Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-03 / 252. szám

1911 november 3 DÉLMAQYARORSZÁQ 3 középület szakavatott építője igy nyilatko­zott: — Végtelen öröm fogott el akkor, amikor a kultuszminiszter nyilatkozatát olvastam. Nagv szükség van Magyarországon a má­sodik műegyetemre és hogy azt épen Szege­den állítják föl, az nagy diadala a szegedi egyetemért folytatott küzdelemnek. A mű­szaki tudományokra nem nagy súlyt fekte­tek Magyarországon, mert itt a legtöbb em­ber hivatalnoknak vagy gazdának neveli a fiát. Nálunk sok az ügyvéd, sok a hivatalnok, de kevés a műszaki ember. Ilyeneket kel! ne­velni és akkor nem történnek meg olyan dol­gok, amelyekből csak példának említem föl a kissármási földgáz pusztulását, ahol na­ponta százezrek pusztulnak el a levegőben. Nagy baj az is, hogy a minisztériumokban és a magasabb hivatalokban a műszaki em­berek a jogászoknak vannak alárendelve s igazán itt van az ideje annak, hogy a ma­gyar műszaki kar magának nagyobb tekin­télyt szerezzen és a vezető helyeken az őt megillető pozícióhoz jusson. Ez elérhető lesz akkor, ha több lesz a műszaki ember. Én azt hiszem, hogy a szegedi műegyetemnek leg­alább ezer hallgatója lesz és bizonyos az is, hogy a Balkánról is sokan fogják fölkeresni a főiskolát. (Magyar Ede) műépítész, a mindenütt elismert szegedi tervező ezeket mondotta: — Bár a mostani uj budapesti műegyetem az ország tiz évi szükségletét kielégíti, szük­séges és kívánatos a szegedi műegyetem fel­állítása. Németországban azért olyan fejlett, hatalmas az ipar, mert az ország különböző helyein, mintegy tiz városban van műegye­tem, amely a művészi ipar központjává teszi a városát. A tudomány egyetem azonnal hasznot hajtana a városnak, de nem abban az irányban, amelyre Szegednek szüksége van. Értem ez alatt az iparfejlesztést. Ha itt állítanák föl a műegyetemet, akkor Szeged ipara hatalmas lökéssel emelkednék és Sze­gedet a főiskola annyival vinné előbbre, a mennyivel azt a város fekvése, helyzete meg­kívánja. A tudomány egyetemnek használ azonnal, a műegyetemét csak pár év múlva éreznénk meg, de ez a haszon sokkal jelen­tősebb és nagyobb lenne. (Tóbiás László,) az ismert szegedi műépítész nyilatkozata igy hangzik: — A gimnázium és a tudomány egyetem favorizálása a reáliskolák és a műegyetem hátrányára oly állapotot teremtett, hogy az államnak mesterséges eszközökről kell gon­doskodnia, hogy a visszás állapotok eltűnje­nek. Ez irányú intézkedés, hogy a jogászok tanulmányi ideje rendkívül meghosszabbitó­dik, mig másrészt a budapesti uj műegyetem után a másodiknak Szegeden való felállítása a produktív pályára készülők helyzetét meg­könnyíti. Szeged népes középiskoláival az uj műegyetem részére kellő számú hallgatókat szerez és igy megvalósulása elsősorban or­szágos érdek. (Ottovay István) műépítész, a szép és jelentős sikereket föl­mutató Ottovay és Winkler cég tagja: — Az anyagi hasznot tekintve — én azt hiszem — a műegyetem ér annyit a város­nak, mint a tudomány egyetem. A műegye­tem hallgatói kénytelenek a városban tartóz­kodni nem ugy, mint az egyetemnek leg­több jogász hallgatója, akik csak beiratkoz­nak és mivel nem kapnak itt állást, szétosz­lanak az egész országban. A műegyetem tanárai kiválóbb műszaki tekintélyek lesznek, akik mindenesetre egy bizonyos műszaki és azzal járó ipari szellemet fognak megterem­teni, amivel az iparnak és főként a gyáripar­nak fejlődését érjük el. A műegyetem felépí­tése nem is kerül annyi pénzébe a városnak, mint az egyetemé, amennyiben a mérnöki és építészeti laboratoriumok fölszerelései nem nagy költséget igényelnek. Több kiadást okoznának a gépészmérnöki és vegyészeti laboratóriumok és műhelyek, de ezeket könnyen össze lehet kapcsolni a felsőiparis­kolával, amely ebben az irányban a legtudo­mányosabb és legmodernebb alapon van fel­szerelve. — A szegedi műegyetem nagy forgalomra számithat azért, mert itt az élet olcsóbb, mint a fővárosban, az élet kevesebbe kerül a hall­gatóknak, aki ezért szivesebben jön ide. Né­metországban nem a berlini műegyetem a legelismertebb, hanem a kisebb vidéki váro­sok műegyetemei a híresebbek és ennek az az oka, hogy vidéken a tanárok és hallgatók között intenzivebb az érintkezés és a kapcso­lat, valóságos barátkozás fejlődik ki közöt­tük és igy a műszaki tudományok müvelése is intenzivebb és nagyobb. A Pick és Tóbiás-cégnek, amely több dí­szes palotát és középületet épit, tagjai közül (Pick Móric) mérnök ezeket mondotta: — Szeged csak tudomány egyetemet kért és rendkívüli sikert jelentene, ha helyette mű­egyetemet kapna. Ugy gyakorlati mint tudo­mányos szempontból elvitázhatatlan a mű­egyetem rendkivüli jelentősége. Az ország­nak elsősorban technikusra és nem jogaisra van szüksége. A modern műegyetem felállí­tási költsége laboratóriumai, gyűjteményei miatt majd kétszer akkora, mint az ugyan­olyan keretű tudomány egyetemé. E miatt alig hiszem, hogy tiz év előtt a teljes mű­egyetem felállítása valóra váljon. A József­műegyetem rektorai két évtizeden át panasz­kodtak megnyitó beszédeikben a műegyetem kicsinysége miatt. Három kávéház feletti he­lyiségben helyeztek el rajztermeket és az uj műegyetem felállítása késett. Végre elké­szült a lágymányosi műegyetem, mintegy tizenkét millió költséggel, anélkül, hogy uj, égetően szükséges szakosztályokat áhítot­tak volna fel. Ezért azt hiszem, hogy a 2-ik műegyetem nem a budapesti mintájára fog készülni, hanem csak egyes szakosztályt fog létesülni a német „Technikumnak" mintájára. — Nagy jelentőség ülenne, ha elsősorban kultúrmérnöki szakosztályt állítanának fel kapcsolatban mezőgazdasági főiskolával. Csodálatos, hogy Magyarország, mint első­sorban mezőgazdasági állam speciális talaj­javító, csatornázó, öntöző stb. tudomá­nyokban képzett mérnököket nem nevel. Erre lenne legeslegelső sorban szükség, e tekinet­ben Szeged a fejletebb gyáriparral biró Po­zsonynyal, Temesvárral szemben előnyben áll. Szeged a nagy földesúr elsősorban látná ennek gyakorlati hasznát. A többi szakosz­tály fokozatos felállítása szükségkép be fog következni, csak a kezdet legyen meg. Darnvdry betegsége. Daruváry Géza a kabinetiroda főnöke egy hónapi tartózko­dásra Egyiptomba utazott, ahol betegsége jobbra fordulását várja. Daruváry állapotát igen válságosnak tartják, s attól tartanak, hogy rövid időn belül súlyos fordulat áll­hat be. Állami főtisztviselők dicsérete. A hivatalos lap holnapi száma a következő királyi leiratot közli: Személyem körüli ma­gyar miniszterelnököm előterjesztésére meg­engedem, hogy Papp Elek és Jeszenszky János miniszteri tanácsosoknak buzgó szol­gálatuk teljesitéseért teljes megelégedésem tudtul adassék. 1. Ferenc József s. k., Zichy János gróf s. k. Leleplezések a szinház és a szinügyi bizottság körül. (Saját tudósítónktól.) Nevekkel fogunk elő­hozakodni, tényeket irunk meg. Az itt követ­kező dologról természetesen nekünk is lesz véleményünk, amit nem titkolhatunk el. A szinház körül különös jelenségek járják vitustáncukat hónapok óta. Sok meglepő ese­mény kikészítésének boszorkánykonyhájába nem tudtunk bepillantani, a véletlen most ke­zünkre játszott, és mi a nyilvánosság kezére játsziuk, amit a véletlen a mi ke­zünkre játszott. Nem akarunk vádolni sen­kit, de ugy hiszsziik, hogy az itt következő­ket nem lehet elsikkasztani a nyilvánosság elől. Tisztázni kell az eseményeket, az em­bereket a szenvedélyes viták legkisebb fel­idézése vagy elfajulása nélkül, és ebből a célból bárkinek legnagyobb készséggel bo­csájtjuk rendelkezésére hasábjainkat. Az eset a következő: Körülbelül két-három héttel ez előtt a „Színházi Újság" mozgalmat indított, amely­nek célja az volt, hogy a legközelebbi ope­rett premiérek egyikén ünneplésben része­sítse a közönség a társulat szubrett-prima­donnáját, Déry Rózsit. Nem tudni, hogy Szmollényi Nándor szinügyi bizottsági tag (ez itt nagyon fontos!) mikor indított moz­galmat Almássy Endre és Harsányi Margit iinnepeltetése érdekében, de a mult hónap utolsó napjainál alig hamarabb. A „Színházi Újság" november 16-ra tervezte Déry iinne­peltetését, mig Szmollényi 12-re az Almássy és Harsányi-féle ovációt. Ez eddig csak kevés volna, de már eddig sincsen minden rendjén. Nem tudjuk megér­teni és méltányolni ezeket a korai iinnepelte­téseket és különösnek tartjuk, amikor ilyen ovációk rendezésének a központjában egyik szinügyi bizottsági tag áll. Különösen nem tudjuk ezt megérteni ma, amikor az úp tár­sulattal szemben a rezerváltság álláspontján kellene maradnia—már a forma kedvéért is — minden szinügyi bizottsági tagnak addig, amig az uj rezsim fölött állásából kiofiyó­lag el nem mondja bírálatát a szinügyi oi­zottság ülésén. Hogyan bizhat meg bárki is a szinügyi bizottsági tagok itéletmondásá­ban, ha az igazgatónak ennyire nyilvánvaló­an előlegezi a bizalmat. De az ovációkra való készülődésnek pi­káns folytatása is van. Kedden este jutottunk a birtokába a , Nagy diákok" premierjén. Együtt jöttek a szinház előcsarnokában Ln­gosi Döme dr és Miiller Károly fiatal szegedi borkereskedő. Jön Szmollény Nándor, par­dont mond, karon fogja Lugosi Dömét és.bal­feié elsétál vele. És amint néhány lépéssel odébb megálltak, egy párbeszédüket sikerült ellesünk. Szmollény kezdi: — Miért nem keresett föl délután. A szín­házban is vártam. — Nem értem rá, a színházban pedig Miil­lerrel voltam együtt. — Hát mi lesz az ováció kérdésével? — Nem mesvek bele, mert a Déry Rózsi ovációja annyira előrehaladt és annvinak az óhaját teljesítjük, hogy ettől vissza nem lép­hetek. Különben is 16-án lesz ez az ováció. — Ennek nem szabad megtörténnie, mert nem sikerül akkor a mienk, 12-én. Ezután suttogó beszéd következett, majd rövidesen Szmollény indulatos hangja hal­latszott: — Akkor a Déry Rózsi-féle mozgalmat Al­mássy és szinház ellenesnek fogom a szin­iigvi bizottság előtt bélyegezni. Lugosi ezt felelte: — Tegyen, amit akar. Ilyen érvekkel rám nem hat. Mire Lugosi sarkon fordult és Szmollényit otthagyta. Ennyit mond a krónikás. Most következ­nének szépen rendjében a mi kérdéseink. 1. Helyesnek találja-e azt Szmollény Nán-

Next

/
Thumbnails
Contents