Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-08 / 231. szám

1911 október 8 DELMAGYARORSZAQ 3 A hadügyminisztérium uj sajtófőnöke. (Saját tuáósitónktól.) Auffenberggel, az uj hadügyminiszterrel, ugy látszik, egészen uj éra vonul be a hadügyminisztériumba. Erre vall legalább az a rövidke hir, amelyet bécsi tudósítónk közöl velünk, amely szerint a hadügyminiszteriumi sajtófőnök pozícióját rövid időn belül véglegesen betöltik. Ez a rövidke hir nemcsak azért érdekel bennünket, mert az állással járó kötelességek oly szoros összefüggésben vannak az újságírással, nem azért, mert az az ember, aki ezt a szép pozíciót betölti, az egyetlen, aki szakszerűen érintkezik naponkint és óránkint a hírszolgálat munkásaival, hanem már csak azért is, mert erre az állásra nem kisebb férfiú van kiszemelve, mint lovag Hoen Miksa, vezérkari ezredes. Most, amikor a véderőjavaslatok tárgyalásainál a nagyközönség a javaslat minden legaprólékosabb részleteiről tájékozódni kiván, mikor egy rövidke ujsághir, amely nem ment át a hadügyminiszteri sajtófőnök szellemi rostáján, valóságos rázkódtatást képes előidézni a diplomáciai villongások közepette, kétszex-esen fontos, hogy rátermett és hozzáértő szakember vegye kezébe ennek a fontos hivatalnak a szellemi vezetését. Aki a legutolsó király gyakorlatok tudósításait olvasta, az észrevehette, hogy azok szakember tollából kerültek ki. És valóban nem volt olyan hir, nem volt oly tudósitás, amelyet az akkoriban Sztropkon bekvártélyozott Hoen ezredes ne látott volna. Ez természetesen csak a hirek valódiságának javára szolgált és arra, hogy a nagyközönség, amely a tudósításokat olvasta, nem a csapattolatások száraz történetét, hanem egy modern hadgyakorlat kellemesen és érdekfeszítően elbeszélt részleteit kapta kézhez. Hoen ezredes neve nem ösmeretien a külföld előtt sem. Az 1809-iki háború történetét hadtörténelmi szempontból oly érdekfeszítően és mégis szigorú taktikai és sztratégiai részletességgel irta meg, hogy e két munkája; az Aspern és a Regensburg, az egész világ szakköreinek figyelmét feléje irányitotta. Csak gratulálhatunk tehát a hadügyminisztériumnak kitűnően szerencsés választásához és reméljük, hogy a jó viszony, amely a sajtóiroda és a hírlapok között fennáll, Hoen ezredes vezetése alatt csak javulni fog. 11. V. dr. Kossuth Ferenc vezércikkéből. Kossuth Ferenc vezércikket irt az Egyetértés legújabb számába. A parlamenti helyzetről ir olyan dolgokat, miket mindenki tud és majd mindenki másként tudja. De azért érdemes elolvasni mit ir Kossuth Ferenc? Tehát: — Ha végre uj választásokra gondolnak, annyit előre is tudhatnak, tudniillik a kormánypártiak, hogy a legtöbb,, amit remélhetnek elérni, az lehet, hogy ismét nagy többséget kapnak — tehát ott lesznek a legjobb esetben, ahol most vannak, vagyis nagy többségük lesz. de csakis oly eszközök alkalmazásával, amelyek a ténylegesen elért többséget megfosztják attól a jogtól, hogy a többség elméletileg megillető előjogokat magának vindikálhassa. Világosan áll az a tény, hogy a helyzet követelménye az, hogy a véderő javaslat visszavonassék, mert most már (mai alakjában) az uj hadügyi kormánynak sem kell; bizonyára a bécsi birodalmi gyűlésnek sem kell, a magyar többségnek pedig csak azért kell, mert kell, hogy kelljen neki. íme, Kossuth Ferenc álláspontja. Ez is álláspont, mivel Kossuth Ferencről van szó. És ami az érdekes, Kossuth is tudni véli, hogy uj választás esetén ismét nagy többsége lenne a kormánynak. Tehát a Kossuth-párt ismét ott állana, ahol most. Kossuth Ferenc mögött. Cagy még ott se. Különös, hogy Kossuth Ferenc mégis azt vonja le tanulságnak, hogy a véderőjavaslat visszavonassék. Ez a Kossuth Ferenc! Ennek mindig ilyen nagyszerű ötletei voltak. Meg is okolja zseniális érvelését, igaz, hogy igy: „Mert most már a véderőjavaslat az uj hadügyi kormánynak se kell, bizonyára a bécsi birodalmi gyűlésnek se kell, a magyar ellenzéknek se kell, a magyar többségnek pedig csak azért kell, mert kell, hogy kelljen neki. Bravó! Milyen szellemes ez a Kossuth Ferenc. Csak kár, hogy politizál. Bezárták a lúgos! kiállítást. — Krassószörény reneszánsza. — (Saját tudósítónktól.) A lngosi kiállítás bezárult és az eredmény teljesen kielégítő. Ötvenezer ember látogatta a kiállítást, ám az idegenforgalom nagyságát akkor tüntetjük fel teljesen, lia hozzátesszük, hogy Lúgos városának húszezer lakosa van. A kiállítás nagy eseményei, a gazdagyülés, az iparoskongresszus, a tanitógyülés, mind a kiállítással azonos célt szolgáltak, a magyar kultura és haladás bemutatását és népszerűsítését a románság előtt. Az árvizek által oly érzékenyen sújtott Krassó-Szörénymegye a kiállítás ünnepi fényében újraéledt és uj munkára acélozta meg erejét. A kiállítás bezárult, de hatása sokáig érezhető lesz. Krassó-Szörénymegye közönsége hálával viseltethet azok iránt, kik a tespedéshől kiragadták és a fejlődés, a modern haladás bűvkörébe vonták. Jakabffy Imre államtitkár, Medve Zoltán dr. főispán és Issekutz Aurél alispán érdemeit a kiállítás és általában Krassó-Szörénymegye reneszánsza körül az országos közvélemény is méltányolja. A kiállítás bezárásán megjelent Jakabffy Imre belügyi államtitkár, a kiállítás védnöke, Issekutz Aurél alispán kíséretében. Issekutz alispán meleg szavakkal üdvözölte az államtitkárt és ugy a maga, mint a megye közönsége nevében megköszönte, hogy ellátogatott a kiállítás berekesztésére és személyesen szerzett tapasztalatot arról, hogy a Krassó-Szörénymegyei Gazdasági Egyesület, melynek egy évtizeden keresztül Jakabffy volt- az elnöke és erélyes kézzel igyekezett annak kulturális fejlődését elősegíteni, mai stádiumában arról győzi meg a közönséget, hogy a fejlődés utján nem állt meg. Jakabffy Imre meghatottan mondott köszönetet az alispánnak. Nagy küzdelembe került — úgymond — az egyesület létesítése és életképességessé tevése. Nem talál elegendő bála és köszönő szavakat Issekutz alispán részére, ki azóta, liogy alelnöke az egyesületnek oly nívóra emelte azt, hogy képes volt nyélbe ütni a kiállítást, mely élő bizonyítéka a mezőgazdaság rohamos és céltudatos fejlődésének. Munkatársunk megkérdezte az alispántól, hogy hogyan van megelégedve a kiállítás eredményével? Az alispán válasza ez volt: — Az anyagi eredményről még eddig nem szólhatunk, hiszen a számadások csak ezután fognak megkezdődni. De erkölcsi sikere azt hiszem igen nagy volt a kiállításnak, aminek én kimondhatatlanul örvendek, mert bebizonyosodik az az állitásom, hogy megyénk mezőgazdasága és ipara ma már olyan fokon áll, hogy versenyképesek vagyunk az ország bármely megyéjével szemben. Hálás vagyok nagyon munkatársaim, úgyszintén a sajtó iránt, hogy igyekezetükkel törekedtek könnyíteni a bizottság nehéz munkáját, mert e segítség nélkül ily pompás produkciót aligha eredményezett volna. Görög-török háború! — Megtorlás Tripoliszért. — (Saját tudósítónktól.) Északafrika térképét kiigazította az olasz. Tripoliszban megszűnt a török uralom és ha az ellentállás olyan gyatra lesz, mint eddig, a tartomány belsejébe is kardcsapás nélkül nyomulnak be az olaszok. Törökország egyelőre gazdasági uton áll boszut a győzőn. Konstantinápolyból, Szalonikiből kivétel nélkül elbocsátják az olasz alkalmazottakat, az olasz márkájú árukat pedig bojkottálják. Ezzel szemben Róma felől a béke szellője fújdogál. Tripoliszt birtokába vette Itália és most már — igy a rómaiak — mi sem állja' útját annak, hogy a két hatalom ujrá. barátságos viszonyra léphet. Olaszország hajlandó nagylelkűen megbocsátani a törököknek, hogy tűrte Tripolisz elrablását. Milyen gyönyörű is ez a nagyhatalmi politika! Diplomáciai forrásból közlik velünk, hogy Tripolisz bevétele után fegyverszünetet kötnek, mire a béketárgyalásokat azonnal megkezdik. A porta ki fogja jelenteni, hogy hajlandó Olaszország föltételeit fontolóra venni és az ultimátumot elfogadni, azzal a kikötéssel, hogy hadikárpótlást nem fizet, ellenben Olaszország Tripolisznak az átengedéseért pénzbeli kárpótlást ad. Olaszország hajlandó erre és azt óhajtja, hogv a tárgyalások tartama a fegyverszünet után legfölebb egy hét legyen. Közvetítőként Anglia fog szerepelni. Németország azt ajánlotta a portának, hogy ezt a megoldást fogadja el, mert Törökország a háborútól semmiisem remélhet. A török kamarát összehívják és elébe terjesztik ezt az ajánlatot, melyet ha a kamara nem fogad el. a török kormány azonnal lemond. Belgrádból jelentik: Szombaton este a görög követ megjelent a szerb külügyminiszternél és bejelentette, hogy miután a görög-török határon a törökök és olaszok közt háborús villongások folynak, Görögország mozgósít, a tartalékosokat már be is hivták. A görög-török háború elkerülhetetlen! Giasz katonák Tripoiiszban. Rómából jelentik: ' Gyalogos és műszaki csapatok utaztak ma él; hogy csatlakozzanak a tripoliszi expedícióhoz. A csapatokat a pályaudvarhoz vezető uton zajosan ünnepelték. Éhség Tripoliszban. Párisból jelentik, hogy Tripoliszban éhínség pusztít. Az olasz parancsnok eleséget osztat ki az éhező nép között. Ütközet a ügiüs t ingeren. Chiossóból jelentik: Marconigrammok részletes jelentést hoznak a Vörös-tengerről, hogy az Arithuza olasz cirkáló halomra lövöldözött Hodeidábün több*vársáncot. Egy török ágyúnaszád, amely élénken viszonozta a tüzelést, elsülyedt s vele együtt husz török katona is a tengerbe veszett. A törők naszád legénysége a vizbe ugrott és az olasz cirkáló kimentette valamennyit. Mészárlás ! A gumenical kikötőben vivott harcról Korfuból a következőket jelentik: Gumenica természetes kikötő, amelybe az apuliai hajó-