Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-04 / 227. szám

2 zott nyilatkozattal tette semmivé, hogy ez a mgállapodás conditio sine qua non-ja volt a kormány részéről a hadügyi kiadások elfogadásának s ennek folytán semmi kétsége sincs, hogy a megállapodás az uj hadügyminiszter által is rspektáltatni fog. Mindazok a kombinációk, amelyeket az uj hadügyminiszter hivatalbalépéséhez ellenzéki oldalról fűztek, s amelyeket gondolkodó politikus soha komolyan nem vehetett, a pénzügyminiszter nyilatkozatával végleg halomra dőltek, amint hogy hatástalanná vált az a fogás is, amelylyel az ellenzék a jövő évi költségvetés kérdését fölvetette. Az ujszegedi strand-fürdő. — Javasolja a folyammérnökséy. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy Hollós József dr. nagyszabású, modern strandfürdőt akar létesíteni Újszegeden. Kifejtettük, hogy erre a fürdőre nagy szükség van, mert ezidőszerint nincs Szegeden olyan szabadfürdő, amely a nagyobb igényli közönséget is kielégitené. Hollós dr*. kérelmét tárgyalta a tanács is, amely mielőtt véglegesen döntene az ügyben, kikérte a folyammérnökség véleményét, amely most érkezett meg és a következő: Hivatkozással nagyságodnak szeptember 12-én kelt átiratára — Hollós József dr és társa kérelmére egy nyári strand-fürdőnek az njszegedi bullámtéren való létesítése tárgyában — az átküldött folyamodvány visszacsatolása mellett, észrevételeinket a következőkben közöljük nagyságoddal: Folyamodók a hivatalunkhoz benyújtott beadványukban jelentik, liogy körülbelül 200 méter hosszú parti területen fekvő strandfürdőt kívánnak létesíteni. Ebez maradandó épületet nem emelnek, kabinjaikat a bullámtéren pontokra építik, ugy bogy vizáradás idején azok onnan elszállíthatok. A hajóvon— A maga felesége az én fiamat verte! — A maga fia meg az én fiamat verte! Barkó Péter komoran nézett körül, mint a medve. Érezte, hogy most sikra kell szállania az apai tekintélyért, ha ki akarja engesztelni a délelőtti sörözésért. — A te feleséged az én fiamat merte megütni? Az én tulajdon fiamat? Ladányi harciasan válaszolt: —És a te bitang fiad az enyimet merte megütni? — Bi-i-tang? — Az hát! Mért nem neveled becsületre! Bitang! — Hah! Ezt ne merd még egyszer ismételni, mert... — Ugyan mi lesz? Az igazat akárhányszor merem mondani. Bitang! Ami ezután következett, az nagyon szomorú dolog. Barkó Péter —..valószínű pillanatnyi fölhevülés enyhitő körülményei között — pofonverte Ladány Ferencet, az ő testilelki jóbarátját és hivatalbeli társát. Viszont Ladányi Ferenc gyors egymásutánban kétszer mellbeütötte Barkó Pétert és azután igy szólt: — Ezért még számolunk! — Ezért még számolunk! — felelte Barkó Péter sötéten. Ladányi megfogta a felesége kezét. — Menjünk és vigyük be a Ferkót is. Ezentúl ne lássam az udvaron azt a gyereket. Hol van Ferkó? Ladányiné szétnézett az udvaron és Barkóék is a maguk Petijét keresték. Végre rájuk találtak. A kapualjban együtt gurigáztak egy rézpitykével, amilyent a hajdúk szoktak viselni az ünnepi mundérjukon. DELMAQYARORSZAG tatást nem fogják akadályozni, minthogy a berendezés és a vizszéle között a vontatáshoz szükséges partot szabadon hagyják. A strand-fürdőnek a most körülirt módon való engedélyezése ellen észrevételeink nincsenek. Az engedély kiadásához azonban egy oly helyszíni rajzok bemutatása kívánatos, a melyen az engedély tárgyát képező strandfürdő helye határozottan megjelölendő volna és ennek alapján .'az összes érdekelt felek megliivása mellett megtartandó helyszini tárgyalás alapján lenne a fürdőhöz állandó helye hatóságilag kijelölendő. Az eképen megjelölt helyről a fürdőtelep más helyre csakis a helyi hatóság által ujabban megtartandó helyszíni szemle alapján legyen elhelyezhető. Az engedély mindenkor csak egy évi időtartamra legyen érvényes, oly megszorítással, ha a fürdőtelepnek eltávolítása akár hajózási folyamrendőri, a helyi hatóság ez irányú rendelkezésének a fürdőtelep tulajdonosai minden kártérítési igény támasztása nélkül záros batáridő belül megfelelni kötelesek. A fürdőtelep tulajdonosai kötelezendők továbbá az ideiglenes folyó csatorna és tóliajózási rendszabályok betartása és mindannak gondos elkerülésére és elhárítására, ami a hajózást és tutajozást akadályozhatná, vagy arra nézve káros lehetne, valamint mindannak elkerülésére, ami a hullámtér fölszapodását előidézné és az árvizek szabad lefolyását akadályozná. Végül kiterjesztendő lenne az engedély a fürdőző közönség átszállítása tekintetében a vámszedési jog kérdésére is, maga a személye szállitás engedélyezése pedig a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozik Szeged, 1911. októebr 2. Jezerniczky Ákos s. k. királyi műszaki tanácsos. Nem szabad fölemelni a szinházi heíyárakat! (Saját tudósitóntól.) Nemrégen több aláírással ellátott levelet kaptunk, melyben arra kérnek bennünket, hogy újra foglaljunk állást a szinházi helyárak fölemelése ellen. Ez a kérdés most annyira aktuális, annyira időszerű, hogy eleget teszünk a levélírók kérdésének és jogos kívánságukat a nyilvánosság elé hozzuk. A szinházi helyárak önkényes fölemelése nem jogos, mert Szeged városa, mint erkölcsi testület, évenkint nyolvanezer koronával járul a szinigazgat. költségeihz. Ez a nyolcvanezer korona pedig, ha jól tudjuk, a szegedi adófizető polgárok pénzéből kerül ki. Már pedig az az ur, aki fizet, mi pedig kötve hisszük, hogy a közönség kívánná a szinházi helyárak fölemelését. Szeged város nyolcvanezer koronás hozzájárulása már magában véve is olyan tény, mely lehetetlenné teszi a helyárak fölemelését. Az igaz, hogy a szinházbajáró közönség igényei időről-időre nőnek, de ezzel szemben áll az az elvitázhatatlanul nagy nyereség, melyet az igazgató a szezon két hónappal való meghosszabbítása által ér el. A szegedi színtársulat eddig a nyári szezonban csak Békéscsabán játszott, most Makó is az igazgatóé lesz. Megszűnnek a nyári nagy vakációzások. A színtársulat nem megy egyszerre szabadságra, hanem csak felváltva. Ez olyan anyagi nyereséget jelent, mely bőven kárpótolja a színházlátogatók igényei által okozott többléte.z Az nem ok a szinházi helyárak felemelésére, hogy más vidéki színházban magasabbak a heíyárak. Aki összeadni tud, az előtt ezt a kérdést magyarázni sem kell. A vidéki színházak közül Szegedé a legnagyobb. A nagyváradi színház például kupolástól együtt beleférne a szegedi színházba. Az aradi színház is sokkal kisebb. Hol van itt akkor az arány? Ezek az érvek is már megdöntik a szinházi helyárak felemelésének létjogosultságát. 1911 október 4 A legfontosabb .dolog azonban az, hogy a szítiíiázi heíyárak fölemelése akkor volna jogos, ha megengednék a szabadversenyt. A szinház akkor nem egyeszer privilégium lenne, hanem akinek kedve és pénze van, szinházat építhetne és igy a direktor tényleg jogot förmáíhatna a heíyárak önkényes megszabására. Ebben az esetben azt hisszük senkinek sem volna ellenvetése a „művészet" ázsiójának felemelése ellen. De igy? Az érvek beszélnek. Lehetetlen, hogy az érveinket, a jogainkat, az elveinket adjuk föl egy ember, minden esetre ügyes üzleti spekulácója miatt. Pusztít a kolera a Délvidéken. — Megfertőzött községek. (Saját tudósítónktól.) Az a szomorú jóslás, amit a kolerajárvány kezdetén kockáztatott meg néhány orvos, már be is teljesedett. A kolerabacilus tényleg átplántálódott a Dunából a Tiszába. És ez nem is olyan érthetetlen valami, mert a Dunának a Tiszával Titelnél természetes kapcsolata van és a Ferenc József-csatorna is közvetítheti a fertőzést. A Tiszát, dacára annak, hogy egész bizo-. nyosan meg van állapitva a megfertőzés, mégse ellenőrzik eléggé. Orsován, Törökbecsén, és Dubován több halálos koleraeset fordult elő, és ha elmulasztják a legerélyesebb védekezést, ugy misem vaiószinübb, hogy Szegedet sem kíméli meg a kolera. A kolerafertőzött vidékeken a hatóságok szinte emberfeletti erőlködéssel dolgoznak azon, hogy a kolera terjedését meggátolják. Meg is van a remény arra, hogy ez sikerül. Egyelőre azonban ujabb megbetegedésekről és halálozásokról kell beszámolnunk. A széleskörű óvóintézkedések révén azonban hihető, hogy a járvány most már lokalizálva lesz. Orsován a helyzet még mindig igen komoly. Ugyanis hétfőn és kedden összesen két ujabb megbetegedés történt. Az egyik beteg Linczen József, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társulat negyvenöt éves hivatalszolgája, aki tegnap reggel és Dittricli Anna hatvanöt éves asszony, aki kedden délelőtt betegedett meg. Eddig Orsován összesen hat megbetegedés és három halálozás történt. A községet csendőrség és katonaság kordonja fogja körül, a Dunát végig katonaság őrzi. Tormay Dezső orsovai főszolgabíró kedden reggel megindult a Duna mellett a kordon ellenőrzésére és csak estefelé tér viszsza Orsovára. Legsúlyosabban támadta meg a kolera a dunamenti községek közül Dubovát. A járványos betegség hirtelen jött és hamarosan négy embert vert le a lábáról. Mind a négyet oly vehemenciával támadta meg a veszedelmes betegség, hogy mind a négy meghalt. A dubovai halottak ezek: Dobromireszku Milia, Stereszku Antalné, Dobromireszku Prokopie és Gogán Makrina. Kedden már nem volt kolerás beteg Dubován, mert mind a négy beteg meghalt. Eszerint Dubova koleramentesnek volna tekinthető, ha ugyan holnapra nem üt ki újra járvány. Az most máiegész bizonyos, hogy a nép, minden figyelmeztetés dacára, a Duna vizével mosott, sőt abból ivott is. A hatóságok minden rendelkezésére ez volt a felelet: Lasz ke binye . . . és mentek szinte truccból, ostobaságból a Dunára. Az eredmény: a négy halott. Kedden este telefonon jelentették, hogy Dubova községben a községi biró kolerában megbetegedett. Az alispán szigorú óvintézkedéseket rendelt el a járvány terjedésének megakadályozására. Temesvárott, Törökbecsén, Orsován és Dubován minden kétséget kizárólag a kolera pusztít. Ez a rettenetes szörny suhogtatja halált hozó kaszáját az emberek feje fölött. Kedden délben, tizenkét órakor érkezett meg a belügyminisztérium távirata Temesvár vá-