Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)
1911-12-24 / 295. szám
1911. december 24. DELMAGYARORSZÁG 71 fátoknak, uzsorásoknak és még isten tudja, kiknek mennyivel tartoznak a hivatalnokok. Érdemes lenne ezeket a számokat is ismerni. De liát ez képtelenség. Mutatónak elég legyen annyi, hogy egy szegedi szabócégnek 74,000 korona a kiinnlévősége és az adósainak 06 százaléka hivatalnok. Ezek után bizonyosan nem fogják azt mondani, hogy a hivatalnokok úsznak a jólétben. Úszni úsznak ugyan, azonban inkább az adósságokban és nagyon boldog az a kishivatalnok, aki a jövedelméből meg tud élni, anélkül, liogy adósságot kénytelen csinálni. De ilyen hivatalnok talán nincs is. Ha van, akkor mutogatni kell belépődíjak mellett. l'aál Job. Magyar államférfiak a parlamenti helyzetről. (Fővárosi munkatársunktól. ) A költségvetés letárgyalása után uj problémák elé ér a magyar politikai élet: a kormány és a többségi párt bfzonynya'l minden akadékoskodást legyőzni tudó munkabírása újból kénytelen fölvenni a -harcot az ellenzéki akadékoskodással. A Délmagyar ország budapesti tudósítója fölkeresett tehát néhány előkelő munkapárti politikát, hogy véleményüket meghallja és a politikai prognosticumot megismerje arra -az időre, amikor megszűnik az elenzékkél kötött paktum, ismét előtérbe lép a védőerőjavaslat és igy az obstrukció is. (Kenedi Géza) ez a nagy jogtudós, a munkapártnak kiváló tagja és az igazságügyi bizottság előadója a következő rendiküli érdekes és a helyzetre nézve jelemző kijelentéseket tette: — A költségvetés letárgyalása után vannak olyan sürgős nemzetközi szerződések és törvényjavaslatok, melyek letárgyalása el nem odázható. Szerintem január vége lesz, arnig ezeket letárgyalják. Közben azonban még két fontos javaslat vár elintézésre. Az egyik a bírósági szervezet módosításáról, a másik a polgári perenditartás teljes életbeléptetéséről szól. Az utóbbinál két vitás pont van, a 78-ik'és 79-ik szakaszok, amelyek a birák kényszeráthelyezéséről és a nyugdíjazásról rendelkeznek. A Justh-párt ebben a kérdésben intranzmgens álláspontot fogilalt el, azonban remélem, (hogy áthidalhatók tesznek az ellentétek, mert senk'isem akarja a bíróság függetlenségét megzavarni. — Tehát a legvérmesebb számítás szerint is február eleje lesz, amiikor az obstrukció folytatására kerül a sor. Ebben az esetben a kormányra -két féle feladat háramlik. Az egyik az, hogy a kormány véget vet az obstrukciónak akármilyen áron és a többség iogát helyreállítja. A másik a paktumok szakadatlan láncolata. Az utóbbi a mai politikai állapotoknak az alapköve. E két dolog mellett a választói reform két iránya lappang. Azok, akik a választói jogolt nemzeti alapom ' kívánják megoldani, azok az obstrukció föltétlen letörése mellett vannak. Azok azonban, akik nemzetközi szempontokat visznek a nagyfontosságú, a nemzlctre nézve életbevágó kérdésben alapul, azok a pakítáilás alapján állanak. — Már a véderőjavaslatok tárgyalása során is erősen megmutatkozik a két irány: a nemzeti és a nemzetközi irány. A jövő nagy harca ez a két irány között fog eldőlni. Hiszem és vallom, hogy a védőeröjavaslat minden krízis nélkül keresztül íog menni, de az egész politikai helyzet megváltozik. Azután fog megtörténni a nemzeti és nemzetközi irány összeütközése és a két irány között indul meg a nagy, a hatalmas harc. — Jósolni merek. Előre latom, hogy Tisza István gróf Andrássy Gyula gróffal abban az időben, amikor a két irány között a harc megkezdődik egy táborba fog kerülni és pedig- a nemzeti irány táborába. (Bolgár Ferenc) nyugalmazott államtitkár, -a katonai kérdések kiváló ismerője a következő nyilatkozatot tette: — A költségvetés letárgyalása után, a kisebb fontosságú törvényjavaslatok tárgyalása közben kompromisszum tárgyalások leznek az ellenzék és a kormánypárt között. Az a meggyőződésem, hogy végül is meg lesz a béke. Nem fog könnyen menni, hetekig fognak elhúzódni a tárgyalások, de mindkét rsézről be fogják látni, hogy az ország fejlődése érdekében még, kell csináM, a konszolidált parlamenti békét. (Mártonffy Márton) udvari tanácsos, a munkapárt egyik legkiválóbb tagja a következőket jelentette ki tudósítónk előtt: — A munkapárt azért vállalkozott kormányalakitasra, hogy kitűzött célját megvalósítsa. Ezt törvényes eszközökkel meg is kell valósítani. A célt pedig csak ugy tudja elérni, há biztositani tudja a parlament békés munkáját. Ez involválja azt, hogy a jogos és törvényes többségi akaratnak minden vonalon és föltétlenül érvényesülnie kell. Ha a munkapárt meg akarja valósítani kitűzött célját, akkor az arra vonatkozó eszközeit minden habozás nélkül alkalmaznia kell, A kormány munkaterve. AB Est munkatársa meginterjúvolta Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt, valamint Lukács László, Beöthy László, Székely Ferenc, Zichy János és Hazai Samu minisztereket, liogy mik a terveik a jövőre és milyen programot állítottak föl. A miniszterelnök mint belügyminiszter a városok állami segélyezésére három milliót kíván fordítani s annak mikénti fölosztásán most dolgoznak a belügyminisztériumban. A szegényügy országos rendezése is előkészítés alatt van. Lukács pénzügyminiszter; %ij váltópénz kibocsátására készített törvényjavaslatot. Ezenkívül a mesterséges élesztőszerek monopóliumáról, valamint a vámvonalon át behozott dohánygyártmányok engedélyilletékének megváltoztatásáról is tervezetet készít. Elkészült az uj nyugdíjtörvény és az uj adótörvények végrehajtási utasításai is és valószínűleg az általános jövedelmi adó életbeléptetése is külön törvénynyel történik majd. Beöthy László kereskedelmi miniszter legközelebbi programja: a közúti hálózat fokozatos és erősebb fejlesztése, uj hidak építése, valamint az ipari alkalmazottak munkaviszonyaira vonatkozó és védelmére vonatkozó törvényjavaslat. Székely Ferenc igazságügyminiszter programja: a polgári perrendtartás életbeléptetése s a tengerészeti ügyekben való biráskodás, továbbá a találmányi szabadalmakról és a közigazgatási bíróságokról szóló törvények módosítása és az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat. Zichy János kultuszminiszter programja: az uj egyetemi törvény, a tanítók fizetésrendezése és az ifjúságnak a pornografikus termékekkel szemben való megvédése. Hazay Samu programja: törvényjavaslat a progresszív hadmentességi dij, altisztek polgári alkalmazása, továbbá bevonuló szegénysorsu tartalékosok családjainak segélyezése. egy nap Kecskeméten. — Föltámad a földrengés városa. — (Kiküldőit munkatársunktól.) Ennek az esztendőnek a legnagyobb szenzációja Magyarországon kétségen kivül Kecskeméthez fűződik. És csodálatos,, ugyan ki gondol ma már arra, hogy rövid fél esztendő előtt romba dőlt egy virágzó nagy magyar Város, hogy az li'degeinkejt borzongatta Kecskemét vészes pusztulása, ááegesik olykor mindnyájunkkal, hogy a leiki élet kifürkészhetetlen törvénye szerint vágatlanul kikapcsolódik az emlékezetünkből olyasmi, amire egy Ideig egész lelkünk feszült intenzitásával gondoltunk, a mi érdeklődésünk és részvételünk legbensőbb fiókjába volt bezárva. Jönnek azonban a múltba tekintő lélek emlékezésének oly pillanatai, amidőn föl 'kell nyitni az elzárt lelki fiókokat és fölfrissíteni tartalmukból azt, amit kötelejsség. A nemzet lelkében is vannak ilyen bezá,rt fiókok, melyek tartalmát ki kell ásnunk a rohanó idő egymásra halmozott ezer ujabbbenyomásának tömege alól, mert mulasztás és hiba lenne átaladni még az elfeledett emlékek temetőjének . . . Ez a szomorú esemény, mely egy fontos magyar várost gyökerében renditett meg, a magyar nemzet szivéig hatott. Hisz Kecskemétről volt szó, a íánglelkü dalnoktól megénekelt „hirös városról", a magyar fajtának, a magyar észnek,a magyar virágzásnak., a magyar életrevalóságnak ez örökké kamatozó tőkéjéről, melyei féltő gonddal öveztünk szeretetünkkel, s mely éjszakán csaknem végképen megsemmisült, s ma is olyan, állapotban van még, hogy a rommá lett falak közt, a repedésekkel végigszántott ezernyi ház közt bolyongó magyar lélek megrettenve kérdi a magyarság gondviselésétől, hogy mi lesz Kecskemét sorsa? . . . Napi gondja közt az egész magyar közvélemény feltűnően elfeledte négy hónap alatt, hogy Kecskeméttel katasztrófa történt, azzal a várossal, mely, ha kellett, a hires Mollináry bakavérrél adózott Bosznia meghódításának, amely a világirodalomnak Katona Józsefet szülte, a Bánk bán szerzőjét, a magyar keserv drámaíróját, amely, ha kell, emberül kiveszi a maga osztályát a munka dandárjából, pompás gyümölcsével meghódítva olyan világpiacokat, amiket se a politikusok esze, se a katonák elszánása nem birt volna soha a magyar gazdálkodás jogara alá hajtani ... És épen ennek a ivarosnak példás életrevalóságu lakóira sújtott le julius hetedikén a sors keze, a pusztulás furiái ezt a várost szemelték ki arra, hogy dühük játéklabdájává tegyék. Hála Istennek, hogy a pusztulás démona félúton megállott és hogy most az ország, a kormány jóindulata megsegíti Kecskemétet, uj élet támad a még mindig helyreállittatlan, béklyójába szorított városban és nemsokára már egy sokkal szebb, sokkal biztatóbb, sakkal gazdagabb jövendőről számolhat majd be . . . Még jó mesze liheg és törtet Kecskéméi felé a gyorsvonat, s már (itt is, ott. is föltetszenek a pusztulás . eltörölhetetlen nyomai. Repedezett házak, bezúzott tetők, garmadákkal föltámogatott eszjerbéjak (tűnnék szembe. Megérkezünk Kecskemétre és végigkocsizzuk az utcákat. A varos még mindig tele van a katasztrófa emlékeivel. .Megrepedezett falak, miket el kell kerülni, mert' alattuk életveszélyes a járás-kelés. Töredezett,, piszkos ablakok, miken nem tekint ki többé senki, mert a ház lakatlan, s az ott feledett cserepes-muskátli lassan hervad belé az enyészetbe. Leroskadt tetők, behorpadt boltivek, fölszaggatott cserépzsindelyek, led ült oromfalak Asmodi görög kezének szomorú munkája. Tornyok és templomok, melyekfalai szétomlással fenyegetnek a világ négy égtája felé, körül vannak állványozva, támogatva, vaskötetekíkel összefeszitve, hog\