Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-04 / 253. szám

-1 I üELMAG V ARÜRSZAG 1911 november 4 Hálái az Iskolában. - Mi történt a szegedi főreálban? — (Saját tudósítónktól.) A zörgős csontú ka­szás váratlanul belátogatott egy szegedi is­kola padjai közé és lialványarcu, vézna fiúcs­kát magával vitt oda, ahol a jóakaratú ta­nári dorgálás helyett néma csönd honol. A szegedi főreáliskolában pénteken délelőtt ki­lenc órakor a negyedik osztályban történe­lem volt. Zimer Károly kinyitotta a noteszét és kihívta felelni Nedelkov Mihály negye­dik a) osztályú tanulót. Nedelkov bátran ki­állott a katedra elé és ujjával mutatta Ma­gyarország térképén a Bocskay-háboruk szín­helyét. A zörgős csontú halál beosont a tan­terembe és a felelő fin egy jajszó nélkül a földre zuhant. A tanár lerohant a katedráról, megragad­ta a szerencsétlen fin kezét és élesztgetni pró­bálta. Semmi sem használt. A fiu már ha­lott volt. A barátai, a tanuló testvérei ijed­ten tódultak ki a padokból és könnyes sze­mekkel nézték a mozdulatlan fiut. A megré­mült gyermekek mozdulni sem tudtak a helyükről, halálos csend uralkodott a teren­ben, ahol néhány perccel ezelőtt a halál csontos ökle sújtott le egy ártatlan tanulóra. Zimer Károly tanár tért legelőször magá­hoz. Telefonált a mentőkért és orvosért. Az orvos sem tudott már segiteni és csak azt tudta megállapítani, hogy a fiut szivszélhü­dés ölte meg. Munkatársunk a szerencsétlenség után el­ment a szegedi főreáliskolába és a tragikus szerencsétlenségről a következőket tudta meg: Pénteken délelőtt kilenc órakor Zimer Ká­roly történelemtanár kezdte meg történet­óráját a reáliskola negyedik a) osztályában. Alig foglalta el helyét a katedrán, elővette noteszát és kihivta Nedelkov Mihályt, az osztály jó elemenetelü tanulóját. A kihivott tanuló kiment padjából a katedra mellé, a hol a falon térkép is van. Ott kellett elmon­dani a föladott leckét: Bocskay István erdé­lyi fejedelem háborúit. Nedelkov Mihály alig kezdett bele a lec­kébe, ingadozó léptekkel megindult a kated­ra felé, a tanár felé fordult, merően ráné­zett néhány másodpercig, azután a katedra dobogójára bukott. A tanár fölemelte a leszédült fiut. Azt hit­te, hogy csak ájulásról van szó. A padokból előrohanó tanulók segitségével felbontotta ruháit, vizzel kezdték locsolni, de Nedelkov Mihályt nem sikerült életre tériteni. Hét­nyolc másodpercig vergődhetett a szerencsét­len fiu és azután meghalt. Megjelent a helyszínen Borbola Jenő dr. osztályjegyző Bózsó rendőrbiztossal és jegyző­könyvet vett fel az esetről. Értesítették a tra­gikus véget ért tanuló apját is. A tanároknak az a véleményük a tragédiá­ról, hogy Nedelkov Mihály felhevült álla­potban ment a történelem órára, mert az óra előtt fotbalozott és nagyon kifáradt. Ne­delkovnak pedig az iskola orvos már több­izben megtiltotta, hogy fothalozzon, mert a fiu szívbajos volt. A mentők a holttestet elszállították a szülei lakására. A szerencsétlenül járt fiut nem fog­ják felboncolni, hanem a boncolás mellőzésé­vel szombaton délután temetik el. NAPI HÍREK Orosz álmenekültek. (Saját tudósítónktól.) Magyarország hem­zseg a könyöradománygyüjtőktől. Nincs olyan város vagy falu, ahol a legrövidebb időközökben föl ne bukkanna a könyörado­mánygyüjtö tipikus alakja. Legtöbbnyire le­rongyolódva, szánalmas ábrázattal házalnak a könyörület filléreiért. Az orosz program óta a könyöradománygyüjtők társaságában divatba jött az „orosz-zsidó menekült" maszkja. Uton-utfélen találkozunk pájeszos, csizmás-kaftános emberekkel, akik köny­vecskét szorongatnak az ujjaik között. Ezek az úgynevezett orosz-zsidó menekültek. A hangjukból, beszédjükből kiárad a szenvedés nyomasztó melegsége. Akadhat közülök olyan is, akit tényleg a halálfélelem üldözött ki Oroszországból. A közönség azonban már elvesztette a bizalmát a könyöradomány­gyiijtőkkel szemben. A legtöbb esetben kide­rült, hogy szélhámosok a „menekültek", akik erre az alapra bazirozzák az életüket. A napokban Szabadkán lepleztek le ilyen szélhámosokat. Három orosz népviseletü em­ber ütött tanyát a városban. Nádler Izráei, Silberberg Albert és Silberberg Ábrahám: ezek alkották a triumvirátust. Mielőtt a rend­őrségtől engedélyt kértek volna a könyör­adománygyüjtésre, ajánlólevelet szereztek a rabbitól. A rendőrség azonban gyanakodott. Át vizsgáltatta az iratokat és ugy találta, hogy az oroszok dolga nincs egészen rend­jén. Vallatóra fogták őket. Kiderült, hogy Silberberg Albert hamis néven szerepelt, Fo­géi Dávid a. valódi neve. Bevallotta, hogy orosz menekült, hanem falusi kántor. Négy nappal ezelőtt ismerkedett meg a társaság­gal. A másik két könyöradománygyüjtő tényleg orosz származású, Nádler Izraelt azonban egy évvel ezelőtt kitiltották az or­szág területéről. E meglepő fölfedezés után tüzetesen át­vizsgálták az iratait. Egy postatakarékpénz­tári betétkönyve is volt, amelynek a lapjai­ból egy enyveshát fénykép hullott ki. Ebben az arcképben Heimlicht Hermant, a keme­csei zsidó kántor fiát ismerték föl. Heimlicht szintén könyöradománygyüjtő volt. Siket­némát miméit, ugy csapta be az embereket. Volt egy társa, Hauszman Májer, akit csalá­sokon is tettenértek. Egész szövetkezet hálózza be tehát az or­szágot. Csak a legritkább esetekben sikerül rajtuk ütni. Abban az esetben is olcsón meg­szabadulnak, alig néhány napot ülnek tiltott könyöradománygytijtésért. A szabadkai rendőrség nyolc-nyolc napi fogházra itélte a szélhámosokat. Ezzel azonban nem javul a helyzet. A szél­hámosok folytatják ott, ahol elhagyták, sőt még ujabb karaván is bevándorol. Erélyes intézkedéssel rendezni kellene már végre ezt az ügyet. Zsarolják a hiszékeny közönséget és emellett gyanút ébresztenek az iránt is, aki pedig méltó a könyörület kegyeibe. — Uj orvosdoktor. Szombaton avatják Ötvös Ervint Budapesten orvosdoktorrá. Ta­nulmánvainak egy részét külföldön töltötte, ahol hallgatta Strumpelt és Ziehent, a világ­hírű ideggyógyászokat, ö maga is ezzel a szakmával szándékozik kizárólag foglalkoz­ni. utvös Ervin dr fia Goldschidt György dr tiszteletbeli kórházi főorvosnak, aki a jövő év elején üli 40 éves orvosi működésének ju­bileumát. — A világítás fejlesztése. Szeged vá­ros és a gázgyár között megindult tárgyalá­sok során — mint azt megirtuk — a gyár hatvannégyezer koronát kért a gázvilágítás olyan mértékű kifejlesztéséért, hogy az egész város területét gázlámpákkal látják el, A város a tárgyalások során megkérdezte azt is, hogy ennek az összegnek keretein be­lül hajlandó-e a gyár az Auer-égőket In­imú/z-égőkkel kicserélni. A vállalat erre nem mutat hajlandóságot. A tárgyalásokat azért folytatják, mert a vállalatnak vannak kettős Inwerth-égői is. — Ferrer-körb®!. A szegedi Ferrer-kör mint tudvalevő több előadás tartását vette föl programmjába. A legközelebbi előadás november 12-én lesz a városháza közgyűlési termében. — Az ujjszegedi internálna. A belügymi­niszter értesítette a várost, hogy jóváhagyta azt a közgyűlési határozatot, amelylyel az uj szegedi szerb internátus részére ingyen tel­ket és kétszázezer darab téglát ajánlott föl. Igy most már semmi akadálya sincs annak, hogy fehértemplomi vagyonközösségből ala­kult szerb bánsági vagyonközösség interná­tusát fölépíthesse, annál is inkább, mert a mérnökség már dolgozik is az internátus ter­vén. Németország és Anglia. Londonhói je­lentik: A Mansion-Houseban csütörtökön gyűlés volt, amelyben a lordmajor a követ­kező nyilatkozatot terjesztette elő: — A gyűlés kifejezésre akarja juttatni a Németországgal való félreértések megszün­tetésére irányuló és egész Nagy-Britanniá­ban észlelhető óhajt és biztosítani akarja a német népet arról, hogy Nagy-Britanniának egyetlen felelős testülete sem óhajtja elvi­tatni és ellenségesen felfogni Németország azon igényét, hogy részét kivegye a nemzet­közi kérdések elintézésében vagy gyarmat­birtokot szerezzen. A lordmajor a következő­ket fejtette ki: Biztosítani kívánjuk német­országi barátainkat arról, hogy nem a brit közönség nagy tömege, hanem csak kisszá­mú lármás sovinista táplálja ezt az ellensé­ges érzületet. A mi kötelességünk, — mint a canterburyi érsek kifejezte magát, — immu­nizáljuk magunkat e politikai moszkitók szú­rásai ellen egymásnak fokozottabb megis­merése által. Ez arra indit, hogy az első re­zolució kiegészítésére még a következőt ter­jesztem elő: A gyűlés szükségesnek tartja, hogy lépések tétessenek Németországgal való barátságos viszonyunk erősítésére és fejlesztésére. A vvülés e cél elérésének gya­korlati eszközéül azt ajánlja, hogv 1913. év­ben Londonban angol-német kiállítás rendez­tessék, amely célért való munkálkodásra kü­lön bizottság küldendő ki. — Kolera Torontálmegyében. Nagy­becskerek város polgármestere arról értesí­tette Lázár György dr polgármestert, hogy Nagybecskerek koleramentes. Az érfesités következtében a hatóság a torontáli határt föl akarta oldani a zár alól, de közben táv­irat érkezett a torontáli alispántól, hogy a megyében, Felsőaradiban ujabb kolerameg­betegedés történt. — Rendben vannak az anyakönyvek. A A polgármester Tóth Mihály dr. tb. taná­csos megvizsgálták a szegedi alsóközpontt anyakönyvi hivatal könyveit. Mindent rend­ben találtak. részáisHegászátffE | hirdetést ad fel, :: az hirdethet ­-. ff Hí

Next

/
Thumbnails
Contents