Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-04 / 227. szám

1911 ok±ób«r 4 DÉLMAQ YARORSZAQ 5 Apagyilkossággal vádolt parasztnábob. — A csanádapácai monstre-pör hatodik napja. — (Saját tudósítónktól.) A csanádapácai monstre-bünpör tárgyalása váratlanul nagy lassúsággal halad. Hiába való Hevesy Kálmán elnök minden igyekezete, mert a tanúvallomások torlódása és ujabb adatok fölmerülése megakasztják a tárgyalás rendes menetét. Kedden volt a tárgyalás legszenzációsabb napja. Váratlanul néhány olyan terhelő vallomás történt, ami komoly munkát ad a védelemnek. Különösen Szabó Zalai Mihálynéra terhelő több tanu vallomása. E tanúvallomásokhoz azonban sok szó íér. Eltekintve attól, hogy a terhelő tanuk kivétel nélkül ellenséges viszonyban vannak a vádlottakkal, a vallomásuk ellenkezik a battonyai járásbíróságon és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásukkal. Gál Lstván például azt állította, hogy a fiatal asszony fölbujtotta a férjét az apagyilkosságra, holott erről sern a járásbíróságon, sem pedig a vizsgálóbíró előtt nem beszélt. Alig hihető, hogy erre vonatkozólag nem terjedt volna ki a vizsgálat. Erre való tekintettel a védelem azt az aggályát fejezte ki, hogy a még ki nem hallgatott tanuk érintkeznek, a ki nem hallgatóit tanukkal és összebeszélnek a vallomásaikra vonatkozólag. A tanuk érintkezése azonban nem akadályozható meg, mert, amint az elnök is kijelentette, ha máshol nem, az utcán érintkeznek. Mindenesetre azonban jellemző, hogy ez az érintkezés föltűnő módon érezhető a tárgyaláson. Épen a perdöntő tényekre vonatkozólag érezhető ez az aggasztó tünet. Még több.i mnt husz tanu vár kihallgatásra. Ami ilyen körülmények között nem is csodálható. Részletes tudósításunk a következő: A délelőtti tárgyalás. (Zavarban a koronatanú.) A keddi tárgyalás idősebb Kiss István folytatólagos kihallgatásával kezdődött. Huszár János dr védő kérdéseire zavarba jött és részben megcáfolta hétfői terhelő vallomását. A védő ellenzi a tanu meghiteltetését, mert épen a perdöntő körülményekre vonatkozólag ingadozást mutatott a vallomásában. Különben is ellenséges viszonyban van a vádlottal. Ügyész kéri a tanu megesketését. A tanút megeskette a biróság. A védő semmiségi panaszt jelentett be. Kiss János kihallgatása következett. Béres volt Szabó Zalaiknál. Elnök kérdésére elmondja, liogy István bátyját arra akarta fölbujtatni Szabó Zalai Mihály, hogy pusztítsa el az atyját. Elismeri, hogy a bátyja ellenséges viszonyban volt Szabó Zalai Mihálylyal. Elnök: Tud-e arról, liogy az öreg Szabó pörlekedett volna a menyével? Tanu: Többször láttam, hogy pörlekedtek. Aztán a fiatal asszony meg elment panaszkodni a Mihály gazdának. — Honnan tudja, hogy panaszkodott? Látta, hallotta? — Nem hallottam, csak azt láttam, hogy a Mihály gazdához ment a felesége. — Hát akkor honnan tudja, hogy panaszkodott! Elnök figyelmezteti a tanút hogy valótlansággal ne toldja meg a vallomását. A kérdésekre határozatlan feleleteket adott. Védő kéri a tanu meghiteltetésének mellőzését. A biróság megeskette a tanút. (Megint egy koronatanú.) Következett ifjú Kiss István béres, a vád egyik koronatanujának kihallgatása. Erre a tanura is azt mondták, hogy „hóbortos", beszámithatatlan. Elnök: Miért hagyta el maga a Szabó-házat? Tanu: Hát azért kérem, mert féltem a bajtól. — Miféle bajtól? — A Mihály gazda azt mondta, hogy ha elpusztítom az édesapjá.t boldog ember leszek. Harminc hold földet, jószágot is igért, de nekem nem kellett. Nem arra születtem. A tyúk is kikaparta volna a titkot. Nem is hajlottam a szavára. Attól kezdve pogány volt hozzám. Pörlekedtünk. — Maga elmondta aztán valakinek, hogy mire akarta rábírni Szabó Zalai Mihály? — A János öcsémnek elmondtam. — Szabó Zalai Antalnak nem mondott a dologról semmit? — De igen, figyelmeztettem is, hogy „jobban vigyáznak magára, mint maga másra." — Ellenséges indulattal volt a fiu az atyja iránt? — Nem mondhatnám. Különösen legénykorában szerette az öreget? — Hát amikor megházasodott? — Akkor már másképen ment minden. — Az öreg nem pörlekedett a menyével? — Pörlekedett, mert akarta, hogy az is dolgozzon. — A fiatal asszony panaszkodott az urának? — Azt mondta egyszer, hogy „én vélem ne pörlekedjen az apád, vagy eltakarítod, vagy itt hagylak." — Mit mondott arra Szabó Zalai Mihály? — Azt mondta, hogy hagyd el mamuskám, majd lesz valahogy." Huszár János dr védő: Mások is voltak a közelben, amikor Szabó Zalai Mihály föl akarta magát bérelni? — Voltak mások is, de távolabb. Szeless József dr védő: Hogy értette maga azt, hogy „takarítsd el az apádat"? ölésre gondolt, vagy csak arra, hogy a házból távolítsa el? — Én nem gondoltam semmire, csak azt hallottam, hogy mondta. Hoffer Jenő esküdt: Ki mondott föl, maga vagy a Szabóék? — Nem tudom én már. Védő kéri a tanu meghiteltetésének mellőzését, mert ellenséges viszonyban van a vádlottal. Ügyész a tanu megesketését kéri. A tanút megesketése előtt szembesítették a vádlottakkal. Szabó Zalai Mihály tagadta, hogy az inkriminált kifejezést használta volna. Szabó Zalai Mihályné pedig megindult hangon azt mondta: — Szálljon a lelkére, amiért én eddig szenvedtem ! A tanút megeskette a biróság. A védő aztán előterjesztette, hogy Kiss István már kétszer volt büntetve, a kihallgatása alkalmából pedig ezt letagadta. Elnök (Kiss Istvánhoz): Volt már maga büntetve? Tanu: Nem tudom én kérem. A tanu atyja elmondta, hogy a fia már kétszer volt büntetve. Huszár János dr védő kéri Sármezey Antal és Kerekes Sándor biztosok megidézését arra vonatkozólag, hogy szolgálatukban is engedetlen rosszakaratú volt Kiss István. A biróság nem adott helyt a védő előterjesztésének, aki azért semmiségi panaszt jelentett be. (Szabóék cselédjeié) Mészáros György bérest hallgatta ki aztán a biróság. Gyermekkorától a Szabó Zalai házban nevelkedett ez év tavaszán lépett ki a szolgálatból. A Szabó-családra nem tudott semmi rosszat mondani. Elnök: Tud maga arról hogy Kiss Istvánt föl akarta bérelni Szabó Zalai Mihály, hogy pusztítsa el az atyját? — Igen, maga Kiss István beszélte el. Huszár János dr védő: Látta maga azt, hogy Kiss István arcul ütötte Szabó Zalai Mihályt? — Igen, láttam. Előbb valamin összezördültek. A tanu megesketése után Mészáros György né kihallgatása következett. Az elnök kérdésére elmondja, hogy Szabó Zalai Antal többször megpirongatta a menyét, mert későn kelt föl. A tanút megeskették. A délutáni tárgyalás. (Lényegtelen vallomások.) A délutáni tárgyaláson első Kiss Sándor volt. Mint kocsis szolgálta a Szabó Zalaiházat. Elnök: Maga vitte kocsin a haldokló Szabó Zalai Antalt Orosházára? Tanu: Igen. — Mondta azt a kocsin Szabó Zalai Mihály anyósa, hogy okosan tették, hogy eltették láb alól az öreget? — Nem hallottam. A tanut megeskette a biróság. Kiss Istvánné volt a következő tanu. Nem igen volt bejáratos Szabó Zalaiéknál. Elnök: Amikor beteg volt Szabó Zalai Antal meglátogatta? Tanu: Igen. Panaszkodott, is hogy erős fájdalmakat érzett. — Igaz az, hogy Szabó Zalai Antal halála után a fia abbanhagyatta a munkát? — Igen, meg sirt is. — Nem hallott arról, hogy az István fiát föl akarta bujtani Szabó Zalai Mihály, hogy pusztitsa el az atyját? — Mészáros Györgytől hallottam, aztán meg is kérdeztem a fiamtól. — Mit mondott a fia? — Azt mondta, hogy ugyan hagyjam már, minek ezt újból előhozni. A tanu megesketése: után Zsokány György kihallgatása következett. A fia béres volt Szabó Zalaiéknál azért járt o»!a. Elnök kérdésére elmondja, hogy a Szabó-család jó egyetértésben élt. Egyebet nem tud. A tanut megeskették. Következett Kiss András kihallgatása. Kertész volt Szabó Zalaiéknál. Lényegtelen vallomást tett. (Terhelő tanu.) Gál István volt a következő tanu. A tanúnak szintén elmondta Kiss István, hogy Szabó Zalai Mihály rá akarta bírni az atyja elpusztítására. Elnök: Maga hallotta, hogy Szabó Zalai Mihály pörlekedett a feleségével? Tanu: Igen. Egyszer azt mondta az asszonya Mihály gazdának, hogy vagy eltakarítja az öreget, vagy otthagyja. — Mit mondott arra Szabó Zalai Mihály? — Nem hallottam. — Mikor mondta azt az asszony az urának? — Két-három héttel az öreg halála előtt. — Miért nem mondta el ezt a vizsgálóbírónak? — Én ugy tudom, hogy ott is elmondtam. A tanut szembesítették a vádlottakkal. Szabó Zalai Mihály és a felesége azt mondják, hogy haragosuk és azért beszél rájuk mindent. A tanu erre azt felelte, hogy Szabóék haragudnak ő reá. Elnök: Miért? Tanu: Kilenc év előtt lopásért följelentette Mihályt az apja, amiről én is tudtam. Két évvel ezelőtt meg is vert. A tanut megeskette a biróság. (Összebeszélnek a tanuk!) Szeless József dr védő a tanu megesketése után fölszólalt és kérte a kihallgatott és a ki nem hallgatott tanukat különítsék el, mert összebeszélnek. Igy történhetett meg az, hogy Gál István lényegesen más vallott, mint a battonyai járásbíróságon és a vizsgálóbíró előtt. Zombory Jenő dr ügyész alaptalannak tartja a védelemnek ezt a kifogását, összebeszélésről, hamis tanuzásról szó sem lehet. Elnök: Ha a tanuk a törvényszék épületében nem is érintkeznek, az utcán azt nem lehet megakadályozni. Huszár János dr védő kéri a tanúnak Kiss Istvánnal való szembesítését arra vonatkozólag, hogy az állítólagos fölbujtást elmondta-e Kiss Gálnak?