Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-10 / 283. szám

4 A nagy vá!tócsa!ás. — Gywusitás elől a halálba. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton reggel 9 •órakor azt jeléntették a budapesti főkapitányságnál, hogy József-körut 62. számú lakásán Relieczky Zoltán, a 'kereskedelmi bank levelezési osztályának hivatalnoka, öngyilkossági szándékkal jobb halántékon lőtte magát. Relieczky életveszélyes sérülésével a Rókus-kórházba került. Az öngyilkost a detektívek már három napja megfigyelték, mert a váltóhamisitási dologban gyanúsították. Ugy látszik, Relieczky észrevehette, hogy a detektívek nyomon követik és ezért lett öngyilkossá. Az öngyilkos két levelet hagyott, egvet a rendőrségnek, a másikat a banknak. A rendőrséghez cimzett levél tartalma a következő: Tekintetes rendőrség! Ártatlan vagyok! Áz isten átka legyen \ Sterkon. Budapest, 1911. december 9. Relieczky Zoltán. A bankhoz a következő levelet irta: Nagyságos igazgatóság! Ártatlanul halok meg Sterk gyanúsításával szemben nem tudtam védekezni, ártatlan létemre engem gyanúba vettek és az izgalmakat nem tudtam többé elviselni. Tegnap már egy kollégám nem fogott velem kezet. Budapest, 1911. december 9. A szerencsétlen fiatalembert a Rókus-kórházban ápolás alá vették és a délelőtt folyamán annyira magához tért, hogy ki lehetett hallgatni. A legelkeseredettebben tagadta, hogy bármilyen része is lett volna a csalásban s azért akart meghalni, mert nem tudott már védekezni a gyanúsítás ellen. Már tegnap elhatározta, hogy főbelövi magát, mert egyikkollégája nem fogott vele kezet. Ma reggel elment hazulról, ahol özvegy édesanyjával és öt testvérével lakik együtt, de csakhamar visszatért lakásába. Anyjának azt mondta, hogy valami dolga van és bement a kis szobába, ahol végrehajtotta sötét tervét. A rendőrségen azt a felvilágosítást adják, hogy az Írásszakértők igen nagy hasonlóságot fedeztek fel a szerencsétlen fiatalember irása és a hamisított okmányok kézírása között és ezért megfigyelés alá helyezték. Az öngyilkos tisztviselő öt esztendeje .szolgálja a Kereskedelmi Bankot, háromezer korona évi fizetéssel, amelyből héttagú családot tart el. Négy esztendeig a váltóosztályban működött, de körülbelül egy esztendeje a levelezési osztályban van és az a dolga, hogy az előző napi levelezést ellenőrzi. Átmennek a kezén a leszámítolt váltók is, de már csak akkor, mikor azokat régen kifizették, ugy hogy semmiféle befolyása a pénzkezelésre és váltóleszámítolásra nem lehet. Mikor a csalás kiderült, Sterk. a levelezési osztály főnöke irányította a rendőrség gyanúját. Sterknek még most is szilárd meggyőződése, hogy Reileczky részes a váltócsalásban. — Ha nem is Reileczky hamisított, — mondotta Sterk a kórházbán munkatársunknak — mindenesetre ő az értelmi szerzője a bűntettnek, amelyhez öt-hat segitőtársa volt. Szombaton délben 12 órakor Krecsányi rendőrtanácsos a főkapitányságra idézte Pohl Istvánt, a Kereskedelmi Bank tisztviselőjét, Pohlt, ugy, mint Reileczkyt, épen a váltócsalás elkövetésével gyanúsítják. A gyanú alapja az, hogy a hamisított 9 váltót, a meghatalmazást és a váltójegyzóket átadták két Írásszakértőnek, akik a bank összes tisztviselőinek a kezeirását összehasonlitotDÉLMAGYARORSZÁG ták a hamisított váltók és mellékletek Írásával s egybehangzóan azt állapították meg, hogy a hamisított irományok Reileczky és Pohl kezeirása. Pohlt a kihallgatás után hazabocsátották. Mint értesülünk, ma délben nyomra akadt a budapesti rendőrség. Megállapította ugyanis, hogv október 6-án délelőtt féltizenegy és íéltizenkettő között, tehát akkor, amikor az egyik szélhámos a hamis váltókra fölvette a kétszáznyolcvanezer koronát a bankban, egy kétfogatú számozatlan kocsi állott a közeiben a Hüttl-féle porcellánkereskedés előtt. Minden valószínűség szerint a csalókra várakozott, akik ezen a fogaton menekültek el a pénzzel. A rendőrség igen nagy fontosságot tulajdonit ennek a fölfedezésnek. Ennek az uj nyomnak jelentőségét még megerősíti egv ujabb tanúvallomás is. Ma délben ugyanis egv előkelő és igen jómódú vidéki földbirtokos jelentkezett a rendőrségen, s miután arra kérte a rendőrséget, hogy nevét ne hozza nyilvánosságra, a következő érdekes vallomást tette: — Október 6-án dolgom volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban, ahová értékpapírjaim dolgában hivattak. A Hüttl-féle kereskedés előtt egy kétlovas számozatlan zárt bérkocsit láttam, amelyen két ember érkezett és el is távozott. Épen a kocsi közelében voltam, amikor a bankból födetlen fővel egy fiatalember szaladt a kocsihoz s a két férfiúnak a következőket mondotta: — Rendben van! Óvatosság! A kocsi azután elhajtatott, a fiatalember pedig visszatért a bankba. A földbirtokos a rendőrség kérésére a következő személyleirást adta meg a fiatalemberről: Haja fölfelé volt fésülve, alakja zömök, arca telt. Azt hiszi, hogy megismerné az lletőt. A rendőrségen megmutatták a földbirtokosnak azokat a fényképeket, amelyeket a rendőrség a bank tisztviselőiről beszerzett, de a fényképek nyomán a földbirtokos nem ismerte fel azt, akit október 6-án az utcán látott. A fényképek megtekintése után Sándor és Kern rendőrkapitányok az újonnan jelentkezett tanúval a bankba mentek, ahol a földbirtokosnak alkalmat nyújtanak arra, hogy föltünés nélkül megfigyelhesse a bank tisztviselőit. Délután azután újra kihallgatják, hogy a fontos vallomás alapján folytassák a nyomozást. színházművészet Szinházi műsor. Vasárnap délután : A babuska, operett. Vasárnap este: Az él5 halott, szinmü. (Páratlan '/,.) A párisi szinházi élet. Paris, december 4. A párisi szinházi életről nem volt túlságosan nehéz eddigelé ismertetést adni, mert a színes, változatos kép önként kínálkozott a megirásra. A mostani párisi szinházi élet rajzát már nem oly egyszerű visszaadni, mert eltűnt a változatosság, a sokoldalúan szines, kápráztató élet és az egész szinházi évad igen egyoldalú és szomorúan egyhangú. Parisban negyvennégy színpad van és mégsem játszanak most seholsem komoly, irodalmi jelentőségű darabokat. A színházak felének műsorát az operettek teszik ki, a másik rész pedig folytonosan látványos revüket ad elő. Ha az ember végignéz az utcai plakátokon, mindenütt csak revüket láthat. Reviit adnak a „Bouffes Parisiennes"-ben, az „Ambigu"-ban, revüt játszik Réjane, meg a „Folies Bergéres" és talán nemsokára a „Comédie Francaise" is. A „Chatelet"-téri "gyönyörű színházban 1911 december 10 Sarah Bernhardt „Lucrecia Borgiát" adja elő. A darabot Victor Hugó irta a múlt század harmincas éveiben és ki gondolta volna, hogy a revük hóditó korszakában milyen nagysikerű reprize lesz. A romantikus tárgyú darabban piros trikós hóhárok járkálnák, megmérgeznek embereket, kísérteties szavakat dörmögnek és természetesen a közönség tapsol mindezeknek. Az egész darab beállítása kissé komikusnak tetszik előttünk és inkább egy paródia benyomását teszi. Pedig ez a darab abban az időben, mikor Victor Hugó megírta, erős tiltakozás volt, mint amilyen tiltakozás volt például Hauptmann „Takácsok" cimü darabja. Sarah Bernhardt játsza Lucréciát és különös maszkjával ugy néz ki, mint egy régmúlt időkből ideröppent árnyék. A hangja még a régi, de mozdulatai lassúak, nehézkesek. És amikor a függöny legördül, alig tudunk magunkba fojtani egy kis kacagást. Temetése ez egy régi művészetnek, ami talán nevetséges is volt egy kicsit, de mindenesetre művészet volt. A varieté színházban Alfréd Capus négy felvonásos komédiáját adják „Les favorites" cimrnel. A darabnak nincs túlságosan nagy sikere, bár a figyelmes nézőre igen mély benyomást gyakorol erős megfigyelő képességével és éles szatírájával. Politikai tendenciával íródott, a tipikusan pársi életből és épen ezért nem valószínű, hogy külföldi színpadokon megértésre találna. A „favoritok" a párisi társadalmi életnek stréberkedő nő tagjai, akik valami nagyot, különöset akarnak. Újságot is alapítanak és végül mindegyik eléri célját. Az egyik férjhez megy, a másik hires irónő lesz és a harmadiknak férje a miniszterelnöki székbe jut. Aki máshova akar menni, az csak revüket nézhet. Mindenütt más és más trükkel dolgoznak, itt meztelen táncosnők a slágerek, másutt egzotikus díszletek bősége pompázik, szóval mindenütt sok-sok a látnivaló. De egyéb semmi . . . * Rossz pénz nem vész el. (Liptai Imre színdarabját szombaton este mutatták be a Magyar Színházban.) Gárdonyi Géza óta nem mozogtak magyar színpadon olyan elevnen és jóizü parasztok, mint a Liptai Imre szegedkörnyéki emberei, akikkel ma este ismerkedett meg a Magyar Színház premier-közönsége. Ami derii, tisztaság és tisztesség ezekben a parasztokban van, azt mind elénk rajzolja vidáman és könnyedén ez az érdekes darab. Liptai Imre keze különösképen biztos és ügyes. A pompásan mintázott parasztok mögül egy n j és nagy szinpadi tehetség néz felénk, valaki, aki már első szinpadi munkájában feltétlen mestere a néhány szóval való jellemzésnek, a szép és kedves helyzetek alakításának s a mindent bearanyozó humornak. Ilyen készséggel, ennyi hozzáértéssel, ennyire teljesen: kevés magyar szerző lépett a lámpák elé. A hamis pénzről van szó a darabban, hamis pénzről, amit a derék magyar csinálni szeretne, de aztán mégse csinál, mert a derekabb ügynök, akitől a pénzcsináló gépet drága pénzen megveszi, egészen másféle masinát szállít neki. Közben nagyszerű figurákkal ismerkedünk meg, csupa jókedvűen ábrázolt alakkal, akiket Liptai Imre szeretettel és melegen gyúrt ki a legjobb anyagból. A Magyar Színház színészei megértették, liogy valami eksztra-kedveset kell nyujtaniok és meg is teszik ezt. Boross, Z. Molnár, Körmendi, Kürti nagy és tartós sikert biztosítanak ennek a kitűnő alkotásnak, amelynek primadonna-szenzációja is van. Fényes Annuska egy kis parasztgyereket játszik benne, bájosan és okvetlenül megnéznivalóan. G. A. * Knkovetz Nana kiállítása. Kukovetz Nana szegedi festőnő vasárnap délelőtt 10 órakor nyitja meg kollektív kiállítását a kultúrpalota termeiben. A kiállítás, mely iránt nagy az érdeklődés, december 22-ig lesz nyitva. A kiállítás délelőtt 10 órától délután 4 óráig díjtalanul megtekinthet.