Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-13 / 285. szám

1911 december 12 DÉLMAGYARORSZÁG 5 Zichy János nyilatkozata a szegedi egyetemről. (Saját tudósítónktól.) Érdekes és -nagy jelentőségű nyilatkozatról számol be budapesti tudósítónk. Ezt a nyilatkozatot a maga egészében le kell szegeznünk, mert ugy lehet rövid időn bélül szóba kerülhet annak érvényesítése. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága ma délután értekezletet tartott, amelyen a harmadik és negyedik, illetve a debreceni és pozsonyi egyetemekről szóló törvényjavaslatokat tárgyalták. E tárgyalások során szólásra emelkedett Saághy Gyula képviselő és azt hangoztatta, hogy amennyiben ujabb egyetem fölállitásáról lesz szó, ugy minden körülmények között legelsősorban Szeged várost kell előnyben részesíteni s kell hogy a törvényhozás elismerje Szegednek az egyetem iránt támasztott igényét. Általános figyelem közt Zichy János gróf kultuszminiszter azonnal válaszolt a felszólalásra s a következő nagy horderejű nyilatkozatot tette: Én magam sem zárkózom el -annak kijelentésétől, hogy Szeged városnak a legközelebbi egyetem felállításánál elsőrendű igényei vannak s amennyiben annak megvalósítására kerül a sor, ugy azt föltétlenül Szegeden kell elhelyezni. A közoktatásügyi bizottságban nagy megnyugvással fogadták a kultuszminiszter kijelentéséit és mi Szeged város közönsége sem tehetünk mást, minthogy megelégedéssel vegyük tudomásul a miniszteri kijelentést. Kétségtelen és könnyen érthető, Szeged lakosságának elkeseredése, hogy a harmadik és negyedik egyetem fölállításánál Szegednek minden bizonynyal a legméltányosabb és jogosabb igényét magasabb érdekek szempontjából figyelmen kivül hagyták. Vigasztaló azonban ebben az elkeseredett helyzetben is az a tudat, hogy a törvényhozás előtt az egyetem szempontjából elsősorban csakis Szeged jöhet szSáttnitásba. Az általános kulturális fejlődés, a gazdasági és technikai fejlődés mielőbb meghozza egy ujabb egyetem felállításának szükségét és különösen, ha mi szegediek ezen tudományos szükség fennállását bizonyítani fogjuk s ez irányban folytatott propagandánkat fokozott erővel folytatjük, ugy aránylag igen rövid idö alatt szó lehet arról, hogy a kormányt határozott és itt leszögezett ígéretének beváltására fölszólítsuk. Megvagyunk győződve arról, hogy a kormány nem térhet ki és nem is szándékozik kitérni kötelezőleg tett ígéretének a teljesítése alól. Rajtunk a sor, hogy az uj egyetem előföltételeinek megvalósításán és a megfelelő tervek kidolgozásán fáradozzunk. A leleplezett bankcsalók. — Hajsza Bauer Bajor Lajos után. — (Saját tudóitónktól.) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban elkövetett negyedmilliós váltóhamisítás minden részletben immár ki van deritve s a bűnös Ryhliczky Zoltán teljes és kimerítő vallomása után a rendőrségnek most -már csak az az egyetlen komoly feladata van ebben az ügyben: a másik cinkost, Bauer Bajor Lajost kinyomozni és kézrekeriteni. Meg is indult a hajsza, még pedig a képzelhető legnagyobb apparátussal. Széles körben, Budapesten és Budapesten kivül, mindenhol, ahol Bauer valaha megfordult, megindult a rendőri -nyomozás. A rendőrségen valószínűnek tartják, hogy rövid időn belül kézre is kerül. Személyleirását és arcképét az összes vasúti állomásokra, valamint a tengeri kikötőkbe elküldték. (Ryhliczky anyja.) A legborzalmasabb rémdrámába is beilleszthető az a szörnyű helyzet, amelybe a bünbeesett Ryhliczky Zoltán édesanyja, özvegy Ryhliczky Tituszné jutott. Kiderítette ugyanis a rendőrség, hogy Ryhliczky édesanyja az utolsó napokban tudott fiának bűnéről, aminthogy az egész família is tudomást vett a dologról, még mielőtt a rendőrségnél vallomást tett volna a bűnös öescse. Az anyja tudott arról, hogy Kázmér azt tanácsolta Zoltánnak, hogy lőjje főbe magát, sőt arról is tudott az anyja, hogy Zoltán elment revolvert vásárolni. Mikor Ryhliczky Zoltán hazatért, megmondta az anyjának, hogy revolver van nála s visszavonul a szobába, hogy magát kivégezze. Az anya kimondhatatlan gyötrelmek között állt az ajtó előtt és várta, mikor dörren el a revolver, mely fiának életét fogja kioltani. Ez a jelenet minden képzeletet meghaladó iszonyattal lehetett tele. Ilyet hipermodern drámaíró sem tudna kigondolni. Mikor a lövés eldördült, az anya ájultan rogyott össze, (Nyomozás Bauer után.) Nem tartja lehetetlennek a rendőrség, hogy Bauer Bajor Lajos tegnap délelőtt 8 és 9 óra között, tehát akkor, amikor Budapestről a legtöbb vonat indul, elutazott Budapestről. Akkor ugyanis még a neve nem került forgalomba; a rendőrség is csak később tudta meg a nevet. És Bauer vonatra ülhetett anélkül, hogy megfigyelték volna. De az sincs kizárva, hogy gyalogszerrel ment valamely közeli állomásra és ott ült vonatra. Időközben a rendőrség érintkezésbe lépett az összes automobiltársaságokkal s megállapította, hogy Bauer automobilon nem hagyta el a fővárost; legalább bérelt automobilon nem. Kétségtelen azonban, hogy Bauer Nagykőrösön járt és onnan Siklósra ment. Ott lakik az öcsese, Bauer Endre, aki egész nyíltan és tartózkodás nélkül való beismerése szerint 10,000 koronát kapott a bankcsalás elkövetése után Bauertől. Ezen a 10,000 koronán kibérelte és fentartja a siklósi Bauer-szállodát. (Detektívek munkában.) Miután a rendőrség errőj teljes meggyőződést szerzett, Botár Béla rendőrkapitány Siklósra utazott egy detektivvel. Ribliczky vallomásából ugyanis kitűnik, hogy annak a pénznek egyrésze, amelyet Bauer Bajor Lajos kapott, a siklósi Bauer-féle szállodában van elrejtve. Butár kapitány Házkutatást fog tartani a szállodában s ha szükségesnek tartja, a bútorokat is föl fogja bontani. Kerny Géza Nagyszalontára utazott szintén egy detektív kíséretében. Minthogy az a gyanú merült föl, hogy a Bauerre esett összeg a szolnoki takarékpénztárban van elhelyezve. Kerny átkutatta a takarékpénztár könyveit. Egy gyanús tételt talált. Harmincezer korona van ott elhelyezve O. K. jelbetü alatt. Nem lehetetlen, hogy az O. K. betűk az Ohrenstein és Koppéi nevet jelentik. Az természetesen csak feltevés, mert a kezdőbetűk más nevet is jelenthetnek. Mindenesetre Kerny Géza biztosította az összeget. Palágyi detektivfőnök-helyettes viszont Abbáziába utazott. Bebizonyult ugyanis, hogy Bauer Bajor Lajos többször tartózkodot Abbáziában. Abban az időben is, amikor Ryhliczky Zoltán a szabadságidejét Abbáziában töltötte, szintén ott volt Bauer Lajos is. Együtt látták őket Abbáziában. Nem lehetetlen, noha nem valószínű, hogy Bauer odautazott. (Kutatás Berettyóújfalun.) , Ryhliczky Zoltán azt állította, hogy 3000 koronát küldött Berettyóújfaluba az öcscsének, Ryhliczky Lajosnak, közönséges levélben. Ryhliczky Lajos ezt tagadta. Most azt jelentik a rendőrségnek Berettyóújfaluból, hogy Ryhliczky Lajosnál házkutatást tartottak mely azonban negatív eredménynyel járt. Ryhliczky Lajosnál semmit sem találtak. Most csak arra terjed ki a vizsgálat, hogy kapott-e abban az időben Ryhliczky Lajos levelet vagy sem? (Siklóson nem találtak semmit.) A déli órákban kapta a hirt a rendőrség Siklósról, hogy Botár Béla kapitány már megtartotta a házkutatást a siklósi Bauerszállodában, de ez a házkutatás is eredménytelen maradt. Jóllehet Botár Béla az összes bútordarabokat felbontotta, a pénzt mégsem találták meg. (Még egy bűntárs?) A Bauer Endrének öccse által adott 10.000 koronával, amelyet a rendőrség Siklóson lefoglalt, most már 170.000 korona van meg a kicsalt 280.000 koronából. A többivel egyelőre még fut Bauer, de ő körülötte is egyre szükebre szorul a rendőrség hálója. Bauer elfogatásával azonban még nem fog befejeződni ennek a bűnügynek a nyomozása, mert a vizsgálatot vezető rendőrtisztviselőknek szilárd meggyőződésük, hogy Ryhliczkynek Baueren kivül még kell bűntársainak lenni, még pedig bent a Kereskedelmi Bankban. (Bauer Bajor Amerikába ment?) Bauer Bajor Lajos a bankcsalás egyik tettese, jó régóta készült a szökésre és lehet, hogy már Amerika felé vitorlázik. Egy hónappal ezelőtt öcscse, Bauer Endre, megjelent a Budapesti Forgalmi Vállalatnál és valami üzlet után tudakozódott. Elmondta, hogy tönkrement és most uj vállalkozásba kezd, a pénzt bátyjától kapja. Be is mutatta bátyját, a bankcsaló Bauer Lajost, a vállalat főtisztviselőjének, Tarján Árminnak. Hosszasan elbeszélgettek és Tarján elmondta, hogy már megfordult Amerikában is. Bauer Lajos ekkor tudakozódni kezdett, hogyan lehet legkönnyebben kijutni Amerikába. Tarján azt a választ adta, hogy legjobb Hamburg felé utazni. Harmadosztályon gyerekjáték gyorsan, akadályok nélkül kijutni, mert a kivándorlási ügynökök elrejtik az útlevél nélkül igyekező utasokat . . . (Takarékkönyvek a hid alatt.) Rendkívüli érdekes birt telefonál tudósítónk a bankcsalás legújabb részleteiről. Budapesti detektivek ugyanis elutaztak Berettyóújfalura, ahol Ryhliczky Zoltán testvére, Lajos lakik. Amikor a detektivek hivatkoztak arra, hogy beigazolást nyert, mennyire családi ügynek tekintették a csalást, ugyanakkor fölszólították, adja elő a betétkönyveket a csalt összegekről. — Miféle betétkönyveket? Én nem kaptam semmi pénzt Zoltántól — mondotta Ryhliczky Lajos. A detektivek erre kutatni kezdtek. És a Berettyón átvezető hid alatt két takarékkönyvet találtak meg. Az egyik százezer, a másik huszonháromezer koronáról szól. Ryhliczky Lajos is letartóztatták és Budapestre kisérték. (Házkutatás Bauer öcscsénél.) Kiderítették, hogy a százezres váltócsalás