Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-02 / 277. szám

DELMAOYAFORSZAQ 1911 december 2 a kocsikat és az összes forgalmi eszközöket, majdnem olyan módon, hogy kizárt dolog a hatályos ellenőrzés. Németországban mindez egyöntetű valamennyi vasútnál. Létesiteni kell egy központi szervet, amely ellátja az összes vasutak anyagbeszerzését. Meg van győződve, hogy a kereskedelmi kormány a rábízott érdekeket az ország javára fogja szolgálni, a közérdek lelkiismeretes istápolásával. Ebben a reményben kéri a javaslat elfogadását. Reök Iván, a Kossutk-párt nevében kijelenti, hogy politikai bizalom hiányában nem fogadja el a költségvetést. Különösen a vizierök kihasználásának nagy fontosságára mutat rá, hiszen erre nálunk nagyon kedvezőek a viszonyok. A kereseti viszonyokat a kisember érdekében nagyon föl lehetne erre lendíteni. Magyarország ipari és kereskedelmi fejlődése nagyban függ a vizierők okszerű kihasználásától. A Duna—Tisza-csatorna megépítése igen sürgős teendő. Folyóinkat hajózhatóvá kellene tennünk. Az államvasutak az egyre fokozódó forgalmat nem tudják lebonyolítani. Ennek az anomáliának legfőbb okát abban látja, hogy az államvasút tisztviselőiben nincs meg a szükséges üzleti érzék. A kormány be akarja hozni a gyufa-monopóliumot s ezért uj gyufagyárak felállítására még nem ad engedélyt. Hát akkor Horvátországban miért engedélyeztek ujabban is gyufagyárat? A szónok szünetet kér. Elnök: Az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Reök Iván folytatta beszédét s az ut-ügy rendezését sürgette. (Helyeslés a baloldalon.) Solymossy Ödön báró a Dunántulra ipari szakiskolát kiván. A másik kérése, hogy segítsen a miniszter a forgalmi eszközök nagy hiányosságain. A főbajt abban látja, hogy kevés a mozdony s az állomásépületek nincsenek kiépítve. A teherkocsik száma is kevés, ezt most nagyon érzi a kereskedelmi és gazdasági világ. Elfogadja a költségvetést. Csermák Ernő a pártonkívüli függetlenségiek nevében szól a javaslathoz. Mindenekelőtt az ipartörvény gyors megalkotására hivja föl a kormány figyelmét, hogy a tisztességes iparosok védelmet kapjanak a kontárokkal szemben. A költségvetés részletére áttérve, behatóan birálja a beruházási tételt. Azt hiszi, hogy a mozdonyok és vasúti kocsik jókarban tartására még az az összeg sem elegendő, amely a költségvetésben szerepel, jóllehet ez az összeg ötven százalékkal nagyobb a hat évvel ezelőtt szerepelt költségelőirányzatnál. A javaslatot nem fogadja el. A Ház Hegedűs Kálmánnak megengedte, hogy beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el és ezzel az ülés két órakor véget ért. Anglia fegyverkezik. A féltékenység nem múlt el egészen Németország és Anglia között. A Pali Mail Gozette megerősíti azt a híresztelést, hogy a tenegrészeti kormány hallatlan póthitelit fog kérni uj hadihajók építésére, ,a hadikikötők és dokkok átalakítására. Kedvenc terve ez Churchillriek s most váltja valóra, felhasználva az alkalmat, mikor Németországban nagy floítaagitáció folyik. A póthitel a rendes tengerészeti költségvetésen tul 700 millió koronát fog kitenni, de az építési program olyan terjedelmes és nagyszabású, • hogy ez az összeg nagyon hamar el fog fogyni s akkor Churchill nem idegenkedik ujabb hitelkéréstől. KSzSs mimntertanáci Bécsben. A jövő hét elején, kedden, közös minisztertanács lesz Bécsben Aehrenthal gróf külügyminiszter elnöklete alatt. A minisztertanácson résztvesz Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök is, aki erre az időre megszakítja semmeringi pihenését ós Bécsbe megy. A minisztertanács a közös költségvetést intézi el, valamint dönt ama módosítások ügyében, melyeket a két kormány akar tenni a véderőreformon. Igy döntésre kerül az altiszti kérdés is. SZÍNHÁZ._MŰUÉSZET Színházi műsor. Szombaton : A kis gróf operett. (Páros '/») Vasárnap délután : Keresd a szived, izinmfi. Vasárnap este : A kis gróf, operett. Bérletszünet. Hétfőn : Macbeth, tragédia. (Páratlan '/,•) Kedden : Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Páros '/»•) Szerdán : A papa, vígjáték. (Páratlan */,.) Csütörtökön : A tatárjárás, operett. (Páros !/») Pénteken délután: A cigányszerelem, operett. Pénteken este : A kis gróf, operett. (Páratlan '/>) Szombaton: Az élö halott, szinmü. Bemutató. (Páros '/,.) Vasárnap délután : A babuska, operett. Vasárnap este: Az élö halott, szinmü. (Párat1« Vr) * Kamarazene. Szeged zenei közönsége a különféle szólisták után a brüsszeli vonósnégyes társaság művészetében gyönyörködhetett. Különösen ez után az előadás után meddő volna magyarázni, mennyire fölötte áll a nagyszerű és intim kamarazene a zongorázni, hegedülni hozzánk lerándulni szokott művészek átlagánál. A kamarazene, a hol minden a pontos, szigorú összjátéktól függ, nem tür meg annyira egyéni sajátságokat és szertelenségeket, mint egy magánhangszer a virtuóz kezében. A Brüsszeli vonósnégyes társaság pedig nemcsak a kamarazene művészetéhez, de az interpretált művészekhez is méltó. Beethoven, Schubert és Grier müveit idézték ihletett együttesben, csodákat adó elmélvedéssel. Mérhetetlen megfinomodottság fogja össze az előadásukat. Valami 'lélekzetvisszafojtó van abban, ahogy egygyé magasztosul a négy művész muzsikálása. S a müvek szellemét óriási erővel és abban a szellemben adják vissza, a hogy a szerző zsenik megalkották. Beethoven megrázóan tragikus muzsikáját minden részletben föltárták, Schubert posthumus Cmoll tételét derűs színekkel hozták, Grieg muzsikáját pedig ugy virágoztatták ki, mintha a szerző fantáziájával figyelték volna. A Tisza-szálló hangversenyterme zsúfolásig megtelt. A föllelkesített közönség elementáris erővel tapsolt a négy mesternek, érezve, hogy minden hang csoda és művészi erővel teljes. * A „Pálinka" Debrecenben. Boldog Debrecen . . . Minden tekintetben egyaránt irigyelhetjük a cívisek fővárosát. Nekik van pénzük, egyetemük, délibábjuk és ami nekünk legalább hiányzik: művészi érzékkel vezetett színházuk. Zilahy Gyula, a debreceni színház nagytehetségű igazgatója Zola EnSil Pálinka cimü nagyhatású drámájának az előadására készül. Nagy szó ez manapság, amikor egy vidéki szinidirektornak van elég bátorsága és kezdeményező ereje ahoz, hogy a mai operettes, lagymatag színházi életbe egy modern, az életet a maga igazi valójában föltáró reális alkotást mutasson be, különösen, mikor budapesti színházak is fáznak az efajta igazi műremekek előadásától. Ezelőtt hat-hét évvel még csak elkövették Budapesten a Pálinka előadását, de azóta nem vették elő, aminthogy például az Éjjeli menedékhely előadásával sem mernek előhozakodni. Végre egy igazgató, aki nem mindenben a fővárostól várja az inspirációit és aki nem mindig a kasszán keresztül nézi a művészi sikert. * Úrilány ok a szinpadon. Csak a napokban adtunk hirt arról, hogy Zilahi Gyula és Fabinyi Lilit, egy kolozsvári egyetemi tanár leányát szerződtette drámai színésznőnek Debrecenben működő társulatához és ma hasonló esetről értesülünk. A nagyváradi színházban egy odavaló urileány, Hegedűs Kornélia, fog legközelebb debütálni, és pedig Gárdonyi Géza Annuska cimü vígjátékának címszerepében. Ha a kisaszony beválik, az igazgató szerződtetni fogja. * Szanatórium. Csáth Géza, akinek két figyelemreméltó drámai kísérletét tavaly mutatta be a Magyar Szinliáz, befejezett egy háromfelvonásos szatirikus vígjátékot, amelynek A szanatórium a cime. A darab főszereplői orvosok és mind a három felvonás egy magánszanatóriumban játszik. Csáth uj darabja még az idei szezonban bemutatóra kerül az egyik fővárosi színpadon. * „ Mindenki". A berlini Schumann-cirkuszban ma este mutatja be Reinhardt Miksa Hoffmansthal „Mindenki" cimü misztériumát. A cirkuszban három színpad lesz egymás fölött. A legfelső színpadon lesz az isten trónja, amely mellett a Halál és Mihály arkangyal állanak. A középső szinpadon lesz a gazdag „Mindenki" utolsó lakomája és a legalsó szinpadon táncosok keringenek. Igy veszi kezdetét Reinhardt uj színpadi produkciója. * D'Annnnzio harci stancái. Gabriele d'Annunzio a tripoliszi háború ihletében harci dalokat irt, amelyek oly nagy lelkesedéssel töltötték meg az olasz néplelket, hogy színházakban a közönség minden alkalommal követeli a művészektől, hogy e verseket elszavalják. Minden színész és igazgató kötelességének tartotta a költő engedélyét kikérni, amit természetesen meg is kapott. Ujabb időben azonban annyira elszaporodtak ezek a kívánságok, hogy d'Annunzio táviratozott a „Corriere della Sera"-nak és kijelentette, liogy egyszer és mindenkorra beleegyezését adja verseinek elszavalására. Tíz miüiós nyereség. — Szápárg Pál gróf vállalkozása. — (Saját tudósítónktól.) Alig fél éve sokat írtak a magyar és német lapok egy magyar mágnás úgynevezett letöréséről. A legtöbb lap nem irta ugyan ki a nevét, de az ismertetőjelek között felemlítette, hogy a fiatal föur sokat szerepelt a börzén, a lóversenyen, a oalsikerrel végződött Dunaünnepélyen s az ugyancsak deficittel járó budapesti Poulyféle bikaviadalok egyik főrendezője, úgyszólván vállalkozója volt. Ezek az adatok oly diszkrétek, hogy a közönség minden fejtörés nélkül rájöhetett, hogy a szóban levő letöri mágnás Szápáry Pál gróf, a magyar főváros Szápáry Palija. A hirt akkor nem lehetett megcáfolni, nyílt titok volt, hogy Pali gróf teljes; u tönkrement. Hatalmas birtokából már csak a sorokujfalui, — igaz, hogy elég tekintélyes — domínium maradt meg, de ez ís túlterhelve adóságokkal, sőt ez évben már annyira rosszak voltak a gróf anyagi A iszonyai, hogy utolsó birtoka is eladó volt. A sorokujfalui birtok eladására azonban nem került már a sor. Most a tizenkettedik órában a gróf abba a helyzetbe jutott, hogy a birtokot megtarthatja magának: a vagyont, melyet elvitt sok ropsz, visszahozta egy jó vállalkozása. Regéket beszélnek arról a könnyelműségről, melylyel Szápáry Pál vagyonának jórészét elverte. Talán a legjobban jellemzi a könnyelmű főurat, hogy a csibész-zsargot az ő neve után nevezi a balekot ujabban paffnak. A fiatal föur egyszer Nizzában együtt volt az akkori walesi herceggel, a későbbi Edward királylyal. A mulatós herceg azt találta megjegyezni, hogy a világon legjobban szereti a magyar cigánymuzsikát, amióta egyszer hallotta a cigányt játszani a budapesti Nemzeti Kaszinóban. Több se kellett Szápáry Pál grófnak. Menten ezt a lakonikus táviratot küldte haza Radics Bélának: „Jer rögtön különvonaton egész bandáddal!" Harminchat óra multán Szápáry Pál gróf meglephette a gyönyörű eigánybanda muzsikájával a walesi herceget. De bőkezűbb gavallért képzelni sem lehet, mint aminő Szápáry Pál felesége irányában. Mikor nőül vette Predwiecka Henriette grófnét, a fiatal asszony egyik oroszlengyelországi birtokán megjegyezte, hogy szeretne elmenekülni ez észak zord éghajlata alól az enyhe Riviérára. A lovagias ifjú férj néhány óra alatt rendelt számára egy különvonatot Varsótól Mento-