Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-25 / 271. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 november 23 isi nicht schwer, Vater sein dagegen sehr!" Bizony, amilyen könnyű apává válni, olyan nehéz apának, családföntartónak lenni. És egyre nehezebb lesz. S aki ebben erkölcstelenséget lát, — amint hogy nem erkölcstelenség, csak veszedelmek talaja, •— az küzdjön és tegyen valamit az ilyen erkölcstelenségeknek és más bajoknak is szülőoka, a drágaság ellen. Erre tanit az anyakönyv. A képviselőház ülése. — Ktluen miniszterelnök beszéde. — (Saját tudósítónktól.) 'Á belügyi költség­vetés általános vitája ma befejeződött s Hé­derváry gróf miniszterelnök terjedelmes be­szédben válaszolt a vita szónokainak. A mi­niszterelnök beszédének legnevezetesebb passzusa az volt, amelyben kijelentette, fiogy a választójogi és közigazgatási reform között nem akar semmiféle junktimot létesí­teni. A beszédet a munkapárt nagy tetszés­sel fogadta. Návay Lajos elnökölt az ülésen, akinek be­jelentései után a Ház áttért a belügyi költ­ségvetés tárgyalására. (Rövid szónoklatok.) Kovácsy Kálmán a közigazgatás hiányait bírálta. Sürgeti Budapest környékének köz­igazgatási rendezését. Pop-Csicsó István polemizál a vitának a nemzetiségi kérdést érintő szónokaival. A megyei rendszer rossz, csupa korrupció és nepotizmus. (Nagy zaj és ellenmondások min­den oldalon. Fölkiáltások: Rendre! Rendre!) Az elnök a szónokot általánosságban tar­tott és a magyar államot gyanúsító kifejezé­séért rendreutasítja s figyelmezteti, liogy ha igy folytatja, szigorúbban fog eljárni. Pop-Csicsó István: Kivánja a választói re­form mielőbbi megalkotását s a korcsmák vasárnapi bezárását. A költségvetést nem fo­gadja el. Molnár János elismeréssel emlékezik meg 1Kabós Ferenc lemondott alelnökről. Követeli az egyesülési és gyülekezési jog törvényes biztosítását. Sürgeti a városi és a vármegyei kormányzás gyökeres reformját. A várme­gyék államosítására a néppárt nem kapható. Reformokat sürget a közegésziigy terén. A választójogi törvényt mielőbb meg kell al­kotni, de biztosítani kell a választások szá­badságát ós tisztaságát. A néppártnak nem kell a pluralitás, egyenlő, községenkénti vá­lasztást akar, a zászlókat, a fuvardijat ki akarja küszöbölni, kevés korlátozással álta­lánosnak akarja a választójogot. A titkosság dolgában majd akkor fejti ki az álláspontját, ha a Ház előtt lesz a törvényiavaslat. A költ­ségvetést nem fogadja el. (Helyeslés a bal­oldalon.). Preszly Elemér a járások, elsősorban Pest­megye járásainak uj beosztását és megszün­tetését kivánja. (A miniszterelnök beszéde.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök kö­szönetet mond a költségvetés előadójának beható ismertetéséért, azután a vita szónokai­nak észrevételeire válaszol. A megyei tiszt­viselők státusrendezése meg fog történni -s kiterjeszkedik az árvaszéki tisztviselőkre is. A városok segítését rendszeresen biztosító törvényjavaslat már csaknem készen van s alapelve a segítés arányossága. A körorvosok nyugdíjtörvényének gyors megalkotásától a vidéki közegészségügy jelentékeny javulását várja, mivel hiszi, hogy a körorvosi állásokra sokkal több lesz a pályázó. A főváros szabályozási mizériái miatt föl­hangzott panaszokra megjegyzi, hogy ez csakugyan sok kívánni valót hagy hátra. A spekuláció meglehetősen nagy arányokat öl­tött, aminek oka a főváros gyors, nem várt fejlődése az oka. Bizonyos tervtelenség állott igy be, de rajta van, hogy megfelelő rendőri és közigazgatási intézkedésekkel gátat állít­sanak ez elé. A közszabadságok kezelése dol­gában való panaszok teljesen igazságtalanok. Ez a kormány nagyon liberális volt e rész­ben, a közigazgatási hatóságok intézkedései­vel szemben számos gyűlést engedelmezett. Az ilyen gyülésezésektől különben sem fél, mert azt akarja, hogy minden baj, panasz jusson nyilvánosságra. (Élénk helyeslés.) Ha azután történik rendellenesség, meg lehet torolni azt. Rendszeres közegészségügyi programot, amit a baloldal több szónoka kívánt, nem igen lehet előre csinálni, mert a közegészség­• ügyi intézkedéseket a fölmerülő szükség mér­téke szerint kell megtenni. Az ellenzék igen hangoztatta a minden téren való autonómia szükségét. Erre csak azt jegyzi meg, hogy maga is sokra beesüli az egészséges autonó­miát, de akkor ne várjanak mindenhez ál­lamsegitséget s az autonómia teremtse elő a maga költségeit is. (Helyeslés.) A rendőrség országos szervezésének kérdésével állandóan foglalkozik. A városok fejlesztésének elhanyagolásáról szóló panaszoknak nincs igaza. Sok vidéki városunk ép ellenkezően oly rohamosan fej­lődik, liogy annak az elnéptelenedő környé­kük látja kárát. • A közigazgatás rendezésének szükségét min­í denki belátja. A közigazgatás államositásá­j nak nézetét valló munkapárti képvislők ár­j tatlan véleményét fanatizmusig menő türel­metlenség fogadta a baloldalon. Erre csak azt jegyzi meg, hogy junktimot semmi kér­désben nem csinált és nem fog csinálni. Arra kéri a túloldalt is, hogy ne állítsanak föl junktimokat. (Nagy zaj a baloldalon.) Fölkiáltások: A király akart junktimot. A véderő csak junktimmal lehet törvénynyé. Héderváry Károly gróf: Minden kérdést magában kell megoldani önmagáért. A miniszterelnök beszédét percekig tartó taps követte. Fordulat az osztrák politikában. Bécsből jelentik: Az osztrák politikai hely­zetben jelentékeny változás állott be. Störgkh gróf miniszterelnök tudvalevőleg eddigelé nem tudta megnyerni a cseh pártok támoga­tását a Reichsrath munkarendjének helyre­állításához. Hosszú tanácskozások után vég­re a cseh pártok pénteken elhatározták, hogy a képviselőház bizottsági tárgyalásain elvál­lalják a kormány által felajánlott előadói tisztségeket. Ez a megegyezés most már je­lentékenyen megkönnyíti az osztrák kor­mány dolgát. A kormány azt hiszi, hogy si­kerülnie fog a költségvetési provizóriumot is keresztülvinni. Leleplezések az angol flottáról. Ber­linből jelentik: Napról-napra uj leleplezések jelennek meg az angol flotta hadikészülődé­seiről, de valamennyi között a legnagyobb meglepetést kelti most a Hamburger Nach­richten mai számának közleménye. Mikor a marokkői tárgyalásokban szakadás állott be. a skót partvidéken levő angol 'flotta cirkálói azt a parancsot kapták, hogy menjenek az Északi-tengerre és ha ott elrejtőzött német torpedónaszádokra akadnak, azonnal pusz­títsák el azokat. Ez lett volna a jel a hábo­rúra. Szerencsére azonban a német flotta eb­ben az időben épen azt a parancsot kapta, pedig hat hétig. Most önön a sor, de ön fel fog neki mondani egy szép napon. Mandolin: Ez könnyen megeshetik. ]Louis: Most még nincsen veszedelem. Ön még nem érett meg ainnyira, hogy a báró ur rosszat cselekedjék önnel. De majd elérkezik ennek is az ideje. (Plombyra mu­tat.) Nézzen rá! Milyen szomorú látvány! Egy báró, aki ilyenkor még ugy hortyog, mint tiz napszámos, ezalatt már annyi tisz­tességes munkásember ül a vendéglőben. Mandolin (megrázza barátját): Fel Plom­fcy! Fel! Pompás az idő! 1Louis: ön téved, hisz zuhog az eső. Mandolin: Tudom. Csak azért mondom, fiogy kedvet csináljak neki. Plomby fel! Marivauxhoz kell mennünk! Éhes vagy? Én nagyon éhes vagyok. Plomby (ugy morog, mint egy vadállat): Nem . . . ah . . . monum! Mandolin (erőseben): Plomby, légy okos, inert goromba leszek. (Louishoz.) Biztos maga abban, hogy revolver nincsen a párna alatt? Louis (keresgél): Nincs nála. A revolver ott fekszik az íróasztalon. Mandolin: Akkor rendben van — (ordit). Nem akarsz felkelni? No majd meglátjuk! (Gondosan elrejt minden ingó tárgyat, me­lyeket Plomby dobálásra használ.) Louis, pyissa ki a két ablakot! Louis: Szép kis botrány lesz ebből. Mandolin: Nem baj! Engedelmeskedjék! Majd lehúzom róla a takarót. Louis: Nagyszerű! (Kinyitja az ablakokat. Az eső beesik, hideg árad be.) Mandolin (az ágyhoz közeledik, lehúzza az alvóról a takarót és ordit, hogy bátorsága legyen): Fel! A hóhér nevében! Felkelni! PJomby (először mozdulatlan, azután a hideg hatása alatt megrázkódik és felül): Ah, az ördögbe! Te vagy az, te hülye?! Te vagy? Mandolin: Én vagyok! Plomby: Mi a fenét keresel itt ilyen idő­ben? Megőrültél?! (Louishoz): És maga, marha! Az ablakok nyitva! Meg akartok ölni! Ki innen! Takarodjatok! Mandolin: Kelj fel! Plomby: Takarodjatok, mert megkeserü­litek. Mandolin: Kelj fel! Plomby: Louis, Csukja be az ablakokat, mert megrázom. Ugy! Hiszen köhögök . . . Ez már sok. Ilyen vadállatok! Ilyen banda! Békésen alszom s azután idejön ez a naplopó és felzavar. És még ez nevezi magát barát­nak! Mandolin: Kész vagy már? Plomby: Add ide a takarót, vagy . . . Mandolin: Nem adom. Plomby: Hát már nem vagyok ur a saját házamban? Becsületemre kidobatlak Louis­val. Mandolin (Louishoz): Megtenné Louis? Louis: Meg én. Hiszen engedelmességgel tartozom a báró urnák. Mandolin (Plombyhoz): Itt van a takaród. De ez a dolog már kezd nagyon is buta lenni! Az embernek kedve volna fejjel a fal­nak menni. Plomby: Csak rajta! Ne szégyeld magad. Mandolin: Meghívtál tegnap ájédre? Igen vagy nem? Azt montad: „Kelts fel holnap tiz órakor." Igen vagy nem? Plomby: Ugy van. (Louishoz.) Hány óra? Louis: Egy. Plomby: Egy óra! (Dühöngve Mandolin­hoz): És ezt nevezed pontosságnak! Te fickó, nagyon jól csinálod. Mit csináljak most? Mandolin: Öl-töz-ködj! Plomby: Öltözködjek! Oh te hülye! Nem tudod, hogy két órába telik, amig felöltöz­ködöm? Majd három óra után ebédelünk, mi? őrület! Aztán az a mód, amellyel fel­költöttéi, minden étvágyamat elvette. Megint lefekszem. Jó éjt! Szerencsés utat! Nézd meg a Jarden des Plantes-ban, hogy nem vagyok-e ott. e Mandolin: Vizilovat bizonyára fogok ott találni. Plomby: Jó éjt kincsem! Jó éjt!

Next

/
Thumbnails
Contents