óta 'hiába várjuk a gyógydijak felemelhetés iránti engedélyt; holott a nagykórház felépítés-évei Szeged és vidékének közegészségügyi szükségletét és követelményét lehetne kielégíteni. A nagy, uj szegedi 'közkórház felépítése már öt évvel ezelőtt közegészségügyi nélkülözhetetlen követelmény volt. Mert régi kórházunk, mint a túlérett gyümölcs, kezdett pusztulni, rohadni; és eln-edvesedésével a büzö-s ikipárolgás még az élei-erős emberekre is, annál inkább a gyógykezelés alatt levő betegekre, veszélyessé vált. Kiváló jó orvoskarunk türelemmel várta az uj kórház elkészítését. Ámde hosszú idő alatt kórházunk pusztulása el nedvesedése és igy haszna vehetetlensége-erősen haladt előre, úgyannyira, hogy betegeinket ott már -nem gy ógy k ezel te th ©íj ük. A helyzet -komolyodott az által, hogy a múlt napokban a fürdőosztály összeomlott, melynek újjáépítését hatóságunknak keli a legsürgősebben eszközlni. Ámde a szégyenteljes toldozás-foldozás után mi fog történni a kórház-utca vonalán elnyúló régi rossz épülettel, ahol az összes betegek vannak elhelyezve, a bujakórosak és elmebajosak kivételével? Ha a kora tavasszal megkezdetnék is az uj nagykórház építése, annak tényleges használatba vételéhez legalább két év szükséges. Ennyi idő ala-tt mennyire fog pusztulni jelenlegi kórházunk, és mennyire fog mindinkább veszélyessé válni betegeink ottani gyógykezelése?! Vájjon még éveken keresztül a betegek ottani ápolása nem lesz-e közegészségi merénylet? Bámulom kórházi jeles orvoskarunk türelmét, hogy ily veszélyes épületben saját egészségük feláldozásával gyógykezelést teljesítenek. Itt az ideje, lépjenek sikra orvosaink s követeljék az uj nagy közkórház haladéktalan felépítését; vagy a jelenlegi kórháztelken, például annak észak-nyugati részén egy uj szárnyépület létesítését. Igaz, hogy ez utóbbi építkezési mivelet szégyenére válnék hatóságunknak, de hát a közszükség, a nehéz helyzetbe juttatott közegészségügyi követelmény mégis ráutal bennünket, -hogy kórházunk 'hiányait rögtön orvosoljuk. Elérkezett annak ideje, hegy most már erősen foglalkozzunk kórházunk bajai -orvoslásával — hiszen a kérelem és könyörgés meddő és káros állapotba juttatott bennünket. A kultuszminiszter ur december elsején a képviselőházban kijelentést tett, hogy Szeged kárpótolva lesz gazdasági ifelsőbb intézet felállításával. Igaz, hogy egy nagy felsőbb gazdasági taniní'éz'öt, melynek keretébe bevonatnék minden ehez tartozó szakosztály felállítása, nagy nyereség lenne a százharmincezer holdas külterülettel biró s ilegnagyobbrészben mezei gazdasággal foglalkozó városunk és lakosságunkra nézve. Itt az ideje, hogy városi hatóságunk résen legyen. Kérje fel -és figyelmeztesse azokat a befolyásos férfiakat, kök a nagy magyar Alföld szellemi és -gazdasági téren való fejlődését s á magyarság terjedését városunk emelkedéséhez kötik, hogy a kormány minden intézkedését éber figyelemmel 'kísérjék, hogy a jogosan követelt fejlődésünk meg ne akadályoztassák. Vigyázni -kell a legfelsőbb helyen tett Ígéretek és kijelentések betartására; és szemünk előtt lebegjen a trójai bölcs in-tő szava: „timeo danaos et dona, f-erentes", — nehogy rajtunk is beteljesedjék. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap délután : Keresd a szived, szinmü. Vasárnap este : A kis gróf, operett. Bérletszünet. Hétfőn : Macbeth, tragédia. (Páratlan 3/s-) Kedden : Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Páros '/,.) Szerdán: A pap3, vígjáték. (Páratlan ®/3) Csütörtökön : A tatárjárás, operett. (Páros */») Pénteken délután: A cigányszerelem, operett. Pénteken este : A kis gréf, operett. (Páratlan ®/3) Szombaton: Az élő halott, szinmü. Bemutató. (Pá!os »/,-) Vasár-ap délután: A babuska, operett. Vasárnap este: Az élő halott, szinmii. (Páratlan Va-) * A Vigli-póv SriAlütásn. Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul Vigh Ferenc szobrász és Vighné Chevalier Antónia festőnő kollektív kiállítása iránt. A kiállító művészek elhatározták, hogy. a kultúrpalotában levő kollektív tárlatot két nappal tovább hagyják a közönség érdeklődésére. •IlegediisGyulamegváJik a Vígszínháztól. Hegedűs Gyula, a Vígszínház kitűnő művésze, már régebb idő óta elégedetlen a helyzetével és elégedetlenségét nem is titkolta a színház igazgatója előtt. Minthogy, ugy látszik, a közte és az igazgatóság között felmerült ellentéteket nem sikerült -elhárítani, elhatározta, hogy megválik a Vigszinpadtól. Elhatározásának kapcsán Ilire járt annak is, hogy Hegédüst kombinálják a Nemzeti Színház igazgatói állására. Mindezekre vonatkozóan Hegedűs Gyula a következőket mondottá: — Mindazokból a hírekből és híresztelésekből, amik fölmerültek, csak az az igaz, hogy én igenis el akarók menni a Vígszínháztól. Ami a Nemzeti Színházhoz való szerződésemet és az ezzel kapcsolatos kombinációkat illeti, azokra nézve ki kell jelentenem, hogy ezekről a dolgokról csak szinésztársáságokban volt szó. Hivatalosan erről még velem senki sem tárgyak, konkrét ajánlatot, vagy pedig ebez hasonlót sohasem kaptam. * A szabadkai szinhóz pályázói. A szabadkai színházra Szatmári Árpád, Nádasi József, Krémer Sándor, Szabó Ferenc és Csikg László pályáztak. A szinügyi bizottság pénteken választ a hat pályázó közül. Az uj építés! szabályrendelet hibái. Irta Ligeti Iiéla, műépítész. Az uj építési szabályrendeletnek, amely bárom esztendő óta van érvényben, ma már megcsinálhatjuk a mérlegét. El kell ismerni, hogy a szabályrendeletnek Szeged fejlődésére nézve nagy kihatása volt. Megengedte elsősorban a három emeletes házak építését, ami a lakásszükséget szüntette meg, a külvárosrészekben pedig engedélyt adott arra, liogy udvari épületeket emeljenek még akkor is, ha az utcán épület nincs. Ezek az udvari épületek jelentékenyen olcsóbbak, mint az utcaiak és igy a szegény embernek módjában áll valahogyan építkezni és elérheti azt, hogy az udvari épületek béréből idővel az utcán is épitkezhetik. A kis emberek érdekeit tekintetbe vette a szabályrendelet, amely olcsóbbá tette az építkezést, mert olcsóbb szerkezetek használatát is megengedte. Elmondhatjuk tehát, hogy az uj építési szabályrendelet általánosságban bevált. Kétségtelen, hogy vannak hibái is, olyan apróbb dolgok, amelyek módosításra szorulnak és ezidőszerint Szeged összes épitő iparosai behatóan foglalkoznak a kisebb módosítások megoldásának kérdésével. Az építőiparosok a tanácshoz fordulnak azzal a kérelemmel, hogy a szabályrendeletben mutatkozó néhány apróbb hiányt pótoltassa és a pótlást a közgyűlés által hagyassa jóvá. A szabályrendelet leglényegesebb hibája a következő: A régen óhajtott általános feltöltés munkája teljes erővel folyik most Szegeden. Látjuk, hogy hány háztulajdonost ér igen nagy veszteség azáltal, hogy az úgynevezett souterain lakások valóságos pincévé válnak és még ilyen minőségben is hasznavehetetlenek lesznek. Ha körülnézünk a városban és különösen a Stefánia-sétány körüli uj palotákat vizsgáljuk, látjuk, hogy valami csodálatos bolthelyiség rendszer alakult ki a városon. Ezekbe a boltokba két lépcsőn kell lefelé menni, holott voltaképen felfelé kellene, hogy vezessenek a lépcsők. A boltok belső magassága alig két méter nyolcvan centiméter. Ez a csodálatos és minden más városban felfedezhetetlen bolthelyiség-rendszer valóságos szégyenfoltja Szegednek és az építési szabályrendeletben leli magyarázatát. Az építési szabályrendelet ugyanis előírja azt, hogy az ilyen souterainszerü bolthelyi-