Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-13 / 285. szám

1911 december 12 DÉLMAGYARORSZÁG 5 Zichy János nyilatkozata a szegedi egyetemről. (Saját tudósítónktól.) Érdekes és -nagy je­lentőségű nyilatkozatról számol be buda­pesti tudósítónk. Ezt a nyilatkozatot a maga egészében le kell szegeznünk, mert ugy le­het rövid időn bélül szóba kerülhet annak ér­vényesítése. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága ma délután értekezletet tartott, amelyen a harmadik és negyedik, illetve a debreceni és pozsonyi egyetemekről szóló törvényjavas­latokat tárgyalták. E tárgyalások során szólásra emelkedett Saághy Gyula képviselő és azt hangoztatta, hogy amennyiben ujabb egyetem fölállitásá­ról lesz szó, ugy minden körülmények között legelsősorban Szeged várost kell előnyben részesíteni s kell hogy a törvényhozás elis­merje Szegednek az egyetem iránt támasz­tott igényét. Általános figyelem közt Zichy János gróf kultuszminiszter azonnal válaszolt a felszó­lalásra s a következő nagy horderejű nyilat­kozatot tette: Én magam sem zárkózom el -annak kijelentésétől, hogy Szeged városnak a legközelebbi egyetem felállításánál első­rendű igényei vannak s amennyiben annak megvalósítására kerül a sor, ugy azt föltét­lenül Szegeden kell elhelyezni. A közoktatásügyi bizottságban nagy meg­nyugvással fogadták a kultuszminiszter kije­lentéséit és mi Szeged város közönsége sem tehetünk mást, minthogy megelégedéssel ve­gyük tudomásul a miniszteri kijelentést. Két­ségtelen és könnyen érthető, Szeged lakos­ságának elkeseredése, hogy a harmadik és negyedik egyetem fölállításánál Szegednek minden bizonynyal a legméltányosabb és jogosabb igényét magasabb érdekek szem­pontjából figyelmen kivül hagyták. Vigasz­taló azonban ebben az elkeseredett helyzet­ben is az a tudat, hogy a törvényhozás előtt az egyetem szempontjából elsősorban csakis Szeged jöhet szSáttnitásba. Az általános kulturális fejlődés, a gazda­sági és technikai fejlődés mielőbb meghozza egy ujabb egyetem felállításának szükségét és különösen, ha mi szegediek ezen tudomá­nyos szükség fennállását bizonyítani fogjuk s ez irányban folytatott propagandánkat fo­kozott erővel folytatjük, ugy aránylag igen rövid idö alatt szó lehet arról, hogy a kor­mányt határozott és itt leszögezett ígéreté­nek beváltására fölszólítsuk. Megvagyunk győződve arról, hogy a kor­mány nem térhet ki és nem is szándékozik kitérni kötelezőleg tett ígéretének a teljesí­tése alól. Rajtunk a sor, hogy az uj egyetem előföltételeinek megvalósításán és a megfe­lelő tervek kidolgozásán fáradozzunk. A leleplezett bankcsalók. — Hajsza Bauer Bajor Lajos után. — (Saját tudóitónktól.) A Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bankban elkövetett negyedmil­liós váltóhamisítás minden részletben immár ki van deritve s a bűnös Ryhliczky Zoltán teljes és kimerítő vallomása után a rendőr­ségnek most -már csak az az egyetlen ko­moly feladata van ebben az ügyben: a másik cinkost, Bauer Bajor Lajost kinyomozni és kézrekeriteni. Meg is indult a hajsza, még pedig a kép­zelhető legnagyobb apparátussal. Széles kör­ben, Budapesten és Budapesten kivül, min­denhol, ahol Bauer valaha megfordult, meg­indult a rendőri -nyomozás. A rendőrségen valószínűnek tartják, hogy rövid időn belül kézre is kerül. Személyleirását és arcképét az összes vasúti állomásokra, valamint a tengeri kikötőkbe elküldték. (Ryhliczky anyja.) A legborzalmasabb rémdrámába is beil­leszthető az a szörnyű helyzet, amelybe a bünbeesett Ryhliczky Zoltán édesanyja, öz­vegy Ryhliczky Tituszné jutott. Kiderítette ugyanis a rendőrség, hogy Ryhliczky édes­anyja az utolsó napokban tudott fiának bűné­ről, aminthogy az egész família is tudomást vett a dologról, még mielőtt a rendőrségnél vallomást tett volna a bűnös öescse. Az anyja tudott arról, hogy Kázmér azt tanácsolta Zoltánnak, hogy lőjje főbe magát, sőt arról is tudott az anyja, hogy Zoltán elment revol­vert vásárolni. Mikor Ryhliczky Zoltán hazatért, meg­mondta az anyjának, hogy revolver van nála s visszavonul a szobába, hogy magát kivé­gezze. Az anya kimondhatatlan gyötrelmek között állt az ajtó előtt és várta, mikor dör­ren el a revolver, mely fiának életét fogja ki­oltani. Ez a jelenet minden képzeletet megha­ladó iszonyattal lehetett tele. Ilyet hipermo­dern drámaíró sem tudna kigondolni. Mikor a lövés eldördült, az anya ájultan rogyott össze, (Nyomozás Bauer után.) Nem tartja lehetetlennek a rendőrség, hogy Bauer Bajor Lajos tegnap délelőtt 8 és 9 óra között, tehát akkor, amikor Budapestről a legtöbb vonat indul, elutazott Budapestről. Akkor ugyanis még a neve nem került for­galomba; a rendőrség is csak később tudta meg a nevet. És Bauer vonatra ülhetett anél­kül, hogy megfigyelték volna. De az sincs ki­zárva, hogy gyalogszerrel ment valamely közeli állomásra és ott ült vonatra. Időközben a rendőrség érintkezésbe lépett az összes automobiltársaságokkal s megállapította, hogy Bauer automobilon nem hagyta el a fővárost; legalább bérelt automobilon nem. Kétségtelen azonban, hogy Bauer Nagy­kőrösön járt és onnan Siklósra ment. Ott la­kik az öcsese, Bauer Endre, aki egész nyíl­tan és tartózkodás nélkül való beismerése sze­rint 10,000 koronát kapott a bankcsalás elkö­vetése után Bauertől. Ezen a 10,000 koronán kibérelte és fentartja a siklósi Bauer-szállo­dát. (Detektívek munkában.) Miután a rendőrség errőj teljes meggyőző­dést szerzett, Botár Béla rendőrkapitány Sik­lósra utazott egy detektivvel. Ribliczky vallo­másából ugyanis kitűnik, hogy annak a pénz­nek egyrésze, amelyet Bauer Bajor Lajos kapott, a siklósi Bauer-féle szállodában van elrejtve. Butár kapitány Házkutatást fog tar­tani a szállodában s ha szükségesnek tartja, a bútorokat is föl fogja bontani. Kerny Géza Nagyszalontára utazott szintén egy detektív kíséretében. Minthogy az a gya­nú merült föl, hogy a Bauerre esett összeg a szolnoki takarékpénztárban van elhelyezve. Kerny átkutatta a takarékpénztár könyveit. Egy gyanús tételt talált. Harmincezer koro­na van ott elhelyezve O. K. jelbetü alatt. Nem lehetetlen, hogy az O. K. betűk az Ohrenstein és Koppéi nevet jelentik. Az természetesen csak feltevés, mert a kez­dőbetűk más nevet is jelenthetnek. Minden­esetre Kerny Géza biztosította az összeget. Palágyi detektivfőnök-helyettes viszont Ab­báziába utazott. Bebizonyult ugyanis, hogy Bauer Bajor Lajos többször tartózkodot Ab­báziában. Abban az időben is, amikor Ryh­liczky Zoltán a szabadságidejét Abbáziában töltötte, szintén ott volt Bauer Lajos is. Együtt látták őket Abbáziában. Nem lehetet­len, noha nem valószínű, hogy Bauer oda­utazott. (Kutatás Berettyóújfalun.) , Ryhliczky Zoltán azt állította, hogy 3000 koronát küldött Berettyóújfaluba az öcscsé­nek, Ryhliczky Lajosnak, közönséges levél­ben. Ryhliczky Lajos ezt tagadta. Most azt jelentik a rendőrségnek Berettyóújfaluból, hogy Ryhliczky Lajosnál házkutatást tar­tottak mely azonban negatív eredménynyel járt. Ryhliczky Lajosnál semmit sem talál­tak. Most csak arra terjed ki a vizsgálat, hogy kapott-e abban az időben Ryhliczky Lajos levelet vagy sem? (Siklóson nem találtak semmit.) A déli órákban kapta a hirt a rendőrség Siklósról, hogy Botár Béla kapitány már megtartotta a házkutatást a siklósi Bauer­szállodában, de ez a házkutatás is eredmény­telen maradt. Jóllehet Botár Béla az összes bútordarabokat felbontotta, a pénzt még­sem találták meg. (Még egy bűntárs?) A Bauer Endrének öccse által adott 10.000 koronával, amelyet a rendőrség Siklóson le­foglalt, most már 170.000 korona van meg a kicsalt 280.000 koronából. A többivel egye­lőre még fut Bauer, de ő körülötte is egyre szükebre szorul a rendőrség hálója. Bauer elfogatásával azonban még nem fog befejeződni ennek a bűnügynek a nyomo­zása, mert a vizsgálatot vezető rendőrtiszt­viselőknek szilárd meggyőződésük, hogy Ryhliczkynek Baueren kivül még kell bűn­társainak lenni, még pedig bent a Kereske­delmi Bankban. (Bauer Bajor Amerikába ment?) Bauer Bajor Lajos a bankcsalás egyik tet­tese, jó régóta készült a szökésre és lehet, hogy már Amerika felé vitorlázik. Egy hó­nappal ezelőtt öcscse, Bauer Endre, megjelent a Budapesti Forgalmi Vállalatnál és valami üzlet után tudakozódott. Elmondta, hogy tönkrement és most uj vállalkozásba kezd, a pénzt bátyjától kapja. Be is mutatta bátyját, a bankcsaló Bauer Lajost, a vállalat főtiszt­viselőjének, Tarján Árminnak. Hosszasan elbeszélgettek és Tarján elmondta, hogy már megfordult Amerikában is. Bauer La­jos ekkor tudakozódni kezdett, hogyan lehet legkönnyebben kijutni Amerikába. Tarján azt a választ adta, hogy legjobb Hamburg felé utazni. Harmadosztályon gyerekjáték gyorsan, akadályok nélkül kijutni, mert a kivándorlási ügynökök elrejtik az útlevél nélkül igyekező utasokat . . . (Takarékkönyvek a hid alatt.) Rendkívüli érdekes birt telefonál tudósí­tónk a bankcsalás legújabb részleteiről. Bu­dapesti detektivek ugyanis elutaztak Be­rettyóújfalura, ahol Ryhliczky Zoltán test­vére, Lajos lakik. Amikor a detektivek hivat­koztak arra, hogy beigazolást nyert, mennyi­re családi ügynek tekintették a csalást, ugyanakkor fölszólították, adja elő a betét­könyveket a csalt összegekről. — Miféle betétkönyveket? Én nem kaptam semmi pénzt Zoltántól — mondotta Ryh­liczky Lajos. A detektivek erre kutatni kezdtek. És a Berettyón átvezető hid alatt két takarékkönyvet találtak meg. Az egyik százezer, a másik huszonháromezer koronáról szól. Ryhliczky Lajos is letartóztatták és Bu­dapestre kisérték. (Házkutatás Bauer öcscsénél.) Kiderítették, hogy a százezres váltócsalás

Next

/
Thumbnails
Contents