Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-22 / 293. szám

1911 december 21 DELMAGYARORSZAQ 13 Nagyon csekély, mondhatni kültelki böl­cseség kell annak belátásához, hogy jobb vol­na a fogadalmi templomot készpénzből, mint részben kölcsönből építeni. Annál kényelme­sebb az ily felfogás és elodázás, mert a továb­bi gondolkodás terhe alól 10—15 évre felment. Az ily kérdést azonban, melyben nemcsak a pénzügyi, hanem a fogadalmánál fogva be­csületbeli, vallási és városfejlesztési szempon­tok egyesülnek, tisztán az egyik szempontból, vagyis a financiális szempontból megoldani akarni, helytelen. Méltatni kell tudni e kér­dés megoldásánál a tett fogalom erkölcsi súlyát, a felépítendő monumentális alkotás valláserkölcsi hatását és különösen azon ha­tást, melyet az a város fejlődésére gyakorolni fog. Hogyha mi a rókusi templomot, kül- és belterületi iskolákat, színházunkat, aszfalt­burkolatunkat, melyek nagyobbrészt 25—100 év alatt tönkremennek, teljesen annuitásos kölcsönből építettük fel, akkor nincsen sem­mi akadály arra nézve, hogy a fogadalmi templom építési költségének felét rövid s a templomföldek bérösszegében majdnem teljes fedezettel biró, 25—30 év alatt letörlesztendő annuitásos kölcsönből fedezzük, azon tem­plomét, mely nem 25—100 évig, hanem év­századokig fogja hirdetni isten dicsőségét, Szeged polgárainak energiáját és tett foga­dalmukhoz való hűségét. Újból kijelentem, uraim, hogy intencióik­kal teljesen egyetértek, a fogadalmi templo­mot azonnal építendőnek tartom s felkérem önöket, hogy bármely alakban kerül ezen véleményem a város közgyűlése elé, azt ott közérdekből támogatni szíveskedjenek. A király. — Riasztó hir cáfolata. — (Saját tudósítónktól.) Egy prágai újság, a Narodni Liszti azt a hirt bocsátotta világgá, hogy a király nagyon beteg, mert az általá­nos szivgyöngeség tünetei mutatkoznak nála. E hírrel szemben ma Bécsből azt jelentik ne­künk, hogy a király egészsége egészen jó s ő felsége kitűnően érzi magát. A rossz egész­ségi állapotáról szóló hir nem felel meg a valóságnak. A király az előléptetéseket még nem irta alá s azokról naponkint jelentést tétet, magának. Ő felsége ma reggel negyed­fél órakor kelt fel és kilencedfél órától tized­fél óráig nyitott ablak mellett dolgozott. Ha az idő szép marad, akkor délben egy óra hosszáig sétálni fog a kamara-kertben. Va­lamennyi látogató kitűnőnek mondja a ki­rály egészségét és színét. Ez értesülésünk kiegészítéséül közöljük a következő félhiva­talos cáfolatot: ö felsége néhány nappal ezelőtt vissza­kapta gyönge nátháját, amelytől azonban már ismét megszabadult. Enyhe természetű hurut maradit csak hátra, amely már szintén múlóban van. A ködös időjárásra való te­kintettel Kerzl dr, a király udvari orvosa, már néhány héttel ezelőtt intézkedett, hogy a király a karácsonyt az idén ne Wallseeban, hanem Bécsben töltse. A király Sohönbrunn­ban, ahol most tartózkodik, az őt jellemző kötelességérzettel végzi teljes napi munkáját. Tegnap is, ma is a szokott időben kelt föl és fogadta a kabinetiroda referenseit, majd ren­des napi teendői végzéséhez fogott. Kerzl dr, mint rendesen, csalk egyszer naponta láto­gatja meg a királyt. Hogy az az ebéd, ame­lyet évente az orosz cár nevenapja alkalmá­ból adnak, most elmaradt, az Kerzl dr taná­csára történt, aki ezzel el akarta ikerültetni, hogy a király az udvari ebéddel együtt járó gyakori és huzamosabb beszélgetéssel hang­szálait megerőltesse. Mértékadó helyről is­mételten hangoztatják, hogy a riasztó hir nem igaz, a király szubjektív érzése igen jó és a jelenlegi múló hurutja a legcsekélyebb aggodalomra sem ad okot. Érdekes, hogy ugyancsak a fönt említett cseh újság kedvezőtlen hirt közöl a trónörö­kös egészségéről is. Prágából ugyanis azt jelentik nekünk: A Narodni Liszti bécsi ér­tesülése szerint a trónörökös orvosi tanácsra a telet St.-Móricban fogja tölteni és semmi­féle ünnepségen sem fog részt venni. A ki­rályi herceg megtámadott egészsége miatt tölti a telet Svájcban, ahová családját is ma­gával viszi. Délután 3 óra 50 perckor is kiadtak egy hivatalos cáfolatot. Az udvar köréből szer­zett információk szerint a király megbetege­déséről szóló újsághír megtévesztésen alap­szik. Ö felsége teljesen jól van, közérzése és hangulata igen kedvező. Tegnap este a ka­rácsonyi ünnepekre érkező Mária Valéria fő­hercegnőt, a schönbrunnii kastélynak a főher­cegasszony részére lakosztályul szolgáló ter­meiben, fogadta: a felség hosszabb időt töl­tött el leányánál élénk beszélgetésben, az­után visszavonult lakosztályába. A király a mai éjszakát is, mint rendesen, zavartalan álomban töltötte el s reggel a szokott idő­ben kelt fel, ugy, hogy a kora reggel már dolgozóasztalánál találta. Reggel nyolc óra­kor Mária Valéria főhercegnő látogatta meg a királyt, aki azután Paar grófot, Bolfras báró főbadsegédeket fogadta. Délelőtt tiz órakor Aehrenthal gróf közös külügyminisz­ter jelent meg kihallgatáson, amely több mint egy órahosszat tartott és este az úgy­nevezett Kaimara-kertben sétát tett. Udvari körökben tehát föltétlenül megcá­folják a király megbetegedéséről szóló híre­iket. Ezzel szemben még az éjjeli órákban je­lentik Budapestről, hogy Bécsben erősen tartja magát a hir, s hogy a Neue Freie Presse jelentése szerint a király állapota ag­gasztó. A főrendiház ülése. Budapestről jelen­tik, hogy a főrendiház ma délután ülést tar­tott. Az ülés délután 3 órakor kezdődött. Harkányi Frigyes báró elnökölt. Két hozzá­szólás volt, melyek végeztével a főrendiház egyhangúlag elfogadta a költségvetést. Auffenburg bemutatkozása. Bécsből jelen­tik: A bécsi Magyar Házban erősen készülőd­nek a delegációk fogadására. Tisztogatják már a gyönyörű rokokó- és Mária Terézia­stilü szobákat, mert 28-án délelőtt tizenegy órakor ülést tart a magyar delegáció. Ugyané napon tartja meg első ekszpozéját lovag Auffenberg hadügyminiszter. Auffenberg bemutatkozó beszédét nagy érdeklődéssel vár­ják, mert kétségtelenül érinteni fogja a had­erő legfontosabb kérdéseit. A delegáció egye­sült négyes albizottsága ugyancsak 28-án délután tart ülést. Itt emiitjük meg, hogy Georgi osztrák bonvédelmi miniszter az urak­háza mai ülésén fog válaszolni Latour gróf­nak az altiszti kérdésben hozzáintézett inter­pellációjára. A bécsi német nagykövet bukása* Berlinből jelentik: Diplomáciai körökben miind nagyobb bizonysággal emlegetik, hogy Némteország bécsi nagykövete, Tschirsky, nemsokára elhagyja állását. Tschirsky bu­kásának oka az, hogy a marokkói affér ide­jén nem teljesítette kellően hivatását és az ő mulasztásának volt a következménye, hogy Bécs és Berlin között a marokkói tár­gyalások alatt neim volt meg a szükséges kontaktus. A képviselőház ülése. — Nagy házszabáiyvita. — (Saját tudósítónktól.) A Ház ma befejezte a kultusztárca általános vitáját, de utána nyomban nagy házszabályvitát provokáló eset történt. Sághy Gyula a kultuszvitában nagyon széles alapú záróbeszédet mondott s az elnök figyelmeztette, hogy csak a be­nyújtott határozati javaslatot okolja meg. Ezt az elnöki intézkedést nagy fölindulás követte a baloldalon s az izgalom végül hosz­szu házszabály vitában vezetődött le. Návay Lajos elnök nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések között van Bács-Bod­rogmegye fölíratta a drágaság ellen. Beje­lenti továbbá az elnök, hogy Ráth Endrének engedelmet adott ia vaggonhiány dolgában sürgős interpelláció előterjesztésére. A Ház ezután harmadszori olvasásban is elfogadta az lindemnitásl törvényjavaslatot. Napirend szerint következett a kultusz­tárca általános vitájának folytatása. (A kultuszvita befejezése.) Bikády Antal a tanítók anyagi helyzetét teszi szóvá. A tanítóknak szaporodik a mun­kájuk, de nem emelkedik a fizetésük. Mivel a miniszter figyelmen kivül hagyja a tanítók és a lelkészek jogos követelését, nem fogadja el a költségvetést. (Helyeslés balról.) Polónyi Géza az országban dűlő felekezeti visszavonásról szól, melyet minél előbb meg kell szüntetni. Kelemen Samu beszédével fog­lalkozva kijelenti, hogy föltétlen hive a fele­kezeti békének, de joga van a maga vallását megvédeni. Magyarország keresztény jellegét nem lehet eltagadni. A magyar zsidóság ha­zafias tekintetben liátrább van más országok zsidóságánál. E kijelentésével nem felekezeti ellentéteket akar kelteni, csak kéri a zsidó­ságot, hogy változtassa meg magatartását. A költségvetést nem fogadja el. Sümegi Vilmos helyteleníti, hogy Polónyi felekezeti kérdést hozott a Házba. Újra szóvá teszi azután Apponyi elmaradt egyetemi ta­nárságát, végül Marosvásárhelyen műszaki egyetem fölállítását kéri. Az elnök bezárja a vitát. A zárszó jogán fölszólal Sághy Gyula s hosszasabban vitatkozik a kultuszminiszter fölszólalásával, különösen helytelenítve az Apponyi egyetemi tanársá­gának elmaradásáról mondottakat, melyek nem tudták elhomályosítani azt a valóságot hogy itt egyoldalú pártpolitikai szempont érvényesült. ( Házszabályvita) Az elnök, miután a szónok másfél órát be­szélt a zárószó jogán, figyelmezteti, hogy a zárószó cimén a házszabályok értelmében csak a benyújtott határozati javaslat támoga­tására lehet fölszólalni. (Zajos ellenmondások. Fölkiáltások halról: Nem áll! A vita egész anyagáról lehet beszélni.) Sághy Gyula kijelenti, hogy ő csak az ed­digi gyakorlat értelmében járt el. Az elnök föntartja azt az álláspontját, hogy csak a határozati javaslatot okolhatja meg a szónok. (Zajos ellenmondások.) Fölkiáltásqk a haloldalon: Válaszolhat a miniszter szavaira! (Nagy zaj balról.) Az elnök: A képviselő ur harminc perce be­szél, de egy szót se szólt a határozati javas­latról, tehát nem én vagyok a türelmetlen. Sághy Gyula a Ház engedelmét kéri, hogy másról is beszélhessen. Tovább polemizál a miniszter beszédével és sürgősnek mondja a katolikus autonómia beterjesztését s kéri

Next

/
Thumbnails
Contents