Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-23 / 294. szám

4 DELMAGYA PORSZÁO 1911 december 23 holmány, minthogy ikonziüumra egyáltalán semmi szükség nem volt. Ő felsége további intézkedésig elvégzi rendes programjai és vasárnap a karácsony-estét Mária Valéria királyi hercegasszony családja körében ünnepli meg. A rejtélyes ház. — Kokottok és kaszirnők harca. — (Saját tudósítónktól.) Aki még nem látta a szegedi rendőrségi folyosót a déli órákban, annak halvány sejtelme sincs a nagyvárosi élet rejtelmeiről. Az éjszaka pillangói itt lesznek bejegyzett céggé és innen indulnak ki kalandos utjukra. Itt nincs villanyfény, hiányzik a sötét este illuziókeltő hatása, leplezetlen, durva valóság itt minden. Az éjjeli élet mámoritó forgatagát innen kormányozzák komoly munkás kezek. Komolyan, hivatalos komolysággal intézik itt az egész város léha, könnyelmű életét. Olyan ez, mint egy hatalmas börze és nem hiányzik a börzespekulánsok gátat nem ismerő ravaszsága sem. Egy ilyen börzetriikkböz hasonló esetnek a szálai jutottak véletlenségből a kezembe és a szálak, mint Ariadné fonala, bevezettek a kokottok és kaszirnők ádáz kenyéririgy harcába. Pénteken délelőtt történt, liogy a szegedi rendőrség folyosóján megjelent egy elegáns feketeruhás hölgy. Izgatottan járt-kelt a folyosón, végre megszólított egy rendőrt: — Kérem, járnak ide újságírók? — Igen, — felelte a rendőr. A hölgy belenyúlt a ritiküljébe és egy rózsaszínű levelet halászott ki onnan. — Adja ezt oda egynek. A rendőr átvette a levelet és rendeltetési helyére is juttatta azt. A levélben szarkalábakhoz hasonló Írással nagyon érdekes dolgok álltak. Azt hisszük, hogy minden magyarázatnál többet ér, ha a levelet leközöljük. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Bocsásson meg, hogy névtelenül irok önnek levelet, de nem akarom a nevemet kitenni a nyilvánosságnak. A köz érdekében felhívom az ön figyelmét a Sziv-utca és Ipar-utcai házakra, leginkább egy házra a sarkon, ahol éjszaka valóságos orgiák folynak. Sok kaszirnő és úriember vesz részt az orgiáNévtelen levelek ritkán mondanak igazat, de azért izgatta a fantáziánkat a feketerubás hölgy panasza. Utána is jártunk a dolognak, az éjszakai riportozásról a következőkben számolunk be: A fekete hölgy levelében emiitett sarokház tényleg a legrejtélyesebb házak egyike Szegeden. Düledező, alacsony viskó, hatalmas sötét udvarral. Az udvaron keresztül akartuk kikémlelni a házat, de ezt lehetetlenné tette két óriási szelindek. Az utca felől betört ablakok sorakoztak sötéten, mint lehunyt szemek. Az első impresszió az volt, hogy a liáz teljesen lakatlan, de később, mikor jobban szemügyre vettük, láttuk csak, hogy az ablakok azért sötétek, mert deszka fallal vannak eltakarva. A deszkafal vékony repedésein keresztül halványan ömlött a fénysugár. Mármár komolyra vettük a feketeruhás nő jelentését, mikor egy öreg nénike megszólított. bennünket: — Mit keresnek az urak itt? — Szeretnénk tudni, ki lakik ebben a házban? — Én is itt lakom. Lassan barátságos beszélgetés fejlődött ki közöttünk és megtudtuk, hogy a házban tényleg lakik két kaszirnő, de az orgiákból egy hang sem igaz. Azt is megtudtuk, ki volt a feketerubás hölgy. Még nemrégen ő is ott lakott a házban, de feslett életmódja miatt felmondtak neki. A névtelen levél csak a boszu müve volt. Egyik éjjel élő pillangó tönkre akarta tenni a másikat. Ilyen és ehez hasonló manipulációk nem ritkák az éjjel élők között. A kenyérért való harc itt is ádáz küzdelemmé fajul, mely a legpiszkosabb eszközöktől sem retten vissza. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szombaton: Kis gróf. (Páratlan 2/s) Vasárnap délután: Nagy diákok, szinmü. — Este: Szünet. HétfSn délután: Vasgyáros. — Este: Tatárjárás. Kedden délután: Hajdúk hadnagya. — Este: Ártatlan Zsuzsi. Szerdáa: Ezred apja. (Páros '/s) Csütörtökön : Házi tücsök. (Páratlan V,.) Penteken : Szép Heléna, operett. (Páros '/,.) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan »/,.) Párisi kabarék. (Saját tudósítónktól.) A Párisba érkező ártatlan középeurópai azt hiszi, hogy kisebb színházakba, vagy művészi lebuj okba nem kell különösebben felöltöznie, ellenben a Comédie Francaiseban, vagy az Olympiában és Folies Bergéreben estélyi öltözékben kell megjelennie. Ép az ellenkezője a helyes, mert nincs nyárspolgáribb, kisvárosiabb, kevertebb publikum, mint amilyen a Comédiebe jár, ahová minden vidéki elmegy és ahol oly zsúfoltan ül az ember, hogy a rulia könnyen megrongálódik. Az Olympiában és Folies Bergéreben csak kokottok és félvilági nők jelennek meg estélyi toalettben, mig a kisebb színházakban, a Grand Guignolban, vagy a Theater Michelben a legelőkelőbb elegánciát fejtenek ki s egy egyszerű ruha feltűnést keltene. Ép ugy estélyi ruhában jelen meg a közönség a kabarékban is. A Montmartre kabaréinak régi irodalmi hírnevük van s alig van sikerekben dus párisi költő, aki valamikor ne lett volna montmartrien. És ez teljesen comme il faut s minden művésznek meg van a joga, hogy itt, vagy amott fellépjen, anélkül, hogy társadalmi állását ezzel veszélyeztetné. A legfinomabb efajta helyiség a Boulevard Clichyn levő Quatz-Arts, amelynek művészei közé tartozik a kitűnő De Bercy, aki néhány év előtt megalapította a „Vörös szamarat", a kabarék legszecesszionistábbját, de amely csakhamar megbukott. Ott lépnek fel továbbá Hyspa, Dominus, Manescu, Heliot és Madame Nelle Dollár. Itt nemcsak a „Tengeri kigyó" látható, Hyspa és Depaquit fantasztikus árnykép játéka, hanem a „Thulei király" is árnyképekben, amelyekhez a szivrebató zenét Montoya irta. Itt adja elő költeményeit Pierre Álon, a provencei szecesszionista trubadúr. Dalai érzéki dalok szerencséről, szerelemről s szomorú, keserű balladák azokról, akiknek bölcsője fölött nem őrködött az édes anya. Ettől a kabarétői nem messze van a „Grand Guignol". Egyfelvonásosak hallhatók a színpadról, borzadályosak és rettenetesek, telve démonikus keménységgel, mint Edgár Poe novellái, közben apró drasztikus jelenetek, Simplicissimus-viccék, mindez gyors egymásutánban. A közönség jön, távozik a színházból, vagy az estélyekről betér még ide, hogy egy-egy számot meghallgasson. Csak kevesen maradnak egy egész estén át. A belépti dijak nagyon busásak, maga a színház nem nagy, de az utolsó helyig tömve van és példátlamü elegáns. Keserű szarkazmussal mindenféle politikai és társadalmi állapotokat merészen megrajzolt jelenetekben tárnak fel; főkép a színház klinikai jelenetei híresek és elkeseredett harcai a betegkisérletezések ellen. Minden patologikus folyamat, a betegségek valamennyi formái dühös realizmussal kerülnek bemutatóra. A mult év legfőbb darabja: „A gyöngyök", egyfelvonásos, amelyben egy nagy pénzember feleségét a szeretője* megfojt és kirabol. Hipnózis, őrület, katonai erőszak-jelenetek, kokottcsinyek, hivatalnoki sikkasztások, egy egészen tarka élet vonul el a néző előtt nevető és borzalmasan eltorzult ábrázattal. Franciaország előkelő irói közül • alig egy hiányzik a Grand Guignol szerzőtársaságában. Még elegánsabb a közönség a Theater Michelben, ahol jelenleg Miguel Zamacois kitűnő Wagner paródiáját, a „L'Agenca Lé>a"-t adják. Egyike a legbájosabb zenei persziflázsoknak, csupa humor és ötlet s amelyben egyúttal z összes ez évi irodalmi — és szalon pletykákat feltálalják. * Jobb világítást és pontos kezdést. Gaál Endre d-r tariáicsos elnökilésével rendes ülését 'tartotta pénteken délután a sziinügyi bizottság. Az elnökön és Bárdoss Béla jegyzőn kivül az ülésen a bizottságnak három tagja volt jelent: Becsey Károly dr, Csernovics Agenor és Wimmer Fülöp. A kétheti műsort a bizottság tudomásul vette és a jelenlevők fölvetették azt az eszmét is, 'hogy nem volna-e jó a legközelebb színre kerülő Szép Heléna főszerepét három taiggal -fölváltva játszatni. Szóba került ezután a bizottság ülésén az, a közönség által többször és jogosan kifogásolt botrányos állapot, hogy a színházban az előadásokat nem kezdik pontosan és felvonás közökben valósággal sötétség uralkodik a nézőtéren. A bizottság elhatározta, hogy fölszólítja az igazgatót, gondoskodjék arról, hogy ha -már nyolc órába van kitűzve az előadás kezdete, tartsák be pontosan ezt az időpontot és ne várassák a közönséget. Fölszólitja a bizottság az igazgatót arra is, gondoskodjék fölvonásközök alatt a nézőtér megfelelő világifásáról és ne hagyja azt félhomályban. * Debrecen város zenekara. Debrecenből irják, hogy K. Tóth Mihály kulturtanácsnok, a város jogi és pénzügyi bizottsága elé a következő javaslatot terjesztette egy városi zenekar szervezésére nézve: A városi zenekar 25—30 tagból fog állani. A zenekar tagjai városi alkalmazottak lesznek, akiket a város fizet és nyugdíj illetménynyel ellát. A városi zenekar fentartásáboz a mindenkori színigazgató harmincezer koronával fog hozzájárulni évenkint, aminek fejében a debreceni szezon alatt az egész zenekar a rendelkezésére fog állani a zenés előadásokon. A nyári szezon alatt pedig a zenekar felét nyári állomására viheti az igazgató. A zenekar létesítése a városra nem fog nagyobb anyagi áldozatot róni, amennyiben a téli szezon alatt hangversenyeket fog adni, amelyeknek jövedelme kizárólag a várost illeti. * Wedekind „Oalia"-ja Münchenben. Münchenből jelentik: Wedekind „Oaha" cimü drámája tegnap került szinre a Lustspielhaus-ban. Frank Wedekind és felesége kreálták a főszerepeket s mindkettőjüknek hatalmas sikerük volt. Az éles iróniával telt darab is rendkívül tetszett s a többi szereplők szintén kitűnően megállták helyüket. * Strindberg a moziban. Strindberg Ágost két bires naturalisztikus drámáját, a „Júlia kisasszony"-t és „Az apá"-t bemutatták Stockholmban egy moziban. A nagy drámaíró végignézte a darabja előadását a mozgóképszínházban és annyira tetszett neki az előadás, hogy ígéretet tett, hogy legközelebb egyenesen a mozi számára ir uj darabot.