Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-03 / 252. szám

1 DELMAQYARORSZAO 1911 november 3 Agglegények adója. — Hogy védik a házasságot Lyonban ? — (Saját tudósítónktól.) A lyoni községi tanács (conseil municipál) polgármestere, a maire, Herriot javaslatára, a következő átirattal fordult a francia kormányhoz: „Lyon városának községi tanácsa Elhatározván, hogy könnyiteni fog a népesebb családok sonSán s e könnyítéshez szükséges mintegy $00,000 franknyi öszszeget előteremti: fölhatalmazást kér a kormánytól ós a parlamenttől, hogy a nagyobb házbéreket terhelje meg progreszsziv községi adóval. Ha pedig ezen a , módon eredményhez nem juthatna, elhatározta, hogy adót vet az agglegényekre, fejenként tiz frankot." Az efajta adó eszméje nem újdonság; hasonló eszmével többször foglalkoztak már azok a szociológusok, akiket aggaszt a születési szám csökkenése Franciaországban, de ilyen határozott formában eddig még nem foglalkoztak vele. A rómaiak idejében is volt egy törvény, a Papia Pappoca-törvény, amelyet Augusztus császár szentesitett, s mely szerint a házasság az állani iránt való kötelezettsége minden polgárnak; e törvény szerint maga az özvegység sem tarthatott hosszasan, mert a polgárnak nem szabad magát ama közteher alól kivonnia, amit a házasság képvisel. E törvény drákói módon bánt el a nőtlenekkel. Aki huszonöt éves koráig meg nem nősült: nem örökölhetett s örökrésze nős rokonának jutott. A családapa viszönt minden ujabb gyermeke születésével egy-egy esztendei közszolgálat alól szabadult. Az a szenátor szavazott elsőnek a szenátusban, akinek a legtöbb gyermeke volt; az agglegény szenátor maradt utolsónak. Küzdöttek már az agglegénykedés ellen a modern törvényhozók isi Volt olyan francia törvényjavaslat is már, mely vagy házasságot, vagy katonai szolgálatot követelt a francia polgártól; aki meg nem nősül, az harmincöt, esetleg negyven éves koráig tartozik szolgálni! . . . Volt olyan javaslat, hogy a nőtlenül maradó hivatalnok fosztassék meg előmeneteli jogától s kitüntetésben ne részesülhessen. Egy francia képviselő törvényjavaslata: „Minden harmincöt évet ért s nőtlenül maradt hivatalnok polgári jogaitól megfosztandó s az államszolgálatból kizárandó". Egy szenátor, Edme Pigt volt a francia ujranépesités, a repopulation legbuzgóbb apostola; irt, levelezett, tanulmányozott, agitált, buzditott és lelkesített s alapjában az ő eszméje, hogy adó vettessék az agglegényre a népesebb családok sorsa érdeében, mert csakis igy lesz arányosan megosztva a közteherviselés. A szenátor mérsékelt javaslatait azonban túllicitálták tanítványai. Akadt, aki megszabta volna, hogy huszonöt éves korában minden francia köteles megnősülni, s ha ezt elmulasztja, köteles jövedelme arányában két személy eltartásáról gondoskodni. Egy másik francia képviselő a társadalmi szolidaritás szempontjából tekintette kötelezőnek a házasságot s azt kivánta, bizná az állam a harminc évesnél idősebb nőtlenekre az elhagyott gyermekeket ahelyett, hogy a kincstár terhére magánosoknál helyezik el, A franciák kiváncsian várják, mihez kezd a kormány a lyoni javaslattal. NAPI_H!REK Jegyzetek a drezdai kiállításról. (Saját, tudósítónktól.) Mikor Drezdában a kiállítás bejárata előtt várakoztam, mert korán mentein, nagyon izgatott a kíváncsiság, hogy vájjon a németek az egészségügy cimén mi mindent állíthattak ki és a testedzés ügyét mennyire találták fontosnak kidomborítani. Amint kívülről az ember pavillonját szemlélgettem, sejtelmem se volt arról, hogy mit rejteget magában, csak annyit hallottam róla előzetesen, hogy hetekig lehetne nézni, annyi benne a látni- és a néznivaló. Félévvel előtt történt a kiállitás megnyitása és mégis ezrével tolongtak egymás hátán a látogatók. Elég bizonyíték arra, hogy menynyire sok érdekeset nyújtott a kiállitás. Bármerre mentem, szorongásig telve volt a hely, legtöbben azonban az ember pavillonjában fordultak meg. Aki, mint én is, csak néhány órát szentelhetett ennek a megtekintésére, nem sokat tanult, mert lehetetlen volt, hogy az agy oly rövid idő alatt annyi mindent felfogjon. Azt azonban bárki is megtanulhatta, hogy a testedzésre mindenkinek egyformán szüksége van, ha a betegség ezer nyavalyájától magát, legalább részben, meg akarja óvni. Ahány betegségnemet ebben és a többi pavillonban látott az ember, megborzadhatott bizonyára tőlük, és ha sohase, de itt feltétlenül arra gondolt, hogy a sport a legjobb gyógyszerek egyike. Hiszen amerre mentem, mindenütt a sportolók különféle képei voltak láthatók. Sőt, a sportnak hatalmas pavillonja volt, melyben álmélkodva néztem a testedzés minden nemének üzéséhez szükséges, gazdagon kiállított tárgyait. Érdekes kimutatást találtam itt a tornázás s egyáltalán a sportüzés elterjedtségéről. Azt hittem, liogy mirólunk kedvezően fog szólni, azonban csalódtam. Hány és hány állam megelőz bennünket e tekintetben, szinte resteiket j ük magunkat, kik annyira szeretünk büszkélkedni fejlett sportéletünkkel. Mindössze kilencezer ember foglalkozik nálunk rendszeresen a testedzéssel, ami a lakosság számához képest 0.054 százaléknak felel meg. Hol vagyunk Svájctól, ahol a lakosság 1.93 százaléka állandóan és észszerűen űzi a sportot. Ugy értesültem, hogy Szegedről két kiváló főorvos, sőt a nyáron a polgármester ur is megnézte a kiállítást. Polgármesterünkről tudom, hogy sportszerető ember s csak ideje engedné, sokat is tenne a sport érdekében. De kíváncsi vagyok arra, hogy az illető két orvos miként óhajtja gyümölcsöztetni a kiállításon tanultakat. Bemélem, hogy hátták a modern berendezésű tornacsarnokot és a sporttelepet. Akkor ugyan gondoltak-e Szegedre és eszükbe jutott az itteni ifjúság, mely se nyáron, se télen nem talál alkalmas helyet a testedzés iizésére. Vájjon most itthon emlitették-e a város ügyeit intéző vezetőembereknek, hogy uraim illenék már komolyan hozzálátni az egészségügyi kérdések megoldásához. Mert a diákok például a sportolás hiánya folytán könnyelmű szórakozásokra adják magukat ahelyett, hogy mint, Németországban, még a tízperces szüneteket is testedzésre fordítanák, De hol vannak a játszóterek, amik ehez szükségesek? Orvos urak ezt sürgessék. Vagy, mikor esik végre szó egy sporttelep, vagy tornacsarnok létesítéséről? Azt hiszem, hogy minderről az illető orvosok nem emlékeztek meg senki előtt, igy hát" jónak láttam magam megemlékezni, aki csak sportember vagyok, de annyit és azt még is észrevettem, aminek hiányát ezer és ezer ember érzi. Mert minek beszéljek én a tisztaságról, mely a városban annyira hiányzik, s melyet a fénynyel és világossággal egyetemben a kiállításon jelszavakkal és képekkel hirdettek mindenfelé. Ez már igazán az orvos urak kötelessége, hogy mielőbb meglegyen. Bennünket sportembereket az egészségügy szomorú képe miatt már nem érhet a vád, mert évek óta hangoztatjuk azokat a tennivalókat, amelyek a város hatóságáravárnak. Ha a panaszainkat nem orvosolják, ismerjék kötelességüket a továbbiakra nézve azok az emberek, akik leginkább vannak hivatva arra, liogy az egészségügyet alaposan felkarolják. Homo. — Rádiumcsodák. Londonból jelentik: Lewis angol mérnök rádiummal való foglalatoskodása köziben ritka tüneményre jött rá. Mialatt ugyanis az anyaggal foglalatoskodott, észrevette, hogv a mikroskop, amelyen át vizsgálódik, csodálatos fénynyel világit. A sötét szobában, amelyet laboratóriumnak használt, er<r tükör állott, amelyben Lewis egv napon kezének képét meglátta, mintha világitó és sárgásán foszforeszkáló keztyiivel volna boritva. Lewis kezét lassan kezdte ide-oda mozgatni, a tünemény megmaradt. Midőn azonban hirtelen megrázta, a keztyii levált róla, ami azt mutatja, hogy e tüneményt egy egészen finom, gyöngéd testi filuidum szolgáltatta. Mindezek a felfedezések arra engednek következtetni, hogy bizonyos megmagyarázhatatlan csodáknak, amelyek eddig titokzatosak voltak, idővel megtaláljuk a magyarázatukat. — Katonai hirek. A király Bradácz Gyula vezérőrnagynak, beosztva a szegedi II. honvédkerületi parancsnokságnál és Neuschl Ferenc ezredesnek, a szabadkai 6. lionvédgyalogezred parancsnokának, volt szegedi ezredesnek, egészségi tekintetből, saját kérelmükre, jelenlegi szolgálati állásuk alól való fölmentését legkegyelmesebben elrendelte; Janauschek Gyula szegedi 5. honvédgyalogezredbeli alezredest, ezredénél létszám fölött való vezetése mellett, a honvédelmi minisztérium 4. osztályának vezetőjévé kinevezte. — A király Nikic János vezérőrnagyot, a honvédtájékoztató tanfolyam parancsnokát altábornagygyá nevezte ki. Nikic vezérőrnagy évekig volt Szegeden dandárparancsnok. — A honvédelmi miniszter Kovács Aladár vezérkari századost nevezte ki a szegedi II. lionvédkerület vezérkari főnökévé. — A király Seefranz Antal altábornagyot, a 7. hadtest parancsnokát és temesvári vezénylő tábornokot táborszernagygyá nevezte ki. — Plank Ede vezérkari ezredest, a szegedi 1. lovasdandár parancsnokát, a király vezérőrnagygyá nevezte ki. — Barancsi Józsa Győző ezredest, létszám fölött á brassói 24. honvédgyalogezrednél, a honvédelmi minisztérium 4. osztályának vezetőjét, jelenlegi szolgálati alkalmazása alól való fölmentése és a szegedi II. honvédkerületi parancsnoksághoz való beosztása mellett a király vezérőrnagygyá ne* vezte ki. — A király a szegedi 5. lionvédgyalogezredben Németh Kálmán őrnagyot alezredessé, Márky István hadnagyot a székesfehérvári 17. gyalogezredtől Urbanek István, Bán Ödön, Bodó János és ditrói Csibi Sándor szegedi 5. gyalogezredbeli hadnagyokat főhadnagyokká nevezte ki. — A király Jeuniker Antal őrnagyot az 5. gyalogezredben alKöltözködött figyelmébe § Közvetlen behozatalu eredeti Perzsa és Smyrna SZŐNYEGEK Hitelképeseknek kedvező fizetési feltételek mellett. 2236 Legnagyobb választék mindennemű terem- ós futószőnyegek, tüll, csipke és szövetfüggönyök, teritök, paplanok, vas- és rézbutorok stb., stb. Haas Fülöp és Fiai x SZEGED :•: szőnyeg, bútorszövet és ágynemű gyárosoknál KáráfZ-lflfCa 10. fZ