Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-22 / 243. szám

- 1911 október 21 DÉLMAGYARORSZÁG 3 sikereket ért el finom játékával és előadói kvalitásaival. A régi Thália előadásaiból ismeri és szereti a budapesti közönség Judik Etelt, 0 nagytehetségű fiatal művésznőt, akit szintén szerződtetett a Kamarajáték-társulat. Hir szerint a télen Feld Irén a magyar vidéki városokban is előadásokat rendez, igy a szegedieknek is lesz alkalmuk a Kamarajáték előadásait megismerni. * Dióssy IViisi a Népopera tagja lesz Dióssy Nusit az aradiak kedvenc primadonnáját, a nagytehetségű fiatal szubrettet Márkus Dezső a budapesti Népoperához szerződteti a jövő őszre. Ugyanis szeptemberben jár le Dióssy Nusinak Szendrey Mihálylyal az aradi szinház igazgatójával való szerződése. Márkus Dezső mult télen társulata szervezése szempontjából sorba járta a vidéki színházakat, végig nézett sok előadást és feltűnt neki Dióssy Nusi. A művésznő szép, tehetséges, sokkal többet tud és ízlésesebb a legtöbb vidéki szubrettnél. A hangja is kellemes, iskolázott mezzószoprán. A játéka is eredeti ötletes, szóval minden kellék meg van benne, ami elsőrangú színpadi jelenséggé formálja, * Vidéki színészet. Zomborból jelentik : Mezei Béla társulata november 3-án kezdi meg előadásait Zomborban a „Gül Babá"-val. Az igazgató a fővárosi szinházak műsorán szereplő ujabb darabokat mind bemutatja. A magyar szerzők darabjai közül a „Kis gróf", a „Narancsvirág", az „Obsitos", a „Kormánybiztos", a „Hivatalnok urak", a „Sárga Liliom", a „Tatárjárás*, a „Medikus", az „Arckép", a „Lackovics kapitány", a „Tharán Anna" és a „Kard becsülete" kerülne sorra. Az operák közül „Carmenét, Hoffmann meséi"-t, „Zách Klárá"-t, „Parasztbecsület"-et, „Troubadour"-t, „Traviatá"-t, Faust"-ot és Magdolná"-t adják. * A szentesi szinház. Szentes város szinügyi bizottsága a szentesi szinházat pályázat mellőzésével a jövő esztendőre is Krémer Sándor szabadkai színigazgatónak adta ki. * Eresz alatt. Liptai Imrének, a szegedi származású kitűnő irónak Eresz alatt cimü vígjátékát december első hetében mutatja be a Magyar Szinház. A népies vígjátékról nagy elismeréssel beszélnek irodalmi és színházi körökben. Szegedre nézve is érdekes a darab, mert eselekvénye szegedi talajon játszik. * llajduk hadnagya. Körülbelül két hónap mult már el az uj rezsimből és mindössze két-három estén tudott a szinház csak némileg is hivatásának magaslatán állani. Ma este például repriz volt, hogy minek, azt mi ép oly kevéssé tudjuk, mint az igazgató. Az előadás unalmas és színtelen volt, hogy miért, mi nagyon jól tudjuk, az igazgató nem. Kíváncsian várjuk, hajlandó-e az igazgató azt a botrányos állapotot megszüntetni, hogy a társulatnak nincs baritonistája, és mikor fogja a különben rokonszenves Oláh Gyulát a neki megfelelő szerepkörben foglalkoztatni? Ma este különben a Hajdúk hadnagya ment bosszantóan kopott kiállításban. A nagyobb szerepeket játszók közül csak Déry Rózsi és Heltai Jenő voltak a kedvünkre. Taps még ebben a tapsos színházban is kevés volt. * Szeged sziniiyy i bizottsága Janó vicslioz. Janovics Jenő dr. kolozsvári színigazgatót a szegedi sziniigyi bizottság a magyar drámatörténeti ciklus alkalmából a következő levélben üdvözölte: Mélyen tisztelt igazgató ur! Szeged szabad királyi város szinügyi bizottsága alulírott napon tartott rendes gyűlésében bemutatott szinlapból örömmel vette hivatalosan is tudomásul, hogy a kolozsvári Nemzeti Szinházban magyar drámatörténelmi előadásokat méltóztatik rednezni. A magyar színészet, valamint a közművelődés történetében jelentős ezen esemény alkalmából az eszme gondolatáért nagyságodnak meleg üdvözletét küldi és a megvalósításhoz a legteljesebb sikert kívánja. Nagyrabecsülésem kifejezése mellett Szeged, 1911 október 13. Kiváló tisztelettel: Gaál Endre dr. tanácsos, b. elnök. * A képzőművészeti egyesület közgyűlése. A szegedi képzőművészeti egyesület ez évi közgyűlése vasárnap délután 4 órakor lesz a városháza bizottsági termében. A közgyűlésen tisztújítás is lesz. SehaB olcsóbbon legkitűnőbb VARRÓGÉPEK s a világhírű párisi BESZÉLŐGÉPEK 6-8-10 kor. részletre is, mint Szántó Sándor gépnagyraktárában, Szeged, Tisza Lajos-kőrut 38. szalla^árus okkal szemken G\3 a Püspök-tér átellenében. Törökország beakar lépni a hármasszöveíségbe. —- Véres harcok Tripolisz körül. — (Saját tudósítónktól.) Konstantinápolyból szenzációs hirt jelentenek, mely szerint Törökország be akar lépni a hármas szövetségbe azzal a föltétellel, hogy a hármas szövetség garantálja Törökország területi épségét, aminek ellenében viszont a porta lemond Tripoliszról. Londonból azt jelentik, hogy ez a hir ott nagy izgalmat okozott. Konstantinápolyból még egy érdekességet jelentenek. Még pedig, hogy a külügyminiszter tegnap a kamara folyosóján kijelentette, hogy a békekötés legközelebb várható és hogy Törökországra nézve kedvező föltételek remélhetők. A háborúról ezek a jelentések érkeztek: Róma, október 21. A Corriere d'ltalia értesülése szerint az olasz csapatok tegnap reggel megszállták Bengázit. A törökök vesztesége kétszáz halott és ötszáz sebesült volt. Az olaszok vesztesege nagyon csekély. Róma, október 21. A Stefani-ügynökség jelenti: Aubry altengernagy azt táviratozza, hogy a csapatok tegnap megszállták Bengázi városát. Egy csekély támadást nem tekintve, melyet az északi parton az olaszok visszautasítottak, minden nyugodt. A partraszállt csapatok vissztértek a hajókra és ágyukat kiszolgáló legénységet a szárazföldön hagytak. Egy tiszt és öt matróz életét vesztette, két tiszt, egy altiszt és 13 matróz megsebesiiit. Konstantinápoly, október 21. A Jéni Gazetta jelenti, hogy háromszáz főnyi olasz csapatot, amely a törököket Sentarnál, Djebel-i Gharbi mellett megtámadta, a török csapatok visszavertek. A törököket a benszülöttek ezerötszáz főnyi segitő-csapata támogatta. Az olaszok több mint ötven halottat vesztettek. Török részről egy őrmester elesett, hét katona megsebesült. A segitőcsaoatnak nvolc halottja és három sebesültje volt. Az olasz flotta Zaletint is bombázta, de csapatokat nem tudót parra szállítani. Konstantinápoly, október 21. Az olaszok Derna előtt való akciójáról a Tanin ezt jelenti: E hónap 13-án egy olasz páncéloshajó fehér zászló alatt megjelent Derna előtt és néhánv tisztet szállított partra, akik Naziv őrnagy parancsnokot fölszólítottál', hogy fölösleges vérontás elkerülése céljából a várost adja át. Naziv megtagadta az átadást, mire a páncéloshajó eltávozott, huszonnégy óra multán ismét megjelent és követelte az idegenek eltávolítását, akik engedtek a fölszólításnak és a páncéloshajó/a mentek. Azóta a hadihajó nem jelent meg. A várost nem is bombázták. NAPI HIREK Aki eltéveszti az évszakokat. (Saját tudósít ónktól.) Van Szegeden egy úriember, akit Bánvágónak, Vágóhídinak, Jánosinak vagy tudomisén még hogy liivnak a kártyaasztal örökké rossz vicceket gyártó éjjel élő alakjai. Bánvágó ur — mert ez a legelterjedtebb neve a barátunknak — ezt a különösen hangzó nevet ugy szerezte, hogy tízre mindig bevágott és állandóan az ászt vette. Később azután megbánta, hogy bevágott. És igy lett belőle Bánvágó. A többi nevének eredetét, nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy sokkal, de sokkal több neve van Bánvágónak, mint kabátja. És ez a legfontosabb, mert ez a kis történet akörül a kabát körül játszódik le, ami tulajdonképen Bánvágónak meg sem volt. Szóval a kabát, ami nem volt meg az az Achilleszsarok, mely körül az esemény forog. Nagyon fontos még Bánvágó ur személye is, mert nélküle az a bizonyos kabát csak egy lélektelen tárgy lenne, nem pedig egy érdekes esemény középpontja. Bánvágó ur — szegedi aviátikus. Igaz, hogy repülő ambíciói abszolúte nincsenek, de azért aviátikus, mert a levegőbői él. És ez meg is látszik rajta, mert pergamenszerű bőre alatt csak lassan lüktet a kék vér. Egy öreg pszichológus, aki a lélektan nagy tudományát alsós közben sajátította el, igy jellemzi Bánvágót. — Bánvágó zsentlmén. Mindig van a zsebében egy utolsó koroná, ba nincs, arról sem 5 tehet. Nagy vállalkozó, mert minden pénzét felmeri tenni egy blattra és egy arcizma sem rándul meg, ha minden vagyonát elveszti. Jó szive van, még az utolsó ingót is neked adná, ha nem röstelne mezítelenül járni. Ilyen liu a Bánvágó. Most már rátérhetünk a tárgyra, vagyis hogy tévesztette el Bánvágó az évszakokat. Bánvágónak egy izben, a mult évben hiányzott az utolsó koronája. Ez a teljes nimolizmusba való lezüllés bántotta az érzékeny lelkületű zsentlmónt. Annyira bántotta az eset, hogy a hópelyhektől fehérre tarkázott utcákon végigszáguldozott egyenesen a zálogházig. Hogy mi köze a sértett önérzetnek a zálogházhoz, azt Bánvágó esete fényesen megmagyarázza. Kint süvített a téli szél, benn pedig Bánvágó vetkezett. A zálogházat több utolsó koronával, de téli kabát nélkül hagyta el. Dideregve járta Bánvágó az utcákat. Elvégre abból a napi huszonnégy órácskából egykét órát a kávéházon kivül is kell tölteni. Lassan a pénz is elfogyott, meg a kabát sem került vissza. Bánvágó még jobban fázott. És mindig csak fázott. Egyebet nem is tett, csak fázott. Végre megszánta a didergő zsentlmént egy kávéházi törzstag, akinek az egyetlen télikabátján kivül még egy egyetlen tavaszi kabátja is volt. — Nem fázik maga Bánvágó ur? — Hát nem fázom ? — Fázik vagy nem fázik? — Fázom, fázom, fázom. Adjon egy koronát. — Azt nem. Hanem tudja mit, kap tőlem egy őszi kabátot. — De a kabátzsebben lesz egy Króncs. — A fene lesz — vágott közbe hirtelen a jószivü nimolista mecenás. A végeredmény az, hogy Bánvágó a csikorgó hidegben kapott egy finomszövésü lenge