Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-05 / 228. szám

4 DELMAOYARORSZAQ 1911 október 3 szükséges, hogy a flotta az ellenséges tenge­részet hadműveletei elől megvédve, zavarta­lanul biztosithassa az impozáns szállítmány áthajóztatását. összehivíák a parlamentet. Konstantinápolyból jelentik: A török kor­mány még nem alakult meg. A pénzügy­miniszter és a belügyminiszter vonakodnak az uj kabinetben megmaradni. A parlamentet irádéval október 14-ikére hivták össze, azzal a föntartással, hogy addig megfelelő számú képviselő gyűljön össze. Hir szerint az el­lenzék heves támadásra készül a nagyvezér ellen. Szaid pasa nagyvezér le akar mondani és Kiamil pasát bizzák meg a kormányalakí­tással. Kiamik a portára hivták, ahol később Hilmi pasa is megjelent, hogy Szaid nagy­vezérrel a tripoliszi kérdésről tanácskozza­nak, Kiaml pasa azonban nem fogadta el a meghívást. Az ifju-törokök azt kívánják, hogy Szaid maradjon a helyén és Dsavid bej legyen a pénzügyminiszter. Az ifju-törö­kök proklamációt adtak ki, amely bejelenti egy nemzetvédelmi bizottság szervezését. Nagykövetünk a nagyvezérnél. Konstantnápolyból jelentik: Pallavicini őr­gróf osztrák-magyar nagykövet, aki kedden délelőtt ideérkezett, délután tanácskozást folytatott Szaid pasa nagyvezérrel. Angol tengernagy a háborúról. Mac Kenna, az angol admiralitás első lord­ja tegnap Monmouth grófságban beszédet tartott, melyben ezeket mondotta: — A háborús liirek heLyébe most a háború lépett. Az egész világ érdeklődése arra irá­nyul, hogy a béke helyreálljon. Nincs oly külügyminiszter Európában, aki ne osztaná azt a közös reményt, hogy kielégítő feltétele­ket kell találni a konfliktus megszüntetésére, még mielőtt emberéletek pusztulását kellene siratnia. Arra a kérdésre, vájjon előmozdi­taná-e a Németországgal való flottakorláto­zási egyezményt azt válaszolja, hogy a kor­mány semminek sem gr,ülne jobban, mint annak, hogyha sikerülne megállapodást lé­tesíteni, mely a tengeri szárazföldi fegy­verkezés korlátozására alkalmas lenne. Az oiasz kormány és a monarchia sajtója. Milánóból jelentik, hogy ottani lapok érte­sülései szerint az olasz kormány panaszt tett Ahrenthal külügyminiszternél, osztrák és magyar lapok olasz ellentámadásai miatt. Ahrenthal külügyminiszter azt válaszolta, hogy ebben az irányban nem tehet semmit. Az európai beavatkozás. A prevezai eset, mely a monarchiát a leg­közelebbről érinti, természetesen a magyar és az osztrák közvéleményt is fölizgatta s ennek az izgalomnak a sajtó organumai meg­felelő visszhangot adtak. Később tünt csak ki az a valóság, hogy az albán partokon sem bombázás nem volt, sérti csapatokat nem szállítottak partra s efféle intézkedéseket Olaszország nem is szándékozik tenni. Eze­ket a túlzott és riasztó híreket francia forrás, az Agence Havas terjesztette. E hirek cáfo­lata s a cáfolatoknak minden oldalról való megerősítése bizonyára hozzá fog járulni a közvélemény' teljes megnyugtatásához. De helyénvaló lesz azért a figyelmeztetés, hogy a bekövetkezett izgalom főkép azért vett ek­kora arányokat, mivel a . török vizeken való olasz akció, jóllehet a nemzetközi jogot nem sérti, egyenes ellentétben álló az olasz kor­mány kategorikus kijelentéseivel és ezért mindenfelé meglepetésszerüleg is hatott. Tö­rökország állandóan elismerésre méltó mér­sékletet tanusit s óvakodik Olaszország pro­vokálásától. A bekövetkezhető intervenció módjai és kilátásai felől természetesen ma még nem lehet részleteket mondani, de any­nyi megállapítható, hogy valamennyi európai kabinetnek az a nézete, hogy már nem lehet messze az az időpont, amikor a két ellenfél egyike sem áll a rideg elutasítás álláspontján. színház, művészét Szinházi műsor. Október 5, csütörtök Kis cukros, vigjáték. Párat­lan 3/a „ 6, péntek Keresd a szived, vigjáték. Pá­ros »/,. „ 7, szombat Pillangó kisasszony, opera. Pá­ratlan -j.,. „ 8, vasárnap d. u : Cigányszerelem, operett. „ 8, vasárnap este: Az ártatlan Zsuzsi, ope­rett. Páros 3/s. „ 9, hétfő Haramiák, tragédia. Páratlan „ 10, kedd Nebántsvirág, operett, páros 2/3. „ 11, szerda Keresd a szived, vigjáték. Pá­ratlan 3/a. „ 12, csütörtök Pillangó kisasszony, opera. Pá­ros »/»• „ 13, péntek Az ezred apja, énekes bohózat. Páratlan 2/s. „ 14, szombat Az ezred apja, énekes bohózat. Páros 3/s. * Haramiák. Az igazarató néha napján klasszikusokkal akarja fölvirágozni a szin­ház eléggé selejtes műsorát. Szép és a „vá­rosi" színházhoz méltó szándék lenne, ha a klasszikusok — és Schiller klasszikusságá­hoz sok szó férhet — nemcsak ugy jutnának szóhoz, hogy velük port akarjanak hinteni azok szemébe, akik a városi színházzal szem­ben komolyan igényeket is támasztanak. A ma este előadott Schiller-drámával nem kí­vánunk foglalkozni, agyonesztetizálták és dramatizálták már és bizonyos, hogy ma teljesen máskép értékelik mint 79 évvel ez- j előtt. Egyébként helyeseljük, hogy előadták csak ne lett volna a szereposztás olyan kíno­san eltévesztett és az előadás legtöbb részle­tében vergődő. Nem is a színészeket hibáztat­juk, hogy a játék döcögve indult és csak nagynéha kapott szárnyakat. Zátony Kál­mán minden elismerésünkre rászolgált. Ro- ! konszenves, erőteljes, férfias Károly volt, i azok közül a kevesek közül egy, akit a szerep­osztás helyére állított és a helyén meg is ál- *( lott. Harsányi Margitnak voltak sikerült je­lenetei, érthetetlen, hogy milyen gyakran el­ejti a hangulat fonalát. Ilyen módon sohase lehet szerepkörének méltó reprezentáló ja. Csiky Lászlónak nem való ez a szerep, min­den igyekezete mellett sem tudott benne ér­vényesülni, noha sok értékes megfigyelés, ki­váló szereptudás segítették. A többiekről hallgatunk, vagy kis szerepük volt, vagy rossz helyre állították őket. Egyre jobban látjuk, hogy micsoda hiányosan és balkézzel megszervezett társulat. És ezért szenvednek a színészek és szenved a közönség. Előnyösen mutatkozott be az uj szerelmes szinész Boros Ernő. Ez a társulat csupa sze­relmes színészből áll. Úristen mi lesz itt? * A Jövendő. Gonda József dr szerkesz­tésében most jelent meg A Jövendő legújabb száma, mint rendesen, most is gazdag eredeti tartalommal. Aktuális irodalmi dolgokkal, nivós cikkekben foglalkozik ez a folyóirat. Kiemeljük Fáber Oszkár, Gonda József dr cikkeit, valamint a kritikákat. A folyóirat bejelenti, hogy Gonda József dr Semper idem címmel könyvet ad ki, melyre most liivja föl előfizetési felhívásban az érdeklődők figyel­mét. A Jövendő egyes számának ára negy­ven fillér, Szegeden Bartos Lipót könyvke­reskedésében kapható. * Aradi kritika a szegedi színtársulatról. Az Arad és Vidéke egyik munkatársa a na­pokban Szegeden időzött és megnézte a társu­lat előadásait. Hosszabb cikkben számol be a tapasztaltakról. Cikkéből csak ezeket a jel­lemző sorokat idézzük: Az operettszemélyzethez kifogások férhet­nek. Érdekes jellemvonása az uj társulatnak, hogy több egészen fiatal férfi tagja van, akik csak most kerültek ki a szinésziskolából s a fizetésükből egyelőre a borotválás költsé­geit megtakaríthatják. Temperamentumosak ezek a fiuk s nagy ambícióval játszanak, de ha megjelennek a színpadon, a néző köny­nyen abba a tévedésbe eshetik, hogy ifjúsági előadáson van. * Kemenes Lajos a Vígszínházban. Kemenes Lajost a Nádasi színtársulat tagját, a Vígszínház igazgatósága szerződtette. Ke­menes, aki a szegedi színháznak is volt tagja, Schönherr Károly Hit és haza cimü darabjá­ban lép föl először a Vígszínházban. * Hauptmann befejezetlen darabja. A német irodalmi sajtó nagyon felriadt Ger­hardt Hauptmann egy befejezetlen darabja miatt. A kölni Deutsches Theater ugyanis szinre akarja hozni a Hannele, a Takácsok költőjének töredék drámáját, melynek cime: A pásztordal. A hagyományt tisztelő irók ezt bűnnek tartják, mert szerintük csak halott klasszikusoktól szabad befejezetlen darabo­kat szinrehozni. Schiller „Demetriusa" és Grillparzer „Esther"-je megengedett dolog, de az élő Hauptmann fejezze be előbb müvét és csak aztán adassa elő. Ezzel szemben Hauptmann kijelenti, hogy amikor a darab első felét megírta, még irói erejének és fris­seségének teljes birtokában volt, most azon­ban öreg és fáradt, nem érzi elég erősnek magát alioz, hogy méltóan fejezze be a da­rabot. Inkább mintsem, hogy elrontsa, befe­jezetlenül mutatja be a közönségnek. Min­den bizonynyal Hauptmannak van igaza; különös, hogy még azon is vitatkozhatnak, vájjon Hauptmann, töredék darabjának csak az iró halála adhat értéket. * Wedekind az előadónsztal mellett. Frank Wedekind. aki volt már minden, ami­vel csak nem érdemes megpróbálkozni, szi­nész, kabaré-müvész, szinmüiró és essayista, mint, Berlinből jelentik, ismét uj dologgal fog megpróbálkozni. Október 29-én felolva­sást tart Berlinben erkölcsi és esztétikai kér­désekről. A berliniek érdeklődéssel várják Wedekind felolvasását, amely bizonyára ori­ginális lesz, mint minden, ami ettől az ex­centrikus német irótól származik. * Reinhardt gyásza. Kevesen tudják, liogy Reinhardt Miksa családi neve — Gold­mann. Atyja, a stomfai szerény kereskedő, gondosan nevelte s a derék fiu azzal hálálta meg, hogy gondtalan, derűs öregséget bizto­sított neki. Amikor szinházi vállalkozó lett, magához vette Berlinbe az atyját, az édes anyját és az öt testvérét. Az öreg Goldmann bácsit nem alázta meg a keserű, s felpana­szolható kegyelemkenyérrel, hanem megtette vállalkozásai gazdasági intézőjévé és ez irányban egy lépést se tett az ő tudta, taná­csa, beleegyezése nélkül. Bátran rábízhatta magát, amilyen éles szeme volt műsorának megválasztásában és a darabok művészi be­állításában, édes apja épen olyan zseniális volt az anyagi ügyek intézésében. És amikor a világ bámulta a Reinhardt-féle vállalko­zások fényes anyagi eredményét, Reinhardt nem mulasztotta el e szavakkal honorálni: — Papa, das hast du wieder gut gemacht! Az aranyos kedélyű öreg ur már egy év óta rákhajban szenvedett. Családja tisztában volt a tragikus helyzettel. Csak ő maga nem tudta, hogy olyan közel áll a halálhoz. Annál inkább bizhatott a felgyógyulásban, mert fiá­nak gyöngédsége enyliitette fájdalmait és a stahrembergi tó partján, Tutzingban, ahol ezt az utolsó nyarát töltötte, még a tréfálko­zásra is volt kedve. — Könnyű volt neked fiam, — mondta egy izhen — a „tömeghatásokat" a színpadon ki­hozni, mert már a családi körben begyako­roltad magadat. Ezzel arra célzott, hogy Reinhardt nem csak a szüleiről gondoskodott, hanem az öt testvérét nemcsak fölnevelte, hanem el is he­lyezte. 0 nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. W Ékszer- és órajavitó műhely, -f«

Next

/
Thumbnails
Contents