Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-04 / 253. szám

1911 november 4 i iLLÍVLAüYARÜRSZAü 5 azok érdemeit. Tisztelt uraim! Kiosztom a szerepeket. Makó Lajos sírjánál A. ur fog beszélni. Csóka Sándor sírjánál B. ur, Kükemezey Vilma sírjánál C., Csajághy Ferenc sírjánál D., Éltető Gyula sírjánál E., Mosonyi Gyulánál pedig F. ur. Így történt, hogy a régi világ, a régi színjátszó modor egyik nagytehetségű, rég sirbaszált művésze: Éltető Gyula sírjánál E. ut volt emlékbeszédet mondandó. Ez az E. ur a jelen esetben Zátony Kálmán a szegedi szinház ifjú hősszerelmese volt. Kiosztották neki a szerepet, — de íratlanul. Zátony pedig annyit tudott Éltető Gyuláról, mint a mennvit Éltető tudott Záíonvrói. Ez az ismerethiányt Zátony ugy akarta pótolni, hogy egy öreg szegedi kóristát kérdezett meg nagy bizalmasan: — Te. mondd csak ki volt az az Éltető? Az egy nagy nimolista volt. A mai színtársulat tagjai között sok rossz színész van, de olyan rossz egy sincs. Én is nagyobb színművész vagyok, mint az volt. Igy kitűnően megismerve Éltető Gyula érdemeit, Zátony Kálmán a következő emléke, beszédet mondotta Éltető sirjánál: — Örezsem! Eljöttünk, mert a direktor fölültetett a villamosra. Koszorút is hoztunk neked. Az árát már levonta tőlünk Czecz Karola javára. Örezsem, én nem ismertelek, de azt mondják a kollégáim, liogy nagy pitiáner voltál. Mint színész nagyon fiatal. Ilyen fiatal. Nekem semmi közöm alihoz, hogy milyen színész voltál, de mint ember sajnállak, élhettél volna még egy pár hónapot. Azt is mondták, hogy szeretted a bort. Élj soká! Én is szerettem. Ha nem ittál volna annyit, még most is itt lehetnél közöttünk. Igaz, hogy szerződés nélkül, mert ma már a régi iskola lejárt, csak a moderneké a jövő. Éljenek a modernek! Szervusz Örezsem! Eddig van. Igy mondá gyönyörű emlékbeszédében Zátony Kálmán, a szegedi szinház oszlopos tagja, hősszerelmese. Aki halotti beszédében uj csapáson halad, kijelenti arról a megholtról, hogy nagy pitiáner volt, ilyen fiatal, szeretted a bort, örezsem, szervusz. Igy mondá Zátony Kálmán halotti beszédében, igen, igy mondá. — de azért a beszéde méltatásától elállunk. * Vigli Ferenc kiállítása. Vigh Ferenc szobrász és felesége Chevalier Antónia festőmüvésznő kollektív kiállítást akarnak rendezni legújabb müveikből november közepén. Vighék a szegedi városi tanácstól a kultúrpalota egyik termének átengedését kérik. A mű vészpárt a kiállítás rendezésében a Szegedi Képzőművészeti Egyesület anyagilag is támogatja. * Uj színház Debrecenben. Debrecen város jog- és pénzügyi bizottsága legközelebbi ülésén fogja tárgyalni a mérnöki hivatal azon javaslatát, hogy a város 10.ÖÖ0 korona pályadíj kitűzése mellett hirdessen országos pályázatot egy uj szinház létesítésének, vagy a régi szinház átalakításának terveire. * Deák Ferenc szobra. Deák Ferencnek tudvalevően Szegeden szobrot állítanak. A szobrot a Széchényi-téren, a törvényszékkel szemben lévő parktükörben állítják föl. A szobor készítője Zala György szobrászművész ma arról értesítette a polgármestert, hogy a szobor készül, sőt az alapzat terve már kész is. A mester elküldte ezt a tervet Szegedre, ahol Lázár György dr. polgármester intézkedik, hogy az alapzatot elkészítsék. Három hét alatt Szegedtől Makóig. — Fiebinger «mérnök» kalandjai. — (Saját tudósitónktól.) Ezelőtt három héttel Szegeden járt egy Fiebinger Imre nevü turista, aki a szegedi újságíróknak elmondotta, hogy gépészmérnök, aki Svájcban tanult, itt liozta össze a sors két milliomos ke.reskedővel, akikkel fogadást kötött, hogy tizenkét év alatt bejárja a világot és ez idő alatt 84,000 kilométrenyi utat tesz meg. 1904 december 16-ika óta a következő helyeken volt: Berlin, Kjöbenhavn, Stockholm, St.Petersburg, Moskau, Tomsk, Irkuczk, Mukden, Dalny, Port-Arthur, Tienchin, Athén, Konstantinápoly, Teherán, Bagdad, Jeruzsálem, Kairó, Tripoíisz, Tunis, Algir, Tanger, Gibraltár, Lisboa, Madrid, Páris, Messina, Nápoly, Róma, Budapest. Bejárta Afrikát, Ázsiát és Európát. Afrikában nem egy súlyos megpróbáltatáson kellett keresztül esnie. Messinába éppen a földrengés idejére érkezett. Végigment az afrikai sivatagon, ahol irtózatos küzdelmeken ment át. A sivatag vadjai nem egyszer támadták meg és csak ugy tudott megmenekülni, liogy a kenyérfákra kúszott föl és az éjszakákat is ott virrasztotta keresztül. Első időben sokat szenvedett az éghajlat miatt és igy Pekingben sárga lázba esett. Elment Pien-tschinbe, hajóra akart szállni, de csak oly feltétellel vették föl, ha a bajó-gépészt, aki éppen akkor meghalt, helyettesíti. Ezért ajánlottak neki kétszáz frank havi fizetést, amit Fiebinger el is fogadott. Ezeket mondotta el a sovány és lerongyolódott turista. A szegedi lapok másnapra megírták a gépészmérnök hőstetteit, a gépészmérnök összeszedett néhány koronát és eltűnt. Senki sem kérdezte, hogy hova tünt el Fiebinger, senki sem törődött az elvitt koronákkal, pedig nagyon jó lett volna utánanézni a dolognak, mert ez a világkörüli utazó sokkal érdekesebb ember, mint hinnénk. Fiebinger két napig tartózkodott Szegeden, de ez a két nap éppen elég volt arra, liogy Fiebinger ur veséjébe lássunk. Már az első napon gyanús volt ez a vakmerő globetretter. Sőt sokkal több volt, mint gyanú, de futni engedtük, mert nem voltak kezeink között pozitív adatok. Megvártuk, mig lesznek és várakozásunkban nem is csalatkoztunk. Fiebinger Szegeden azzal a dajkamesével állott elő, liogy ő naponként hatvan kilométert gyalogol és Szegedről Kolozsvárra, onnan pedig Romániába megy. Azóta már elmúlt három liét és Fiebinger, a kitűnő gyalogló még csak Makóra ért. Három bét alatt Szegedről Makóig. Ez csodálatos és hihetetlen. Igy nem fogja Fiebinger megnyerni a nagy fogadást, amit a milliomosokkal kötött, mert igy 3473 év alatt sem gyalogolja körül a világot. De Fiebingernek nem is ez a célja. Ezt már elárulta Szegeden való tartózkodása alkalmával is, mert olyan primitív földrajzi és nyelvismerettel rendelkezik, hogy egy liat éve gyalogló világjárónál ez abszurdum. Fiebinger csak magyarul beszél, de a magyar nyelvet is töri, mert sokkalta müveitebben szeretne beszélni, mint tud és ez groteszkké, nevetségessé teszi. Fiebinger sohasem járt külföldön. Aki vele csak egy félóráig is beszél, az azonnal észreveszi ezt. Bárgyú dajkamesékkel áll elő és még véletlenül sem mond el komolyabb megfigyeléseket, amit intelligens gépészmérnök ember létére elvárna tőle az ember. Vitéz Hári János jut eszünkbe, ha beszélni halljuk. Mikor Messinában járt, éppen akkor földrengés volt ott. A Szaharát átgyalogolta és pusztító fenevadakkal harcolt. Párisról (fsak azt tudja, hogy ott fránya franciák Iáknak. Tripoliszban bábom van és ő sok szolgálatot tett az olasz hadseregnek. Nápolyban szépen süt a nap és a narancsok lógnak a fákon. Ezek és eliez hasonló megfigyelései vannak Fiebingernek, akiről most a Makói Hírláp is ódát zeng és jól sikerült fényképét közli. Fiebinger a megfigyelések analfabétája. már akkor mesélni kezd, mikor gépészmérnöknek adja ki magát. A mérnöki tudományhoz annyit ért, mint tyúk az abc-éhez. Mert, ba gépészmérnök lenne, elsősorban értené a mesterségét, másodsorban pedig magával hordaná az okmányait és a külföldi útját igazoló iratait. Ezek az irások csak a holdban léteznek. A ravasz világjáró ezt a hiányt ngy pótolta, hogy a magyar falvakban lestainbilozott könyvére bizonyság jeléül ráírta III. könyv. Hiszi, aki hiszi, de mi nem hisszük, mert nem is hihetjük. Fiebingernek ezzel a kis szélhámossággal az a célja, ami a többi daristának. A közönség jóhiszeműségéből vagyont akar kovácsolni és jól akar élnj. Hogy nem a világot akarja körüljárni, az faktum. Szegedtől Makó nincs olyan messze, mint Makótól Jeruzsálem és Fiebinger mégis három hét alatt tette meg ezt a rövid utat. A napnál is világosabb, liogy ez nem tiszta üzlet. Különben is Fiebinger Imre még csak szélhámosnak sem zseniális. Legjobban bizonyítja ezt az a két epizód, ami Szegeden játszódott le: Fiebinger Szegeden panaszkodott, hogy nincs pénze. A jószívű emberek szórták a sovány ember asztalára a koronákat és Fiebinger örült,, hogy két-három hétre lesz mit ennie és könnyebben birja megtenni a nehéz utat. Gyűltek a koronák és valaki éjjel öt üveg pezsgőt ivott meg egy éjjeli kávéházban egy kaszirnő barátságos társaságában. Ez a valaki Fiebinger volt. A másik eset az sokkal jellemzőbb. Fiebinger egy levelet hagyott az utazókönyvében, a levélre szórói-szóra nem emlékszem, de körülbelül ez állott benne: Imriském, vigyázz az egészségedre és nyírasd le hajadat, mert a feketebogarak megint megszaporodnak benne. A telket megvettük, gyere, látogass meg bennünketés azután mehetsz tovább. Csókol N. N. Ennyit Fiebinger Imréről. A hírlapok és a hatóságok figyelmébe ajánljuk a merész és tudós globetrottert. Aki három hét alatt csak Szegedről Makóig tud gyalogolni, az nem világgyalogló, hanem darista. Kellemes szórakozást talál A "NEWYORK" NAGYKÁVÉHÁZBAN. Naponta mozgófénykép újdonságok felvételei kerülnek bemutatásra. Színházi vacsora. MŰSOR: 1. Piramis hegyek Egyiptomban, látványosság 2. A szemtelen 14, humoros 3. A nyaklánc ügye, detektivtörténet 4. Ninike babái, életkép 5. A paraszt Don Jüan, komikus 6. Biroteu császár, történeti dráma 7. Az amerikai gróf, komikus 8. A „Démon" érdekfeszítő kém dráma PALKOVITS ANDOR, kávés Közvetlen behozatalu eredeti Perzsa és Smyrria SZÖNYEttEk fe: Hitelképeseknek kedvező fizetési feltételek mellett. 2236 Legnagyobb választék mindennemű terem- és futószőnyegek, tüll, csipke és szövetfüggönyök, teritők, paplanok, vas- és rézbutorok stb., stb. Haas Fülöp és Fiai szőnyeg, bútorszövet és ágynemű gyárosoknál « 6 SZEGED x Kárösz-utca 10. sz