Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)
1911-12-13 / 285. szám
4 DÉLMAGYARORS/ÁG 1911 december 13 eligazodás, mert a hatalmas vöröscédulák vezettek. Rongyos, maszatos gyerekek lepték el az utcákat és itt-ott rikitóan suhant el egy parasztmenyeeske fejkendője. Kerestem az alkalmat, hogy beszélhessek ezekkel a veszedelemben élő emberekkel. Úgyan látják-e ezek a fejük fölött lebegő hálált! Egy öreg embert szólítottam meg legelőször. Alig akart velem szóba állni. , — Már megint a koleráról — dörmögte és kis ki ja volt, liogy faképnél nem hagyott. x- Nem fél bátyám a kolerától? — Fél a fene! Ki látott már kolerát? — Most is hányan haltak meg benne. Az öreg paraszt nevetni kezdett és igy szólt: — Maga azt hiszi, azok kolerában haltak meg? Kolerában a fenét. Sok pálinkát ittak, aztán megütötte őket a guta. Szin való igazság ez. — Hova gondol, ennyi gutaütés egyszerre? — Nekem beszélhet az -ur, ennyi kolerás eset se lehet akkor egyszerre. Nem is vitatkoztam tovább az öreggel, mert láttam, hogy ugy sem tudnám meggyőzni. Ilyen a többi is. Fiatalja, leánya mind ilyen. Nem hisznek a kolerában, még akkor sem, ba a szemük láttára feketedik meg a kolerás holttest. Beszéltem egy fiatal menyecskével, aki ínég az atyauristent is leráncigálta az égből azért, mert a rendőrség megtiltotta, hogy a Tisza vizéből hordjon. — Mire való az? Még a dédöregapám is abból ivott, pedig az elélt vagy száz esztendeig. Ilyen makacs, önfejű, bigott népség "között dühöng a kolera. Vájjon nem kell-e nekünk is félnünk? Szomszédok vagyunk és a lakosság nem hogy segitene lefogni a dühöngő szörny szárnyait, hanem még segítségére siet. Intézkedni kell, még nincs későn. Most, hogy visszajöttem Zentárói, tudom csak mérlegelni a veszély nagyságát. Folyton előttem lebeg a hat halott fekete testroncsa. Ijedten kérdezem, mi tesz, ha a fekete rém Szegedet is meglátogatja? Itt több az ember, több lesz az áldozat is. A zentai parasztok Csókán keresztül sz'áillitják már a halálos bacillusokat. Nem tudhatja a szegedi ember, hogv drága pénzen, mikor vásárolta meg a halált. Sorompóba kell állanunk, mielőtt még a fekete szörny a lábát a küszöbünkre tenné. Most is nagy a veszély, de kisebb már nem lesz. Most, vagy soha. A rendőrségnek kötelessége bizonyságot szerezni és védekezni a Zenta-Csóka-féle piac manipuláció ellen. Palotás Szeged lakói! Mi lesz velünk, ha aratást rendez falaink között a könyörtelen fekete kaszás? Szabó Mihály. Oroszország kudarca. Bécsből jelentik: Az az akció, melyet Oroszország a Dardanellák megnyitásáért indított, kudarcot vallott. Itteni diplomáciai körökben, ahoil jól vannak informálva a konstantinápolyi eseményekről, azt mondják, hogy a Dardanellák kérdése egyelőre' ismét lekerül a diplomáciai tárgyalások mpirendjéről, mert Oroszország nem tudta megnyerni az érdekelt nagyhatalmak hozzájárulását arra, hogy kérését a portánál támogassák. Az orosz kormányhoz közelálló lapok most már leintik az egész akciót. Azt a hirt, hogy őrgróf Pallavicini, Ausztria és Magyarország konstantinápolyi nagykövete ebben a dologban tárgyalásokat vitt volna, itt a leghatározottabban megcáfolják. Ausztria-Magyarország nem avatkozott bele ebbe a kérdésbe, mert hiszen Oroszország szövetséges társai, az entente-hatalimak sem járultak hozzá Oroszország akciójához. Delegációk. Budapestről jelentik : A hivatalos lap holnapi száma közölni fogja, hogy ő felsége december 28-ára, Bécsben hivja össze a delegációt. A választói jog. Aradról jelentik: Az aradi Kossuth asztaltársaság tegnap este lakomát adott, Barabás Béla tiszteletére. Barabás Béla azt mondta, hogy ma már Kossuth Ferenc is a legradikálisabb választói jognak a hive. Ö, Barabás minden utógoíidolat nélkül, harcosa az általános választói jognak, csupán azt nem látja szivesen, hogy olyanok is fölhasználják az általános választói jog jelszavát, akik Magyarország ellenségei. De ez csak másodrendű szempont, a fő az, hogy e jelszónak milyen tartalmat kölcsönöznek. Aki az általános választói jog jelszavába ma becsületes tartalmat önt, azé a jövő. A népparlamenttől vár minden javulást. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szerdán délután: Haramiák, tragédia. Ifjúsági előadás. — Este kis herceg, operett. (Páratlan V«J Csütörtökön : Papa, vígjáték. (Páros »/,.) Pénteken : Sírgaliliom. (Páratlan '/,) Szombat délután: Basa báesi mesedélutánja. Félhelyárakkal. — Este: Élő halott (Páratlan */»•) Vasárnap délután: Aranyember, szinmü. Félhelyárakkai. — Este: Ezredapja. (Páratlan '/») Hétfőn: Macbeth, tragédia. (Páros '/»•) Kedden: Kegyelmes ur, bohózat. (Bemutató előadás, páratlan 1/a) Szerdán: Kegyelmes nr, bohózat. (Páros 8/s) Csütörtökön: Házi tücsök, opera. (Páratlan s/s-) Pé' teken: Szép Heléna, operett. (Páros '/»•) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan 3/a.) Vasárnap délután: Nagy diákok, szinmü. Halotti beszéd egy díszelőadásra. Mélyen tisztelt szegedi szinház, nagyérdemű publikum, kedvelt színművész urak s hölgyek! Összegyültünk ma este a művészet fölkent csarnokában, csak a gyászruháik maradtak el. Kár. Mert díszelőadást rendeztek, Gaál József születésének századik évfordulójára. Szegény Gaál József, mennyit fordulhatott . . . Mert ő irta meg a Peleskei nótáriust, direkt a mai estére gondolva s a mai díszelőadást megálmodva. Valljuk be: csudálatos előadás volt!'Hódolat illeti a résztvevő színművész urakat s hölgyeket. Akik áthatva az est ünnepiességétől, erejük és kvalitásuk javat nyújtották. Direkt megmutatták, milyennek muszáj lenni egy díszelőadásnak. Csak ugy dühöngött a ripacsláz. Mintha a száz év előtt müvészkedő kóklerek és kócnyelők támadtak volna föl s jelentek meg a színpadon. Már mint a szegedin. Bár egyes alakok mintha a jászószenttamási ideiglenes cirkuszból rohantak volna ide ekszpreszvonaton, méltányolva a diszes ost fontosságát. És ezek a dummer Augusztok ősi magyar humort árasztottak magukon. Mások ménesben gyülekeztek csoportjelenetben és fokoscht nyeltek, nemzetiszinü gatyában. Akadtak olyan asszonyi állatok, akik szakállt ragasztottak, de csak egyet. Viszont a legtöbben egy szót se tudtak a szerepükből, — ők legalább eredetien alakítottak. A peleskei nótárius pedig megjelent a nézőtéren s bocsánatot kért a közönségtől, amiért meg niert jelenni s méltányolni tudja az est fontosságát. Ugyanő — a peleskei nótárius — felszólt a földszintről a karzatra, hogy rá ne köpjön. A karzat tényleg humánus volt, mert megszökött. De ma — kivételesen — visszakérte a szabadjegy árát. És — ez a tragikum, — nem kapta vissza. Pedig díszelőadás vala. Külön bekezdés illeti a zseniális rendezőt. Borzasztóan stilszerü volt, amilyen még soha. Volt menyország és pokol, volt vakló és kötél (a második felvonásban), melyre azonban senkit se húztak fel. Na igen, nem tudták a zűrzavarban, ki a főbünös a sok diszért. A főrendező urnák a mai estért mindenesetre meg kell ünnepelni a százéves jubileumát. Lehetőleg minél előbb. Emlékezzünk régiekről, szegény Gaál Józsefről. Ö igazán nem tehet arról, hogy ma reáemlékeztünk Szegeden is. De hódolattal adózzunk korszakalkotó müvének. A peleskei nótáriusnak. Mert irtie, nagyérdemű publikum, kedvelt színművész urak s hölgyek, valami szent igazságra megtanított bennünket az ünnepelt magyar iró. Megtanított arra, megmutatta azt, hogy a szegedi színházban tudják a legdíszesebb előadást rendezni. , Éljen a magyar szinmü vészét! Éljen a haza! Szatír. * Mikor épül föl az uj Nemzeti ? Az egyik budapesti újság irja: A legutóbbi szombaton járt Tóth Imre igazgató a minisztériumban és Zichy János gróf lekötelező jóindulattal fogadta. Több művészi kérdést beszéltek meg és ezek folyamán szó 'került az uj Nemzeti Színházról, melynek szükségességét a miniszter helyes érzéke csakúgy átalérzi mint az ország minden lakosa. És Zichy János gróf rögtön megtette az első lépést a nagy kulturesemény felé, elrendelte, hogy már legközelebb kihirdessék a pályázatot az uj Nemzeti Színházra. Három millió korona költséggel fog felépülni az uj szinház, természetesen a réginek a helyén és aránylag nem is sok idő, három év alatt. Mert hát itt nem egyszerű szin'ház létesítéséről van szó, hanem az egész Grassalkovich-telek célszerű beépítéséről, ami igen szép és hatalmas feladat elé állítja (építészeinket. A legteljesebb hódolattal üdvözöljük elhatározásáért Zichv János gróf kultuszminisztert és elismeréssel adózunk Tóth Imre igazgatónak, aki az uj Nemzeti Szinház kérdését olvan szerencsésen tudta "állandóan napirenden tartani, hogy a miniszter az első és tegyük hozzá: döntő lépésre határozta el magát. * A zeneiskola Liszt hangversenye. A városi zeneiskola vasárnap délután négy órakor a Tisza-szálló dísztermében Liszt Ferenc emlékére iskolai hangversenyt rendez. A műsort Liszt Ferenc müveiből állították össze. A hangversenyen Szűcs Mariska, Helvey Henrik, Baranyai Gyula, Bizam Mariska, Retek Erzsi, Tánczos Erzsi, Böhm Flóra, Goldschmidt Imre, Böhm József, Böhm Pál, Deutsch, Fischof, Horváth, Őhler, Somlyódy Tirczka, Lóránt és Kolos szerepelnek. A hangversenyen az intézet tanári kara is részt vesz. A számozott ülőhelyek előre válthatók a zeneiskola irodájában. * Szimfonikus hangverseny. A Szegedi Tisztviselők Otthona december 20-án rendezi harmadik szimfonikus hangversenyét Kroó Margit és a m. kir. lionvédzenekar közreműködésével. A hangversenyen Mozart, Bach, Gade és Kirchner egy-egy klasszikus müve kerül előadásra. Jegyek az egyesület titkári irodájában este hat és 7 óra között előre válthatók. A fogak ápolására legjobb a Gerle-féle ára 70 fillér Kapható Szeged, 8ST KÍGYÓ ASS:
