Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-23 / 294. szám

1911 december 21 DELMAGYARORSZAQ 13 a paprikák közöl:, mint a párisi asszonynak az asszonyok között. Rosszabb a Ibire a 'külföldön, mint amilyen a valóságban. És, ahogy nem a párisiak az okai a párisi nők rossz hírének, ugy a szegedi kereskedők sem okai annak, ha a külföldi kereskedők lerontják a szegedi paprika jó hírét. Bécsben nagyon jól ismerik a szegedi paprika-kereskedőket, és meg vannak győződve azok föltétlen megbízhatóságáról. Kotányinak például saját fényes üzlete is van Bécsben és nem is vádolja őt ott meg senki, hogy hamisított paprikát árul. De kivüle még nagyon soknak van .ott jó összeköttetése és minden vendéglős, kereskedő ismeri Bokor Jánost is, meg a többi jónevü szegedi paprika-kereskedő céget is. Szeged város főkapitánya nagyon okos választ adott Makorszky Ottó urnák, Wlenbe. Megírta neki, hogy itt minden bejegyzett paprika-keresikedő megbízható és hogy könnyebben tájékozód'hassék, beküldte neki az összes szegedi paprika-kereskedők listáját. Tizenhat halálért három hónapi fogház. — A gyógyszerész pálinkája. — (Saját tudósítónktól.) Szenzációs bűnügyet tárgyalt pénztőkén a szegedi királyi Ítélőtábla. Kovács Sándor nagybecskereki gyógyszerész matyl-alkoholt kevert a pálinkába, amivel tizenhat embert megmérgezett: — tizenhat embert megölt! A nagybecskereki törvényszék összesen harminckétezerhatszáz korona pénzbüntetésre ítélte a tizenhat ember gyilkosát. Kozlorocki Istvánt pedig, a gyógyszerész laboránsát, mint bűntársat négyszáz korona pénzbüntetésre marasztalta . . . A nagybecskereki királyi ügyész annak idején súlyosbításért megfölebbezte a törvényszék ítéletét. A szegedi királyi tábla megsemmisitette az ítéletet. Kovács Sándort három hónapi fogházra és háromezerkétszáz korona pénzbüntetésre átélte. Kozlorocki István büntetését helybenhagyta. A szegedi királyi Ítélőtábla ítélete megnyugvást ikelit, — ha már csak gondatlanságból okozott emberölés vétségeért állították biróság elé a vádlottat. Mert ikimélötlenül kell üldözni azokat a lelketlen gonosztevőket, akik utálatos kapzsiságból, a pénz ördögéért az emberek életére törnek. Százakat és tízezreket gyilkolnak meg alattomosan, akiknek a haláláért csak kivételes esetben bűnhődik a büriös. Sajnos, a törvényeink nem elég súlyosak és erélyesek, ihogy öszszeroppantanák iaz emberhúsra éhes kapzsiságot. Még súlyosabb az, ha a bíróságaink nem alkalmazzák a legkönyörtelenebb szigorúsággal az idevonatkozó hiányos törvényeinket. A nagybecskereki gyógyszerész tizenhat embert megölt, — de belepusztulhatott volna még sok száz is, akik hörpintettek a hafólitalból. Jó szerencse, hogy csak tizenhat ember pusztult el. A gyógyszerésznek az Atlanta budapesti cég szállította a mérget. Levélben azonban figyelmeztette, hogy a metyl-alkoholt föl ne használja a pálinkához, mert larra nem alkalmas. Ennek dacára Kovács Sándor nagymennyiségű pálinkát készített a méreggel, mert így a pálinka hektoMterenkint százharminc koronával olcsóbb volt! Tizennégy embert már megölt a gyógyszerész pálinkája, amikor kipattant a Gondviseléshez címzett parik a titka. Az ügyészség vizsgálatot indított, a megmaradt mérges folyadékot pedig hordóban lepecsételték. A gyógyszerész a pecsétet a .laboránsával fölszakittatta és újból árusitotta. A méreg még két embert megölt. A rendőrség óvóintézkedésének köszönhető, hogy a halálital nem jutott aztán ember kezébe. Cigányokat, parasztokat hamis váddal tiz hónapig tömlöcben tartanak, amíg végre kiderül az ártatlanságuk és nagy kegyesen — pardon, tévedtünk hajlongással — szélnek eresztik őket. Kovács Sándor gyógyszerész tizenhat embert gyilkolt és egy pillanatig sem ült vizsgálati fogságban! Mi annak a harminc vagy hányezer koronás pénzbüntetés, akinek százezrekre rug a vagyona. És egyáltalán milliókkal lehet-e kifizetni tizenhat emberéletet?! Megnyugvást kelt a szegedi királyi tábla ítélete. A három hónapi fogház egy csöppet sem súlyos bűnhődés ugyan, de sokkal megnyugtatóbb és igazságosabb, mint a — pénzbünteté. A toünügyet Ringhoffer Lajos dr elnöklésóvel tárgyalta az Ítélőtábla büntető tanácsa. A tanácsban részt vettek: Molnár Elemér dr, Bitó Vilmos dr, Perjéssy Mihály dr, és Móga Ödön dr. A vádhatóságot Szabó Gyula dr helyettes főügyész képviselte. Kovács Sándor gyógyszerészt Désy Géza dr budapesti ügyvéd, Kozlorocki Istvánt pedig Balassa Ármin dr védte. Molnár Elemér dr eladó ismertette az ügyet. Tótaradácon 1909 márciusában halotti tor volt Zaharec János házában, ötven ember volt együtt. A házigazda pálinkával kínálta a vendégeit. A tór után egy-két napra valami harmincan megbetegedtek, akik közül tizennégy ember meghalt. Az eset rejtélyes volt és megindították a vizsgálatot. Megállapitották, hogy a pálinkát Kovács Sándor nagybecskereki gyógyszerésztől vették. A huSJarészeket vegyVizsgálás miatt az ügyészség fölküMte Felletár Emil országos vegyésznek. A vegyésznek az volt a véleménye, hogy .a tizenhat ember mérgezés következtében halt meg. A mérgezést birkahús okozta, a pálinkában nem volt ártalmas anyag. Ezt mondta az országos vegyész. Később azonban önmaga megcáfolta a véleményét. Megállapította, hogy a mérgezést a metyl-alkohol okozta, amelyből Kovács Sándor a pálinkát készttette. Az országos vegyész azzal indokolta a tévedését, hogy a tudomány eddigi kutatásai félrevezették. Különben is ametyl-allkőholt Angliában és Oroszországban italként fogyasztjfák. A szakvélemény után a nagybecskereki ügyészség Kovács Sándor ellen megindította a vizsgálatot. A mérges folyadékból még volt egy hordóval, amit lepecsételtek. Aliig néhány napra a gyógyszerész Kozlorocki Istvánnal, a laboránsával föltépette a pecsétet és a pálinkát, amely már tizennégy ember halálát okozta, újból forgalomba hozta. A halálitaltól 1909. májusában Jankahidán meghalt két ember. A rendőrség erre elkobozta az italt. A nagybecskereki törvényszék a mult évben tárgyalta az ügyet. Kovács Sándorral szemben az enyhítő körülmények (?) figyelembevételével a 92. szakaszt alkalmazta és tizenhat rendbeli emberölés vétségéért tizenhatezerötszáz korona fő- és tizenhatezerszáz korona mellékbüntetésre ítélte. Kozlorocki Istvánt pedig kétrendbeli emberölés vétségéért szintén a 92. szakasz alkalmazásával négyszáz korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fölebbezett. Igy tárgyalta a bűnügyet a szegedi királyi Ítélőtábla. Eközben különös eset történt. Egy komáromi gyógyszerész szintén metyl-aikoholból készített páifnk'át. A mérget Török József budapesti cégtől szerezte be, a cég azonban levélben figyelmeztette, hogy az pálinka készítésre alkalmatlan. A pálinka több embert megmérgezett. A komáromi törvényszék azonban fölmentette a gyógyszerészt, mert a faszesz mérgező hatását a tudomány még nem állapította meg. A fölmentő Ítéletet a győri ítélőtábla helybenhagyta. Fokozott érdeklődés előzte meg tehát a szegedi Ítélőtábla ítéletét. Szabó Gyula dr ügyész keményen kikelt az ellen, hogy ilyen tömeggyilkolás megtorlatlanul maradjon. A vádlott gyógyszerésznek tudnia kellett, hogy a metyl-alkohol milyen hatású méreg. Kapzsiságból követte el a tettét, a pénzszerzés vágya ösztönözte. Sulyosbitja a cselekményét. hogy a vizgálat alatt a lepecsételt hordóból az italt alárendeltje segítségével újból forgalomba hozta. Fogházbüntetést kért a vádlottra. Désy Géza dr és Balassa Ármiin dr védők hivatkoztak arra, hogy a metvl-alkohol mérgező hatása tudományosan még ma sincs meghatározva. A vád tehát nem állhat meg. Föl'mentést kértek. A biróság tizenkét órakor befejezte a tárgyalást és az Ítélet kihirdetését délután hat órára tűzte ki. A jelzett időben Ringhoffer Lajos dr elnök kihirdette az Ítélőtábla Ítéletét, amely szerint a nagybecskereki törvényszék ítéletét megsemmisítették. Kovács Sándor gyógyszerészt három hónapi fogházra és háromezerkétszáz korona pénzbüntetésre ítélték. Kozlorocki Jstván büntetését helybenhagyták. A biróság azzal indokolta meg az Ítéletet, hogy a gyógyszerész nem győződött meg a metyl-alkoholnak áratalmas vagy ártalmatlan voltáról és közhasználat tárgyát képező italba keverte. Különben is már a szagáról megérezheti, hogy tiszta-e a szesz vagy nem. Kellő előrelátás és gondosság mellett elhárítható lett volna a tömegmérgezés. A 92. szakasz nem volt alkalmazható, mert nincs enyhítő körülmény. Föltótlenül súlyosbító körülmény, hogy tizenhat ember halálát okozta a méreg. Enyhítő körülményt nem képezhet az, hogy a sértettek nem kívánták a vádlottak megbüntetését, mert a bűncselekmény hivatalból üldözendő. Az ítéletnek Kozlorocki Istvánra vonatkozó részét azzal indokolta a biróság, hogy alárendeltje volt a gyógyszerésznek. Úgyszólván kényszerítve volt a bűncselekmény elkövetésére. Az ítélet ellen Balassa Ármin dr védőtársa képviseletében is semmiségi panaszt jelentett be. 6 felsége egészsége jó. Schönbrunnbol táviratozzák: Ö felsége egészségi állapota örvendetes módon igen jó. Megállapítható, hogy a legcsekélyebb ok sem forog fönn arra nézve, hogy a király állapotát különös figyelemmel kisérjék, mert gyengélkedésről egyáltalán nem lehet beszélni. Kerzl dr udvari orvos pénteken reggel, mint minden nap, fölkereste a királyt és ő felsége állapotával nagyon meg volt elégedve. A király elvégezte, mint rendesen, napi munkáját, a délelőtt folyamán fogadta a kabinetiroda előadóit, (államügyeket intézett el és a délutáni órákban a kastély folyosóján sétálni fog. A király csak a ma Schönbrunnban uralkodó esős idő miatt kénytelen a folyosón sétálni és nem mehet a kamarakertbe. Délelőtt azonban ő felsége nyitott ablaknál dolgozott. A király teljesen kielégítő állapota következtében ezután nem is adnak ki további közléseket a király állapotáról. Legirányadóbb helyről kijelentik, hogy az az újsághír, mely szerint a király állapotáról orvosi konzíliumot tartottak, teljességgel légből kapott ko-