Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-04 / 227. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 1 A szembesítéskor Kiss megerősítette előbbi vallomását. (Az álsninéaz.) A következő tanu Szikom,.Pál volt. Elnök: Mi a foglalkozása? Tanu: Színésznek váltam be. (Derültség.) — Melyik társulatnál? — Mariházy Miklósnál. A tanu igénytelen külsejü, kopasz tarkójú, neliéz beszédű parasztember, azért keltett nagy derültségét az a kijelentése, hogy „szó nésznek vált be." Négy napig dolgozott Szabó Zalainál: A cselédektől hallotta, bogy az öreg Szabó pör­lekedett a menyével. — Hallotta maga panaszkodni Szabó Zalai Mihálynét a férjének? — Igen, az mondta „Apuskám csináljál va­lamit, mert itthagylak". -— Mit mondott arra Szabó Zalai Mihály? — Azt mondta, hogy majd lesz valahogy. — Harangozóval beszédes volt maga? — Péter fiával beszéltem. Azt mondta, hogy az atyját föl akarta bérelni Szabó Zalai Mi­bály, hogy lőjje agyon az apját. Az anyja azonban lebeszélte, mert félt, hogy kitudódik a dolog. — Milyen élet volt a Szabó-házban az öreg halála után? — Két-három hétre rá mulatoztak. — Vendégség is volt? — Magának adott át egy levelet Haran­gozó, hogy vigye el Szabó Zalai Mihálynak? — Igen. Harangozó azt mondta, bogy más­nak oda ne adjam a leveleit, mert megjárom. (Az volt az a fenyegető levél, amiért zsa­rolással vádolják Harangozót.) — A fiatal asszony biztatta-e az urát, liogy pusztítsa el az öreget? — Igen, azt mondta, bogy jó lenne eltenni a láb alól. — Ki hallotta még ezt? — Harangozó Ferenc, aki akkor tiz koro­nát kapott Szabó Zalai Mihálytól. Harangozó Ferenc: Ez csak olyan színész tettetés. (Derültség.) Huszár János dr védő: Maga mondta azt, hogy Szabó Zalai Mihályné megcsalta az urát, amig az gyakorlaton volt? — Én mondtam. Láttam, hogy csókolód­zott Nagy Mihálylyal. A tanút szembesítették a vádlottakkal. Szabó Zalai Mihály: Az összes állitásai va­lótlanok. Bosszúból beszél. Szabó Zalai Mi­hályné ugyanezt mondta. Harangozó Ferenc szerint is valótlansá­got beszélt a tanu. „Az egész beszédje nem ér egy pipafüstöt" — mondta. A védők kérik a tanu meghiteltetésének mellőzését. Az ügyész ennek semmi törvényes akadályát nem látja. A tanút megeskette a biróság, amiért a védő semmiségi panaszt je­lentett be. Elnök azután félbeszakította a tárgyalást és folytatását szerdán reggel kilenc órára tűzte ki. •IBIIBHilBHIIBIIB ® Feltétlen megbízható biztosítási ® m üzletszerző hivatalnokokat m ® keresünk, kik a szakmát tökéletesen ® föl értik, Szegeden és vidéken betörés, ü §gg (kartelen kivül) tűz-, élet-ágazatok- §gj ban nagy eredményeket tudnak elérni gg Q Intézetünk a világ leggazda- g§ j gabb angol intézete, vagyona g B 628 millió korona 3 veiérügyiMge Szegeden, Aitilo-tiico 10. Telefon 077 2098 NfiPI_H!REK Budapssíi lapok Szeged polgármesteréről. Fővárosi újságok közül a legtöbb foglal­kozott Lázár György dr. személyével, egyé­niségével, A cikkeknek aktualitást az adott, hogy Lázár György vezette az egyetemi kül­döttséget a képviselőházba. Közöljük a Ké­pes Szalon-nak Szeged polgármesterének irott sorait azzal, hogy Lázár György dr. arcképét is bemutatja az olvasóknak. íme a cikk: Ha ezer keze volna dr. Lázár Györgynek, a szegedi polgármesternek, akkor is legalább még ezret kivánna hozzá, hogy minél több munkával kösse le magát a városa érdekében. Ami a római polgárnak valamikor az Urbs volt, az Lázár minden áhítatának, álmának, tevékenységének, valamennyi idegszálának Szeged. Több ez az imádásnál, a hazasze­retetnél, mert Szegeddel foglalkozó örökös becéző működése valósággal rajongás és szi­lárd hit, hogy innen kell kiindulnia az uj hon­foglalásnak, amely érzésben, gondolkozásban egyesíti a haza minden polgárát, megalapoz­za Nagy-Szegeddel Nagy-Magyarországot. Tisza Lajost nevezik Szeged ujjáteremtő­j-nek, mert ráesett a feladat, hogy az árviz­től elpusztított város helyébe másikat teremt­sen. Tisza Lajos azonban az előkelő főúr előkelő gesztusával csak a nagy kontur-vo­násokat szabta meg. A részletekkel nem ért rá foglalkozni és kis mértékben ért rá ő utána más is. Szinte Lázárra kellett várni, hogy — működési teret kapva — megindul­jon a fejlődés és mértföldjáró csizmává ala­kuljon, akárcsak a mesében, sok csiga-csu­szás. ! A szegedi benszülött, élvezvén a kultura ujabb, meg ujabb áldásait, aig vanné mind­ezt észre. Természetesnek tartja, hogy igé­nyeiben, ellátásában, minden közszükséglete kielégítésében, Nyugat legműveltebb váro­sainak egyikébe kerül. De az idegen, egyik évről a másikra, ha vendége a városnak, uj csodákat tapasztal, a ragyogó fényben ki­bontakozó Szegedet látja és szinte alig ismer rá. S mindez egy hatvan esztendős, alkotá­sokban és szervezésben utolérhetlen tehetsé­gű, széles látókörű, nagy kontempcióju em­ber munkája: Lázár polgármesteré. Elméjé­nek fürgesége soha nem merül ki, ellenkező­leg felfrissül a munkában, amely nála nem bürokratikus teher, hanem megifjitó szórako­zás. Mindenütt ott van, ahol teremteni lehet ' s tündéri parkjait, tereit telehinti szobrokkal. Szinte hihetetlennek tetszik, hogy még hét év előtt nem volt Szegednek rendes vízveze­téke. Az ő polgármesterségének hét bő esz­tendeje azonban a kultura minden terén tel­jesen kiemelte Szegedet az ország városai közül. Szaporodnak amúgy is kitűnőségük­ről hires iskolái, közintézményei, mintaszerű az egészségügye, 500 ágyas uj kórháza re­meke lesz a modern kórházaknak. Terei szé­pülnek, utjai tökéletesednek. A közügyek mellett arra is rátér, hogy Maecenása legyen az irodalomnak s mint a hasonlóak sorából messzire kiemelkedő Du­gonics-Társaság elnöke előkelő nivón álló fel­olvasóülések rendszeresítésével megszerettet­te a közönséggel az irodalmat is. A Dugo­nics-Társaságba ma már szívesen megy ven­dégnek az ország minden jeles irója, mert megértést talál. Aki a történelem és a közélet annyi kivá­lóságának emelt szobrot, ércnél maradan­dóbb emléket állit magának működése révén. Az a SZÍVÓS küzdelme, amit fanatikus meg­győződéssel folytat a szegedi egyetemért, nem is maradhat eredménytelenül. Ez már nem Szeged érdeke, hanem az egész nem­zeté s bár sokan volnának a Lázár Györgyök, akik a bölcs belátásnak arra a magaslatára tudnának emelkedni, hogy a szegedi egyetem lesz az a kapu, amely megállit minden félre­értést, ellenségekesdést, mert a magyar. Al­föld tengerének eme végvára szeretetteljes melegével, fajtisztaságával, ősi erkölcseinek ragyogásával az egész hazát szolgálja.' ' — A király Budapesten. Bécsből jelentik : A király budapesti útját, mint egy bécsi lap irja elhalasztotta október végére. A halasz­tás a bécsi lap szerint a tripoliszi háborúval függ össze. A bonyodalmas külpolitikai hely­zetben a közös külügyminiszternek és a kö­zös hadügyminiszternek gyakran kell a ki­rály elé járulni. A király e szerint csak ok­tóber 25-ike és 28-ika között jön Magyaror­szágba és pedig nem Gödöllőre, lianem Bu­dapestre. Itt fogadja Péter szerb királyt, aki két napig marad itt. A király november vé­gén tér vissza Schönbrunnba. — Kimen miniszterelnök üdülése. Héder­váry Károly gróf miniszterelnök a most kö­vetkező parlamenti szünet alatt néhány nap­ra Lovranába ntazik. — A király neveaapja. Szerdán I. Ferenc József király nevenapján Jászai Géza apát, esperes-plébános délelőtt tiz órakor a belvá­rosi templomban ünnepi misét mond. — Nyugalomba vonuló főtörzsorvos. Pap Oszkár dr. főtörzsorvos, a szegedi hon­védcsapatkórház parancsnoka, október else­jén hosszabb szabadságra ment. Szabadság­idejének letelte után a főtörzsorvos nyuga­lomba megy. — Zenés mise. A szegedi belvárosi szent Demeter templomban október 4-én délelőtt 10 órakor az Ö Felsége névünnepén tartandó hi­vatalos istentisztelet alkalmából Naszády Jó­zsef zenetanár vezetése alatt álló egyházi énekkar a 46. gyalogezred zenekari kíséreté­vel Reinberger C-dnr és Filke d-moll miséi­nek vonatkozó tételeit adja elő. Graduale és Offertoriumra régi magyar egyházi éneket négyszólamú vegyes karra a capella kerül­nek előadásra. Az orgonakiséretet a mise alatt idősebb Erdélyi Sándor látja el. — Tárgyalások az argentínai hus ügyében. Az argentiniai hus behozatalának tárgyában tárgyalások folynak Budapesten, melyeket még szerdán folytatnak. — Elutazott a püspök. Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök kedden reggel Felsőtanyára ment ki, régebbi kívánságához képest, hogy a tanyavilágot megismerje. Lá­zár György dr. polgármester kalauzolta a püspököt, aki több tanyai gazdát látogatott meg a délelőtt folyamán, délben pedig Fajka János főszámvevő vendégszerető házát tisz­telte meg a látogatásával. A püspök a fő­számvevő által adott ebéd után folytatta a tanyavilág nevezetességeinek a megszemlé­lését, este pedig Kistelekről hazautazik Te­mesvárra. A tanyai látogatások alatt a püs­pök hintóját diszbe öltözött lovasrendőrök kisérték Pottyondy Miklós és Papp Menyhért vezetésével. — Az angol kereskedelem és a háború. Londonból jelentik: Angliai hajóstársaságok el vannak keseredve a hábpru miatt, mert a Levantén a gabonaszállítás és a petróleum­kereskedés, amely főleg angol kezekben van érezhetően pang, mivel nem ok nélkül attól félnek a nagykereskedőcégek, hogy a török kikötők számára szánt liajószállitmanyaikat olasz hadihajók el fogják kobozni. E miatt történt, hogy azt ah báromszázezer font ster­ling aranyat, amelyet Londonban Konstanti­nápoly számára fölgyüjtöttek és már ntnak is indítottak, nem a Földközi-tengeren küld­ték el, hanem Hollandián, Németországon, Ausztria-Magyarországon keresztül Konstan­sába, ott fogják török gőzhajóra átrakni. — Hát nem ágyasság már a polgári házasság ? A „Magyar Kurir" jelentése szerint a magyarországi püspöki kar elé a következő kérdések terjesztettek: a) A pol­gári házasságban élő vegyesvallásu pároknál csak a katholikus féltől követelhető-e pár­bér? b) A polgári házasságban élő tisztán katholikus pároktól kérhető-e? A püspöki kar kimondotta, hogy a vegyesvallásu járóktól félpárbér kérhető; a polgári házasságban élő

Next

/
Thumbnails
Contents