Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-24 / 244. szám

306 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 19 kor, mikor részt vett a kormányzatban, sőt ellenkezőleg, több biztosítékot nyújt arra nézve, hogy igéretét képes is lesz bevál­tani. Azon az állásponton tehát, amelyet há­rom vagy négy évvel ezelőtt, mint a füg­getlenségi párt tagja elfoglaltam, s amelyet akkor hirdettem, követelve és sürgetve a kilences-bizottsági program megvalósítását és a magyar nyelv alkalmazását a hadse­: eglen, azon az állásponton nem változta­tok és nem is kell változtatnom semmit, ha ugyanezeket követelem ma, mint a nemzeti munkapárt tagjai. A nemzeti politika fonalát a munkapárt vette föl ott, ahol a függetlenségi és 48-as párt azt elvileg tette s én nem pártokhoz, nem is személyekhez kötöm magamat, ha­nem ahoz a nemzeti politikához, amely a magyar nemzetnek egy szebb jövőt igér. Ennek a nemzeti politkának adta meg a magyar nemzet a többséget az 1910. évi választásoknál s ezen választások eredmé­nyéből le kell vonni a tanulságot. Ennek a megvalósításához még hosszú évek fáradságos, komoly munkája szüksé­ges. Ebben a hazafias munkában kivánom én a jelenlegi kormányt és a nemzeti mun­kapártot támogatni s ebből a munkából ki­vánom és kikérni magamnak a rám eső • észt. Audienciák a királynál. Bécsből jelen­tik: Tomasics Miklós horvát bán vasárnap este Bécsbe érkezett és hétfőn délelőtt kihall­gatáson jelent meg a királynál. A bán a hor­vát tartománygvülés összehívását proponálta a királyrak, aki ehhez beleegyezését adta. — Bécsonl jelentik: A király vasárnap délelőtt kihallgatáson fogadta Conrad vezérkari főnö­köt. A kihallgatás különösen azért feltűnő, mert Conrad ebben a hónapban már hatod­szor jelent meg a királyi kihallgatáson. A kinai forradalom. Pekingből jelen­tik: A nemzetgyűlés megnyitása alkalmából megjelent császári rendelet felszólítja a kép­viselőket, hogy lássanak szorgalmasan a reconnaissance látogatásokkal megtoldva, egy jour prolongée, egy nagy muri — szó­val a társasági élet nevezetes eseménye, amely a házigazdának néhány száz koroná­jával kerül többe, mint egy csésze tea. Zavartan robogtam el átöltözködni és szentül megfogadtam, hogy soha többé pon­tosan nem veszem a csésze teára szóló meg­hívásokat. És amikor legközelebb egy szí­vesen látás időpontját délután öt órára tiizte ki, mibenlétét pedig természetesen ugyan­csak egy csésze teában határozta meg, fölé­nyesen mosolyogtam: — öt órai tea? Jó, már ismerem ezt a pesti dialektust. Itt se látnak engem nyolc óra előtt. És pontosan nyolckor, frakkban és fehér keztyiiben megjelentem az öt órai teának keresztelt jouron. Kissé megzavart ugyan, hogy a folyosón már távozókkal találkoz­tam, akik ugy néztek rám, mint egy neve­letlen vizilóra, aki most szabadult el Afriká­ból, hanem azért rendületlen fölénnyel és törhetetlen biztonsággal léptem be az elő­szobába. A fogason már óriási hézagok vol­tak, bent a szalonban pedig már csak né­hány nehezen mozduló, szenvedélyes vendég ült. ; hyen későn? — fogadott szemre­hányóan a háziasszony — már majdnem munkához, intézzék el a függő kérdéseket, semmi munkát ne mulasszanak el a nép szük­ségletének kielégítésére és tekintettel a mai válságos időkre, szolgálják hiven a hazát. A regens képviseletében Litschinvang herceg volt jelen a nemzetgyűlés megnyitásán. Iparfejlesztés és munkásiakások. — Az októberi közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Kedden délelőtt lesz a közgyűlést megelőző, előkészitó tanács­ülés, amelyen a szerdán délután kezdődő ok­tóberi közgyűlés egyes tárgyait beszélik meg, illetve megállapítják pontról-pontra a tanács javaslatait. Kétségkívül az októberi közgyű­lésnek egyik legfontosabb tárgya a Magyar Kender- és Lenipar részvénytársaságnak át­engedendő városi területek kérdése. Amint megirtuk ez a fejlődő és jelentékeny eredményeket feltüntető iparvállalat telepe kiegészítésére kért területet a várostól. A te­rületért megfelelő árat ajánlott föl, olyan árat, amely a mostani bérösszeg tőkéjének felel meg. Ezenkívül ipari munkáslakások célja­ira is kért a vállalat területet. Ezzel a kérés­sel is igazolta a gyár azt, hogy szociális fel­adatot kiván teljesíteni. A pénzügyi és gyáripari bizottságok, ame­lyeknek tagjai a törvényhatósági bizottság­nak súlyban és tapasztalatban legerősebb tagjaiból kerülnek ki, együttes ülésén foglal­koztak a kérdéssel és elhatározták, hogy ja­vasolják a közgyűlésnek a kérés teljesítését. A két bizottság teljes mértékben méltányolta a gyár kérését és konstatálta, hogy azok az indokok, amelyek a kérést jogossá teszik, egyszersmint Szeged ipari fejlődését is nagy­ban előmozdítják. Balogh Károly tanácsos, aki az iparfejlesz­tést előmozditani kivánja, a keddi tanácsülé­sen a két bizottság javaslatát terjeszti elő és bizonyos, hogy a tanács azt magáévá téve ezzel is bizonyságát adja annak, hogy az ipari ügyek iránt kellő érzéke van. A vállalatnak feltétlenül szüksége van te­lepe kibővitésére és mivel a mostani terüle­tet az üzem céljaira teljesen felhasználják, a kibővités csak ujabb terület által lehetséges. A városnak is nagy érdeke, hogy a szegedi üzemeket kiterjesszék, mert ezáltal az ipar­nak tesz a város közönsége nagy szolgálato­kat. Egy iparvállalat fejlődése dicsérete ma­gának a városnak, amelynek természetesen mind elmentek. Már a szép Riza is elment, pedig azt az utálatost csak a maga kedvéért hívtam meg. És frakkban? . . . Persze, va­lami estélyre megy és hogy ne kelljen két­szer öltözködni, inkább minket rövidít meg. Kétségbe voltam esve, össze voltam törve, le voltam sújtva. Mi ez? Hát én már nem tu­dom kihúzni a lutrit, hogy akkor menjek el egy zsúrra, amikor illik? Hát ez egy régi­módi, egyszerű zsúr, uzsonna félhattól nyolcig, amihez még csak szmoking sem kell? Hol van az a társasági tudós, aki végre utmutatót készit a csésze teára szóló meg­hívókhoz, vagy aki megalkotja az egységes meghivási módszer filozófiai szisztémáját? Október közepén vagyunk, a szezon kez­detén, egyre-másra kapom a meghívókat, amelyek mind egy szerény csésze teára hív­nak. Öt órakor, hat órakor, nyolc órakor, tiz órakor . . . Mikor menjek, istenem, de mikor menjek? . . . Pontosan, vagy pontat­lanul, korábban, vagy későbben, franciásan, vagy angolosan, vagy pedig egyszerűen pestiesen . . . Nem tudom, nem tudom, belebolondulok ebbe a problémába, már gyű­lölöm a postást, aki a meghívókat hozza és az agyam tépi minden levél, amiben ez a kedves, szives, jóakaratú, borzasztó és két­ségbeejtő pár szó van: — Szívesen látom egy szésze teára . . . egy célja lehet csak ipari terén: biztosítani és elősegíteni a fejlődést. Bizonyos az is, hogy ma ipari üzemeket fenntartani munkáslakások nélkül képtelen­ség. A szakképzett munkás megfelelő lakást kiván, a gyárnak pedig épen az a célja, hogy szakképzett munkások betelepítése által a he­lyi munkásokat megfelelően kiképeztesse. Épen ezért teljesen bizonyos, hogy a közgyű­lés egyhangúlag magáévá teszi a két bizott­ság és a tanács javaslatát. Ugy tudjuk egyébként, hogy a munkáshá­zak építése ezzel az akcióval nem szűnt meg és folytatni fogják azt a munkát, amely hi­vatva van a munkások szociális érdekeit ki­elégíteni és a munkásoknak tiszta, egészséges lakásokat biztosítani. A város közgyűlése már határozott is ebben a kérdésben és Lázár György dr polgármester, aki Szeged érdeké­ben minden erejével állandóan munkában van, a munkásházak ügyének is az élére áll, hogy lehetővé tegye a régóta aktuális kérdés sür­gős elintézését. A parlamenti helyzet. — Magyar miniszterek Bécsben. — (Saját tuáósitónktól.) Hogy Justhékkal vagy Jastliék nélkül lesz-e meg a béke, e te­kintetben ma is ugyanolyon nagy a bizonyta­larisag, mint Berzeviczy Albert akciójának első pillanatában volt. Hogy a Justh-párt mire határozná magát abban az esetben, ha csak­ugyan elszigetelve maradna követelései mel­lett, arra világosságot vet Justh Gyulának egy nyilatkozata, melyet ma a folyosón kép­viselők és újságírók előtt tett: — Nem izolálhatnak bennünket, — mon­dotta — ha akarnánk is, mert pártunk elég erős arra, hogy egyedül is tovább folytassa a harcot, ép oly elszántan, mint eddig. Az izo­lálás annál kevésbé sikerülhet, mert mi nem személyekért és személyek ellen, hanem el­vekért és elvek ellen harcolunk. Désy Zoltán a Kossuth-párt alelnöke, aki egyúttal a kiküldött egyeztető bizottságnak is tagja, ezt mondotta: — A két függetlenségi párt kötött marsru­tával indult harcba. A fegyverbarátság rut megszegése lenne tehát, ha mi most arra töre­kednénk, hogy a másik függetlenségi pártot elszigetelnénk . . . Itt emiitjük meg, hogy a Pester Lloyd ér­tesülése szerint a kormány távol áll minden olyan tendenciózusos híreszteléstől, mintha a Justh-párt izolálására gondolna. Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke ma Hazai Samu honvédelmi miniszterrel ta­nácskozott csaknem er~ órán keresztül. A Ház elnöke ma tanácskozott Bakonyi Samu­val, Batthyány Tivadarral és Désy Zoltánnal. A folyosón korán hire terjedt ma annak, hogy Héderváry Károly gróf miniszterelnök Beöthy László kereskedelemügyi minisz­ter eskütétele után hosszabb kihallgatáson volt a királynál, hogy ő felsége ma fogadta Tomasics Miklós horvát bánt is. Beöthy László kereskedelmi miniszter a bé­csi Hofburgban ma délelőtt tette le a hivata­los esküt a király előtt. Az eskütételnél jelen volt Héderváry gróf miniszterelnök is, akit ő felsége később kihallgatáson is fogadott. A magyar miniszterek vasárnap érkeztek Bécsbe. Beöthy László vasárnap délben Hé­derváry gróf miniszterelnök pedig, aki a va­sárnapot Héderváron töltötte, este érkezett meg. A miniszterelnök még este tanácskozott az uj kereskedelmi miniszterrel, majd pedig

Next

/
Thumbnails
Contents