Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-03 / 252. szám

1911 november 3 DÉLMAQYARORSZÁQ 3 középület szakavatott építője igy nyilatkozott: — Végtelen öröm fogott el akkor, amikor a kultuszminiszter nyilatkozatát olvastam. Nagv szükség van Magyarországon a második műegyetemre és hogy azt épen Szegeden állítják föl, az nagy diadala a szegedi egyetemért folytatott küzdelemnek. A műszaki tudományokra nem nagy súlyt fektetek Magyarországon, mert itt a legtöbb ember hivatalnoknak vagy gazdának neveli a fiát. Nálunk sok az ügyvéd, sok a hivatalnok, de kevés a műszaki ember. Ilyeneket kel! nevelni és akkor nem történnek meg olyan dolgok, amelyekből csak példának említem föl a kissármási földgáz pusztulását, ahol naponta százezrek pusztulnak el a levegőben. Nagy baj az is, hogy a minisztériumokban és a magasabb hivatalokban a műszaki emberek a jogászoknak vannak alárendelve s igazán itt van az ideje annak, hogy a magyar műszaki kar magának nagyobb tekintélyt szerezzen és a vezető helyeken az őt megillető pozícióhoz jusson. Ez elérhető lesz akkor, ha több lesz a műszaki ember. Én azt hiszem, hogy a szegedi műegyetemnek legalább ezer hallgatója lesz és bizonyos az is, hogy a Balkánról is sokan fogják fölkeresni a főiskolát. (Magyar Ede) műépítész, a mindenütt elismert szegedi tervező ezeket mondotta: — Bár a mostani uj budapesti műegyetem az ország tiz évi szükségletét kielégíti, szükséges és kívánatos a szegedi műegyetem felállítása. Németországban azért olyan fejlett, hatalmas az ipar, mert az ország különböző helyein, mintegy tiz városban van műegyetem, amely a művészi ipar központjává teszi a városát. A tudomány egyetem azonnal hasznot hajtana a városnak, de nem abban az irányban, amelyre Szegednek szüksége van. Értem ez alatt az iparfejlesztést. Ha itt állítanák föl a műegyetemet, akkor Szeged ipara hatalmas lökéssel emelkednék és Szegedet a főiskola annyival vinné előbbre, a mennyivel azt a város fekvése, helyzete megkívánja. A tudomány egyetemnek használ azonnal, a műegyetemét csak pár év múlva éreznénk meg, de ez a haszon sokkal jelentősebb és nagyobb lenne. (Tóbiás László,) az ismert szegedi műépítész nyilatkozata igy hangzik: — A gimnázium és a tudomány egyetem favorizálása a reáliskolák és a műegyetem hátrányára oly állapotot teremtett, hogy az államnak mesterséges eszközökről kell gondoskodnia, hogy a visszás állapotok eltűnjenek. Ez irányú intézkedés, hogy a jogászok tanulmányi ideje rendkívül meghosszabbitódik, mig másrészt a budapesti uj műegyetem után a másodiknak Szegeden való felállítása a produktív pályára készülők helyzetét megkönnyíti. Szeged népes középiskoláival az uj műegyetem részére kellő számú hallgatókat szerez és igy megvalósulása elsősorban országos érdek. (Ottovay István) műépítész, a szép és jelentős sikereket fölmutató Ottovay és Winkler cég tagja: — Az anyagi hasznot tekintve — én azt hiszem — a műegyetem ér annyit a városnak, mint a tudomány egyetem. A műegyetem hallgatói kénytelenek a városban tartózkodni nem ugy, mint az egyetemnek legtöbb jogász hallgatója, akik csak beiratkoznak és mivel nem kapnak itt állást, szétoszlanak az egész országban. A műegyetem tanárai kiválóbb műszaki tekintélyek lesznek, akik mindenesetre egy bizonyos műszaki és azzal járó ipari szellemet fognak megteremteni, amivel az iparnak és főként a gyáriparnak fejlődését érjük el. A műegyetem felépítése nem is kerül annyi pénzébe a városnak, mint az egyetemé, amennyiben a mérnöki és építészeti laboratoriumok fölszerelései nem nagy költséget igényelnek. Több kiadást okoznának a gépészmérnöki és vegyészeti laboratóriumok és műhelyek, de ezeket könnyen össze lehet kapcsolni a felsőipariskolával, amely ebben az irányban a legtudományosabb és legmodernebb alapon van felszerelve. — A szegedi műegyetem nagy forgalomra számithat azért, mert itt az élet olcsóbb, mint a fővárosban, az élet kevesebbe kerül a hallgatóknak, aki ezért szivesebben jön ide. Németországban nem a berlini műegyetem a legelismertebb, hanem a kisebb vidéki városok műegyetemei a híresebbek és ennek az az oka, hogy vidéken a tanárok és hallgatók között intenzivebb az érintkezés és a kapcsolat, valóságos barátkozás fejlődik ki közöttük és igy a műszaki tudományok müvelése is intenzivebb és nagyobb. A Pick és Tóbiás-cégnek, amely több díszes palotát és középületet épit, tagjai közül (Pick Móric) mérnök ezeket mondotta: — Szeged csak tudomány egyetemet kért és rendkívüli sikert jelentene, ha helyette műegyetemet kapna. Ugy gyakorlati mint tudományos szempontból elvitázhatatlan a műegyetem rendkivüli jelentősége. Az országnak elsősorban technikusra és nem jogaisra van szüksége. A modern műegyetem felállítási költsége laboratóriumai, gyűjteményei miatt majd kétszer akkora, mint az ugyanolyan keretű tudomány egyetemé. E miatt alig hiszem, hogy tiz év előtt a teljes műegyetem felállítása valóra váljon. A Józsefműegyetem rektorai két évtizeden át panaszkodtak megnyitó beszédeikben a műegyetem kicsinysége miatt. Három kávéház feletti helyiségben helyeztek el rajztermeket és az uj műegyetem felállítása késett. Végre elkészült a lágymányosi műegyetem, mintegy tizenkét millió költséggel, anélkül, hogy uj, égetően szükséges szakosztályokat áhítottak volna fel. Ezért azt hiszem, hogy a 2-ik műegyetem nem a budapesti mintájára fog készülni, hanem csak egyes szakosztályt fog létesülni a német „Technikumnak" mintájára. — Nagy jelentőség ülenne, ha elsősorban kultúrmérnöki szakosztályt állítanának fel kapcsolatban mezőgazdasági főiskolával. Csodálatos, hogy Magyarország, mint elsősorban mezőgazdasági állam speciális talajjavító, csatornázó, öntöző stb. tudományokban képzett mérnököket nem nevel. Erre lenne legeslegelső sorban szükség, e tekinetben Szeged a fejletebb gyáriparral biró Pozsonynyal, Temesvárral szemben előnyben áll. Szeged a nagy földesúr elsősorban látná ennek gyakorlati hasznát. A többi szakosztály fokozatos felállítása szükségkép be fog következni, csak a kezdet legyen meg. Darnvdry betegsége. Daruváry Géza a kabinetiroda főnöke egy hónapi tartózkodásra Egyiptomba utazott, ahol betegsége jobbra fordulását várja. Daruváry állapotát igen válságosnak tartják, s attól tartanak, hogy rövid időn belül súlyos fordulat állhat be. Állami főtisztviselők dicsérete. A hivatalos lap holnapi száma a következő királyi leiratot közli: Személyem körüli magyar miniszterelnököm előterjesztésére megengedem, hogy Papp Elek és Jeszenszky János miniszteri tanácsosoknak buzgó szolgálatuk teljesitéseért teljes megelégedésem tudtul adassék. 1. Ferenc József s. k., Zichy János gróf s. k. Leleplezések a szinház és a szinügyi bizottság körül. (Saját tudósítónktól.) Nevekkel fogunk előhozakodni, tényeket irunk meg. Az itt következő dologról természetesen nekünk is lesz véleményünk, amit nem titkolhatunk el. A szinház körül különös jelenségek járják vitustáncukat hónapok óta. Sok meglepő esemény kikészítésének boszorkánykonyhájába nem tudtunk bepillantani, a véletlen most kezünkre játszott, és mi a nyilvánosság kezére játsziuk, amit a véletlen a mi kezünkre játszott. Nem akarunk vádolni senkit, de ugy hiszsziik, hogy az itt következőket nem lehet elsikkasztani a nyilvánosság elől. Tisztázni kell az eseményeket, az embereket a szenvedélyes viták legkisebb felidézése vagy elfajulása nélkül, és ebből a célból bárkinek legnagyobb készséggel bocsájtjuk rendelkezésére hasábjainkat. Az eset a következő: Körülbelül két-három héttel ez előtt a „Színházi Újság" mozgalmat indított, amelynek célja az volt, hogy a legközelebbi operett premiérek egyikén ünneplésben részesítse a közönség a társulat szubrett-primadonnáját, Déry Rózsit. Nem tudni, hogy Szmollényi Nándor szinügyi bizottsági tag (ez itt nagyon fontos!) mikor indított mozgalmat Almássy Endre és Harsányi Margit iinnepeltetése érdekében, de a mult hónap utolsó napjainál alig hamarabb. A „Színházi Újság" november 16-ra tervezte Déry iinnepeltetését, mig Szmollényi 12-re az Almássy és Harsányi-féle ovációt. Ez eddig csak kevés volna, de már eddig sincsen minden rendjén. Nem tudjuk megérteni és méltányolni ezeket a korai iinnepeltetéseket és különösnek tartjuk, amikor ilyen ovációk rendezésének a központjában egyik szinügyi bizottsági tag áll. Különösen nem tudjuk ezt megérteni ma, amikor az úp társulattal szemben a rezerváltság álláspontján kellene maradnia—már a forma kedvéért is — minden szinügyi bizottsági tagnak addig, amig az uj rezsim fölött állásából kiofiyólag el nem mondja bírálatát a szinügyi oizottság ülésén. Hogyan bizhat meg bárki is a szinügyi bizottsági tagok itéletmondásában, ha az igazgatónak ennyire nyilvánvalóan előlegezi a bizalmat. De az ovációkra való készülődésnek pikáns folytatása is van. Kedden este jutottunk a birtokába a , Nagy diákok" premierjén. Együtt jöttek a szinház előcsarnokában Lngosi Döme dr és Miiller Károly fiatal szegedi borkereskedő. Jön Szmollény Nándor, pardont mond, karon fogja Lugosi Dömét és.balfeié elsétál vele. És amint néhány lépéssel odébb megálltak, egy párbeszédüket sikerült ellesünk. Szmollény kezdi: — Miért nem keresett föl délután. A színházban is vártam. — Nem értem rá, a színházban pedig Miillerrel voltam együtt. — Hát mi lesz az ováció kérdésével? — Nem mesvek bele, mert a Déry Rózsi ovációja annyira előrehaladt és annvinak az óhaját teljesítjük, hogy ettől vissza nem léphetek. Különben is 16-án lesz ez az ováció. — Ennek nem szabad megtörténnie, mert nem sikerül akkor a mienk, 12-én. Ezután suttogó beszéd következett, majd rövidesen Szmollény indulatos hangja hallatszott: — Akkor a Déry Rózsi-féle mozgalmat Almássy és szinház ellenesnek fogom a sziniigvi bizottság előtt bélyegezni. Lugosi ezt felelte: — Tegyen, amit akar. Ilyen érvekkel rám nem hat. Mire Lugosi sarkon fordult és Szmollényit otthagyta. Ennyit mond a krónikás. Most következnének szépen rendjében a mi kérdéseink. 1. Helyesnek találja-e azt Szmollény Nán-