Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

1911. december 24. DELMAGYARORSZÁG 71 fátoknak, uzsorásoknak és még isten tudja, kiknek mennyivel tartoznak a hivatalnokok. Érdemes lenne ezeket a számokat is ismerni. De liát ez képtelenség. Mutatónak elég le­gyen annyi, hogy egy szegedi szabócégnek 74,000 korona a kiinnlévősége és az adósainak 06 százaléka hivatalnok. Ezek után bizonyosan nem fogják azt mon­dani, hogy a hivatalnokok úsznak a jólétben. Úszni úsznak ugyan, azonban inkább az adósságokban és nagyon boldog az a kishi­vatalnok, aki a jövedelméből meg tud élni, anélkül, liogy adósságot kénytelen csinálni. De ilyen hivatalnok talán nincs is. Ha van, akkor mutogatni kell belépődíjak mellett. l'aál Job. Magyar államférfiak a parlamenti helyzetről. (Fővárosi munkatársunktól. ) A költség­vetés letárgyalása után uj problémák elé ér a magyar politikai élet: a kormány és a többségi párt bfzonynya'l minden akadékos­kodást legyőzni tudó munkabírása újból kénytelen fölvenni a -harcot az ellenzéki aka­dékoskodással. A Délmagyar ország buda­pesti tudósítója fölkeresett tehát néhány elő­kelő munkapárti politikát, hogy véleményü­ket meghallja és a politikai prognosticumot megismerje arra -az időre, amikor megszű­nik az elenzékkél kötött paktum, ismét elő­térbe lép a védőerőjavaslat és igy az ob­strukció is. (Kenedi Géza) ez a nagy jogtudós, a munkapártnak kiváló tagja és az igazságügyi bizottság előadója a következő rendiküli érdekes és a helyzetre nézve jelemző kijelentéseket tette: — A költségvetés letárgyalása után van­nak olyan sürgős nemzetközi szerződések és törvényjavaslatok, melyek letárgyalása el nem odázható. Szerintem január vége lesz, arnig ezeket letárgyalják. Közben azon­ban még két fontos javaslat vár elintézésre. Az egyik a bírósági szervezet módosításá­ról, a másik a polgári perenditartás teljes életbeléptetéséről szól. Az utóbbinál két vi­tás pont van, a 78-ik'és 79-ik szakaszok, amelyek a birák kényszeráthelyezéséről és a nyugdíjazásról rendelkeznek. A Justh-párt ebben a kérdésben intranzmgens álláspontot fogilalt el, azonban remélem, (hogy áthidal­hatók tesznek az ellentétek, mert senk'isem akarja a bíróság függetlenségét megzavarni. — Tehát a legvérmesebb számítás szerint is február eleje lesz, amiikor az obstrukció folytatására kerül a sor. Ebben az esetben a kormányra -két féle feladat háramlik. Az egyik az, hogy a kormány véget vet az ob­strukciónak akármilyen áron és a többség iogát helyreállítja. A másik a paktumok sza­kadatlan láncolata. Az utóbbi a mai politikai állapotoknak az alapköve. E két dolog mellett a választói reform két iránya lappang. Azok, akik a választói jo­golt nemzeti alapom ' kívánják megoldani, azok az obstrukció föltétlen letörése mellett vannak. Azok azonban, akik nemzetközi szempontokat visznek a nagyfontosságú, a nemzlctre nézve életbevágó kérdésben ala­pul, azok a pakítáilás alapján állanak. — Már a véderőjavaslatok tárgyalása so­rán is erősen megmutatkozik a két irány: a nemzeti és a nemzetközi irány. A jövő nagy harca ez a két irány között fog eldőlni. Hiszem és vallom, hogy a védőeröjavaslat minden krízis nélkül keresztül íog menni, de az egész politikai helyzet megváltozik. Az­után fog megtörténni a nemzeti és nemzet­közi irány összeütközése és a két irány kö­zött indul meg a nagy, a hatalmas harc. — Jósolni merek. Előre latom, hogy Tisza István gróf Andrássy Gyula gróffal abban az időben, amikor a két irány között a harc megkezdődik egy táborba fog kerülni és pe­dig- a nemzeti irány táborába. (Bolgár Ferenc) nyugalmazott államtitkár, -a katonai kérdé­sek kiváló ismerője a következő nyilatko­zatot tette: — A költségvetés letárgyalása után, a ki­sebb fontosságú törvényjavaslatok tárgya­lása közben kompromisszum tárgyalások leznek az ellenzék és a kormánypárt között. Az a meggyőződésem, hogy végül is meg lesz a béke. Nem fog könnyen menni, hetekig fognak elhúzódni a tárgyalások, de mindkét rsézről be fogják látni, hogy az ország fejlő­dése érdekében még, kell csináM, a kon­szolidált parlamenti békét. (Mártonffy Márton) udvari tanácsos, a munkapárt egyik legkivá­lóbb tagja a következőket jelentette ki tudó­sítónk előtt: — A munkapárt azért vállalkozott kor­mányalakitasra, hogy kitűzött célját megva­lósítsa. Ezt törvényes eszközökkel meg is kell valósítani. A célt pedig csak ugy tudja elérni, há biztositani tudja a parlament bé­kés munkáját. Ez involválja azt, hogy a jo­gos és törvényes többségi akaratnak minden vonalon és föltétlenül érvényesülnie kell. Ha a munkapárt meg akarja valósítani kitűzött célját, akkor az arra vonatkozó eszközeit minden habozás nélkül alkalmaznia kell, A kormány munkaterve. AB Est munka­társa meginterjúvolta Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt, valamint Lu­kács László, Beöthy László, Székely Ferenc, Zichy János és Hazai Samu minisztereket, liogy mik a terveik a jövőre és milyen pro­gramot állítottak föl. A miniszterelnök mint belügyminiszter a városok állami segélyezé­sére három milliót kíván fordítani s annak mikénti fölosztásán most dolgoznak a bel­ügyminisztériumban. A szegényügy országos rendezése is előkészítés alatt van. Lukács pénzügyminiszter; %ij váltópénz kibocsátására készített törvényjavaslatot. Ezenkívül a mes­terséges élesztőszerek monopóliumáról, vala­mint a vámvonalon át behozott dohánygyárt­mányok engedélyilletékének megváltoztatásá­ról is tervezetet készít. Elkészült az uj nyug­díjtörvény és az uj adótörvények végrehaj­tási utasításai is és valószínűleg az általános jövedelmi adó életbeléptetése is külön tör­vénynyel történik majd. Beöthy László keres­kedelmi miniszter legközelebbi programja: a közúti hálózat fokozatos és erősebb fejlesz­tése, uj hidak építése, valamint az ipari al­kalmazottak munkaviszonyaira vonatkozó és védelmére vonatkozó törvényjavaslat. Szé­kely Ferenc igazságügyminiszter program­ja: a polgári perrendtartás életbeléptetése s a tengerészeti ügyekben való biráskodás, to­vábbá a találmányi szabadalmakról és a köz­igazgatási bíróságokról szóló törvények mó­dosítása és az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat. Zichy János kultuszminisz­ter programja: az uj egyetemi törvény, a tanítók fizetésrendezése és az ifjúságnak a pornografikus termékekkel szemben való megvédése. Hazay Samu programja: tör­vényjavaslat a progresszív hadmentességi dij, altisztek polgári alkalmazása, továbbá bevonuló szegénysorsu tartalékosok családjai­nak segélyezése. egy nap Kecskeméten. — Föltámad a földrengés városa. — (Kiküldőit munkatársunktól.) Ennek az esztendőnek a legnagyobb szenzációja Ma­gyarországon kétségen kivül Kecskeméthez fűződik. És csodálatos,, ugyan ki gondol ma már arra, hogy rövid fél esztendő előtt romba dőlt egy virágzó nagy magyar Város, hogy az li'degeinkejt borzongatta Kecskemét vészes pusztulása, ááegesik olykor mindnyá­junkkal, hogy a leiki élet kifürkészhetetlen törvénye szerint vágatlanul kikapcsolódik az emlékezetünkből olyasmi, amire egy Ideig egész lelkünk feszült intenzitásával gondol­tunk, a mi érdeklődésünk és részvételünk legbensőbb fiókjába volt bezárva. Jönnek azonban a múltba tekintő lélek emlékezésé­nek oly pillanatai, amidőn föl 'kell nyitni az elzárt lelki fiókokat és fölfrissíteni tartalmuk­ból azt, amit kötelejsség. A nemzet lelkében is vannak ilyen bezá,rt fiókok, melyek tartalmát ki kell ásnunk a rohanó idő egymásra halmozott ezer ujabb­benyomásának tömege alól, mert mulasztás és hiba lenne átaladni még az elfeledett em­lékek temetőjének . . . Ez a szomorú esemény, mely egy fontos magyar várost gyökerében renditett meg, a magyar nemzet szivéig hatott. Hisz Kecske­métről volt szó, a íánglelkü dalnoktól meg­énekelt „hirös városról", a magyar fajtának, a magyar észnek,a magyar virágzásnak., a magyar életrevalóságnak ez örökké kama­tozó tőkéjéről, melyei féltő gonddal öveztünk szeretetünkkel, s mely éjszakán csak­nem végképen megsemmisült, s ma is olyan, állapotban van még, hogy a rommá lett fa­lak közt, a repedésekkel végigszántott ezernyi ház közt bolyongó magyar lélek megrettenve kérdi a magyarság gondviselé­sétől, hogy mi lesz Kecskemét sorsa? . . . Napi gondja közt az egész magyar köz­vélemény feltűnően elfeledte négy hónap alatt, hogy Kecskeméttel katasztrófa történt, azzal a várossal, mely, ha kellett, a hires Mollináry bakavérrél adózott Bosznia meg­hódításának, amely a világirodalomnak Ka­tona Józsefet szülte, a Bánk bán szerzőjét, a magyar keserv drámaíróját, amely, ha kell, emberül kiveszi a maga osztályát a munka dandárjából, pompás gyümölcsével meghó­dítva olyan világpiacokat, amiket se a poli­tikusok esze, se a katonák elszánása nem birt volna soha a magyar gazdálkodás jo­gara alá hajtani ... És épen ennek a ivarosnak példás életre­valóságu lakóira sújtott le julius hetedikén a sors keze, a pusztulás furiái ezt a várost szemelték ki arra, hogy dühük játéklabdá­jává tegyék. Hála Istennek, hogy a pusztu­lás démona félúton megállott és hogy most az ország, a kormány jóindulata megsegíti Kecskemétet, uj élet támad a még mindig helyreállittatlan, béklyójába szorított város­ban és nemsokára már egy sokkal szebb, sokkal biztatóbb, sakkal gazdagabb jövendő­ről számolhat majd be . . . Még jó mesze liheg és törtet Kecskéméi felé a gyorsvonat, s már (itt is, ott. is föltet­szenek a pusztulás . eltörölhetetlen nyomai. Repedezett házak, bezúzott tetők, garma­dákkal föltámogatott eszjerbéjak (tűnnék szembe. Megérkezünk Kecskemétre és végig­kocsizzuk az utcákat. A varos még mindig tele van a katasztrófa emlékeivel. .Megrepe­dezett falak, miket el kell kerülni, mert' alat­tuk életveszélyes a járás-kelés. Töredezett,, piszkos ablakok, miken nem tekint ki többé senki, mert a ház lakatlan, s az ott feledett cserepes-muskátli lassan hervad belé az enyészetbe. Leroskadt tetők, behorpadt bolt­ivek, fölszaggatott cserépzsindelyek, led ült oromfalak Asmodi görög kezének szomorú munkája. Tornyok és templomok, melyek­falai szétomlással fenyegetnek a világ négy égtája felé, körül vannak állványozva, tá­mogatva, vaskötetekíkel összefeszitve, hog\

Next

/
Thumbnails
Contents