Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-02 / 277. szám

1911 dec«mb«r 2 DÉLMAGYARORSZÁG 3 3000 korona jutalmat oszt ki az ott eljáró tisztviselők között. Elnök a közgyűlés folytatását december 11-ikére, hétfőre halasztotta. Az egyetemek. — Szeged főiskolát kap. — (Saját tudósítónktól.) Pénteken terjesz­tette a képviselőház elé Zichy János gróf kultuszminiszter a debreceni és a pozsonyi magyar királyi tudomán egyetemek felál­lításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat­nak mindössze hét paragrafusa van, s a tör­vén- végrehajtásával a vallás- és közokta­tásügyi, a belügyi és a pénzügyminisztériu­mok bízatnak meg. A miniszter terjedelmes és alaüos indoko­lásban a harmadik egvetem egész történetét elmondja. A mozgalmat 1876-ban a pozso­nyi jogakadémia tanárai indították meg, akik emlékiratban a jogakadémia egyetemmé való kibővítését kérték Deák Ferenc-egyetem né­ven. Trefort 1885-ben elkészítette törvényja­vasírtát a pozsonyi egyetemről, de Szeged, Győr és Kassa is jelentkeztek egyetemért. A bül'apesti egyetem nagy tuitömöttsége ál­.andóan életben tartotta a kérdést. A következő miniszter. Csáky Albin gróf, ellene volt a harmadik egyetem felállításá­nak, ugyancsak ellene volt utódja, Eötvös Lóránt gróf is. Ebben az időben jelent meg Berzeviczy Albert nagv tanulmánya erről a kérdésről, amely úgyszólván eldöntötte a kérdést. Még pedig a harmadik egyetem ja­vára. Néhány statisztikai táblázatot is közöl a tervezei, amelyből megtudjuk, hogy legtöbb egveteme a német birodalomnak van: 21, utána Anglia következik: 18, majd Olaszor­szág: 17, Franciaország 16 egyetemmel. A tervezet szerint Pozsonvban jogi, természet­tudományi és orvosi fakultás lesz, Debrecen­ben pedig református hittudományi, jogi, bölcsészeti és természettudományi. A törvényjavaslatot a miniszter a követ­kezőkben okolta meg: — Ugv vélem, hogy Magyarországnak sok egyetemre van még szüksége. A termé­szetes fejlődése az egyetemek számát lé­nyegesen szaporítani fogja, de jelenleg nem áll elég anyagi és szellemi erő rendelkezésre. A deoreceni és pozsonyi egyetemeket is csak fokozatosan lehet fejleszteni. — Megvallom, nem volt könnyű az öt ver­senyző város, Debrecen, Pozsony, Szeged, Kassa és Pécs közül a két uj egyetem szék­helyét kiszemelni. Mind az öt város méltó volt az egyetemre. Pozsonyné! döntött a kórház, amely legnagyobb ilyen intézménye a vidéknek s megkönnyítette az orvosi fa­kultás fölállítását. A másik uj egyetemnek az Alföldre kellett kerülnie s Szeged és Deb­recen között kellett választani. Mindkét vá­ros büszkesége az országnak s mindkettő nagy áldozatokra volt hajlandó. Debrecen mellett azért történt a döntés, mert a debre­ceni protestáns főiskola évszázados múltja jogot formált az egyetemre. — Szeged város jogos aspirációit a nem tulmessze jövőben talán más főiskolai terve­zettel fogom kielégíteni. Nézetem szerint az Alföld délvidékének oly berendezésű főisko­lák telelnek meg legjobban, amelyek gazda­sági, kereskedelmi és technikai téren nyújta­nak alkalmat felsőbb képzésre Lázár György dr polgármester értesülése szerint Szeged egyetemi rangfokozaton álló gazdasági ipari és kereskedelmi főiskolát kap, amely gazdasági főtiszteket, ipari fel­ügyelőket, gyárigazgatókat és vasúti tiszt­viselőket fog nevelni és ahol jogi és technikai fakultás is lesz. Miért mondott le Konrád, a vezérkar főnöke ? — Á trónörökös nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A reggeli lapok je­lentették, hoy~ hützendorfi Konrád báró, a vezérkar főnöke lemondott állásáról. Tájé­kozott magyar 'kormánykörökben ugy van­nak értesülve, hogy Konrád a vezérkar fő­nöke, a kiváló katona és szakember kizáróan azért hagyta el a helyét, mivel katonai pro­gramját nem tudta megvalósítani abban a gyors tempóban, amint ő kizáróan katonai nézőpontból megvalósítani szerette volna. A vezérkar főnökének a hadsereg fejlesztésére iránvuló törékvéseit abban a gyors tempó­ban sem a parlamentek, sem a kormányok megvak sátáni nem tudták és ez a körülmény birta rá, hogy állását odahagyja. Konrád ki­záróan katona volt és a politikai lehetősége­ket teljesen figyelmen kivül hagyta. A vezérkar főnöke tegnap délelőtt jelent­kezett kihallgatáson a királynál. A kihallga­táson állásától való fölmentését kérte, ami­hez a felség hozzájárult. Kevéssel a kihall­gatás után Bolfrass báró főhadsegéd, a ki­rály katonai irodájának főnöke a hadügymi­nisztériumba hajtatott, ahol Auffenberg lo­vag hadügyminiszterrel közölte a felség döntését. Auffenberg hadügyminiszter ké­sőbb kihallgatáson jelent meg Ferenc Ferdi­nánd trónörökösnél a Belvederében. Konrád báró utóda a Reichspost jelentése szerint Potiorek gyalogsági tábornok, csa­patfelügyelő. Bosznia és Hercegovina jelen­legi tartományi kormányzója lesz. Ferenc Ferdinánd trónörökös kabinetiro­dája részéről a következő kommünikét tet­té' közzé: Régóta köztudomásu már, hogy Aehren­thal gróf külügyminiszter és Konrád báró vezérkari főnök között véleményeltérés van. A külügyminiszternek azért van szüksége a létszámemelésre, mert vele külpolitikáját akarja támogatni. Viszont a vezérkari fő­nöknek az volt a nézete, hogy csak ugy lát­hatja el hivatalát, ha a külügyi eseménye­ket a maga részéről is figyelemmel kiséri. Az utóbbi időben az ellentét a külügyminiszter és a vezérkari főnök között annyira kiéle­sedett, hogy a helyzet tarthatatlanná vált. Minthogy az uralkodó az általános helyzetre való tekintette! a külügyek vezetésében sze­mélyi változást nem talált megengedhetőnek, a vezérkar főnöke volt kénytelen visszalépni. Érthető, hogv Ferenc Ferdinánd királyi her­ceg igen nehezen látja a vezérkari főnök tá­vozását, de mint engedelmes katona bele­nyugodott a legfelsőbb döntésbe. A vezér­kari főnök teljes kegyelemben távozik állá­sából, s ő felsége hadseregi felügyelőnek szemelte ki. A trónörökös külön kihallgatá­son biztosította a vezérkar volt főnökét vál­tozatlan nagyrabecsüléséről és kegyéről. A közlemény, minthogy ez az első eset, hogy a trónörökös ily módon a nyilvános­ság elé lép, Bécsben óriási szenzációt kelt. Kitört az orozz—perzsaháborn! A Ti­mes- nek jelentik Teheránból: A perzsa par­lament, a medslisz, egyhangúlag azt hatá­rozta, hogy az orosz ultimátumban foglalt követeléseket nem teljesiti. Az orosz ultimá­tummal foglalkozó albizottság tagjai kijelen­tették, hogy az egész parlament egyhangú­lag az orosz követelések ellen van. A perzsa kormány tegnapi kérését az ultimátum ha­táridejének kitolását illetőleg Oroszország visszautasította. Az egész országban nagy az izgalom. A parlamentben általánosan az a nézet, hogy Perzsia nem adhatja fel füg­getlenségét és nem hátrálhat meg Oroszor­szág előtt annyira, hogy lemondana szuve­rén jogáról. Szentpétervárról jelentik, hogy Oroszország az ultimátum visszautasítása miatt elrendelte a hadsereg mozgósítását. lgv. ha valami rendkívüli körülmény közbe nem jön, a háború elkerülhetetlen. A képviselőház ülése. — Soron a kereskedelmi tárca. — (Saját tudósítónktól.) A Ház mai ülésén megkezdte a kereskedelmi tárca költségve­tésének általános vitáját. A vitában ma mind a két oldalról többen vettek részt s vala­mennyi fölszólaláson végighúzódott az ál­lamvasutak mai állapotának és hiányos tel­jesitőképességének kritikája. Reök Iván tá­péi képviselő a Duna-Tisza-csatorna megal­oktását sürgette. A kereskedelmi tárca álta­lános vitája valószínűen még egy egész ülésnapot lefoglal. Az ülésen Návay Lajos elnökölt. A választ váró Interpellációk jegyzékének bemutatása kapcsán az elnök figyelmeztette a miniszte­reket a válaszadás kötelességére. Az elnök bejelentette azt is, hogy a kereskedelmi mi­niszter a tárcája tárgyalása során esetleg szükséges fölvilágositások megadásával Ste­tina József államtitkárt bizta meg. Az ülésnek érdékessége az volt, amikor Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter beterjesztette a debreceni és a po­zsonyi egyetem fölállításáról szóló törvény­javaslatot. A Ház a javaslatot a közoktatási és a közgazdasági bizottsághoz utasította. A Ház üléséről ez a tudósítás szól: Návay Lajos elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. Napirenden van az 1912. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. A jegyzőkönyv hitelesitése és az előter­jesztések után Zichy János gróf kultuszminiszter beter­jeszti a debreceni és a pozsonyi tudomány­egyetemről szóló törvényjavaslatot. (Éljen­zés.) Polónyi Géza reflektál Heltai Ferenc és Farkas Pál tegnapi beszédére. Heltai Ferenc­nek, aki igazgatója volt azelőtt is a gázgyár­nak, tudnia kellett a fővárosnak a gázgyár­ral kötött szerződésről, ha másképen nem, levéltári adatokból. Heltai Ferenc: Azt mondtam és mondom, hogy a 79-ben létrejött szerződés keletkezé­sére semmiféle befolyással nem voltam, mert sokkal fiatalabb bizottsági tag vagyok, leg­fölebb az az idegenvezető lehetett befolyással, akiről Vázsonyi beszélt. Polónyi becsületét nem akarta sérteni. Polónyi Géza: Arról nem is volt szó! Heltai Ferenc: Csak azt mondtam, hogy ön már 79-ben is bizottsági tag volt. Polónyi Géza: Nem voltam, csak 1881 óta vagyok. Heltai Ferenc: Akkor visszavonok mindent, elesik az egész. A rövid vita után Heltai Ferenc, a keres­kedelmi tárca előadója ismerteti a kereske­delmi tárca költségvetését. Bemutatja a tárca mérlegét, amely az idén harminchat millió koronával kedvezőbb. Ismerteti az egyes té­teleket, a beruházásokat. Az utak kiépitését és államosítását, mint országos érdeket sür­geti és kéri a kereskedelmi minisztert, talál­jon fedezetet ennek a költségeire. Az államvasút bajairól beszél. A hiányokat pótolni kell. Legnagyobb baj, hogy egyik ügyosztály nem törődik a másikkal. Ennek oka a fizetési és előléptetési rendszer. Soron kivül 25 százalék léphet elő. Ha most leszá­mítjuk a protekciókat ... Lengyel Zoltán: Akkor nem marad semmi. Heltai Ferenc: Nem épen semmi, de nagyon kevés. (Derültség.) Ezt a nagy kérdést meg kell oldani, meg van győződve, hogy ezzel sok bajnak az oka tűnik el. Legfontosabb kérdés az államvasutak jö­vedelmezősége, az anyagbeszerzés és az anyagfelhasználás módja. Nálunk minden vasút külön-külön szerzi be az anyagszereit,

Next

/
Thumbnails
Contents