Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-08 / 231. szám

130 DÉLMAG Y ARORSZÁG 1911 október 8 szárnyalta. Ennélfogva nemcsak alkotmá­nyos, de erkölcsi kötelessége is a kormány­párti többségnek, hogy a parlamenti mun­kásság folytonosságát és annak zavarta­lanságát biztosítsa. Ez a kötelesség, amelynek teljesítését a miniszterelnök és a többség a végsőkig ha­lasztotta, immár eljutott arra a pontra, amelyen tul már-már biin lenne azt to­vábbi időre tenni. A türelem nem tarthat addig, hogy mulasztássá, bűnné váljék. lakásnyomor Budapesten és Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A fővárosi statisz­tikai hivatal lakásstatisztikát állíttatott ösz­sze az országos népszámlálással kapcsolat­ban. Ez az első magyarországi lakásstatisz­tika, de azért a maga nemében oly tökéletes, amilyen egyetlen városnak sincs. E statisztika nagyon szomorú világot vet a budapesti lakásviszonyokra, mert megtud­juk, hogy Budapest lakosságának a fele- több mint négyszázezer ember egy szobás lakás­ban él, egy másik negyedrésze pedig szintén szük két szobás lakásokban húzódik meg. Budapest lakásépítésének fejlődését mutat­ja a következő táblázat: Lakás volt Budapesten összesen 1901-ben 100.949 1901-ben 155.114 1906-ban 157.007 1910-ben 174.256. A lakások száma évente szaporodott 1891 előtt 4'1%-kal, 1891—1901 között 5'4%-kal, 1901—1906 „ 0'2%-kal, 1906—1910 „ 3'8°o/-kaí. Van tehát Budapesten az 1910. év végével összesen 174 ezer lakás. Ezek közül: 137 ezer (négyötöd rész) egy-két szobás, 19 ezer (egykilenced rész) háromszobás s csak a maradék egytizedrész .háromnál több szo­bás. A Jakások megoszlása szoba-szám szerint marad a kis tanitócsemeíéhez, ami nagyon tetszik a demokrata érzésii publikumnak. Egy másik Zarzuela, melynek cime „La "Suerte de Isabelita" (Izabella szerencséje), egy kis divatárus leányka körül mozog. A szép Isabelita tízezer pezetát nyert a lutrin. Első dolga, hogy Svájcba utazzék, termé­szetesen egy tiszteletreméltó matróna „gar­dedámsága" mellett. Ott egy madridi posztó­kereskedővel találkozik, akivel elhiteti, hogy öelökeől márkinö. Az úrhatnám kereskedő ku­rizál neki, el is jegyzi, de amint megtudja, hogy bolonddá tették, faképnél hagyja a ma­sarnódot. Közben a nyert pénz elfogyott, Isabelita visszatér Madridba és — mivel a kiszabott háromnegyedóra is letelt — a .posztókereskedő mégis feleségül veszi* A madridi Campillo de las Vistillas, egy hatalmas tér a palota mellett, ezidő tájt em­lékeztet ami augusztusi Tiszapartunkra, a sze gedi Rudolf-térre. Most van itt a dinnye­szezon delelője. Hatalmas halmokban tor­nyosulnak a különféle görög- és cukor­dinnyék egymás mellett. Az egész teret édes dmnyeillat lengi át — csak ugy, mint nálunk eodahaza; itt is épen ugy található a millio­anos dúsan megrakott asztalán, mint a nyo­morult koldus dohos szobájában; itt is eldo­liott dinnyehéjakon csúszik meg a járókelő, mint Szegeden. A dinnye itt is a legdemokra­tikusabb gyümölcs s nem csoda, hogy a há­lás spanyolok — mint minden jó istenadomá­nyát — a szent Szűznek, vagyis a Manzana­res-part egyik remeteségében tisztelt „Vir­gen del Puerto"-nak ajánlják föl. a lakók számával összehasonlítva, jó jellem­zője a népesség vagyoni viszonyainak is. Bu­dapesten igy oszlott meg a lakók száma a szobák száma szerint: Csak konyhás lakásban lakott 15 ezer 1 szobás „ „ 402-3 „ 2 „ „ „ 207-3 „ ^ n n » 9o'5 „ » n » 52'5 „ 5 » „ „ 22-3 „ 6 »> „ * 10'5 „ 7 5-1 » » » ° 1 » 8 „ „ „ 2-7 „ 8-nál több szobás lakásban lakott 4'8 „ A népességnek pontosan fele egyszobás la­kásban lakott, ami annyit jelent, hogy a né­pesség fele a legnagyobb szegénységben él és hogy a közegészségügy követelményei­nek megfelelővé életkörülményeit tenni nem tudja. E szomorú statisztikából megállapithatjuk, hogy olyan lakásnyomoruságot, mint Buda­pesten Európa egyetlen városában sem talá­lunk. 1—2 szobás lakásban lakott a népes­ségből Kopenhágában 43-6°/o Münchenben 56-D/o Rotterdamban 57'6% Drezdában 66-0% Boroszlóban 71'5°/o Berlinben 75'3% Budapesten 7840/„ A lakászsufoltság egészségtelen hatását növeli az is hogy a lakások fele rossz leve­gőjű lenne akkor is, ha kevesen laknának benne. A lakások 53.3 százaléka udvari s a népesség 51.3százaléka, 413 ezer ember la­kik iiyen lakásban. Viszont enyhiti ezt a sta­tisztikát az a körülmény, hogy a budapesti és általán magyarországi egy szobák terü­letre fölérnek a külföldi két szobás lakások­kal. Mert tudvalévő, hogy sehol olyan tágas szobákat és magas emeleteket, mint épen Budapesten, nem építenek. Ez persze nem képez mentséget, mert épen ez a rendszer nem praktikus. Az egyszobás lakások tele vannak rakva bútorokkal és tul vannak zsúfolva lakókkal. A szegény embe­reknek nagy családjuk van, s még ezen felül ágyat adnak bérbe, vagyis budapesti szólás­mód szerint „ágyrajárókat" tartanak, mert még az egyszobás lakások is olyan drágák, hogy szegény emberek a maguk keresményé­ből egyedül megfizetni nem bírják. Emellett nem szabad figyelmen kivül hagy­ni azt sem, hogy a kétszobás lakásokból egy szobát többnyire albérletbe adnak, sőt arra való számítással bérlik a legtöbben a két-há­romszobás lakásokat. Folytatni lehetne még a tömegnyomoru­ságnak ezt a számokkal jellemzését. Föl le­hetne vonultatni a pincelakások, a mellékhe­lyiségek nélkül szűkölködő odvak stb. ada­tait. Egyelőre azonban ennyi is elég annak az igazolására, hogy a budapesti lakásviszo­nyok tűrhetetlenek, melyen a főváros ható­ságának városi házak építésével kell segíteni. A főváros mindössze háromezer kislakást épit, amiből majd ezret épitett eddig föl. 174 ezer lakást másfél százalékkal szaporítja ez az építkezés. Minthogy pedig a lakásbérek csökkenése legjobb esetben 2.5—3 százalék­nyi üres lakásnál várható és Budapesten számbavehető mennyiségű üres lakás évek óta nincs: legalább 10 ezer uj lakás építése kellene a lakásínség pillanatnyi enyhítésére akkor is, ha a népesség nem szaporodnék. Igv van ez a fővárosban, — de bizonyos, hogy igy van Szegeden is. Szegednek ugyan nincs lakásstatisztikája, de azért igen egy­szerűen, minden külön adatösszehordás nél­kül meglehet állapítani a szegedi lakások sta­tisztikáját. Tudjuk, hogy Budapestnek van 830.000 lakosa, — viszont Szegednek van 120.000 la­kosa, vagiys a budapesti lakosság létszámá­nak egy hetede. Na már most tudva, hogy nálunk sem nem rosszabbak, sem nem job­bak a viszonyok, mint Budapesten, ugy alig csalódunk, ha azt állítjuk, hogy átlag itt is hét ember lakik egy lakásban és igy Szege­den a 125.000 lakos 17.860 lakásban lakik és hogy ennek a 17.860 lakásnak a fele, vagyis több mint 8000 egyszobás, a negyedrésze, vagyis több mint 4000 pedig két szobás. Az sem vitás, hogy a szegedi lakásnyomo­ruságon segíteni immár égetően sürgős és hogy a szükséglakások, melyek a város nyiit kérdését képezi ezidőszerint, e'ódázhatatla­nul, mielőbb felépitendők. Betöltik a javadalmi ügyvezetői állást. — Választ az októberi közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) A javadalmi bírság­pénzek kezeléséről irott cikkeinkben részle­tesen foglalkoztunk a javadalmi hivatalban uralkodó állapotokkal. Megírtuk, hogy en­nek a fontos hivatalnak a vezetését még min­dig csak ideiglenesen látják el, a közgyűlés még nem választotta meg a javadalmi ügy­vezetőt és ezt az állást ezidőszerint Kertész Ferenc vámfelügyelő tölti be, aki ellen sok a panasz. Egyetlen fórum sem foglalkozott eddig hivatalosan a panaszokkal, mindössze any­nyi történt, hogy a javadalmi bizottság egyik ülésén magánbeszélgetés során szóba került a kérdés, akadt olyan bizottsági tag is, aki bizalmat akart szavaztatni Kertész Ferenc­nek, de az indítványát, még mielőtt lesza­vazták volna azt, visszavonta. A városban különben nagy fölháborodással tárgyalták — a Délmagyarország közleményei alapján — az esetet és különösen azon botránkoztak meg, hogy Kertész Ferenc nem elégszik meg azzal, liogy az ügyvezetői fizetésen kí­vül jogosulatlanul élvezi a vámfelligyelő­nek járó lótartási illetéket is, hanem az ál­tala kirótt bírságpénzek huszonöt százalékát kapja jutalmul. Lehetetlennek és megenged­hetetlennek tartják ezt az állapotot és több törvényhatósági bizottsági tag elhatározta, liogy a jövő évi költségvetés tárgyalása so­rán szóba hozza az esetet. Azt hisszük, hogy erre nem lesz szükség, mert addigra más elintézést nyer a dolog. Ugy értesültünk, hogy az októberi közgyű­lésen betöltik a javadalmi ügyvezetői állást, amelyre a tanács legközelebb már pályáza­tot hirdet. Cikkeinknek már eddig is volt eredménye: a szeptemberi közgyűlésen egész csomó javadalmi tisztségre választották meg véglegesen a tisztviselőket, csak épen az ügyvezetői állásról nem történt ekkor gon­doskodás. Hogy mi volt ennek az oka, azt nem tudjuk, de nem kutatjuk. Nekünk és a javadalmi ügyvezető működésével elége­detleneknek mindenesetre nagy elégtétel az, hogy gondoskodás történt olyan megoldásról, amely mindenkit kielégít. Ezért elsősorban Lázár György dr. polgármestert illeti meg az elismerés, aki meggyőződött arról, liogy tenni kell valamit a kérdésben és ugy ta­lálta, liogy a bajok orvoslása csak oly mó­don történhetik meg, ha tudniillik a közgyű­lés többségének a választására bizzák azt, ki legyen vezetője a város egyik legfonto­sabb hivatalának És amikor megnyugvással vesszük tudo­másul ezt az intézkedést, egyet kell, hogy megjegyezzünk. Nekünk teljesen mindegy kit választanak meg erre az állásra. Senki érdekében nem emelünk szót, egyetlen ne­vet sem fogunk portálni. Szeged város érde­kében fontosnak tartjuk azt, hogy kvalifi­kált, a dolgához értő, a közönséggel udva­riasan bánni tudó ember kerüljön a java­dalmi hivatal élére. Ez az egyetlen mód ar­ra, liogy a javadalmi hivatalban rend le­gyen és hisszük, hogy a közgyűlés is erre az álláspontra fog helyezkedni.

Next

/
Thumbnails
Contents